Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-15 / 242. szám
Harminc könyvtár dicsérete Végrehajtó bizottsági döntéseket nem szokás lírai hangnemben íogalmazni, még akkor sem, ha a határozati javaslatok első, tehát kiemelten fontos pontjáról van szó. A jegyzőkönyv számára készülő mondatok rövidek, szabatosak: Miskolc megyei város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága írásbeli dicséretben részesíti a közművelődési könyvtárhálózat vezetőit, dolgozóit. Mindazokat, akik az elmúlt kilenc évben munkájukkal hozzájárultak a hálózat fejlesztéséhez, eredményes tevékenységéhez A dicséret, a köszönöm mindig jólesik, de ebben az esetben különleges súlya van a szavaknak. Miskolcon összesen harminc közművelődési könyvtár vám A legnagyobb a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, a város lakói által gyorsan megismert és megkedvelt modem intézmény. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa négy közművelődési könyvtárat működtet. A fennmaradó huszonöt intézmény a városi könyvtár hálózatához tartozik. Szó szerint hálózatához, mert — mint a végrehajtó bizottság ülésén elhangzott — ezek a fiókkönyvtárak — szívós, tudatos, tervszerű könyvtártelepítő munka eredményeként — behálózzák Miskolcot. Az egyes intézmények, hálózatok munkája nem különül el mereven egymástól. Mindegyiknek megvan a maga munka- és szakterülete, a 6aját közönsége. Ami a látogatók számát, az olvasottságot, meglevő és egyre gyarapodó könyv- állományukat illeti, valamennyi magas mutatószámokkal dicsekedhet, és mindegyiknek az a célja, hogy kulturált körülmények között fogadja mind nagyobb számú olvasóit. De ha Miskolc könyvtári ellátásáról van 6zó. akkor a figyelem elsősorban a városi könyvtár felé fordul, összességében mégis ez a legnagyobb, és ami ennél fontosabb, mindenütt jelenlevő intézmény. Ezért nagy szó mindaz, amit az elmúlt egy évtizedben a hálózat elért, és most felmutat. Létezésük, munkájuk mérce; Miskolc közművelődési arculatának egyik meghatározója. Mérhetjük* számokban, hogy hány fiókkönyvtár létesült, vagy újult meg pár év alatt a belvárosban, a Szentpéteri és a Győri kapuban, a Martintelepen, Fejben már régen készen van a terv (írásban is rövidesen, hogy 1980-ig hány új intézmény lép az olvasók szolgálatába a Selyemréten, Diósgyőrben, a Csabai kapuban és az új összekötő városrészben, összeszámolhatnánk azt is, hogy csak egy év alatt hány író— olvasó találkozót, kiállítást, előadást rendeznek, a hálózat könyvtáraiban. Számba szedhetnénk, hányféle módon és formában foglalkoznak fiatal és gyermekolvasóikkal. Akár így, akár úgy nézzük, szép a statisztika, amely a tények felsorakoztatásával vall arról, ami az elmúlt évek legnagyobb eredménye: közművelődési könyvtáraink már régen nem egyszerűen kölcsönkönyvtárak. Alapvető feladatuk, az olvasók kiszolgálása mellett, irodalom- és művéseztpártolás- sal le „foglalkoznak”, és miközben kialakították a maguk törzsközönségét, azon munkálkodnak, hogy mindazokat is ide sorolhassák, akik még nem álltak meg válogató, a könyvtárostól segítséget kérő olvasóként a könyvtártermek szabadpolcai előtt. A végrehajtó bizottság megdicséri a könyvtárosokat, elismerően nyilatkozik a munkájukról, a rendelkezésre álló eszközökkel segíti az intézményeket. Az olvasó megköszöni a kölcsönzőpult mögött álló könyvtárosnak, ha segítségére volt; eljár a kiállításokra. Ha előadói estet rendeznek, tapsol a művésznek és író—olvasó találkozókon kérdéseket tesz fel az alkotónak. Hanglemezt kölcsönöz a könyvtárban, nyelvtanfolyamra jár ugyanide, és leül a fotelokba újságot olvasni. Hány könyvtárba? Hány ember? Megmondja a statisztika. De van, ami nem mérhető a számokkal. M— Vázlat (Barczi Pál rajza) Verselemzési szeminárium Sokan vannak, akik nem szeretik a verselemzést. Eről- tetettnék, tudóskodónak, indokolatlan belemagyarázás- nak tartják. Feltehetően a kelletlen, ízetlen irodalomórák emléke riasztja ezeket a versbarátokat. Ügy vélekednek, hogy a verset — és minden művészi alkotást — csak konzséniális művész tud igazán elemezni, tehát aki maga is legalább annyira felkészült, elhivatott, mint a mű alkotója. Valami igaza van a gyanakvónak is: a vers bonyolult és érzékeny, mint maga az emberi lélek. Ám éppen ezért nem mondhatunk le arról, hogy a tájékozatlanabb, kevésbé fogékony olvasóhoz is közel vigyük a verset. Sokan ugyanis éppen ezért riadnak vissza a versolvasástól, mert nem értik első olvasásra és érthetetlennek tartják. A meg nem értett vers, költő pedig nem hat, nem létezik a közösség számára. Űjra és újra vállalni kell a tévedés, a „belema- gyarázás” kockázatát is, hogy támpontokat adjunk az 'olvasónak. Az Állami Hangversenyzenekar koncertje Ferencsikkel Az 1973—74-es hangversenyévad elő bérleti koncertjén a Magyar Állami Hang- ' versenyzenekart hallhattuk Ferencsik János vezényletével. Hazánk egyik legrangosabb együttese ezúttal huszadik századi műsorral lépett fel a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében Honegger. Sztravinszkij és Bartók műveit játszották. Ferencsik nem látványos karmester-egyéniség. Több annál. A művek belső lényegét bontja ki intuícióval, biztonsággal. Amikor modern zenét ilyen közvetítéssel hallgatunk, az új zenei nyelvezet is magától értetődőnek tűnik. A hangversenyen előadott művek ma már klasszikus érvényűek és napjaink zeneszerzői ettől eltérő új utakat keresnek, de a modem zene megértéséhez, megszereléséhez ilyen műsor és felkészültség vezet. Honegger 1951-ben befejezett utolsó zenekari műve a Monopartita. A kisméretű, koncentrált alkotás a szerző közérthető, hatásos nyelvezetét tükrözi, örültünk a kitűnő megszólaltatásnak. Az est fénypontja Sztravinszkij Hegedűversenye volt. A versenymű szólistája — Stefan Ruha — az elmúlt évek alatt hihetetlenül sokat fejlődött. Eddig is nagyszerű hegedűsnek tartottuk, de ma már joggal említhetjük a legnagyobbak sorában. Sztravinszkij 1931-ben keletkezett Hegedűversenyét olyan szug- gesztivitással, hatásosan ,és biztonsággal játszotta, hogy akár lemezre lehetett volna venni. Pedig ezt a versenyművet csak kivételes képességű muzsikus tolmácsolhatja; zenei és technikai nehézségei a legtöbb előadóra riasztókig hatnak. A Katona történetében kimunkált — Sztravinszkijra jellemző — hegedűs-hangvétel ebben a műben kiteljesedik és a barokk forma keretei között (Toccata — Ária — Ária — Capriccio) maximálisan érvényesül. A hangverseny második részében felhangzó A kékszakállú herceg vára című Bar- tók-opera előadásának szólistái azonban csalódást keltettek. Székely Mihály — Pa- lánkai Klára, Melis György — Kasza Katalin után ezúttal Faragó András és Szőnyi Olga énekelte a Kékszakállú, illetőleg Judit szerepét. Bár a mű színpadra íródott, ép- ven kamarajellege miatt, hangversenyteremben is teljes értékkel előadható. Ám nem elég a szerepet jól-rosz- szul elénekelni: alapvető követelmény a műben rejlő páratlan lélektani dráma kibontása. Ez a szereoosztás az artikuláció minőségét illetően kívánnivalót hagyott maga után. De egyúttal biztosabban és szebben is kellene énekelni Balázs Béla gyönyörű szövegét. Bartók világszerte ismert dallamait. Így csupán a nontosan muzsikáló Állami Hangversenyzenekar és Ferencsik János kifejező Bartók-internre rációjában vigasztalódhattunk — a várt magasrendű zenei élmény c1 marad t. BARTA PÉTER A televízió — a képzőművészeti és zenei ismeretterjesztés mellett — új sorozatot indított. A sok megközelítési lehetőség közül Borús Rózsa szerkesztő a tudósét választotta. Szabolcsi Miklós professzort kérte fel Illyés Gyula: A költő felel c. versének elemzésére. Király István professzor úgy véli — egyik interjújában beszélt erről: a tudós dolga az, hogy minél több tényezőt, megközelítési szempontot tárjon fel a műről, ne belemagyarázzon, hanem megmagyarázza azt. Ez — a tudósi — versértelmezés lehet, hogy száraz, de a maga szakszerűségével, sokoldalúságával kiinduló alap lehet a megértéshez. Szabolcsi Miklós professzor megoldása, amikor is bölcsészhallgatókat vont be az elemzésbe, egyszerre tette játékosabbá és mintegy demok- ratikusabbá is a verselemzést. Latinovits Zoltán interpretálása után a hallgatók mondták el a véleményüket: okosakat is, okoskodón butákat is. A műsor így tulajdonképpen egy, a nagy nyilvánosság előtt lezajlott szeminárium volt. Az elemzés módját, eredményét is korrektnek mondhatjuk. Csak azt keresték a versben, ami benne van. Lehetne, de nem érdemes vitatkozni az elemzendő vers kiválasztásáról. Nem azért, mintha a választott Illyés-vers nem lenne szép, jó. Ars poétika, amely mindig hálás elemzési feladat. Mégis abban a reményben várjuk a sorozat következő adását, hogy a líra más ré- .gióiba is elkalauzol. (horpácsi) Csokonai-emlékkiállítás Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából tegnap kiállítást nyitottak meg Debrecenben, az ősi református kollégiumban, ahol a költő diákéveit töltötte. A kollégium oratóriumában megtartott ünnepségen dr. Makkal László professzor méltatta a felvilágosodás nagy költőjének életét, munkásságát. A könyvtárban megrendezett kiállításon bemutatják Csokonai műveit, a kollégiumban töltött évek emlékeit. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatos Sándor népi zenekara játezik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: László Margit énekel. — 14.23: Vallomás a műfordításról. — 14.48: Kónya Sándor operadalokat énekel. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. Kollégiumi órák. — 15.50: Polkák. — 15.59: Hallgatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A magyar népdal hete. Százszorszép énekek. iG.35: Karavánúton expressz- vonattal. —. 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikái figyelő. 17.20: A «magyar népdal hete. Utam a népzenéhez. — 17.47: Van új a Nap alatt. — 18.02: Húszas stúdió. Várakozás. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Eteti Krónika. — 19.30: Sporthírek. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye. — 2.1.20: Werner Müller zenekara játszik. — 21.30: Mikrolánc. — 22.00: Hírek. — 212.20: A hét rádióhallgatója. — 22.40: Én meg a nagyanyám. — 23.00: Fehér Sándor népi zenekara iátszik. — 23.30: Tánczeme éjfél előtt — éjfél után. — 24.00 —0.10: Hírek. Petőfi rádió: 12.00: A lonju- meau-i postakocsis. — 12.43: Diák, tanár, szülő. — 13.00: Hírek. — 13.03: Frandk: D-dúr vonósnégyes. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... A Rádió kívánságműsora. — Hatvanból. — 13.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Közkívánatra! „Sárguló poénok”. Kabarékeverék. — IS. 19: Reklám. — 19.24.: Gács Lászlóira emlékezünk, születésének 70. évfordulóján. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00'. Esti Krónika II. — 20.25: üj könyvelt. — 20.28: A borok királyának földjén. — 22.05: Holnap közvetítjük. — 22.25: A magyar népdal hete. Kodály népdalkórusaiból. — 23.00: Hírek. — 23.15: Hermann Jadlowker énekel. — 23.30: A hét zeneműve, Schubert: Oktett. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: A hét első napján. — Befejeződött Miskolcon a szállítóvállalatok országos KRESZ-vensenye. — Az adott szó becsülete: szerződések, határidők. — Kórusmuzsika. — Képek községeinkből. — Hírek — tudósítások. — Megyei sport- eredmények. — Slágerkoktél. Bratislavai televízió: 14.45: Párt oktatás. — 15.25: Az emberek és a történelem. — 16.05: Hírek. — 16.10: Pedagógusoknak. — 16.40: Orosz nyelvlecke. — 17.10: Jegyzet. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.10: Szórakoztató zenés műsor. — 19.00: Híradó, majd jegyzet. — 20.00: Az arany fiú. Tévéjáték. — 21.15: Híradó. — 21.40: Pártoktatás. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Nincs idő (szí. magyar). — Kossuth (2, f5, 7) : Kis n-agyember (16 éven felülieknek! mb. szí. amerikai). — Hevesy Iván Filmklub: (f5. f7): Fellini: Róma (io éven felülieknek! szí. olasz--francia). — Fáklya (f5, f7): a magyar ugaron (magyar). — Petőfi (f5, f7): Ljubov Jarovája (mb. szí. szovjet). — Szikra (5, 7): Ion kapitány nyila Az 1974. szeptember hóban induló gépipari technikusminősítő vizsgára jelentkezni szándékozók közül azok részéref akik az előírt feltételekkel nem rendelkeznek KÜLÖNBÖZETI VIZSGÁRA ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAMOT SZERVEZ a Zalka Máté Gépészeti és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola (Miskolc, Kun Béla u. 10.) 1973. novemberi kezdéssel. Választható technikusi szakok: — forgácsolás nélküli hidegalakító, — forgácsoló, — gépszerelő, — gépkarbantartó, — gépipari minőségellenőrző, — gyártástervező, — gép és készülékszerkesztő, — hűtőgép-, klimaberendezés-gyártó-, üzemeltető-, karbantartó A technikusminősítő vizsgára való jelentkezés, valamint a különbözeti vizsga feltételeiről az érdekelteket az intézet tájékoztatja. Különbözeti vizsgára tanfolyammentes jelentkezéseket is eltagadunk. Jelentkezési határidő: 1973. október 20. (szí. román). — Táncsics (4, n7): Kis nagyember (16 éven felülieknek! Felemelt helyárral! mb. szí. amerikai). — Ságvári (Ady Műv. Házban.) (5. 7): Mária, a skótok királynője (mb. szí. angol). — Tapolca—Ady (7): Anna ezer napja. (Másfél helyárral! szí. angol). — Hámor (4): Hófehérke hercege (mb. csehszlovák) . Kiállítások: Libresezó Haraszti László kollázsai (13-tól 20 ó.ráig). — Kossuth Művelődési Ház: Zombory Éva bélyeggrafikái (10-től 18 óráig). — Egyetem. II. emeleti üvegterem: Szabó Gábor szobrai (9-től 16 óráig). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés'. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 8.59: Lortzimg: Cár és ács. Háromfelvonásos vígopera. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — v11.50: Két lengyel ka- toiiadal. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Zenés játékokból. —• 8.40: Beszélgessünk zenéről! — 9.00: Hírek. — 9.03: A magyar népdal hete. Népművész-portrék. — 9.23: Tánczene három városból. Varsó. Szófia. Berlin. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: A zene hullámhosszán. I apróhirdetés alias Jogászokat alkalmaz a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoksága. Pályázhatnak a 30 éves korhatárt nem töltöttek. Illetmény és egyéb tekintetben a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnoksága (Miskolc, Horváth Lajos u. 19. szám) ad felvilágosítást. A Beton- és Vasbetonipari Müvek alsózsolcai gyára, Aisó- zsolca építőmérnököt vagy általános mérnököt felvesz tervezői munkakörbe. Szükség esetén lakást biztosítunk. Jelentkezés a gyár személyzeti vezetőjénél. A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára Alsó- zsolca újítási- munkaverseny- előadói munkakörbe felvesz műszaki főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozót Jelentkezés a gyár személyzeti vezetőjénél. Nyolchónapos gyermekem mellé gondozónőt keresek. Jelentkezés: X. 15—16-án 17—19 óra között. Dr. Cjszászi, Hoffman O. 15 n/3. ingatlan összeköltözőkkel elcserélném bulgárföldi (stadionnál) két és fél szobás földszinti tanácsi lakásomat, két, másfél szobás tanácsiért. Győri kaputól Diósgyőrig, lehet X. emelet is. Cím: (Tizeshonvéd u.-ból Agnes u. 7.) ♦ /
