Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-02 / 231. szám

Felnőttoktatás

M(:o nem általános az iskolánk

Az 1970. évi népszámlálás adatai szerint az ország felnőtt lakosságának 48.4 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Borsod megyében ez az arány 49.9 százalék.

Megdöbbentően magasak ezek a számok, különösen akkor, ha még egyet melléjük írunk: 28 éve jöttek létre az általános iskolák. Lassati három évtizedes az az alapfokú oktatási forma, amely — egyszerű a következtetés — ma sem általános még. Nem véletlen, hogy annyi szó (és tett) esik abban a témakörben, amit felnőttoktatás címszó alatt szoktunk összefoglalni.

Dr. Hetényi György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője nemcsak mai, de évtizedes ösz- szeftiggéseiben ismeri a felnőttoktatás eredményeit, az említett magas százalékos aránynak minden összetevőjét. a múlt erőfeszítéseit. Vele beszélgettünk a ma feladatairól és lehetőségeiről.

— Az elmúlt napokban a me- gyei tanácson tartott igazgatói értekezlet egyik fontos napirendi pontja volt a felnőttoktatás. A kiadott írásos anyagból nyilvánvaló: a mostani megbeszélés egy folyamat része volt.

— Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló 1972. évi júniusi párthatározat és a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1973. februári határozata a mostani rövid megbeszélés közvetlen fontos előzménye. A párthatározat kimondja, hogy az esti és levelező oktatást a nappali tagozatokon folyó alapképzéssel egyenrangú feladatnak kell tekinteni, a végrehajtó bizottság pedig ennek értelmében intézkedik. Előírja, hogy távlati terv készüljön a megyében folyó felnőttoktatásról. Tízezrek élnek és dolgoznak Borsod megyében, akik valamilyen oknál fogva mindeddig nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Az egyik legfontosabb dolgunk, hogy ezek a tömegek —, mert tömegekről van sajnos szó — minél előbb megszerezzék az alapfokú képzettséget, vagy egyre kevesebben legyenek, akiknek nincs meg a nyolc osztálya.

— A felnőtt lakosság majdnem 50 százaléka általános iskolai végzettség nélküli. Olyan szám ez. amely feltétlen magyarázatot kíván.

— Az a látszat, mintha az elmúlt években, sőt évtizedekben nem sok történt volna ezen a téren. Mindnyájan tudjuk, hogy mennyire nem így van. Ennek a magas százalékos aránynak a fő oka nem abban van, hogy a régebbi generációk, a mostani 40—50 évesek nem végezték el az általános iskolát. Ebben is, de a nagyobb baj, hogy — rossz kifejezéssel élve — újratermelődnek ezek a tömegek. Nagyon nagy részük 14—29 éves fiatal. Kettős tehát a következő évek feladata is: meg kell akadályozni, hogy az általános iskolákban ilyen nagy legyen a lemorzsolódás és segíteni kell a tegnapi gyereket, ma már felnőttet, hogy a 40 évesek nemzedékével együtt tudjon és akarjon munka mellett tanulni.

Az iskola szervezeti változásai (előkészítői tanfolyamok, korrekciós osztályok stb), sok jóval biztatnak, garanciául szolgálnak arra, hogy a gyerekek nagy többsége elvégezze a jövőben az általános iskolát. De ez nemcsak az iskolán, az igen

gyakran nehéz körülmények között dolgozó intézményen múlik. Az iskolával szemben támasztott társadalmi követelményeknek csak a társadalom támogatásával lehet eleget tenni.

— Ha 18, ha 40 éves a felnőtt. akiről beszélünk — dol- Kozik. Általában több műszakban, nagyon különböző körülmények között. Sokszor nemcsak az egyénen múlik, hogy akar-e, tud-e tanulni.

— A felnőttoktatásnak egészen új, az elmúlt évtizedek során harmadik fejezetét írjuk, és ez a szakasz nehezebb, mint az előzőek voltak. Az idősebb generáció minden tagja elvégezte az általános iskolát, ha nagyon akarta. Az egyénnek azonban húsz, évvel ezelőtt sem volt köny- nyebb, mint most. Az üzemek, vállalatok feladata a munka mellett tanulók erkölcsi, anyagi ösztönzése. És nem azért, hogy a mintegy 200 ezer 6—7 osztályt elvégzett 16 éven felüli felnőtt beiskolázásával a mi statisztikánk jobb legyen. A dolgunkat megkönnyíti, hogy a vállalatok pontosan tudják, hogy a mai követelmények milyen szemléletbeli változásokat igényelnek. Az iskola pedig az üzemen beiül vagy kívül különböző szervezeti formákkal (és egyre jobb, rugalmasabb formákkal) teszi egyszerűbbé, az egyén számára is kívánatosabbá az általános iskola nyolc osztályának elvégzését.

M—

jJc Tanulmány

(Ács István rajzaj

A Pokol — filmen

A zágrábi Jadran Film és a római Georico Sound filmvállalat elfogadta a Pokol című koprodukciós 6zuperfilm felvételi terveit. Egyesek szerint ez lesz a Világ leghosz- szabb és egyúttal legdrágább filmje. Az előirányzott költség kb. 7 millió dollár. Alapjául Dante remeke szolgál.

Több

munkásolvasót

A munkások könyvtári ellátása és a fejlesztés feladata címmel ma délelőtt a Művelődésügyi Minisztérium könyvtárügyi osztálya tájkonferenciát rendezett a II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtárban. A konferencián Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye köz- művelődési vezetői, szociológusok. könyvtárosok, iskola- vezetők vettek részt. Megnyitót Hegyi Imre országgvű- lési képviselő, a Hazafias Népfront megyei titkára, bevezetőt Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtárügyi osztályának vezetője mondott. Előadását vita követte.

Vezérlő kalauz irodalmi emlékeinkhez II.

A biblia-óceán első átrepülő je

A biblia-óceán első átrepülője Károlyi Gáspár. Németh László nevezte

így.

Károlyi következetes, szigorú ember volt. Egyszer Tárcái szőlőpásztora vasalt botjával halálra sebzett egy barackot dézsmáló diákot. Az emberölésért halálbüntetés járt. Károlyi, aki ez időben ott volt prédikátor, gyors ítélkezésre sarkallta a bírót. Amikor az vonakodott, kiközösítéssel fenyegette esküdt jeivei és a tarcali egyházközséggel együtt.

Károlyi Gáspárt ez a konok következetesség segítette ahhoz, hogy betetőzze,

Károlyi Gáspár szobra Göncön. Mátray Lajos György alkotása.

(Valent Ede felvétele)

amrt már eddig csak alapozott: lefordította a teljes bibliát. S nem hiába sóhajtozott az akkor már idős gönci lelkész — csak addig éljen, amíg munkáját kibocsátja —, a vállalkozáshoz pat- rónusai: Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem és ecsedi Báthori István nyomdát alapítottak. A század legnagyobb tipográfiai teljesítményeként 1590-ben 700—800 példányban megjelent az első teljes magyar nyelvű biblia. S ezzel, ahogy Németh László írta: „Egy változatos költői antológia indult útnak az eldugott Vizsolyból, hogy mind mélyebbre ereszkedjék tudósok, urak és nép rétegeibe."

A biblia századokig a magyar családok egyetlen olvasmánya volt. Kellő időben érkezett: a Mohács utáni országszakadás éveiben adott közös nyelvi alapot a magyarságnak. A teljes biblia, ahogy a reformáció irodalma is, ezzel áradt túl a vallásos jelentőségén: polgárjogot szerzett a nemzeti nyelvűségnek.

Megyénk e században hangosan szólt bele az irodalmi fejlődésbe. Szombathy János, a pataki iskola tudós rektora később büszkén hírleli Kazinczy Ferencnek, hogy a reformáció első évtizedeiben csaknem minden nyomtatott könyv Zemplén környéki író tollából került ki.

Mi az oka e táj gyors szerepnövekedésének a középkor csöndesebb szorgalma után? A megbolydult században megbénultak az addigi irodalmi központok, helyettük újak emelkedtek ki. jobbára a nagybirtokosok udvaraiban.

Szerencsére, a reformációt hathatósan támogató első főúr, Perényi Péter, a mohácsi csatából megmenekülve, Sárospatak birtokosa lett. A maga köré gyűjtött és pártolt papok és tanítók munkássága révén Észak-Magyarország lett a magyar nyelvű protestáns énekköltészet forrásvidéke. A reformáció itteni

\N. V '.(V V V

5% t t'k O ? 1 c A V4 KJ

3 ~ avagy

j#5ZEPSlCZOM-p

í jJl 80*. MAKTOBKAR

i§;.Lc figyelj Má*«r>Pro*i| jjE OinklFdi'»» iioüÄurpl;: m-ZtUmih C*Í5i*

Hunit i

H ; Ai Pr«i *<* *mribí « v

i x Tt!j&>$

»r> Umt, S«; ifi U*

|: &&<!>*«& icí« ’^1'

Is!? sv*U\UiMi W

CASSÄN»

pá#». is««! i« s*>

+• Az első magyar útleírás címlapja.

kulturális építésének pallérai: Sztárai Mihály, Szkhárosi Horvát András, Ben- cédi Székely István, Szikszai Fabricius Balázs. Innen, Telkibányáról indult el Szepsi Csombor Márton, az első magyar útleírás szerzője európai „budosá- sára”. Ahhoz, hogy Károlyi a század végén a nagy művet felmutathassa: az általuk kialakított hely szelleme kellett.

ZIMONYI ZOLTÁN (Következik:

Kazinczy levelei)

Hibás könyvek...

A Makrát, Kertész Ákos regényét nemrég olvastam. A könyv a Szépirodalmi Zsebkönyvtár sorozatban jelent meg, ebben az esztendőben. A 3. kiadás. Békés megyében, Gyulán nyomtatták. Hogy miért fontos ez? Rögtön kiderül.

Makra Ferenc életével való megismerkedésemet, az olvasmányélményt először semmi sem zavarta meg. Egészen a 229. oldalig. Éppen az írás egyik konfliktusa bontakozott ki, feszült párbeszéd kellős közepén voltam, s izgatottan lapoztam a 230. oldalra ... Érdeklődésem hamar bosszúsággá változott. Ugyanis a 230. és a 231. oldal üres. Nem nyomtatták ki. Ha akarnám, teleírhatnám, kiegészítve a 232. oldalon folytatódó történetet. Ám két lappal arrébb a 234. s a 235. oldal ismét nyomtatlanul maradt. Mit tehettem?! Tovább olvastam és azon töprengtem, vajon mit titkolhattak el előttem azon a négy oldalon... Mindezt hajlandó lettem volna megbocsátani, szerencsétlen véletlennek tekinteni. De néhány nappal ezelőtt megvettem a Tanácsház téri könyvesboltban John Steinbeck útleírását, a Csatangolások Charleyval címűt. Rengeteget derültem: élveztem az író stílusát, humorát. A mosoly a 144. oldal végén fagyott arcomra. A változatosság kedvéért most másképpen tört ■ borsot orrom alá a nyomda ördöge. A 144. oldalról csak a 113. oldalra lapozhattam. A 113. és a 129. oldal közti rész kétszer is olvasható. így a történet a 145. oldal helyett a 162. oldalon folytatódik, vagyis 17 oldal kimaradt... A Steinbeck-regény egyébként a Gondolat Könyvkiadó ez évi kiadása, s a budapesti Athenaeum Nyomda terméke. •

S most, hogy megoszthattam olvasóinkkal bosszúságomat, hónom alá veszem a két könyvet és megpróbálom hibátlan példányokra becserélni. Az ember nem lehet elég óvatos: a könyvet vásárlás előtt nem olvashatja el... Méltányolták ezt a szempontot a Kazinczy könyvesboltban. Könyveimet udvariasan s azonnal becserélték.

Ebben az esztendőben ünnepeltük a félezer éves könyv- nyomtatást. Az évforduló, az emlékezés több gondosságot kíván, pontosabb nyomdai, kötészeti munkálatokat követel.

(simányi)

Válaszol — Sugár András

„Kérdezz! — Felelek”

címmel aktuális kül- és belpolitikai témákkal foglalkozó sorozatot indít a Molnár feé- la Ifjúsági és Űttöröház. A sorozat „nyitó adásának” vendége, s egyben vezetője is

Sugár András, a televízió főmunkatársa lesz október ötödikén. A hat órakor kezdődő fórumon az érdeklődők választ kaphatnak kérdéseikre.

KEDD

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódia- koktél. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.05: Gyöngyhúrú citera. Mesejáték. — 14.41: Éneklő ifjúság — Budapesten. — 15.00: Hírek. — 15.10: RádióiskoLa. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hired. — 16.05: Kantáta. — 16.11: Csinos a ruhád! Riport. — 16.31: Kovács Apollónia énekel. — 17.00: Hírek. — 17.05: Fiatalok stúdiója. — 17.29: Liszt:

Cserkesz-induló. — 17.37: Az átlagtól délnyugatra. — 18.02: Lemezmúzeum. — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25; Az MRT népi zenekara játszik. — 20.00: Egy óra a Berlind Rádióban. — 21.00; Hírek. — 21.03: Kilátó. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Üj

operalemezeinkből. — 23.10: Tánczene éjfélig. — 24.00: Hírek. — 0.10: Francia kórusmuzsika.

Filmszínházak: Béke (f4, hn«):

Chato földje (16 éven felülieknek! színes amerikai). — Kossuth (f 3): Te és én! (színes szovjet). (f5, í7): Tűzoltó utca 25 (színes magyar). —• Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): A rend gyilkosai (mb. színes francia). — Fáklya (f5, f7): Hárman a kincs nyomában (mb. színes szovjet).

— Petőfi (f7): A magányos farkaskutya (mb. színes jugoszláv).

— Szikra (5, 7): Az orosz mező (színes szovjet). — Táncsics (4, 6): A szerelem anatómiája (16 éven felülieknek! színes lengyel).

— Ságvári (Ady Műv. Házban, 5, 7): A szemtanú (16 éven felülieknek! Felemelt hely árral!, színes angol).

SZERDA

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.13:

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.17: Dvorzsák: Rus zalka. — 10.00: Hírek —

10.05: „Nyitnikék”. — 11.30: A Szabó család.

Petőfi rádió: 12.00: Perui dallamok. — 12.15: Andre Chénier. Operarészletek. — 13.00: Hírek. — 13.03: Törvénykönyv. — 13.20: Haydn: Esz-dúr szimfónia. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10: Rádió-szabadegyetem. — 18.35:

Régi hangszerek világa. — 18.56: SybilL — 19.27: Üj könyvek. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: Beethoven-hangverseny. — kb. 20.15; Esti Krónika. — 2Í.20: Pro és kontra. — 21.40: Verbunkosok. — 22.20: Könnyűzene. — 23.00: Hírek. — 23.15: Kamarazene. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: Tudósítóink jelentéseiből — A csemetekertben.

— „Takarékos” oocsékolás?! . . .

— Régi magyar táncok. — A riportereké a szó... — A szabad idő' és a nagyközség gimnazistái. — Egy költő emlékezete — halálának 20. évfordulóján. — Megzenésített költemények.

Televízió: 15.25: Iskolatévé. — 17.23: Műsorismertetés. — 17.25: Hírek. — 17.30: „Életet az éveknek”. — 18.00: Kipkop . . . —

18.40: Játék a betűkkel. — 19.00: Reklámműsor. — 19.10: Esti

mese. — 19.30: Tv-híradó. —

20.00: Arséne Lunin. — 20.50:

Tizenöt éves a Körszínház. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás.

Bratislava! televízió: 14.25: Iskolásoknak. — 16.00: Egészség- ügyi tanácsadás. — 16.30: Hírek.

— 16.35: Sportérdekességek. — 17.05: Zenés műsor — 18.15: Ka- fonadalok. — 19.00: Híradó. — r,°.00: Az utolsó szó ... — 21.05: rT^adó. — T 35: Ifiúkorl bűrtö- -rAcek. — 22.00: A pozsonyi zenei ünnepségek.

Kiállítások: Miskolci Gálért« Katowicéi kisplasztikái kiállítás (11—19 óráig). — Miskolci Kén- tár:, Palc«ó T>ez«:ő emlékkiállítása (10—18 óráig).

Petőfi rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Aldobolyi Nagy - György szerzeményeiből. — 8.30: Nóták. — 9.00: Hírek. — 9.03: Kiváncsiak klubja. — 10.00: A zene hullámhosszán. — ll.§5: Néhány

perc tudomány.

alicas»

Az Országos Szakipari Vállalat, Miskolc és Észak-Magyarorszag térségében levő munkahelyekre felvételre keres: üveges, bádogos. melegburkoló hidegburkoló, festő-mázoló szak-. betanított és segédmunkásokat. Munkás- szállást. kedvezményes étkeztetést. utazási kedvezményi biztosítunk. Felvétel: Miskolc Partizán u. i. Mélyépítő Vállalat, munkásszállás 17-041. Or. Kasza Józsefné elvtársnőnél.

Szőlöoltván.vok. lugasgyüjtemé- nyek kifogástalan minőségben kaphatók, őszi szállításra. Díjmentes árjegyzéket küldök Va- liskó szőlész. Gyöngyös. Aranysas u. 3.

I