Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1973-11-24 / 276. szám
(Kerényi László felvétel«!) 55 éwB alakult meg a iíMP Ötvenöt esztendeje — nem egészen egy hónappal a polgári demokratikus forradalom győzelme és egy héttel a köztársaság kikiáltása után — a magyar történelem nagy kérdésére kellett válaszolni, amit az ország népe. elsősorban a háború poklából hazatértek egyre hevesebben dörömbölő óhaja követelt. Választ kellett adni: befejezödjék-e a fórra- da’om a po’gcri köztársaság kikiáltásával, vagy folytatódjék a harc mindenfajta kizsákmányolás megszüntetéséért, a nagybirtokok. a bankok, .gyárak tőkés monopóliumának megszüntetéséért. a szocialista tanácsköztársaság megteremtéséért? A választ az a döntés adta meg. amely 1918. november 24-én este Budán, egy Városmajor utcai lakásban született meg. amikor megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Elsősorban Kun Béláé volt az érdem, hogy hosszas viták után a párt megalakítása mellett döntöttek a baloldali szociáldemokraták legjobb képviselői, mint Szántó Béla, Rudas László, Vágó Béla. a diósgyőri születésű Chlepkó Ede, László Jenő, a forradalmi szocialisták, mint Korvin Ottó, Mosolygó Antal. Kelen József, Sallai Imre, Révai József, Lengyel József, s az-internacionalisták, mint Szamuely Tibor, Vántus Károly, Pór Ernő. Jancsik Ferenc, Münnich Ferenc. Hozzájuk csatlakozott az egyetlen magyar kommunista (akinek később a hamvait a Kreml falában helyezték el): Landler Jenő; a nagy szónok: Bokányi Dezső, a nemzetközi hírű tudós: Varga Jenő és a földmunkásmozgalom vezére: Nyisz- tor György. Kíi. sem bizonyítja, jobban a párt létrehozásának szükségességét. mint az. hogy négy hónappal a megalakulása után, 1919. március 21-én már győzött is a proletárforradalom és kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A történelem ritkán igazolt döntést ilyen hamar, és ez is bizonyította, hogy a KMP létrehozása 55 évvel ezelőtt az idő következménye volt, négy hónappal későbbi hatalomra kerülése pedig lehetővé tette, hogy felfogja az imperializmus első csapásait, amelyeket a Szovjetunióra kívántak mérni. így elbukása csak ideiglenes volt: az idő. amit a fiatal szovjet köztársaság nyert, később meghozta a szocializmus győzelmét a magyar népnek is. Népünknek, amely a szovjet forradalom után elsőnek teremtett tanácshatalmat Európában az 55 éve megalakult kommunista párt vezetésével. MÁTÉ IVAN Ki tud többet Miskolcról? Miskolc felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából ..Ki tud többet Miskolcról?” címmel helytörténeti vetélkedőt rendez a szocialista brigádok számára a MÁV miskolci Járműjavító Üzemének szakszervezeti bizottsága. A vetélkedő érdekes része az a totó, amelyen 20 kérdésre adott három válasz közül kell eltalálni a helyeset. A kérdések közül néhány: mit takar a MÓKÁN rövidítés; milyen szó található Fazola Henrik feleségének sírtábláján: mi lesz a Népkertben épülő új szálló neve; lakott-e Munkácsy Mihály Miskolcon; hány ágyúlövéssel ünnepelték Moszkvában Miskolc felszabadulását? A vetélkedő jelentkezési határideje most zárult, összesen 23 szocialista brigád jelezte részvételét. REFLEKTOR Ma Debrecenben kerekasz- tal-konferencián vitatják meg az iskola és a munkahely kapcsolatának kérdéseit. >jc Kőszegen könyvesbált rendeznek. jfc Pécsett fennállása 60. évfordulóját ünnepli a bányászok fúvószenekara, jfc Szarvason vendégszerepei az Állami Bábszínház. >fc Szegeden a város nyolc kitüntetett kórusa hangversenyt ad a Tisza Szállóban. „Kedvelt találkozóhelyünk LEVELEK RORÁRIUSZ-ÜGYBEN Ajándéknézőben Közeleg a tálapó, a karácsony, amikor mindenki igyekszik ajándékokkal kedveskedni hozzátartozóinak. Bar a gyerekek várják ezt az alkalmat legjobban, azért ebből egyik korosztály sem maradhat ki. Az üzletek megnövekedett forgalma is jelzi az ünnepek közeledtét. Sokan csak nézelődni járnak, hiszen ilyenkor még csak találgatják, minek is örülne a legjobban a feleség, a férj, a gyerek vagy éppen az unoka. Tegnap a Centrum áruházban lestünk meg néhány ajándékválogatót. A Visszahozzuk a Rorári- uszt? című cikkünkhöz érkezett hozzászólások közül elsőként abból a levélből idézünk, amelyet Szabados Miklós, az Avas Szálloda igazgatója juttatott el szerkesztőségünkhöz. A vendéglátóipari szakember egyetért azzal, hogy a Rákóczi ulca 11. szám alatti műemlék épületben kávéházat alakítsanak ki. „Ügy érzem, hogy ehhez a város vezetői minden segítséget megadnak és a vállalat vezetősége a szükséges átépítési költségeket vállalja. Erre vonatkozólag már szóbeli megállapodások történtek. Lehet, hogy anyagi akadályai sem lesznek egy űj Kori megnyitásának? Szót kért a Roráriusz egykori törzsvendége Máté Iván újságíró is. Tőle idézünk: ,.En elsősorban nem is annak helyeselnék, hogy megmentjük a Rori bútorait, hanem amiatt méltatlankodom, hogy annak idején egyáltalán engedtük elvinni. Molnár Ferenc egy régi krokiját alkalmazva: azt hiszem. Jóst Adolf, a Rori ősének alapítója nemcsak forog, de végül már pörög avasi sírjában. hogy azt a biedermeyer bútort, amit még ő rendelt új hazájába. Miskolcra, több mint másfél század után egyszerűen kiengedik a városból”. A Roráriusz törzsvendégei között ott láthattuk dr. Pró- nay Gábor belgyógyász osztályvezető főorvost, az orvostudományok kandidátusát. „Húsz évvei ezelőtt kerültem A kertaszked öknek különleges gondot okozott az idei év. Ezeknek; a gondoknak a növényvédelmi tanulságairól tart vetítettképes előadást Gyurkó Péter növényMiskolcra és nehéz volt megszoknom a város felemás életét — írja. A rohanó élet mellett néha szükség van arra, hogy' emberek az otthon keretein kívül találkozhassanak egymással. Ezt a célt a helyiség levegőjével, patinájával Miskolcon a Roráriusz — és csak a Roráriusz biztosította. Az épület lebontása után mindannyiunknak tudomásul kellett venni, hogy megszűnt kedvelt találkozóhelyünk. A budai Vár rekonstrukciója során helyreállított Ruszvvurm cukrászda lehetne talán a példa a Roráriusz újjászületésére.” A színeszek egykori törzsasztalánál Bánhidy Józsi bácsi társaságában gyakran ott láttuk Sárközi Sándor színművészt. „Micsoda jóízű beszélgetések folytak a Rorá- riuszban — írja — és tiszta fejjel! Városunknak ezen az egyetlen szórakozóhelyén sohasem lehetett részegekkel találkozni.” Végül azt javasolja, hogy a Déryné utcában a Déryné néven működő presszó helyén hozzák létre a Roráriusz cukrászdát. Sajnos, csak idézni tudunk Zimonyi Zoltánnak, a Napjaink folyóirat szerkesztőjének írásából is: „Miskolc múltjának szegényesek a tárgyi emlékei: a kevéssel csínján illenék bánni. De nemcsak emiatt kérek szót a Rori-bútorok ügye- ben: a régi városképi elemek. enteriőrök megőrzése nemcsak élő múzeum a várostörténetnek: a rohanó-tü- remkedő tempójú nagyvárosias életben egészségesebb védelmi szakmérnök november 26-án este 6 órakor, a Buday József mezőgazda- sági szakkör felkérésére, az I. kerületi tanácsi hivatal kis tanácstermében. ritmusra tanít, meg-megállít- ja az időt, nyugalmat, lelki egyensúlyt (és lokálpatrióta közérzetet) sugall. Erre Miskolcon pedig különösen nagy szükség lenne; a főutcai lökdösődésből békés kitérőkre, füstködös talponállók-presz- szók mellett (helyett) tiszta kávéházakra, szeszmentes cukrászdákra: közérzetjavító városzugokra, épületbelsőkre. Akkor talán nem járnánk annyit az Aranyszarvas patikába.” * A fentiekből is egyértelműen kitűnik, hogy sokak kívánsága teljesülne a Roráriusz ismételt megnyitásával. A vitát december 5-én. szerdán délután a Déli Hírlap kerékasztalánál folytatjuk. E. A. Késik a „honfoglalás” Egy panasz nyomán indultunk el óvoda-ügyben és eljutottunk a bölcsődéig. Hosszan zaklattuk az óvodát, mire kiderült, hogy a panasztevő nagyapa kisunokája bölcsödébe jár. Az ügy a továbbiakban egyszerű: a szülök, nagyszülők azt szeretnék, ha nem a Kuruc utcai szükségbölcsődébe, hanem a most felépült újba vihetnék már a kicsit. Egyelőre nem vihetik, és azt hitték, hogy ennek a bölcsőde vezetője az oka, aki — mivel itt a tél — nem akar költözködni. Régi gond, hogy az új lakótelepeken nehezen tudják elh^yezni a legkisebbeket; előbb egyáltalán nincs óvoda és bölcsőde, utóbb nem elég, és főként nem megfelelő. Óvodát, bölcsődét lakásokban „üzemeltetni” valóban szükségmegoldás. Érthető a panasz ebben az esetben is, még akkor is, ha rossz helyre címezték. A szülők a bölcsődébe mennek, és nem a hatóságokhoz, nem az építőkhöz, a beruházóhoz, a tanácshoz Helyettük jártunk most utána: miért és meddig kell még várni, hogy a Kuruc utcai szükségbölcsőde a régen beszerzett bútorait a különböző raktárakból az új intézménybe költöztethesse, hogy értesítést küldhessen a szülőknek: most vegyék ki a szabadságukat, mert egy-két napig, a költözködés időtartamára, otthon kell tartani a gyerekeket. A műszaki átadás megtörtént, és miután a hatóságok tudják, menynyire jogos a türelmetlenség, azzal a feltétellel, hogy a hibákat az építők kijavítják, az új bölcsődét átvették. A kulcsokat viszont tegnapelőtt nem tudták átvenni, mert a hibák *,i.javításán még dolgoznak. Ahogy bennünket tájékoztattak: mihelyt az épület lakhatóvá válik, azonnal költöznek. A bútorok, a berendezés szállítását már a jövő héten megkezdik. Reméljük, a diósgyőri városközpont szükségbölcsődéjében elhelyezett százhúsz kisgyerek szüleit ezzel sikerült megnyugtatni. Hozzátenném még: soha nem egy rossz körülmények között dolgozó intézmény alkalmazottai, vezetői tehetnek róla, ha késik a „honfoglalás” a nehezen várt új házban. (makai) ■■ Wehéz évről a szakember...
