Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-16 / 243. szám

A tiszta Miskolcért Őszi naavlakaritas Néhány nap múlva őszi nagytakarítás kezdődik Mis­kolcon. Több mint tízezer fiatal szakít majd szabad ide­jéből néhány órát Miskolc tisztábbá tételére. A Fiatalok Miskolcért — Miskolc a fia­talokért mozgalom legújabb — és azt hiszem, mindenki egyetértésével találkozó — akciója lesz. Mint Sárkány Ferenc, a Miskolci Köztisztasági Válla­lat KISZ-ütkára elmondta, november 7-ig tart a munka. A szervezésbe bekapcsolódtak a Hazafias Népfront kerületi bizottságai, a lakóbizottsá­gok és az üzemi szocialista brigádok KISZ-fiataljai. A következő hetekben ott lát­juk őket a város jelenleg legpiszkosabbnak mondott lakótelepén, a Győri kapu­ban, a Kilián-dél és a Ki- lián-észak házai között, Ta­polcán, Lillafüreden és az Avason. Azt hiszem, hogy minden városát szerető ember örül a Tiszta Miskolcért akciónak. És gondolom, az is többek­nek eszébe jut, hogy jó len­ne a város tisztán tartását nem kampányfeladattá, ha­nem mindenki szívügyévé tenni. Aki naponta jár az Ady-hídnál, a Széchenyi ut­cán vagy a villanyrendőrnél, meggyőződhet róla, hogy a szotyolát rágcsálók, a jégru- dat nyalogatok vagy a sors­jegyvásárlók ritkán veszik a fáradságot, hogy a néhány méter távolságban levő sze­méttárolóig elmenjenek. De érdemes-szétnézni az áruhá­zak és üzletek bejárata kör­nyékén is. Lakótelepen élő ismerőseimtől hallottam, hogy sokhelyütt már gyakor­lattá vált a szemét, papír. >|c „Csendélet” a Győri kapui lakótelepen konzervdoboz kidobálása az ablakon. A Miskolci Ingat­lankezelő Vállalat „bűne” is, hogy néhol kicsordul a ku­kaedényekből a szemét. Sok­helyütt nincs meg a szabvány által előírt mennyiségű sze­méttároló. Pedig ezen nem érdemes spórolni. Van egy rendelet, amely szerint a szemetelés szabály- sértés és elkövetője ezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal büntethető. A köztisztasági vállalat KISZ-titkára nem tud róla, hogy Miskolcon bárkit is megbüntettek vol­na már ezért. Miskolc város Tanácsa évente sok millió forintot ál­doz Miskolc takarítására. Ha­tásosabb lenne ez a munka, ha valamennyien közügynek tekintenénk a város tiszta­ságát. E. A. Mezőkövesden él Az utolsó kékfestő A hímzéséről világhírű Matyóföld fővárosában Me­zőkövesden dolgozik Észak- Magyarország utolsó kék­festő mestere, Füzeskúti Jó­zsef. Kereken fél évszázada vette át a műhelyt édesap­jától, s azóta folytatja mes­terségét. A műhely már a múlt században is működött, s valóságos ipartörténeti emlék. Több generáció hasz­nálta a tölgyfából bárdolt, nyolcvan méter hosszú ha­talmas mángorlót, amelyet több mint száz mázsa súly- lyal terhelnek, hogy simára vasalja, az anyagot. Több mint egy évszázada műkö­dik, a nasinát is, amely a mintákat nyomja az anyag­ra. A kékfestő anyagok technológiája szinte semmit sem változott, ugyanúgy ké­szítik, mint kétszáz éve. Az Személy gépkocsi- vezetői tanfolyamot indít az MHSZ Gépjórmüveietö- képző Iskola. Jelentkezési határidő; október 20 Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy u. 20. sí anyagot kör alakú, úgyneve­zett csillagráfra aggatják fel, majd egész nap a földbe süllyesztett kádakba az úgy­nevezett kipákban indigó lé­be süllyesztik, majd a min­tákat nyomják rá. A körtefából készített, rézszögekkel kivert mintá- zólapokból csaknem négy­százat őrzött meg az idős mester, de