Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-08 / 236. szám
Géppel meszelnek Érdekes új technológiái vezettek be a Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Újítással és a Bányászati Kutató Intézet segítségével új módszert dolgoztak ki az eddiginél tökéletesebb gépi meszelésre. Valamennyi hazai építőipari vállalatnál ugyanis problémát jelent, hogy a mész 200 —300 mikron szemnagysága miatt nem tudják elfogadhatóan gépesíteni a falfelületek meszelését, festését. A Bányászati Kutató Intézet szakemberei egy úgynevezett dezegráló berendezést szerkesztettek a Komárom megyei vállalat részére. Ebben a berendezésben az oltott meszet hidrociklonon keresztül megszűrik és rendkívül' apróra törik. Az így keletkező mészpép szemnagysága mindössze 30—íjO mikron, s ez a nyersanyag már alkalmas bármilyen típusú festő- berendezéshez. Az új technológiával nemcsak a meszelés gépesítését oldották meg, hanem egyenletesebb és szebb színű lesz a falak felülete. Másik előnye, hogy nem pattog le a falról, tökéletesebben tapad, s így érintésre sem kopik. Az új technológia iránt külföldi szakemberek is érdeklődnek. Iskolatej (Ágotha Tibor felvétele) Eredmények és fehér foltok Hol tart Borsodban az újitómozgalom ? Az újítás mindig nem csekély vállalati tartalékot jelent. s többféle hasznot eredményez. Bizonyos összeghez juttatja az újítót, növeli a termelékenységet (s ezáltal a vállalati eredményt), ami kedvezően hat a népgazdaság egészére, s az újítást alkalmazó vállalat dolgozóinak jövedelmére, életszínvonalára. Isrásszerű növekedés c Az SZMT elnöksége a közelmúltban megállapította: Borsod megyében az újító- mozgalomban jelentős előrelépés tapasztalható, sőt tál valytól — az SZMT és az Országos Találmányi Hivatal között létrejött együttműködési megállapodás aláírásától — ugrásszerű növekedésről adhatunk számot. Néhány adat ennek igazolására. A megyében az elmúlt évben 9709 újítást nyújtottak be, s ezekből elfogadtak 5657-et, bevezettek 5201-et. Az idén csak az év első nyolc hónapjában 27 288 benyújtott, 15 388 elfogadott és 14 037 bevezetett újításról beszélhetünk. Az utóbbi több, mint az elmúlt három évben együttesen elfogadott újítások száma! Szembetűnő a gazdasági eredmény növekedése is: az ösz- szege tavaly 185.6 millió, az idén pedig csak az első nyolc hónapban 525 millió forintot tett ki! A feltűnő fejlődés az SZMT elnökségének megállapítása szerint döntő módon az SZMT —OTH együttműködési megállapodásának köszönhető. Sajálos módszerek Annak hatására alakultak meg az újítók klubjai, rendezték meg az LKM-ben, a DIGÉP-ben, az ÓKÜ-ben, a BVK-ban vagy a TVK-ban az újítók, majd az újítók és a szocialista brigádvezetők tánácskozásait. Javult az újítások ügyintézése, az újítók között a fizikai dolgozók aránya is. A megállapodás egy sor vállalatot arra ösztönzött, hogy sajátos módszereket dolgozzon ki az újítási kedv fokozására. Az LKM-ben például újítási hónap helyett újítási negyedévet rendeznek, a DIGÉP-ben az újítók Vés a szocialista brigádok versenyén belül meghirdették az egyszemélyi elbírálók és szakvéleményezők versenyét is. Ugyancsak . a gépgyárban minden hónapban megjelölik a legfontosabb újítási feladatokat, s a benyújtott javaslatok szerzői között a különböző díjakon felül vásárlási utalványokat is kisorsolnak. A December 4. Drótművekben pedig minden elfogadott javaslatra külön 200 forint jutalmat fizetnek. Főként csak két ágazat A szóban levő szerződés ugyan — miként Tóth József, az SZMT vezetőtitkára megállapította — szemléletbeli változást eredményezett, de még mindig találhatók fehér foltok is Borsod újítómozgalmának térképén. Nem egészséges állapot például az, hogy áz újítások nagy része két ágazat, a vasas és a vegyész szakma között oszlik meg. Másrészt az ipari nagyvállalatok kapuin túl alig vehető észre fejlődés. A vasas szakma területén 10, az építőiparén 13 kisebb vállalatnál úgyszólván nyoma sincs az újítómozgalomnak. Hasonló példákat, s talán még elret- tentőbbeket az élelmiszeripar területéről is említhetnénk. Jövőre kerül sor az újítók országos konferenciájára. Borsod küldöttei — az SZMT által 1973-ra meghirdetett újítási verseny jóvoltából — remélhetőleg szép eredményekről számolhatnak majd be. Jelentős eredmény lenne az is. ha addigra az említett fehér foltok is eltűnnének. NYIKES IMRE Borsodban laknak, Kaposváron dolgoznak Lányok, vendégmunkán Hetvenöt miskolci munkásnő havonta egyszer útrakel. Van, aki Pestre utazik, van, aki Kaposvárra. Az utazók leányszálláson laknak és — mert hiszen férj- és gyermeknélküliek valamennyien, a családos embert már nem vonzza annyira a távolság — ugyanúgy dolgoznak, mint itthon, s talán egy kicsivel jobban élnek. Mégis, az utóbbi időben megcsappant a népszerűsége a „vendégmunkának”. Az viszont tény, hogy ha a havonként váltott borsodi lányok nem segítenének be, akkor Kaposváron és a Lőrinci Fonóban nem forognának az orsók. Mennyit keres egy fonónő? — Tudja,» hogy hányán szeretnének a pamutíonéban dolgozni? — tette fel a kérdést Béréi Imre. a fonoda üzemvezetője. — Számot nem is mondok, de sokan vannak. Válogathatok. Óriási dolog ez! Azelőtt átjáróház volt az üzem. Jöttek-mentek az emberek. A termelési tervet hoztuk ugyan, de a termelékenység?? Aztán jött a bérrendezés, a szombat-vasárnapi pótlék, a törzsgárdatag- ság ... Nálunk most egy elsőosztályú, szorgalmas szakmunkás háromezer forint felett keres. Nincsenek munkaerőgondjaink, normális szintre csökkent a fluktuáció, növekedett a termelékenység. Ez a biztonság tette lehetővé, hogy havi átlagban hetvenöt embert kölcsönadjunk a vállalat munkaerőhiánnyal küzdő kaposvári és lőrinci gyárába. Az utazók nem járnak rosz- szul anyagilag. Az itthoninak megfelelő fizetésen felül jár a 31 forintos napidíj, ingyenes szállás (a lányok egy része albérletben lakik Miskolcon), továbbá a második hónaptól havi kétszáz forint ..hűségpénz”. Az üzemi ebéd és vacsora tíz forintba sem kerül. A hazai eredményt növeli \ Persze, a gyár sem jár rosszul. A borsodi lányok pesti és kaposvári fonaltermelésének ötven (tavaly még hatvan) százaléka a miskolci gyár termelési eredményét fokozza. Elvileg tehát, egy olyan felfutásról van szó, amelyet minimális befektetéssel ért el a gyár. Ha — és ezt csak a példa kedvéért tegyük fel — egyik napról a másikra megszűnne a vendégmunka, akkor ez az utazgató hetven ember elfoglaltság nélkül maradna. . . A miskolci—borsodi 'munkaerőfelesleg lehetővé tette, az iparágon belüli szükség pedig kényszerítette ezt a hazánkban még nem túl gyakori munkaerő-átcsoportosítást. Az így nyert többlettermelés az elmúlt évben 330 tonnát tett ki. Ennek többszöröse kellene, hogy ebből az alapvető ruházati alapanyagból ne szoruljunk importra Egy hónap és egy év Az akció tehát jó ügyet szolgái, viszont a szülők, lévén, hogy a fiatal lányokról van szó, vonakodnak egy vagy több hónapra elengedni gyermeküket. Mert van, alti önként mégy, s — erre joga van a gyárnak — van, akit küldeni kell. Megesik, hogy kenyértörésre kerül a dolog. Lengyel Mária a júniust kényszerből, a júliust már önként töltötte Kaposváron. Kezdetben idegennek érezte magát, nem volt még ilyen sokáig távol otthonról. Tizenkilenc éves. És szokatlan volt a sok szabad idő. Elmaradt a napi három órás oda-vissza utazás, a ház körüli munka. De volt „•Balaton és szórakozás. Étteremben életében először Kaposváron’ volt. Hancsák Ilona a kötelező egy hónapot egy esztendővel toldotta meg. — Barátnőket szereztem ott. és anyagilag is jobban jártam. Hol kereshet ma egy 17 éves lány háromezer forintot? De vissza már csak akkor mennék, ha kül- denének... Otthon, Tiszalú- con épül a ház, és lassan ' összegyűlik a kelengye is. Néhány lány Kaposváron ment férjhez... Én itt szeretnék élni és dolgozni is. BRACKÓ ISTVÁN Szabad szórnodwi is a bányában ■ Közeledik a tél, egyre több háztartási szenet kérnek a TÜZÉP-telepek. így nem tartottak szabad szombatot az elmúlt hét végfn a miskolci bányaüzem dolgozói. A lyukói és az ere- nyői frontokon 1100-an termelték a szenet három műszakban. Vasárnap csak a karbantartók mentek le: háromszázan teljesítettek szolgálatot a munkahelyeken. Rosillon: Oszvald Gyula Egy beugrás története A történet úgy kezdődött, mint általában a színházi történetek. Vasárnap délelőtt csengett a telefon, Siklósi László főtitkár lakásán. Vannak, akik általában örülnek a telefonhívásnak — ami mindig a kapcsolatteremtés egy formája —. a színházi főtitkár (különösen vasárnap délelőttökön) általában balsejtelmekkel veszi fel a kagylót. Ezúttal sem csalódott, azaz egy perc alatt kiderült, hogy több mint ezer ember csalódik ma délután és este, ha elmarad A víg özvegy előadása. Az történt ugyanis, hogy színházunk új bonvivánja, Kozma Pál hirtelen jött betegség miatt nem vállalhatta a vasárnapi két előadást. Ilyenkor — komputer híján — a következőket kell a színházi szakembernek végiggondolnia. Kik tudják Rosillon szerepét az országban, s ha tudják. vállalnak-e általában beugrást, - vállalhatnak-e, vagy foglalt a délutánjuk, estéjük. A közvetlen kapcsolást ezúttal is áldhatjuk: néhány perc múlva már megszólalt Oszvald, Gyulának, a Fővárosi Operettszínház tagjának lakásán a telefon, aki — mint este Miskolcon elmondta — gyorsan kiugrott a fürdőkádból s gépkocsival megindult Miskolcra. A dél-, utáni előadás után már teljesen megnyugodtak a kedélyek, Oszvald remek szabású frakkjában az izgalom legkisebb jele nélkül mesélte, hogy a szerepet három esztendővel ezelőtt énekelte utoljára, s most egyetlen rö- *vid próba elég volt a memorizáláshoz. Így hát nem kellett visszaváltani a jegyeket, amit különösen fájlalt volna a színház, elsősorban nem anyagi okok miatt, hanem azért, mert a vasárnapi közönség jelentős százaléka vidékről1 jön Miskolcra színházat nézni, s bizony nagy csalódás lett volna számukra. ha elmarad az előadás. Hogy Oszvaldot a továbbiakban is megtartanánk, azt talán felesleges mondani. igazolás, gombnyomásra Forduljon az adatbankhoz! Az embernek borsódzik a háta, ha bármilyen hatósági eljárás miatt az igazgatási szervekhez kell fordulnia. A legtöbb helyen ugyanis olyan adatokat kérnek, amelyeket már korábban felmért, összegyűjtött valaki. Ilyen és hasonló példákat szép számmal említettek a képviselők a múlt heti országgyűlés vitája során. A most elfogadott statisztikai törvény talán azért is közérdekű, mert az ország valamennyi polgárának mindennapi életét közvetlenül érinti. Csak örömmel üdvözölhetjük az új törvényben megfogalmazott célt: az eddigi. elavult nyilvántartási rendszer egyszerűsítését, egységesítését és korszerűsítését. Az új statisztikai törvény valóra váltása azonban hosz- szadalmas folyamat. Ennek csak első lépcsőfokát jelenti a közelmúltban megjelent kormányhatározat: a KSH keretén belül megalakításra váró népesség-nyilvántartási hivatal létrehozása. Ez az intézmény a jövőben mindenkit megvéd majd attól, hogy fölösleges adatgyűjtésekkel zaklassák, és ami ennél is fontosabb, hogy az állampolgároknak a jövőben bármilyen hatósági eljárás miatt — az eddiginél sokkal ritkábban kell az igazgatási szervekhez fordulniuk. Fontosabb személyi adataikat számítógépes központi bankban tárolják mgjd. Ezt a nyilvántartási intézetet csak két dologról kell értesíteni: ha valaki megszületik, vagy ha lakást változtat. Nem kell összeírni például a tánköteles, a hadköteles fiatalokat és a választásra jogosultakat. Az állampolgárok valamennyi fontosabb adatát; a szülők nevét, az iskolai végzettséget stb. — az államigazgatási szervek, intézmények automatikusan irányítják a gépesített központi adattárba, ahol egyetlen gombnyomásra elkészíthető a kért hatósági igazolás. Már ebben a tervidőszakban csaknem százmillió forintot fordít az állam az új népességnyilvántartási rendszer technikai alapbázisának megteremtésére. Ennek a tízéves fejlesztési programnak az első gyakorlati megalapozását szolgálja majd az 1975 januárjára tervezett ».népszámlálás. EzzeDez összeírással — az elképzelések szerint — valamenyi magyar állampolgárnak rögzítik azokat a legfontosabb személyi adatait, amelyek elegendőek lesznek az adatbank kezdeti működéséhez. Számos más új nyilvántartási módszer bevezetése mellett így szeretnék elérni, \ hogy az emberek számára a statisztika ne csak az információk áttekinthetetlen áradatát jelentse, hanem azt is, . hogy hivatalos ügyekben minél kevesebbet kelljen kilincselniük. ' L. P. i
