Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-09 / 237. szám

Amit törvény nem büntet A dráma tükre Beszélgetés Szakonyi Károllyal A következő hetekben minden bizonnyal a Miskolci Nemzeti Színházra figyelnek majd művészeti életünk illetékes vezetői, s a közönség is. Miskolcon már pénteken, október 23-ón pedig — a Budapesti Művészeti Hetek keretében - a fővárosban ősbemu­tatóval jelentkezünk: Szakonyi Károly Hongkongi paróka cimű műve kerül színre. A próbák utolsó stádiumához érkezett az együt­tes, Illés István rendező irányításával. Ezekben a napokban együtt él a készülő produk­cióval Szakonyi Károly író is. — Az előjelek igen bizta­tóak, hiszen Szakonyi Adás­hibája világsiker lett, s a mostani darabot is lekötöt­te már az ország első szín­háza, az író mégsem nyu­godt. — Mindenki tudja, hogy egy drámai mű csak a szín­padon nyerhet végleges for­mát, s bár én írás közben is ízlelgetem, hallgatom a dialógusokat, elsősorban nem tételekben, hanem fi­gurákban gondolkodom; mégis meg kell ennek csi­nálni a próbáját színpadon is... A Miskolci Nemzeti Színház együttesével már az Adásihiba bemutatása után is nagyon elégedett voltam, s most is úgy ér­zem, — bár egy produkció jövőjét nagyon nehéz meg­jósolni —, hogy szándékaim szerint tesznek mindent a siker érdekében, sőt a ma­guk eszközeivel gazdagítják is a drámát. — Úgy gondolom, nem kell elárulnunk a darab me­séjét — talán nem is venné ezt já néven sem a szerző, sem a színház —, ezért in­kább alapvető mondanivaló­járól és sajátos dramaturgiá. járói beszélgessünk. — Bevezetőül talán any- nyit, hogy a drámaírás mes­terségének elméletével tu­dományosan nem foglalko­zom, nem végzek műhely- tanulmányokat. A közeg azonban amiben élek, nagy hatással van rám; írásaim­ban — a drámákban külö­nösen — alapvető élményei­met és nézeteimet mondom el a világról. Negyvenkét éves vagyok, már a hábo­rúról is vannak élményeim, az új világ építésének pedig részese voltam, s vagyok. A mi társadalmunk feladata, hogy világosan tisztázza az emberi viszonylatokat. Engem mindig az érdekel elsősor­ban, hogy hol tévesztünk, hol vétünk el egy-egy lépést, hány hibát követünk el, amit törvény ugyan nem büntet, mert nem jogi vét­ségekről van szó, csak éppen az együttélésünket nehezíti meg. Azt szeretném, ha tár­sadalmi-közéleti gondjain­kat — a dráma sajátos esz­közeivel feltárva — még in­kább éreznék az emberek, s a közönségben megfogal­mazódna az ítélet is. Játék Hogyan magyarázzuk magunkat? A hónap kisfilmjei Vannak műsorok, amelyek szinte észrevétlenül hódít­ják meg a nézőt. A Magya­rázom magunkat megér­demli, hogy szombat, esti csúcsidőben vetítsék. Szóra­koztatóbb, mint egy hagyo­mányos kabaréműsor, ugyanakkor vibrálóan izgal­mas és tanulságos. Nem ke­vesebbre vállalkozott dr. /Kopátsy Sándor tanácsadó <_ és Szabó Sípos Tamás ren­dező. mint a közvéleményt foglalkoztató „rázós” kérdé­sek szellemes, közérthető elemzésére. Nem azt teszi, amit a rossz slágerek, hogy a közvélemény elvárásait, a közhelyeket dobja vissza, hanem .szétszedi” azokat. A szombati (VI.) folytatásban pl. a munkamorált tűzte gombostűhegyre. összeha­sonlította a kapitalista mun­kaerkölcsöt a miénkkel. Azt a látszatot leplezi le, mi­szerint tőkés társadalomban érdemesebb dolgozni, hi­szen a kapitalista jobban fi­zet. Olyan kérdés ez, amely valóban erősen foglalkoztat­ja az utca emberét. A ter­melőeszközök közösségi tu­lajdonba vételével nem ala­kult ki egyszersmind a kö­zösségi tudat is, tehát az, hogy valóban magunknak dolgozunk. A termelés, a munkahelyek új és újabb konfliktusokat teremtenek, amelyek döntően befolyásol­hatják a munkakedvet. Valóban sok az ügyeskedő, akik produktív munka nél­kül aránytalanul nagy részt élvezhetnek a közösség ál­tal megtermelt javakból. Nem megnyugtató, hogy pl. egy gebines, egy lángossütő többszörösét keresi, mint egy jó szakmunkás vagy pe­dagógus. Kopátsy nem tér ki a kérdés elől. Szellemes és jól értelmezhető grafi­konjaival szemlélteti, hogy a ma munkása miért nem ér­heti el azt az életszínvona­lat, mint a hajdani tőkés. Azért mert, 1. az aránytala­nul kis tömeget jelentett a társadalom egészében, 2. a termelés, a termelékenység nem növekedett olyan mér­tékben, hogy az a nagy tö­megek életszínvonalának oly magasra emelését, mint a tőkéseké volt lehetővé ten­né. Jelenleg tehát az élet- színvonal nivellálása a cél, az hogy mindenkié arányo­san, a társadalom számára végzett hasznos munka ará­nyában emelkedjen. Az új aránytalanságok azonban már minőségileg mások, mint a kapitalista társada­lomban voltak. Mások, mert 1. az aránytalanságok már nem olyan nagyok, 2. nem a magántulajdon miatt van­nak. A társadalom parazitái­val szemben az egész tár­sadalomnak fel kell lépni. Ehhez az kell, hogy meg­változzon a közfelfogás is, tehát a közvélemény való­ban a teljesítményt, a tár­sadalom hasznára végzett munkát értékelje, nem csu­pán a pénzt vagy a rangot. Ez azonban lassú folyamat, nem megy olyan gyorsan, mint a tulajdonformák meg­változtatása. Szabó Sípos Tamás és Kopátsy műsora ezt a fo­lyamatot, a tudat átalakulá­sát sietteti mulatságos raj­zaival, sziporkázó párbeszé­deivel. Ezért várjuk szom­bat esténként érdeklődéssel ezt a 10 adáspercet. HORPACSI SÁNDOR komolyan — röviden így foglalható össze az én drá­maírói törekvésem. — Az Adáshiba és a Hongkongi paróka is külön­böző indulatokat váltott, vált ki a nézőből. A felszabadult kacagástól a bosszúságig s a kárörömig minősíthetők ezek az érzések. Egy bizo­nyos; közönyös senki nem marad, nem maradhat, Sza­konyi darabjait nézve. — Örülök, ha ezt mondja a néző, hiszen legfőbb törek­vésem az, hogy eleven kap­csolatot teremtsek a közön­séggel. A színház olyan hely, ahol a kisebb dolgok is ke­ményebben csattannak, ahol akarva-akaratlanul szembe kell néznie az embernek ön­magával, s a másik néző­vel is... — Mindez — vagyis ko­runk társadalmi-emberi vi­szonylatainak ábrázolása, szatirikus ábrázolása — kü­lönleges dramaturgiát köve­tel. — Ezt a dramaturgiát nem kellett kitalálnom, hiszen ilyen az élet. Nem szeretem az ötleteket, megkötik a ke­zem. Természetesein nem me­net közben találom ki, hogy miről fogok írni, de arra tö­rekszem, hogy a figurák ön­törvényeik szerint mozogja­nak, éljenek, „élőbeszéddel” közöljenek egymással dolgo­kat, persze sohasem direkt módon. — Dn azok közé a szerzők közé tartozik, aki a „dialó­gusok alatt" mondja el a drámát. — Valahogy így van ez az életben is, élünk és beszé­lünk egymás mellett, sokszor nem törődve a másikkal; mindenki mondja a magáét. Van ebben valami örök em­beri — a finnek az Adáshi­bát ugyanúgy élvezték, mint a hazai közönség —, valami bosszantó, sőt tragikus is. A Hangkongi parókában nincs többről szó, mint hogy ne vétsük el a lépést, figyeljünk szép szándékainkra, vigyük azokat végig, s ne engedjük, hogy távol kerüljünk hajda­ni jobb sorsra érdemes ön­magunktól. Egyszóval afféle ördögűzésre vállalkoztam, mert fontos, hogy megtisztít­suk magunkat, tisztázzuk he­lyünket, szándékainkat. Októberben számos érdekes hazai és külföldi kisfilm szí­nesíti a mozik műsorát. Akiket vonzanak az iroda­lom titkai, s szeretnének be­pillantani az író alkotómű­helyébe, bizonyára örömmel fogadják majd a Tersánszki Józsi Jenő című filmet. Ja- novics János rendező és Sza­bó Árpád operatőr állította össze az író halála előtt négy esztendővel készült felvéte­lekből, valamint az író öz­vegye, Szántó Margit által megőrzött hagyaték anyagá­ból. 1972. december 27-én halt meg Hanoi bombázásakor Huong, a 24 éves, Magyar- országon végzett villamos­mérnök. A fiatal lány ki­lenc nappal élte túl a ha­zájába történt visszatérés;. Borhy Anna rendező és Har­ry Balamanian operatőr az ő emlékét idézi Huong című filmjében. A csillagászat a történelemben A csillagászat történeti je­lentőségéről, az emberiség kultúrájában betöltött szere­péről tart előadást dr. Szabó Gyula, az Uránia csillagvizs­gáló igazgatója október 12- én, délután 5 órakor a 116. számú szakmunkásképző kol­légiumban. A rendezvényre a csillagászati hónap kereté­ben kerül sor, az intézet csillagászati szakkörének ösz- szejövetelén. Jevpatorijába, a Fekete­tenger partján épült városba viszi el a nézőt a Fiatalok városa című színes szovjet dokumentumfilm. Az Al­brecht Dürer NDK-filmesek alkotása. Néígy színes rajzfilm is szerepel a hónap műsorában. A legnagyobb barát szovjet, a Homokóra román, a Tyúkvi­lág bolgár és a Két vár ro­mán művészek nevéhez fű­ződik. Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró- nilca. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiá­koktól. — 13.45: Törvénykönyv. — 14.00: Indulók. — 14.09: Az út, amely sehová sem vezet. — 14.49: Éneklő Ifjúság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Mozart: C-dúr fuvolanégyes. — 15.24: Rádió­Iskola. — 15.59: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 16.00: A világ­gazdaság hírei. — 16.05: Berki László néni zenekara játszik. — 16.30: Mihály András—Raics István: 1871 — kantáta. — 16.39: Kerületről kerületre. — 17.00: Hírek; — 17.05: Csajkovszkij: Anyegin. Tatjána levéláriája. — 17.18: Jelemidében. — 17.48: Edith Piai zenés életregénye. (I. rész). — 18.30: A Szabó család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Csárdások. — 19.35: Kapcsoljuk a zeneakadémia nagytermét. — 21.30: Kozmosz. — 21.50: A könnyűzene gitárvirtuózai. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. 22.20: Félóra sanzon. — 23.00: A Magyar Vonósnégyes felvételeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Szép az ősz. Petőfi rádió: 12.00: Csembaló­müvek, vokális müvek. — 12.55: Tudományos könyvespolc. — 13.00: Híreit. — 13.03: Anelies Küpper és Todor Mazarov éne­kel. — 13.30: Szemtől szembe anyanyelvűnkkel. — 13.45: idő­járás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.10: Gondolatok Hí­mekről. — 18.25: A Magyar Rá­dió és Televízió énekkarának felvételeiből. — 19.06: Jeanette MacDonald és Neison Eddy énekel. — 19.18: Régi hangsze­rek világa. — 19.38: Én sem szí­vesen öntöm a Dunába. — 19.53: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika — n. — 20.25: Üj köny­vek. — 20.28: Szirtes népi mu­zsika. — 21.02: Emlékezés Pablo Nerudára. — 21.49: Hajdú Mi­hály: Kádár Kata. Kétfelvoná- sos opera. — 23.00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Megyei kör­kép. — Mit írnak tudósítóink? — Rekonstrukció ulán — egy kazincbarcikai üzemegységben. — Filmzene. — Felelősség és önkritika. _ Hogyan keresik az új utakat — egy miskolci gomnázi untban? — Korunk öt­letei, praktikus újítások. — Kedvelt melódiák. Televízió: 13.35: Iskolatévé. — 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Papírsárkány. — 18.15; Mire jó a számítógép? — 18.40: játék a betűkkel. — 19.00: Reklámműsor. — íü.io: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.45: Műhely. — 22.40: Tv- híradó 2. kiadás. Bratislava! televízió: 14.30: Is­kolásoknak. — 16.10: Egészség- ügyi híradó. — 16.30: Hírek. — 16.35: Sportmagazin. — 17.05: Bizalmas levelek. — 18.10: Da­lok. — 18.25: A földtől a csil­lagokig. Dók. film. — 19.00: Híradó. — 19.30: Kívánságműsor. — 20.00: Az utolsó szó. Bűn­ügyi sorozat. — 21.30: Üres tri­Az egész ország lakossá­ga örömmel hallotta a hírt, hogy hosszú évtizedek után újra itthon van Szentgyörgyl Albert Nobel-díjas profesz- szor, akinek 80. születésnap­ját most ünnepelte a tudo­mányos világ, s a sok millió békét szerető ember. Mi ér­ből az alkalomból egy régi képet kerestünk elő a DH archívumából, mely 1941-ben készült a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társasá­gának Hamlet-bemutatója al­kalmából. A már színháztör­téneti kuriózumnak számító előadás szereplői és rendezői körében ábrázolja a fotográ­fus Szentgyörgyi professzort, aki — tudomásunk szerint — legfőbb patrónusa volt a progresszív szegedi fiatalok­nak. bűn. — 22.20: Hírek a Pozsonyi Zenei Ünnepségeikről. Miskolci Nemzeti Színház (7): Csongor és Tünde. Shakespeare bérlet. Kiállítások: Miskolci Képtár: Palcsó Dezső emlékkiállítása. (10—18 óráig). — Kossuth Mű­velődési Ház: Zombory Éva be- lyeggraflkai (10—18 óráig). — Egyetem. II. emeleti üvegterem: Szabó Gábor szobrai (9—16 órá­ig). — Llbresszó: Haraszti László kollázsai (13—29 óráig). — József Attila Klubkönyvtár: Borsod megye irodalmi emlé­kei (12—20 óráig). Filmszínházak: Béke (f4, hn6. 8): A tojás (szí. francia, 16 éven felülikenek!) — Kossuth (Í3. 6): Az árulás napjai. I—II. (Másfél­szeres helyárral! szí. csehszlo­vák). — Hevesy Iván filmklub: (f5, f. 7): Llliomfl (szi. magyar). — Fáklya (f5, f7): A csendőr nő­sül (mb. szí. francia). — Petőfi (Í7j: Harminckét nevem volt (ma­gyar). — Szikra (5. 7): A tojás (16 éven felülieknek! szí. fran­cia). — Táncsics (4, 6): Katona­zene (szí. magyar). — ságvárl (5, 7): A munkásosztály a pa­radicsomba megy (16 éven fe­lülieknek 1 mb. szí. olasz). SZERDA Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Zenekari muzsika. — 9.00: Hét bagoly. — 10.00: Hírek. — 10.05: „Nyit- nikék”. — 10.40: Norma. — 11.30: A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Magyar munkásdalok. — 8.15: Részletek Huszka Jenő és Szirmai Albert operettleiből. — 9.00: Hírek. — 9.03* Verbunko­sok, nóták. — 9.50: Mikrofon előtt... — ío.OO: A zene hul­lámhosszán. — 11.55 Néhány perc tudomány. Televízió: Iskolatévé. — 9.55: Műsorismertetés. — 9.56: Delta. — 10.20: Salto mortale. — 11.15: Mire jó a számítógép? alias Beton- és Vasbetonipari Mű­vek Alsózsolcai Gyára, Alsó- zsolca újítási- munkaveseny- eloadói munkakörbe felvesz műszaki főiskolai végzettséggel rendelkező dolgozót. Jelentke­zés a gyár személyzeti vezető­jénél. A Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyára, Al- sózsolca, építőmérnököt vagy általános mérnököt felvesz ter­vezői munkakörbe. Szükség esetén lakást bi t osítunk. Je­lentkezés a gyár szeméivé«*! vezetőjénél. (gyarmati) if: Magyarországon 25 éve nem játszottak Chaplin-filmet, így érthető az idősebb és fiatal nemzedék nagy érdeklődése, mely az októberben kezdődő — tíz filmből álló — Chaplin- sorozatot megelőzi. A sorozat a Modern időkkel kezdődik, ezt követi a hazánkban 1925-ben bemutatott Aranyláz, de láthatják a magyar nézők a Diktátort, a Kölyök című filmet, a Cirkuszt, a nálunk soha be nem mutatott Rivaldafényt, s az előttünk ugyancsak ismeretlen Egy király New Yorkban I című filmet, valamint az 1918-ban készült Charlie és a ka- | tona, a Kutya és a Zarándok című alkotást. Képünk a I Modern idők egyik jelenetét idézi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom