Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-18 / 245. szám

Tízévi munka ért be a tőkéken Szüret a Bükkalján 4c A lankákon végtelennek tűnő szőlősorok kapaszkodnak a daróci határban. Amikor egy renden kiérnék, feljebb bakianak a hegyoldalon a szüretelők (bal oldali kép). — Nehéz a puttony, de segítenek a fiatalabbak. A gazdag termés betakarításából mindenki kiveszi a részét (jobb oldalt kép). Miskolc “ háromszor A lokálpatriótának örül a lelke, ha országos fórumokon foglalkoznak városával. Akkor is, ha dicséretet, jó hirt hall és akkor is, ha valamilyen problémánk megoldásában kíván segíteni a rádió, a televízió vagy valamely országos láp. Nos, tegnap estétől ma reggelig háromszor is elhangzott Miskolc neve a televízióban, illetve a rádióban. A két utóbbi dicséret, azaz jó hír volt, az előbbi viszont... De ne vágjunk a dolgok elé. Kezdjük a problémával. A te- telvízió borsodi tudósítói megszólaltatták a miskolci vímű főmérnökét, aki elmondta, hogy a Hernád menti csúcsvízmű építése eddig körülbelül fél évet késett. Bárhogy igyekeznek is az építők a befejezési határidőig hátralevő hónapokban, ezt a lemaradást aligha lehet már teljesen pótolni. A főmér­nök megnevezte azt a kivitelező vállalatot is, mely szerinte elsősorban ludas a késedelemért: az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalatot. Szívesen hallottuk volna a szóban forgó vállalat valame­lyik vezetőjének nyilatkozatát is. Nem azért, hogy „megma­gyarázza a bizonyítványt”, hanem azért, hogy tőle halljuk: mit kívánnak tenni a Miskolc vízellátása szempontjából lét- fontosságú beruházás meggyorsításáért. A riportot követő kommentár szerint maguk a tévések is így tervezték, ám — tapintatosan elhallgatott okból — a nyilatkozatra nem került sor. Persze meg lehet gyorsítani a munkát nyilatko­zat nélkül is. És mást nem tehetünk, mint ebben remény­kedünk. A városi tanács, illetve a tanács végrehajtó bizottságá­nak utóbbi időben lezajlott ülésein is szó esett a Hernád menti csúcsvízmű építéséről, s mindkét testület aggodalmat fejezte ki a lemaradás miatt. Ismeretes, mennyire súlyosak a város vízellátási gondjai. A múlt hetekben voltak olyan napok, amikor nullára csökkentek a víztartalékok és a víz­művek a korlátozások bevezetését fontolgatta. A tanácsi vezetők természetesen nem elégedtek meg aggo­dalmuk hangoztatásával. Elmondták mindkét plénum előtt, hogy tárgyaltak az építőipari vállalat vezetőivel és ígéretet kaptak tőlük arra, hogy minden tőlük telhető eszközzel igye­keznek pótolni a lemaradást. Ezek után enyhén szólva cso­dálkoztunk rajta, hogy a tévériport idején az építkezés szinte kihalt volt. A tanács ülésén Bárczi Béla tanácselnök udvariasan, de félreérthetetlenül felhívta a miskolci beruházások kivitele­zőinek figyelmét arra. hogy gazdasági és politikai súlyuknak megfelelően kell kezelniük a városfejlesztési munkákat. Eme jogos intelem megismétlésével zárhatjuk mi is a csúcsvíamű építésének problémáit. Ezek után jöjjenek a szivet melengető hírek. A rádió Reg­geli Krónikájában rövid tudósítást hallhattunk arról, hogv a Lenin Kohászati Művekben ismét sok száz ember adott vért az üzemben szervezett önkéntes véradónapon. Mint az elmúlt években mindig, most is a szocialista brigádok járták az élen a társadalmi kötelezettség teljesítésében. Nem is olyan sokára már talán azokból a cikkekből készí­tenek kis ajándékuzsonnát a véradóknak, melyek az épülő új miskolci húskombinátban készülnek. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sajtótájékoztatójá­ból idéztek a rádió ma hajnali mezőgazdasági műsorában. (Olvasható a nyilatkozat a reggeli lapokban is.) A miniszter elmondta, hogy a húsfeldolgozó üzemek kapacitás-bővítése- nek országos programja jól halad. Ezen belül meggyorsítják a miskolci húskombinát építését is. (békés) Felruházzák fél Borsodot A Borsodi Ruházati Kis­Ott ahol a búza. a kuko­rica csak gyenge termést hoz. s ahol ezért a kévésért, is láradsaggal kell fizetni a nehéz terepviszonyok miatt, kialakult az ország legfiata­labb borvidéke. Ezt a címet’ egyetlen terület gazdái sem választhatják önkényesen; három évvel ezelőtt a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeletben mondta ki, hogy a Bükkalja önálló borvidék. A rangot nem adták ol­csón. A sályi. tibolddaróci határban szüretelt borok sa­játos ízükkel több hazai és nemzetközi versenyen sze­repeltek sikerrel az utóbbi években. „Cukrosító” napok A háztájiban már minden­ki leszüretelt. A tibolddaróci Rákóczi Tsz vezetői úgy ha­tároztak, hogy várnak még. mert a- napos őszi idő min­den hete ajándéknak ígér­kezett. Amikor aztán hozzá­kezdtek a szőlő szedéséhez, ez az elkepzeles igazolódott. A rizling cukorfoka 19-ről, 20-ra. majd 21 fokra emel­kedett. A hétvégeken több százan szüreteltek a tsz föld­jein, es most már bármilyen lesz is az idő, három-négy napon belül vegeznek. Ahol lányok, asszonyok szedik a szőlőt, ott nevetés­től. énektől hangos a hegy­oldal. Ilyenkor átjönnek a szomszéd községekből is. Megéri, hiszen 25 forintot kapnak a leszedett szőlő má­zsájáért. Még az iskolások is kimennek néhány napra a hegyre, a Bükk terpesz­kedő lankáira szüretelni. Az első szem, me« az utolsó A férfiak, akik puttonyok­kal járják a rendeket, sű­rűn fordulnak, mert stirge­Dr. Szigethy Tibor gyár­igazgató megnyitójában hangsúlyozta: termelni, ter­vet teljesíteni csak egészsé­ges emberekkel lehet. Min­den üzemnek vannak sajátos gondjai, de találunk azonos vagy hasonló problémákat is. Ä beszélgetés célja éppen az volt. hogy ezek a közös gondok kerüljenek reflektor- fénybe. Miért idegeskedünk Dr. Kiss János ideggyó­gyász főorvos vitaindítóként az ideggyengeség okairól tar­tott előadást. Statisztikák igazolják, hogy a neurózisos betegek száma emelkedik. Előadásában felhasználta egy felmérés adatait, ame­lyek itt helyben, Miskolcon is igazolják, hogy az ideg­gyengeséget. neuraszténiát kiváltó okok között a máso­Gyorsan telnek a pótko­csira szerelt tartályok. tik őket az asszonyok. Van, akit szívesen ugratnak: meg el sem indult a púpozott puttonnyal a tartályok felé, már hívják is ide-oda sok­féléi ... — Ezt a munkát szeretem a legjobban — mondja öz­vegy Hajdú Józsefné —, mert innen lesz a legna­gyobb jövedelmünk. A szö­vetkezet évente 12 millió forint értékű bort ad el. Már a próbaszüret óta itt vagyok, dilk helyen szerepelnek a munkahelyi problémák, köz­vetlenül a családon behil je­lentkező gondok után. A vitaindítóhoz felkért hozzászólóként dr. Petővári Béla igazgató főorvos adott kiegészítést, majd Pásztor Pál, a Magyar Vöröskereszt elnökségének tagja, a MÁV Miskolci Igazgatóságának ve­zetője beszólt arról, hogy mit tehet a Vöröskereszt a jobb munkahelyi közérze­tért. Ezt követően kiteljesedett a vita. A gazdasági vezető azt mondja, hogy sok a táp­pénzes beteg. Az orvos azt, hogy a beteg ember gyógyí­tást igényel. Legtöbbet ak­kor teszünk, ha a betegséget kiváltó okokat szüntetjük meg. Kiviláglott a vitából az is, hogy mennyire fontos az orvos számára az üzemek ismerete. Ez a fajta szocio­miénk a szedőké itt az első szem is es az utolso is. Sem a bort. sem a mustot nem szeretem, csak a szőlőt. ízlel­getni a tőkékről a legátlát- szobb szemeket. Ebed, áldomás A tibolddaróci termelő­szövetkezet igazi szőlőtermelő nagyüzem. Feldolgozó gépeik is mind korszerűek, nagy kapacitásúak. Kell is a 260 hektárnyi szőlőhöz. Eddig — alig egy-két hét alatt — 12 ezer hektoliter mustot szűr­tek le. A bor nagy részét saját borkóstolóikban adják el. A tibolddaróci bor: a tü­zes rizling. a csalfa leányka húsz helyen kapható az or­szágban, a szövetkezet saját kiméréseiben. Esztendőről esztendőre visszatér egy ré­gi vásárlójuk is: az NSZK egyik neves borkereskedelmi vállalkozásával regi kapcso­latuk van. Kerbolt Gyula, a megyei tanács kertészeti főelőadója szerint tovább fejlődik, gaz­dagodik az ország legfiata­labb borvidéke. Az újabb telepítések során már fur­mint- és hárslevelű-fajták­kal is kísérleteznek a riz­ling és a tramini mellett. Az idei termés azokat igazolta, akik tíz évvel ez­előtt több száz hektáron szőlőültetvényeket terveztek a bükkaljai határban a rosz- szul fizető kukorica, napra­az ebéd. A menü csak olyan mindennapos, de kint a he­gyen nagyon jó ízű. Utána a szövetkezet vezetői borral vendégelik meg a szölősze- döket. így van ez már évek óta: szűreit végén, áldomás. NAGY JÓZSEf logiai tudás a gyógyítás fel­tétele is. Betegek és „lógósok ’ A műszaki vezetőik szerint nem minden beteg valóban beteg, van közöttük „lógós” is. Ugyanez az orvos szemé­vel annyit jelent, hogy van­nak emberek, akik kimutat­hatóan betegek. Betegségük örökös táppénztartalék, ame­lyet akkor vesznek elő, ami­kor éppen szükség van rá. Egy vállalat különös példá­ja: igen szigorú, zsebbe vá­gó intézkedéseket hoztak az igazolatlanul mulasztók el­len. A következmény: ugrás­szerűen megemelkedett az egy—két—három napig táp­pénzen levő betegek száma. Mit lehet ez ellen tenni? A vita. amelyről írtunk, tulajdonkeppen már az első lépés ahhoz, hogy tegyünk valamit. Valamennyi részt­vevő orvos sürgette: érdek­lődjön és tájékoztasson a gyár a vissza-visszatérő be­tegekről. Természetesen nem mindenkiről és mindig, de az üzemi kollektívákon belül is pontosan tudják, hogy kik azok, akiknek esetében ez szükséges. Cs!icsvaze!öséoeke[ választanak A Diósgyőri Gépgyárban befejeződtek a KlSZ-alap- szervezeti választások. 51 alapszervezetben választottak új vezetőséget, 23-nak az élére olyan titkár került, aki eddig még nem töltött be ilyen funkciót. A taggyű­léseken 441 fiatal szólalt fel. mondott véleményt az el­múlt évek KlSZ-munkájá- ról. Tegnap délután megkez­dődtek a csúcsvezetőségi vá­lasztások. Elsőként a TMK küldöttei választottak új ve­zetőséget. REFLEKTOR Ma Budapesten a termelő­szövetkezeti tejhetekről tar­tanak sajtótájékoztatót, k Békéscsabán tanácskozás kezdődik a tanyák helyzeté­ről. k Egerben filmankétot rendeznek bolgár vendégek részvételével, k Kaposvárott a szocialista munkaverseny­ről szóló SZOT-határozatók végrehajtásának tapasztala­tait értékelik, k Pécsett a tudományos fantasztikus iro­dalomról rendeznek ankétot a József Attila Művelődési Házban, k Siófokon béke­gyűlés lesz a városi tanács székházában, k Várpalotán a Bányaszházban vendégsze­repei a Mikroszkóp Színpad, k Zalaegerszegen orvoskong­resszust tartanak a városi kórház fennállásának 25. év­fordulója alkalmából. Tíz ellenőr»© brigád Munkavédelmi negyedév A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának felhívá­sára munka- és egészségvé­delmi negyedévet tartanak a Lenin Kohászati Művekben és a Diósgyőri Gépgyárban. Sor kerül filmvetítésekre, TIT-előadásokra, üzemegész­ségügyi rendezvényekre. A munkavédelmi főosztályok dolgozói ugyanakkor felül­vizsgálják a vállalati mun­kavédelmi szabályzatokat, s ha szükséges, gondoskodnak azok módosításáról. A DI- GÉP-ben tíz ellenőrző bri­gád vizsgálja a balesetvé­delmi rendszabályok betar­tását kereskedelmi Vállalat veze­tői és dolgozói célul tűzték ki, hogy az elkövetkezendő években elérik az egymilli­árdos forgalmat. A vállalat- vezetés mindenekelőtt a 85 szocialista brigádban tevé­kenykedő 670 dolgozó lelke­sedésére épít. Annál is in­kább, mivel közöttük 74 „A Belkereskedelem Kiváló Dol­gozója” címmel, és 610 „A Vállalat Kiváló Dolgozója” címmel kitüntetett dolgozó található. A megye lakosságának ru­házkodásához szükséges áru­cikkek felét a vállalat 108 boltja adja el. Az üzletháló­zatot rendszeresen korszerű­sítik. évente 4—5 boltot épí­tenek át. A vállalatnál megkezdő­dött a 44 órás munkahét előkészítése is. bevezetése a jövő évben várható. Termelni csak egészséges emberekkel lehet Orvosok és műszakiak eszmecseréje A Magyar Vöröskereszt városi szervezete és a Pamut- fonóipari Vállalat rendezésében érdekes tanácskozásra ke­rült sor kedden délután az üzemben. Orvosok és műszaki­ak találkoztak, hogy beszélgessenek az egymástól látszólag távol eső két munkaterület közös gondjairól. A tanácskozá­son részt vettek főorvosok és gyárigazgatók, üzemorvosok és termelést irányító szakemberek, tömegszervezeti vezetők és vöröskeresztes aktívák. forgó es búza helyett. Délidő van, megérkezett A nagyüzemi küldöttérte­kezletre november közepén •kerül sor. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom