Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-09 / 237. szám
jje Exportálják a miskolci almát (Kerényi László felvétele) A jog kontárjai ZUGÍRÁSZOK A jogi szakma kontárjainak nyelvünk a zugírász nevet adta. Azokat hívják így, akik anélkül, hogy arra jogosultak lennének, szerződést írnak, végrendeletet fogalmaznak — természetesen némi ellenszolgáltatás fejében. A zugírászat bűncselekmény, elkövetője egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Sorompók Az öreg bányász volt, fél életét a föld alatt töltötte. Most nyugalmasabb mesterséget művel, de korántsem nyűgödlabb. — Havi ezerhétszázat kapok és évenként húsz mázsa szenet. Jól bírom magam, ezért vállaltam. A munkája a kapuhoz köti. Az üzem bejáratánál ő engedi le és húzza fel a sorompót. Nem tanulta a portásságot. Nehéz szerszámokhoz szokott keze kelletlenül nyitja-zárja az utat. Ami a sorompón innen van, az az ő világa. Ide csak az jöhet be, akit ismer. A sorompóőr nem szereti a fehér-piros sorompót. És általában nem szereti a sorompókat. Azokat, amelyek az embereket választják el egymástól. Egyszer a saját kocsiján érkező igazgatót nem engedte be. Nem ismerte meg. A szabály az szabály. Senkire sincs ráírva, hogy ő a vállalat első embere. Pedig akkor már harmadik hónapja teljesített szolgálatot. Mindenkit ismert, kivéve a fia-korabeli igazgatót. A véletlen úgy hozta, hogy a kisüzem majd minden dolgozójával váltott már néhány szót, a „dirivel” viszont még csak köszönő viszonyba sem került. Nem vigasztalja az a tudat, hogy a főnökkel más is így járt. Magának való ember — sommázzák véleményüket vezetőjükről a kis üzem munkásai, s ez az ítélet már olyan vezetői fogyatékosságot takar, amelyet az sem ment, hogy mindennapos emberi tulajdonság. .. Pedig a főnök jó szakember. Az önmagával sokat vívódó, s gyakran erőn felül vállaló fajtából való. Nem féltékenységből vagy presztízsből nem osztja meg napi gondjait a kis kollektívával, nem nagyképűségből nem kezel le a sorompóőrrel, hanem azért, mert eredendő tulajdonságainál fogva szükségtelennek érzi az ilyenfajta kapcsolatok ápolását. Ha megkérdeznék, bizonyára azzal érvelne, hogy tőle elsősorban a termelési eredményeket, a nyereségterv teljesítését kérik számon, nem pedig azt, hogy milyen a közérzete alárendeltjeinek. A bányászból lett sorompóőr a nevezetes incidens óta szolgálatkészen ad utat az igazgató gépkocsijának. Szolgálat- készen, de szó nélkül és gyanakodva. Nem tud mit kezdeni a főnök hallgatagságával, magába zárkózottságával. Eszével hiába tudja, hogy egyik ember olyan, mint a másik. Ott belül azt súgja valami, hogy nem lehet jó vezető az, aki csak a szakmához ért. Aki a gépek nyelvén beszél, nem biztos, hogy az emberi beszédet is érti. — Úgy kell a szép szó, mint a napfény — morfondírozik magában az öreg, és a bányák sötétjére gondol. Kedvetlenül nyitja-zárja a fehér-piros sorompót. Pedig mennyivel köny- nyebb ez, mint a köztünk levő, láthatatlan sorompót félrelökni az útból... (brackó) Tanácsi rendeletét hoztak Megbüntetik a szemet élőkét Együtt mennek tárlatot nézni A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat szakszervezeti bizottsága a KPVDSZ kulturális napok során tárlatlátogatást szervez dolgozói, nak október 15-én. A ruházati dolgozók Bordás Lenke festőművész és Pléh Zoltán szobrász műveit tekintik meg a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Régiposta utcai kultúrtermében A tárlatvezetők a kiállító művészek lesznek. Szabályozzék a Lyukó patakot A városi tanács korábbi ülésein interpelláció hangzott el a Lyukó-patak szabályozásával kapcsolatban. Az interpelláló tanácstag a tanács legutóbbi ülésén kapott választ. Eszerint az építési- és közlekedési osztály megrendelte a patak eddig szabályozatlan részére a szabályozási terveket. Ezek elkészítését az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság ez év végére vállalta. Új bérletpavilont nyitottak Üj bérletárusító helyet nyitott a Miskolci Közlekedési Vállalat a Kilián-lakó- telepen az A-jelzésű kocsik végállomása közelében, az északi oldalon. A lakótelepről naponta több ezren járnak autóbusszal, villamossal a j munkahelyükre; hónap elején | könnyebben hozzájuthatnak a bérlethez. Éjfélkor indulnak Mindennap, éjfélkor indulnak útnak a tejet, tejipari termékeket szállító kocsik, hogy reggelre valamennyi bolt előtt ott álljon a friss tej. Borsodban és Heves megye egy részén összesen 1900 üzletnek szállítanak, ez egymillió ember reggelijét jelenti. A hivatalos okiratok, az adás-vételi szerződések, az eltartási szerződések vagy a végrendeletek készítése —az ügyvédi munkaközösségek, valamint az állami közjegyzők feladata. Mégis a városi illetékhivatalban végzett tegnapi, alkalmi . felmérésünk egyértelműen azt bizonyítót-, ta, hogy a hozzájuk benyújtott szerződéseknek majdnem a fele nem ügyvédi munkaközösségben készült. Milyen veszélyei vannak a hozzá nem értők és a jogosulatlanok által készített hivatalos inatoknak? Érvénytelen a végrendelet A törvény ma is jó néhány formai és egyéb kötöttségeket ír elő és essek be nem tartása esetén szabálytalannak és így esetleg érvénytelennek minősül az irat. Ha például egy több lapos végrendelet készítője nem íratja alá valamennyi lapot a végrendelkezővel és a tanúkkal, a végakarat érvénytelen. Az effajta szigorú for- tnai követelményeket a kontárok nem ismerik kellően, és így gyakran a bíróságon végződnek ezek az ügyek. A közelmúltban az újságokban is olvashattunk két hoppon maradt fiatalról, akik egy idős nénivel eltartási szerződést kötöttek, becsületesen gondozták, ám a néni halála -után nem illette meg őket a lakás, mert a .szerződést készítő zugírász „elfelejtette” az iratot a gyámhatóságnál jóváhagyatni. Felvetődik a kérdés: miért fordulnak mégis az emberek kétes hírű kontárokhoz, miért bízzák ügyeiket zugírá- szokra? Egy 50 000 forint értékű telek vagy ház eladásáról szóló szerződés elkészítésének ügyvédi munkadíja például 1300 forint. A zugírász ezt nyilván olcsóbban megcsinálja. Azt azonban a zugírászok ajánlkozásait elfogadók gyakran kihagyják a számításból, hogy ha a szerződés nem tökéletes és a szerződő felek az említett ingatlannal kapcsolatban pert indítanak, akkor bizony a perköltségek meghaladják az S zeszesi tál -fogyasztásunk 1957-ben érte el az 1934—38. évek átlagos fogyasztási színvonalát, de 1972-ben már mintegy 76 százalékkal múlta felül a háború előtti évek átlagát. Bor, sör vagy tömény? A háború előttihez képest legdinamikusabban a sörfogyasztás emelkedett: éppen tizennyolcszorosára. Az utóbbi három évben a sör- fogyasztás növekedési üteme mérséklődött, ugyanakkor az égetett szeszes italok forgalma alaposan „megugrott”. A borfogyasztás erőteljes visszaesés után ötezer forintot. Arról nem is beszélve, hogy — a per kimenetelétől függően — még nagyobb veszteség is érheti a zugírász megbízóját. Nincs bizonvítek A zugírász az államnak is kárt okoz, hiszen semmiféle adót nem fizet, míg az ügyvédi munkaközösségek jövedelméből az állam is részesül. A Miskolci Ügyvédi Kamara és az illetékhivatal már hosszú idő óta harcol a zugírászok ellen. Sajnos nehéz a bizonyítás, mert a szerződő felek többnyire tagadják, hogy pénzt adtak iratuk elkészítéséért. Próltay Ottó- né, az illletékhivatal vezetője például elmondta, hogy nem egy kontárt név szerint is ismernek, mert szerződések tucatjait nyújtja be hozzájuk, ám bizonyíték hiányában nem tudják felelősségre vonni. Van ahol egész családi bűnszövetkezet alakult ki, a papa elfoglaltsága idején, iskolás fia nyújtja be illetékkiszabás végett a szerződéseket. A Miskolci Ügyvédi Kamara vezetői elmondták, hogy véleményű^ szerint a zugírászat elterjedése olyan méreteket öltött, amely komolyan veszélyezteti az állampolgárok érdekeit, ezért az ügyvédek a jövőben fokozottabban kívánnak élni feljelentési jogukkal. Ehhez segítséget kémek, hiszen csak úgy tudják leleplezni a zugírászokat, ha tanúk segítségével bizonyítani lehet, hogy pénzt fogadtak el. stagnált, majd az utolsó években kissé emelkedett: jelenleg az 1934—38. évek fogyasztásának átlagát körülbelül 25 százalékkal múlja felül. Némi vigasz, hogy egy legutóbb készült, 25 országra vonatkozó statisztika szerint a fogyasztás nagysága alapján még nem tartozunk a közvetlen élmezőnyhöz: kilencedik helyen állunk. Meglepő, hogy nem az északi, sok égetett szeszes italt fogyasztó országok a listavezetők, hanem a nagy bor- fogyasztó nemzetek: Franciaország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Városunk tanácsa rendeletet fogadott el a közterületek tisztán tartásáról és a háziszemét kezeléséről. A rendelet meghatározza a közterület fogalmát, majd intézkedik a szennyeződés megelőzéséről. Többek között a rendelet kimondja, hogy a köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében tilos a közterületen szemetet, elhasznált tárgyat eldobni, szennyvizet, vagy egészségre ártalmas folyadékot kiönteni. Bármiféle szemetet és hulladékot csak az erre a célra felállított szemétgyűjtő tartályokba szabad bedobni. Ha például fuvarozók szennyezik be a közterületet szennyezik be a közterület valamely anyag szállításakor, fel- és lerakásakor, a munka elvégezte után kötelesek a szennyeződést megszüntetni. Amennyiben ezt nem teszik meg, a szemét eltávolítása arra hárul, akinek szállítottak. A rendelet előírja azt is, hogy a lakóházaknak a közterületekre nyíló ablakában, erkélyén vagy kerítésén tilos porolni, a portörlő ruhát kirázni A kép teljességéhez tartozik, hogy az alkoholmentes italok fogyasztása az utóbbi évtizedben örvendetesen, gyors ütemben emelkedett: évenként mintegy 10 százalék volt a gyarapodás, és így egy évtized alatt megduplázódott. A gyors növekedés ellenére is elmaradunk a nemzetközi színvonaltól, különösen a valódi gyümölcslevek fogyasztása terén. Pedig a hazai nyersanyagforrás (nagy tömegben termő gyümölcs, gyógyvíz) rendelkezésre áll, csak a megfelelő technológia hiányzik. vagy a hulladékot az ablakon át kidobni. A rendelet meghatározza az ingatlantulajdonosok járdatisztítási, a járművek üzemben tartóinak kötelezettségeit, az áruforgalmi szervek és utcai árusok feladatait (kötelezik például a Szerencse sorsjegy árusítóit a keletkező hulladék összegyűjtésére és elszállítására, meghatározza a parkok, piacok és vásárterek tisztántartását, az építkezéseknél keletkező hulladékok elszállítását Többek között kimondja, hogy a következő utcákban tilos a szállítójárműről a járdára, illetve az úttestre szenet lerakni: Bajcsy-Zs. utca, Baross Gábor utca, Csabai kapu, Felszabadítók útja, Hunyadi utca, Kazinczy utca, MSZB tér, Kun Béla út, a Zsolcai kapu és a Bajcsy- Zs. utca közötti szakaszon, Széchenyi utca, Szemere utca, MSZB tér, Kun Béla utca, mogyi Béla utca, Tanácsház tér, Tizeshonvéd utca, Toronyalja utca, Vörösmarty utca es a Zsolcai kapu. Ezekben az utcákban a szenet a járműről közvetlenül kosárba téve, vagy más módon kell berakni a szenespincébe. A szén ily módon történő berakását a szállító vállalatnak kell megszerveznie, a megrendelők költségére. A rendelet egyik lényeges paragrafusa a háziszemét fogalmát és kezelését határozza meg. A háziszemét elszállítása a Miskolci Köz- tisztasági Vállalat feladata. A város belterületéről 1—3 naponként, a külterületekről 3—7 naponként köteles a vállalat a háziszemetet elszállítani. Végül a rendelet meghatározza a háziszemétnek nem minősülő' szemét elszállításával kapcsolatos feladatokat, s előírja a szemétfuvarozási díjakat. Mindazok, akik a tanács által elfogadott 6/1973. számú rendeletet nem tartják be, szabálysértést követnek el, s 3 ezer forintig terjedő I pénzbírsággal büntethetők. NY. I. A kézimunka a mindennapok művészete Vegyen részt On is a TEMAFORG Vállalat ORSZÁGOS KÉZIMUNKAPALYAZATAN TEMACRYL, EDINA, MONIKA, ANITA, FRUZSINA, ORSOLYA, RENATA, GITTA fonalból készített kézimunkákkal! KATEGÓRIÁK: 1. LAKASDISZITÖ KÉZIMUNKÁK 2. RUHÁZATI CIKKEK 3. EGYEB KÉZIMUNKÁK Pályázati díjak mindhárom kategóriában: 1 db I. díj: 2000 forintos CENTRUM vásárlási utalvány, 1 db II. díj: 1200 forintos CENTRUM vásárlási utalvány, 3 db III. díj: 800 forintos CENTRUM vásárlási utalvány. A pályázatra beküldött legszebb kézimunkákból 1974. márciusában kiállítást rendezünk Minden kiállított kézimunka készítője 200 forintos CENTRUM utalványt kap. A pályamunkákat névvel és címmel ellátva 1974. január 2 *31. között lehet beküldeni postán (vagy átadni személyesen szombat és vasárnap kivételével naponta 9—16 óráig) az alábbi címre: NÉPMŰVÉSZETI INTÉZET GONDNOKSÁGA, 1251. Budapest I., Corvin tér 8. félemelet 6. „TEMAFORG” fonalak az egész országban kaphatók. További felvilágosítás a fonalüzletekben, illetve a TEMAFORG Vállalat fonalosztályán és propagandacsoportjánál, telefon: 121-151, 118-450. Levélcím: TEMAFORG Textilhasznositó Vállalat, 1051. Budapest V., Vigyázó Ferenc u. 5. VEGYEN RÉSZT ON IS A PÁLYÁZATON I ERDŐS ÁKOS Mennyit iszik a magyar?
