Déli Hírlap, 1973. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1973-11-21 / 273. szám

/ I Rendelet írja elő, hogy há­romévenként rendszeresen ellenőrizni kell a vezetékes gázkészülékeket. Ezt a munkát a TIGÁZ miskolci üzemveze­tőségének szakemberei az év elején kezdték meg és eddig több mini 10 000 lakásban jártak. Tap asztala Iáik szerint a bérlők, a szövetkezeti la­kástulajdonosok többsége örömmel fogadja az ellenőr­zést. mert tudja, hogy ez biz­tonságossá teszi a berendezé­sek használatát. A rendelkezés értelmében a gázkészülékek műszaki fe­lülvizsgálatát 1974. február elsejére be kell fejezni. Hol tartanak most? A munkának már csak a kisebb hányada van hátra es eat a hátralevő időben el is lehel végezni. Gondot okoz a szakemberek­nek. hogy a gázkészülékkel rendelkező családok 30 szá­zaléka zaklatásnak veszi, ha ilyen kéréssel fordulnak hoz­zá. A TTGÁZ mindent elkö­vetett annak érdekében, hogy az ellenőrzések zökkenőmen­tesen történjenek, ezért kü­lön. tanfolyamon oktatták azt a 15—25 szerelőt, aki a vizs­gálatokat végzi. A szakmai tudnivalókon kívül, a kötele­ző magatartásbeli normákra is felhívták a figyelmüket. Igazolványt kell felmutatniuk és a berendezések biztonsá­gos használatával kapcsola­tosan újra mindent el kell mondaniuk — jó tanácsként — a lakóknak. Tevékenysé­güket a művezetők rendsze- sen ellenőrzik. Katona Zoltán, a TIGÁZ miskolci üzemvezetője el­mondta, hogy Miskolcon elég sok régi típusú, elavult F—5- Ö6. F—fi-os konvektor talál­ható. Ezeket tíz éve gyártot­ták és nagyon sok felújítás­ra. javításra szorul. Még ezeknél is régebbiek a GT— 1-es típusú konyhai tűzhe­lyek. amelyek helyrehozása idestova többe kerül, mint egy új készülék. A csapok, a felszerelések ugyanis idővel kikopnak, tönkremennek. A szerelők tapasztalatai szerint a szövetkezeti és a magántulajdonban levő laká­sokban sokkal jobb állapot­Öregszik megyéwk lakossága Utókezelő osztályokat létesítenek (Folytatás az 1. oIdáiról.) Az életkorral párhuzamo­san nő a betegségek — fő­ként az idüh betegségek — szama, fyz egészségügyi há­lózatnak tehát fel kell ké­szülni a 80 éven felüliek ré­széiül jelentkező, növekvő igények kielégítésére. FoWwrttaWi tiroifést! Csakhogy a gyógyító meg­előző munkát ellátó intézmé­nyeink közül egy sincs spe­cializálva az idős kordákra, bár körükben sokkal gyak­rabban jelentkezik a beteg­ség. mint a fiatalabb réte­geknél. S mert gyógyításuk vagy éppen gondozásuk, egészségük egyensúlyban tartása legtöbbször éveket igényel, számukra hatványo- zottabb jelentősége van az orvos—beteg kapcsolatnak, mint az ifjabb korcsoportok­nál. Arról nem is szólva, hogy érzékenységük, gondol­kodásmódjuk — sok esetben elhagyatottságuk — még in­kább indokolja a velük való fokozottabb törődést. Az egészségügyi szakem­berek megyénkben részlete­sen elemezték három belgyó­gyászati osztály egyéves be­tegforgalmát. Megállapítot­ták. hogy a betegek 38 szá­zaléka 60 éves, vagy annál idősebb. Általános a tapasz­talat. hogy csaknem ugyan­ennyi a fiatalabbak körében jelentkező idült betegek rész­aránya, apai gzt jelenti, hogy a heveny esetleg sürgő* be­avatkozást igénylő betegek ellátására például á belgyó­gyászatokon az ágvak 20 szá­zalékánál alig többet tudnak biztosítani. Mindezek intéz­kedéseket sürgettek: megol­daná az idült betegségben szenvedők gondozását az egészségügyi intézményeken ■kívül is. A bfwi uáwtaáwn tói A magas vérnyomásos, a szív- és érrendszeri betegek, a cukorbetegek, gyomorbete­gek gondozását a körzeti or­vos látja el, ó köteles a be­teg állapotát figyelemmel kísérni, gyógykezelésben ré­szesíteni. Az ilyen úgyneve­zett házi gondozáson túl. az általános kórházak teher­mentesítését szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint a tüdőgyógyintézetekben - a tbc-és betegek számának csökkenése miatt — felsza­baduló férőhelyekre is idült nem fertőző, tüdőbetegség­ben szenvedőket lehet be­utalni. Ugyanakkor kidolgoz­ták a megfelelő irányelveket az ilyen jellegű betegségben szenvedők járóbeteg-ellátá­sára is. * Tökéletes megoldást ter­mészetesen mindez még nem jelent az idős korú es idült betegek gyógyító-megelőző ellátására, az általános kór­házi osztályok túlterheltsé­gének csökkentésére. ÉDpen ezért a megyei tanács végre­hajtó bizottsága határozat­ban mondta ki: figyelembe véve az öregek számának emelkedését. szükségesnek tartja úgynevezett utókezelő osztályok létesítését az álta­lános kórházakban. Ezért a kórházaink rekonstrukciója sorári felszabaduló épületek­ben ilven osztályok létesíté­sét kell tervezni. R. É. Szibéria vízgazdálkodása Szibériában és a Bajkál-tó- nál tanulmányozták a víz­minőség-gazdálkodás problé­máit. A. Balko es J. Sestaik szlovák mérnökök. Tapaszta­lataikról holnap délelőtt 10 órakor az MTESZ miskolci székilazában városunk és me­gyénk vízügyi szakemberei­nek is beszámolnak. Az elő­adást a Magyar Hidrológiai Társaság helyi csoportja szer­vezi. 1200 faj Késxül a pillanqólérkép Magyarország első pilUn- gótérképe készül Pécsett. A Janus Pannonius Múzeum fi­atal munkatársa, dr. Uherko- vich Ákos entomológus (ro- vardász) a nagylepkék ha­zai elterjedését kutatja és térképezi. Munkája egv nagy nem­zetközi vállalkozás része, amelynek során — angol és belga kezdeményezésre — el­készítik Európa teljes rovar­tani térképét. Ebbe az akció­ba a magyar entomológusok is bekapcsolódtak. Dr. Uherkóvich Ákos eddig hatvan-hetvenezer lepkét gyűjtött az ország különböző területein és több mint száz­ezer lepkészeti adattal ren­delkezik már. Hazánknak igen gazdag és változatos a lepkefaunája, éppen a ter­mészeti-földrajzi körülmé­nyek sokfélesége miatt. A magyar szakirodalom mint­egy 1200 fajt tart számon, s különösen színes pillangóvi­lága van a budai hegyvidék, nek. a Bükk' hegységnek, az Észak-borsodi karsztnak, Sopron—Kőszeg környékének, a Balatoni Felvidéknek és a Dráva mentének. Minden egyes lepkefaj el­terjedéséről külön térkép ké­szül. Az első — 1975-ig meg­jelenő — térkép a nappali lepkék előfordulását tünteti fel és ezt követően folyama­tosan adják ki a többi lepke­faj térképét. A pécsi entomológus mun­kája alapkutatásnak számít. Amellett, hogy hozzájárul Magyarország és Európa ro­varfaunájának tökéletesebb megismeréséhez, adatait a mező- és erdőgazdaság szak­emberei is jól hasznosíthat­ják majd, kiváltképpen a növényvédelem területén. ban találni a készülékeket, mint a MIK-bérleményekben. Míg a javításhoz, a karban­tartáshoz a szakember tudása szükséges, sokan az elemi követelményekről is megfe­ledkeznek, a tűzhelyek tisztá­talanok, a gáz útját ételma­radék, odaforrt tej akadá­lyozza. Az ilyen berendezés kormoz, s a tökéletlen égés miatt fejfájdító gázok kelet­keznek. Az újabb készülékeken színben és formában is eltér a sütő kapcsolója a többitől (ez a legnagyobb fogyasztó), mégis sokhelyütt összetévesz­tik a tűzhely rózsáival, és ez újra meg újra kisebb-nagvobb kellemetlenséget okoz. Mind­ezek ellenére úgy vélekednek a gázipari szakemberek, hogy a miskolciak megbarátkoztak a gáz használatával, a beren­dezéseket jól kezelik. Február elsejéig még 5000 gázfogyasztónál csengetnek, jelentkeznek a TIGÁZ szak­emberei. hogy elvégezzék a biztonságos ’ üzemeltetéshez nélkülözhetetlen vizsgálato­kat. N. J. Az újítómozgalomról tanácskoztak Folytatódnak városunk vál­lalatainál a szocialista bri­gádvezetők és újítók tanács­kozásai. Ma délelőtt a VIME- LUX Miskolci Finommecha­nikai Javító Vállalat 30 szo­cialista brigádvezetője és 10 legjobb újítója értékelte a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom helyzetét, eredményeit, s meghatározta a jövő évi ilyen vonatkozású feladatait. ....... REFLEKTOR Ma Budapesten a Kohó- ós Gépipari Minisztérium tervezőirodájában szimpo- zion kezdődik, amelynek té­mája a létesitmenytervezés ergonómiája, k Békéscsabán országos úttörőtörteneti ván­dorgyűlés kezdődik, k Do­rogon új ÁBC-áru'házat nyit­nak meg. k Egerben bútor­ipari napok kezdődnek, k Győrött megrendezik a Jed­lik Ányos fizikai versenyt, k Pécsett rendezik meg a „Szép magyar beszéd” verseny dön­tőjét. k Salgótarjánban a ZIM gyárában újítási ankétot rendeznek, k Szekszárdon megkezdődik a művelődési otthonok igazgatóinak két­napos országos tanácskozása. Házbontók A Vörösmarty utca környé­kén megfordulókat mostaná­ban mindenfelé ilyen képek fogadják. Omlanak a falak, sűrűn fordulnak a bontásból származó téglával, más építő­anyaggal rakott szekerek. Mis­kolc egyik legrosszabb állapot­ban levő, régi lakótelepe tűnik el néhány hónap alatt, hogy helyet adjon a komfortos, ké­nyelmes épületeknek, a belvá­rosi lakótelepeknek. A bontás­sal párhuzamosan már meg­kezdték az alapozási munkála­tokat, s előreláthatólag 1975— 76-ban elkészülnek az első ház. gyári épületek. (Kerényi László felvételei) Vége felé jár A gázkészülékek vizsgálata

Next

/
Oldalképek
Tartalom