már csak alig százat használnak belőle. A kékfestőt, amely egykor a dél-borsodi és a bükkaljai falvak asszonyainak kedvelt viselete volt, ma már ru­házkodásra nem használják. Annál inkább keresik la­kásdíszítésre, asztali garni­túrának. Sokkal kelendőbb az indantren festésű vászon, amelyet százéves díszítéssel mintáznak be. Ezeket szíve­sen vásárolják, úgyhogy munkája van az idős mes­ternek. de követője már nincs, mert évek óta senki sem választotta a fiatalok közül ezt a pályát. >jc Sajnos, a képünkön lát­ható szeméttárolóból is kevés található a városban. Azok is többnyire ilyen siralmas állapotban vannak. A hármas jelszó jegyében Az egy műszak kevés Az „egyműszakos közéleti- ség” olyasfajta emberi ma­gatartást jelent, mely az óra járásához igazodik. Aki csak a munkaidőben brigádtag, társadalmi munkás, segítő­kész kolléga, de ha megszó­lal a duda, köpenyével, ove- rálljával együtt szögre akasztja a közös ügyek iránti érdeklődését is, az — nincs mit szépíteni a ténye­ken — tipikus képviselője az „egyműszakosoknak”. Ki kell vinni az üzemből Tegnap az MSZMP városi bizottságán a miskolci válla­latok és szövetkezetek párt-, gazdasági és KlSZ-vezetői- nek részvételével a munka- verseny-mozgalom időszerű kérdéseit tárgyalták meg, különös tekintettel arra, ho­gyan lehetne színvonalasab­bá, tartalmasabbá tenni és az üzemek falai közül kihozni ezt a nagy hagyományú moz­galmat. Balogh András, az SZMT titkára előadásában elmondotta, hogy bár a szo­cialista címért versenyző brigádok száma magas, s a dolgozók kilencven százaléka brigádtag, a minőségi fejlő­dés elmaradt a mennyiségi mögött. A szocialista módon dolgozni, tanulni, élni kö­vetelmény nemcsak néhány termelési statisztikai adatot jelent, s jóval több az egy­szeri színházlátogatásnál is. A munkaidőhöz igazított közéleti érdeklődés, vagy a munkásműveltségnek a kí­vántnál lassúbb növekedése olyan figyelmeztetés, amely egyben feladatot is jelent. Drótos László, a városi párt- bizottság titkára elmondotta, hogy a borsodi munkások fele még mindig nem végezte el a nyolc általánost, s az LKM-ben 55, a DIGÉP-ben 45 százalékos a nyolc osz­tályt nem végzettek aránya. Stagnál a felnőttoktatás, s az iskolából idő előtt kikerülők száma mindig újratermelő­dik. Jubileumi munkaverseny Drótos László utalt arra, hogy a városi pártbizottság Epés megjegyzések Nagyvadászat Megkezdődött az őszi va­dászidény, tegnap tartották az első közös nagyvadásza­tot az Alföldön. A szántó­földeken, mezőkön — Csong- rád, Bács, Szolnok és Hajdú megye területein — a hírek szerint — bőséges zsákmány ígérkezik apróvadból. Az idény alatt több mint száz­ezer lőtt fácánt vár a MA VAD kecskeméti telepe. Karachitól 20 ki­lométerre, Aladino kisváros közelében, pakisztáni archeló- gusok körülbelül 5000 éves, rézből és kőből készült pecsé­tekre bukkantak. — A végén ixw&s kiderül, hogy a bürokrácia egyidős az emberiséggel... Első látásra orosz­lánnak nézné az ember azt a csak Etiópiában található majmot — olvasom —, amelynek vörös színű a szőrzete, bo­zontos a sörénye és hosszú barnás, bojt­ban végződő a far­ka. Pedig ez nem oroszlán: hanem a Papio (theropithe- cus) geleda. — Na ja! így járt más! .. • Ha hosszabb ideig ül a voián mögött, a kifáradás elkerülé­se végett néhány ki­lométerenként vál­toztasson sebessé­get — tanácsolja az egyik lap. — Kösz’! Nemrég egy ötvenesembe ke­rült. A virágport fo­gyasztó labdarúgók azt tapasztalták, hogy légzési kapaci­tásuk 13 százalékkal nőtt. A lengyelek véleménye szerint a virágpor kedvezően befolyásolja a vér­keringést. — Szabad kérdez­nem: arany lábú fia­ink mikor kaptak utoljára egy kis vi­rágport — legalább előételként? Az ember olyan, mint a zongora — állítja Stanislaw Wróblewski. — Mi­nél idősebb, annál gyorsabban hangoló­dik le. — Iia ezt tudjuk, kissé talán finomab­ban kellene játszani rajta ... T. R. Deway sze­rint: A sikerhez ve­zető utat valósággal eltorlaszolják azok a feleségek, akik hajt­ják maguk előtt a férjüket. — Túlzás! Pumper- lák Félixnek például nem a felesége, ha­nem a titkárnője je­lentette a torlaszt. Konrad Lorenz ne­ves biológus: Egyes állatfajoknál a há­zastársi hűség való­színűleg attól a kör­nyezettől függ, amelyben élnek. — Persze, az em­ber esetében ez nem valószínű. Biztos! Több, mint száz név van az irodalmi Nobel-díj jelöltjei­nek listáján. Többek között Graham Greene, W. H. Au­den, Patrick White, Moravia, Eyvid Johnson. — Reznák Ödön csalódottan olvasta az „előzetest”. Nem szerepel a jelöltek között, pedig hat év alatt már 875. versét kapta vissza az iro­dalmi laptól. Két ukrán mér­nök, L. Szuvorkin és V. Klicsker elekt- tronikus dadát szer­kesztettek. A csecse­mő ágyába szerelt berendezés különö­sen érzékenyen rea­gál ... a nedvesség­re. — Hátha még a pelenkát is kicse­rélné !.. • Madras közelében egy teherautó neki­szaladt egy elefánt­nak. A hátán ülő idomító leesett és megsérült. Az ele­fánt ormányával fel­emelte és elvitte a több kilométernyire levő segélyhelyre. — Halljátok, autós felebarátim!? Negyvenéves kor­tól a férfiak már főleg a szokásaikat védelmezik és listá­jukon a feleségük­nek megvan ugyan a száma, de ez nem az első szám. (George Meredith). — Viszont az se biztos, hogy az utol­sóüt — m nagy figyelemmel kíséri a munkásműveltség alakulását, s biztosra vehető, hogy ab­ban az üzemben, ahol a ve­zetés szívügyének tekinti a dolgozók tanulását, ott nem maradnak üresen az esti is­kolák padjai. Korunkban a tanulás befejezhetetlenné vált, és senkit sem szabad azzal a hamis indokkal lebe­szélni a könyvről, hogy „a hórukk-munkához nem kell tudomány”. A hármas jelszó jegyében — és ezt jól tudják az üze­mekben — városunk felsza­badulásának harmincadik év­fordulójára jubileumi mun­kaverseny indul. Ez az akció már túlnőhet a gyárakon, egy-egy kollektíva jól-rosszul körülhatárolható tevékenysé­gi körén. Jó lenne, ha a szo­cialista brigádok vállalásai között helyet kapna olyan felajánlás is, amely a la­kossági ellátást közvetlenül javítaná. így például a fel­nőttek is bekapcsolódhatná­nak a KISZ-esek óvódaépítő akciójába és a szolgáltató vállalatok is szolgálhatnának néhány hasznos kezdeménye­zéssel, kellemes meglepetés­sel. A köz javára végzett közös munka nemcsak értékterem­tő, hanem emberformáló is. Ezt szeminárium nélkül is tudja mindenki. Tudja, de nem mindig gyakorolja. B. I. Szüret Hegyalján Tokaj-Hegyalján megkez­dődött a nagyszüret. A csa­padék nélküli napsütéses idő­járás eredményéként a szo­kásosnál valamivel korábban értek be a bogyók, s így a szüret is korábban kezdődött. A termés — éppen a szá­raz időjárás miatt — változó. Azokon a táblákon, ahol az időjárásra érzékeny hársle­velű „megsült”, kevesebb a termés, de nem ritka az olyan tábla sem, ahol hektá­ronként meghaladja a 70 má­zsát. Hasonlóképpen váltako­zó a mustok cukortartalma is, amely 19—24 fokig ter­jed, de vannak olyan táblák, ahol meghaladja a 26 cukor­fokot is. Az aszúsodás nem éri el a tavalyi mértéket. Hiányzott a szeptember végi csapadék, így a szemeknek csak ki­sebb része töppedt be. Újfajta cipők, import barchett Mit ífijér télre a kereskedelem? A kereskedelem ruházati áruforgalma 1973 első félévé­ben mintegy 5,5 százalékkal emelkedett, az éves forgalom 6,5 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál, s így valamivel alacsonyabb a tervezettnél — mondta Lauthán Ferenc, a Belkereskedelmi Minisztéri­um ruházati főosztályának vezetője tegnapi sajtótájé­koztatóján. A jelenlegi áru­készlet 12,8 milliárd forint értékű, ilyen magas még so­hasem volt. A vállalatok őszi-téli előkészülése kedve­zőbb az előző évinél. Az első félév ruházati for­galmát az ellátás javítását szolgáló intézkedések növel­ték. Az árleszállítások, a gyermekruházati cikkek árá­nak stabilizálása is hozzájá­rult a forgalomnövekedéshez, az árufedezet az ingadozó igényeket is jól követte. Az áruellátás mennyiségében és összetételében is megfelel a követelményeknek. Az előző évhez viszonyítva javult az ellátás színvonala többek kö­zött gyapjú és gyapjú típusú szintetikus kevert szövetek­ből, felnőtt ballonkabátból, kötött-hurkolt női és leány­ka ruhából, szintetikus női pulóverekből, szintetikus zok­nikból és harisnyanadrágból és néhányféle cipőből is. A leszállított árucikkek közül kiemelkedett a függönyök forgalma, áruhiány mégsem volt belőlük, csupán az árle­szállítást követő első napokban volt kissé szűk a szín- és a mintaválasztók. A tavalyinál jobb árufedezettel sem sike­rült azonban kielégíteni tel­jesen az igényeket férfi, és fiúingekböl, rövidujjas ing­pulóverekből, női és leányka börfelsőrészű félcipőkből és szandálokból, 19—30-as mé­retű gyermek lábbelikből. Ol­csó cikkekből az előző évihez hasonló színvonalú volt az ellátás, az átlagosnál na­gyobb volt a forgalomnöve­kedés gyermekkonfekcióból (13 százalék) és konfekcio­nált és kötött alsóruházat! cikkekből (15 százalék). Az őszre és télre készülve a kereskedelmi vállalatok ko­rábban kezdték el a szezoná­lis termékek beszerzését. Ezt az iparvállalatok szállítási készsége tette lehetővé, a hi­ánycikkek köre a minimális­ra csökkent. Az előző év ha­sonló időszakánál színvonala­sabb lesz az áruellátás. Meg­szűnik a flanelláruk hiánya, a barchett cikkeket import­ból biztosítják, a kordbár­sony méteráru-ellátást a könnyűipar és a belkereske­delem közösen biztosítja. A szállítási szerződések szerint a cipőkinólat is jobb lesz a tavalyinál. Újfajta mű­bőr férficipő kerül a boltok­ba, női cipőkből folyamato­sabb lesz az ellátás, kivéve a lapos sarkú, közepes árú fél­cipőket. Gyermekcipőkből a kereskedelem 15 százalékos forgalomnövekedést vár, tor­nacipőből és rögzített árú termékekből sem lesz hiány. Golyóscsaoágy-szakiizlet Miskolcon Ma délelőtt 10 órakor az Augusztus 20. utca 10. szám alatt (a nyomtatvány-szak- üzlet mellett) megnyílt az ország harmadik golyós- csapágy-szaküzlete. Az új boltot a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vekkel közösen üzemelteti. Eddig ilyen jellegű üzlet csak Budapesten, s október 1-től Pécsett volt. A golyós- csapágy-szaküzlet mintegy 150 féle, 1,5 millió forint ér­tékű áruval várja a közüle- teket és a magánosokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom