Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-12 / 240. szám
Bemutató a Tiszai pályaudvaron Színiéi munÉlnii Elsőként Budapesten mutatták be a szovjet vasutasok munkavédelmi kiállítását. A bemutató anyaga az erre a célra készült különleges vasúti kocsin tegnap reggel érkezett meg a miskolci Tiszai pályaudvarra. A kiállítást elkísérő hattagú szovjet delegációt, az érdeklődőket dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője köszöntötte. Elmondta, hogy a vasút fejlettsége egy ország műszaki felkészültségét, technikai kultúráját is jellemzi. A Szovjetunióban 4,5 millió vasutas dolgozik, a személy- és teherszállításra használt pálya hossza pedig 135 ezer kilométer. A köszöntő szavak után Andrej Vasziljevics Roscsin, a delegáció vezetője, a szovjet közlekedésügyi minisztérium munkavédelmi osztályának vezetője, a szovjet vasutak munkavédelmi főfelügyelője adott számot dióhéjban a hatalmas ország vasúthálózatának jellemzőiről. Többek között elmondta, hogy a Szovjetunióban a szerelvények 99 százalékát villamos- és dieselmozdonyok húzzák. Évről évre többet fordítanak a munkavédelemre. A munkavédelmi eszközök vásárlását, beépítését senki sem korlátozhatja, mert a végeredmény a fontos: a vasúton dolgozó ember és az utasok biztonsága. A szovjet vasutaknál a vezetőknek ugyanúgy rendszeresen kell vizsgázni a különböző munkavédelmi, biztonság-technikai rendelkezések anyagából, mint azoknak, akik a különböző munkahelyeken, a gépek mellett teljesítenek szolgálatot. A sikertelen vizsga a munkakörből való leváltást vonja maga után. Andrej Vasziljevics Roscsin megemlítette, hogy náluk 10, a most Misko’con láthatóhoz hasonló kiállítás járja kerekeken az országot, hogy ezzel is elősegítsék a vasutasok munkavédelmi képzését. Hangsúlyozta, hogy a szovjet és a magyar vasutas-társadalom együttműködését segíthetik a mostanihoz hasonló szakmai találkozók. Már az első napon több 6zázan tekintették meg a kiállítást; gépi berendezések, pályaépítő gépek makettjei láthatók a tablókon, grafikonokon, fényképeken kívül. A gördülő bemutatót még két napig nézhetik meg a szakemberek és az érdeklődők. N. J. Bélyíggyűjté® Mint ismeretes, 1914 tavaszán Egerben rendezik meg az országos ifjúsági bélyegklállltást és az ifjúsági filatelásta vetélkedő országos döntőjét is. A kiállítás időtartama alatt szintén Egérben tartják a bélyeggyűjtő szak- körvezetők tanácskozását is, ahová ezúttal zömmel a kezdő szakkörvezetőket hívják meg. Az országos ifjúsági bélyegki- álUtásra a felhívás csak az év vége felé fog eljútni az ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörökhöz, de a Filatéliai Szemle ifjúsági rovatában szereplő tájékoztatás alapján már meg lehet kezdeni á gyűjtemények rendezését, a kiállítási albumok elkészítését. Az ifjúsági filatelxsta vetélkedő egri országos döntőjét területi elődöntők előzik meg, ezekre október végéig jelentkezhetnek az ifjúsági szakkörök a MABÉ- OSZ területi irodájánál. Mód van arra Is, hogy cgy-egy kerület, város, község stb. válogatott csapatot indítson az elődöntőn. Reméljük, hogy mind a vetélkedőn, mind a kiállításon — a hagyományoknak megfelelően — ezúttal is sikeresen szerepelnek a miskolci és borsodi fiatalok. V. Gy. i 3+c Már az első napon több százan, nézték meg a gördülő kiállítást a Tiszai pályaudvaron. A különleges vasúti kocsi bemutató anyaga a szovjet vasutasok munkájáról, a munkavédelmi felszerelésekről ad áttekintést. (Ágotha Tibor fetvételei) Nem hasznosítjuk eléggé... A hulladék mint rejtett tartalék A Magyar Tudományos Akadémia és a MTESZ — a „Víz — Levegő — Élet 73 című nemzetközi környezet- védelmi kiállítással egyidejűleg — „Környezetvédelmi szakmai napok”-at rendez. Az „Élet” szekcióülésén — a fővárosban — Balassa János, a MÉH Nyersanyaghasznosító Tröszt vezérigazgatójának a közérdeklődésre joggal számot tartó előadása hangzott el. Címe: Az ipari és háztartási hulladékok újrahasznosításának helyzete és perspektívái. Nyersanyaggá váljon A természetes és mesterséges környezetet veszélyeztető szennyeződések között egyre nagyobb problémát jelentenek a szilárd hulladékok. Mind az ipari, mind a háztartási hulladékok meny- nyisége és terjedelme rohamosan nő. Szükséges tehát, hogy a hulladékok eltávolításával, ártalmatlanná tételével és újrahasznosításával ma már ott is — előrelátó módon — foglalkozzanak, ahol ez jelen pillanatban még nem tartozik a legsúlyosabb környezeti ártalmakat okozó tényezők közé. Az újrahasznosításnál — a mi körülményeink között — az a helyes, ha figyelembe vesszük a népgazdaság helyzetét és érdekeit. Ezt a szemléletet — az eddigi tapasztalatokon túl igazolja az a tény is, hogy a világ nyersanyagkészletei nem kimeríthetetlenek. A fejlett tőkés országokban kialakult irányzatok manapság mind hangsúlyozottabban sürgetik azt a követelményt, hogy: a termelés és a fogyasztás minden fázisában törekedni kell arra, hogy a keletkező hulladékok nyersanyagként könnyen felhasználhatók legyenek. (S ez, ha mást nem is veszünk figyelembe, önmagában is ésszerű. Hiszen a hulladékokból előállított nyersanyag sokkal kevesebb energiát igényel, mint a természetes nyersanyagok kitermelése és feldolgozása. Például a papíriparban ily- módon 60, a vaskohászatban pedig 74 százalék az energiamegtakarítás.) A szocialista országok többségében már régebben is felismerték a nyersanyaghasznosítás gazdaságosságát. Nálunk például — szegények vagyunk nyersanyagokban — a IV. ötéves terv irányelvei között szerepel: „... a hazai nyersanyagok kutatásának és hasznosításának magasabb fokát” kell biztosítani. A hulladék jól hasznosítható nyersanyag- forrás. Import helyett Balassa János szerint a hulladékok ártalmatlanná tételét és hasznosítását nem helyes sem a felső, sem az alsóbb szinteken külön-kü- lön kérdésként kezelni. Továbbá a hasznosítás az egyetlen olyan hulladékártalmatlanítási módszer, mely úgy fejti ki környezet- védő hatását, hogy nem terheli sem az országos szervek, sem a tanácsok költségvetését. Vállalati és nép- gazdasági szinten egyértelműen gazdaságos, a beruházások rövid időn belül — 2—3 év alatt — megtérülnek. Bővül a nyersanyagbázis és jelentős importot takaríthatunk meg. Jól érzékelteti ezt a következő adat: a MÉH Tröszt keretébe tartozó nyersanyaghasznosító vállalatok — a maguk szerény eszközeivel is — 1972- ben mintegy 40 millió dollár értékű nyersanyag behozataláról mentesítették az országot. A hasznosítást tekintve ma már több megoldás ismeretes. A baj ott van, hogy hiányzik a gazdaságirányítási rendszernek megfelelő szabályozó-ösztönző mechanizmus. Pedig ennek a mechanizmusnak a kidolgozása, alkalmazása voltaképpen jelentős „rejtett tartalékok” feltárását hozhatja magával. STOP! EGY PERCRE! Jogosítványt mindenáron? Autósok, motorosok rovata Most jöttünk Tanzániából HL Kirándulás a kráterba — Nagyobb maszáj csoporttal később ismét találkoztam, ezúttal azonban nem a szavannában, hanem egy kialudt vulkáni kráterban, a Ngorongorón — mesélte élményeit dr. Obzsut József. — Kelet-Afrikának nyolc hatalmas vulkáni kúpja van, s ezek közül, de meg a világon is kétségkívül a Ngo- rongoro a legnagyobb. A Mbulu-hegy szerpentinjén visz az út vagy 2000 méter magasra, amikor elérjük a kráter peremét. Itt megállítanak, mert csak az idegen- forgalmi társaság különleges terepjárójával folytathatjuk az utunkat. VADAK PARADICSOMA — Ami ezután következik, az az egész világon egyedülálló, hátborzongatóan szép látvány és élmény. A kráter peremén körös körül modem szállodák, éttermek, boltok sorakoznak. Egymástól különböző távolságokra állványokra helyezett messzelátók állnak a vendégek, turisták rendelkezésére. Ezek segítségével egy ideig csak szemlélődünk: lefelé a mélybe, egy körülbelül húsz kilométer átmérőjű kráter üregébe. Az ember azt hinné, hogy a mérhetetlen mennyiségű lávakiömlés után semmi élet- lehetőség sincs a kráterüregben, ehelyett — fentről is jól látható — a lávarétegen gazdag vegetáció zöldell. — Jegyet váltunk, átszál- lunk a különleges terepjáróra, s aztán indulunk, veszélyesen meredek úton, néhány száz méterre lefelé, a kráter mélyébe. A kráter belseje teljesen sík felület, szélein ijesztő sziklafalak merednek körös-körül az ég felé. Mintha egy óriási, nyitott barlangban lennénk, amely fölött ott kéklik a trópusi égbolt. A kráterben kevés a művelhető terület, inkább erdőség borítja Ngo- rongorót. A buja lombozató fák, bokrok, bozótok között oroszlánok, orrszarvúak, elefántok, zebrák és elandok, vagyis nagy testű jávorantilopok csörtetnek, de különösen sok itt a gnu, csakúgy porzik a táj, amikor ijedten elrohannak, csordába verődve. Egyébként még a legvadabb állatok is elég szelídeknek látszanak itt, mintha a „szűkös” kráterviszonyok kissé lehűtötték volna a vadságukat. Erdők, vadak és egy kevés ember — ez együttvéve a híres Ngoron- goro-kráter, Tanzánia érdekes, gazdag vadvédelmi rezervátuma. Az itt élő vadállatok számát mintegy harmincezerre becsülik. FRISS VÉRBE TEJET — Jóval kevesebb ennél a krátertelepülés lakóinak a száma. Valamennyien maszájak, akik szarvasmarha-, illetőleg zebutartással foglalkoznak. Egy-egy családnak több száz zebuja van, ez jelenti náluk a rangot, a módosságot. No, meg a feleségek száma. Ugyanis a maszájok többnejűségben élnek, a férfiak megvásárolják az asszonyt,, s az számít igazán gazdagnak, akinek legalább 500 zebujia és 8— 10 felesége van. Az állatok őrzése a férfi dolga, a többi munkát, beleértve a kevés föld és kert művelését is, az asszonyok végzik. Fő táplálékuk a zebu húsa, és teje. De az igazi maszáj ételkülönlegesség mégis a vér és a tej keveréke együtt. Megcsapolják a zebu nyaki vénáját, a friss vérbe tejet kevernek és igy fogyasztják — törzsi eledelként. A maszáj nők, ha alárendelt szerepük van is a törzsi életben, és ha kopaszra borotválják is — ősi szokásuk szerint — o fejüket, sokat adnak magukra. Szépen öltözködnek, különféle díszeket, csecsebecséket, karikákat viselnek a nyakukon, karjukon, sőt még a lábukon is. FÉRFIURALOM — Hogy mennyire „férfiuralom” van nemcsak a törzsi életben, hanem egész Tanzániában, még az egyébként igen kellemes, modern fővárosban, Dar es Salaam- ban is — folytatta dr. Obzsut József, — azt nekünk, európaiaknak is tudomásul kellett vennünk. Kiderül ez egy érdekes esetből. A fővárosban dolgozó európaiak közt volt egy kolléganőnk, aki szintén a miniszterelnöki iroda vidékfejlesztési főosztályán dolgozott, tehát ő volt a munkavállaló, a férje is vele volt, de „csak mint családtag”. És bár a feleség volt munkaviszonyban, a fizetését a minisztérium mégis a férj címére utalványozta. És amikor a kolléganő ezt nehezményezte, illetékes helyen tudtára adták, hogy Tanzániában az asszony keresete a férjét illeti, s a fizetést továbbra is — a férj címén számfejtették neki... HEGYI JÓZSEF (Következik: Afrika tetején) Évről évre többen szeretnének gépkocsivezetői jogosítványt szerezni. Azok száma sem kevés, akik lejárt vezetési engedélyüket kívánják ismét felújítani. Sajnos elég gyakran előfordul. hogy olyanok is vezetni szeretnének, akik valamilyen betegségben szenvednek, és ennek következtében nem alkalmasak arra, bogy részt vegyenek a közúti forgalomban. Milyen orvosi vizsgálatokon kell átesniök, azoknak, akik a volán mögé akarnak ülni és melyek azok a betegségek, amelyek vezetésre alkalmatlanná teszik az egyént? — kérdeztük dr. Frey Máriától, a 3. számú munkaalkalmassági rendelőben. Kizáró okok Akik még nem rendelkeznek jogosítvánnyal, azoknak a vér- és vizeletvizsgálat, a tüdőröntgen- és EKG-leletet kell mellékelniük kérelmükhöz. Ezután szemvizsgálat következik. Az idős lakos felújításnál elegendő egy vizeletvizsgálat is. Azok a betegségek, amelyek kizárják, hogy valaki jogosítványt kapjon, tíz csoportba sorolhatók: szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, légzőszervi elváltozások (tbc, tüdőműtét, nehéz légzés, asztma), anyagcserebetegségek (cukorbaj, epekő, vese- és pajzsmirigybetegségek stb.), elme- és idegrendszeri zavarok (ide sorolják a központi vagy környéki idegrendszer sérüléseit is), látási és hallási differenciák, végtag-, izületi és izomrendszeri rendellenességek. Tilos vezetni a terhességi és szoptatási idő alatt. A tizedik csoportba sorolunk minden olyan ideg-, érzék, vagy mozgás- szervi megbetegedést, ami a tudatot, a figyelem összpontosítását, vagyis a közlekedés biztonságát veszélyezteti. Eltitkolják, letagadják A kizáró okoknál mindenkit egyénileg bírálnak el, s tekintetbe veszik azt is, hogy az illető hány éve vezet. Sajnos, elég magas azoknak a száma, akik eltitkolnak, vagy letagadnak valamilyen betegséget, mert mindenáron jogosítványt akarnak szerezni. Néhány elképesztő eset. Egy olyan fiatal lány jelentkezett orvosi vizsgálatra, akinek műkarja volt. — Hát észrevették? — kérdezte. — Igen válaszolták neki, mire a lány csak annyit mondott: — Vesztettem. Volt már olyan jelentkező is, akinek hiányzott az egyik lábfeje, egy másiknak pedig a fél szeme. A külsőleg észrevehető elváltozásoknál az orvos könnyebben tud mérlegelni. Nem rosszindulatból A 3-as számú munkaalkal- massági rendelőben havonta 2—300 jelentkezőt vizsgálnak meg Ezek közül 1—3 százalék bizonyul alkalmatlannak. A szakember szerint még szigorúbbnak kellene lennie az alkalmassági vizsgának. Nem lehet például kiszűrni azokat, akik pszichés alapon alkalmatlanok a vezetésre, mert például agresszívak. A laikusok néha azt hiszik, hogy az orvos azért nem ad engedélyt, mert rosszindulatú. Holott épp azért nem kapják meg az engedélyt, mert az ő testi épségüket akarják ezzel megvédeni. BÓTA SÁNDOR /
