Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-03 / 232. szám

A kis !opás kedvet csinál a nagyhoz A Legfőbb Ügyészség nemrégiben összeállította tájékoz­tatóját a bűnözés tavalyi fontosabb adatairól, amelynek ta­nulmányozása önvizsgálatra, tények és hibaforrások számba­vételére késztethet vállalatokat, állampolgárokat. Évről évre figyelemmel kísérve a bűnözés alakulását, kü­lönösen a közvagyon, a társadalmi tulajdon elleni cselekmé­nyek számszerű alakulása érdemel megkülönböztetett figyel­met. Tavaly 126 ezer bűncselekményt derítettek fel a bűn­üldöző szervek; 100 százaléknak véve ezt a számot, kiderül, hogy ennek 61 százaléka — vagyon elleni bűncselekmény. A vagyon elleni bűncselekmények nagyobb része személyek javai ellen irányult — 43 646 eset —, a társadalmi tulajdont ugyanebben az időszakban 34 064 esetben károsították meg. Több mint tízezer alkalommal betöréses lopás történt s 300- nál többszöri esetben az okozott kár értéke meghaladta a 100 ezer forintot. Valamennyi állampolgár rendkívüli gonddal óvja a saját lakást, kertet, gépkocsit, ingóságokat, de mindjárt hézagosabb a tudat, ha nem az „enyém”, hanem a „miénk” fogalmáról van szó. A kisebb károkozások forrása sok esetben az, hogy többen „bocsánatos bűnnek” tekintik: valamit (szerszámot, anyagot) hazavinni a gyárból, a tsz-ből. Sokan és egyre többen építkeznek, víkendházak, nyaralók nőnek, kell kerí­tés, faanyag, cement, pala. S veszedelmes „sikk”, hogy a kényelmet, kikapcsolódást szolgáló „objektumot” sokan úgy vélik olcsón, gyorsan elkészíteni, ha „szereznek” innen is, onnan is. Jól kereső, addig feddhetetlen állampolgárok vál­lalják így kapzsiságból, zsugoriságból pár száz vagy pár ezer forintnyi saját költség bűnös „megtakarításának” kockázatát. A közvagyon fogalma nem azt jelenti, hogy mindnyájunké, tehát elveszünk belőle. Aki hozzányúl, az a társadalmat, benne minden becsületes embert károsít meg, akár kis, akár nagy tételekről van szó. A Legfőbb Ügyészség — több megyei főügyészség bevoná­sával — a kohó- és gépipar területén nagyszabású, javarészt a közvagyon védelmét elemző vizsgálatot végzett. A tapasz­talatok bizonyos fokig általánosíthatók is. Nemcsak az említett iparág, hanem — sajnálatosan — más ipari területek „módszerbeli” jellemzője bizonyos nagyvona­lúság, a közös értékek fokozott védelmének elmulasztása egyes helyeken. Különösen a nagy építkezéseken, szanálások, üzemi és lakásépítések területén gyakori, hogy a drága, hasz­nosítható bontási anyagok, a még drágább új nyersanyagok bekerítétlenül hevernek hetekig, hónapokig; jobb esetben egyetlen éjjeliőr óv milliós értékeket, kétséges sikerrel. Sok hiba, sőt bűn forrása a laza bizonylati fegyelem, a szaksze­rűtlen raktározás, a szállítások ellenőrzésének elmulasztása. Hadd írjuk mindezek mellé a leggroteszkebb példát is: tsz- ekben, de üzemekben, ktsz-ekben is előfordult már jó né­hányszor, hogy „kecskére bízták a káposztát”, csalás, sik­kasztás miatt elítélt, börtönviselt pénztárost, raktárkezelőt, sót könyvelőt is alkalmaztak, természetesen erkölcsi bizo­nyítvány nélkül. Ezért állapítják meg joggal a különböző szintű ügyészi vizsgálatok, hogy az ilyen „nagyvonalúság” később százezrekkel károsítja meg a közvagyont. A nagy kárt okozó bűncselekmények megelőzésére sokszor jó „fegyver” a szignalizáció. Sok megyei rendőri szerv él rendszeresen ezzel a módszerrel, figyelmeztet a bűn forrá­saira, a lazaságokra — nem is mindig eredménytelenül. De a közvagyon mainál hatásosabb védelme ennél is többet, sokszor személyekhez szóló meggyőző és tudatformáló mun­kát is követel. A laza munkahelyi fegyelem szinte meleg­ágya a bűncselekményeknek: ez a szerszám, ez az anyag itt hever, nincs gazdája, nekem jó lesz. Elviszik... S a kis lopás rendszerint kedvet csinál a nagyobbhoz, lazul a morál, a cselekmények láncreakciója óhatatlanul vezet a nagyobb bűnhöz. VÁRKONYI MARGIT ♦ A DH városfejlesztési ff • Széchenyi utca 3—9. 101*111TI 51 • Gömöri felüljáró JUJJ. Ullld • Tizeshonvéd utcai épületek A kérdések, melyekre mai fórumunkban választ adunk, tulajdonképpen nem a mi cimUnkre érkeztek. A tanácsta­goknak tették fel városunk lakói, és ők — mármint a ta­nácstagok — kértek, kaptak választ ezekre a tanács leg­utóbbi ülésén. Készítik a polipack tejet (Kerényi felv.) Megyszerte megkezdték az őszi gabonafélék vetését, jól­lehet a tartós szárazság nem kedvez a földbe került mag­nak, mert a csírázás nehe­zen indul meg. Ahol lehet­séges, ott előzőleg öntöznek Általában csak tavasszal végez nagytakarítást a vá­rosban a Miskolci Köztisz­tasági Vállalat. Most, a na­pokban kéthetes őszi kam­pányt kezdenek a város tisz­taságáért. A munkát na­Sokakat érdekel a Szé­chenyi utca 3—9. szám alatti üres telek sorsa. Mint isme­retes, a Béke étterem, illet­ve a Roráriusz cukrászda állt ezen a területen, lebon­tásukkor mi is közöltük, hogy egy 18 szintes lakóhá­zat, illetve kétszintes szol­gáltató- és vendéglátóházat emelnek majd a helyükön. Hosszú hónapok teltek el az­óta és a bekerített telek mindmáig üresen áll. Miért? Rózsa Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese így válaszolt az interpelláló ta­nácstagoknak : — Kész műszaki terveink vannak, a kivitelező hajlan­dó az épületkomplexum fel­építésére, az ide tervezett lakások értékesíthetők az OTP útján és megállapod­tunk a kereskedelemmel is abban, milyen egységeket telepítenek majd a kétszin­tes vendéglátó-, illetve szol­gáltatóházba. Az építkezést azért nem lehetett megkez­a vetésterületen. A legked­vezőbb a tározó öntözés volna az ilyen aszályos őszön, de erre csak igen kevés gazda­ság területén van lehetőség a megyében. gyobbrészt gépek segítségé­vel végzik. A város peremén, ahol ritkábban fordulnak meg a takarítógépek, most menetrendszerűen járnak, mint a belvárosban. deni, mert a tervek elké­szülte után látott napvilá­got az a tiltó rendelkezés, miszerint bizonyos szintnél * magasabb házakat nem le­het emelni. (Mint ismeretes, e rendelet a beruházások gazdaságosabbá tétele érde­kében született.) A továbbiakban elmondot­ta Rózsa Kálmán, hogy a vá­rosi tanács vezetői kérték, kapjanak felmentést a mi­nisztériumtól a szóban for­gó éoületre vonatkozóan. Ám eddig nem érkezett meg az igenlő válasz. Ha végleg elzárkóznak az illetékesek a beleegyezés elől. akkor nincs más hátra, mint új tervet ■ készíteni a Széchenyi utca 3—9. szám alatti telek be­építésére. • A Gömöri felüljáró is sze­repel a negyedik ötéves terv időszakában felépítendő lé­tesítmények között. Elké­szülte után elősegítheti a (Jj buszok érkeznek a télig A Miskolci Közlekedési Vállalat 20 új autóbuszt ren­delt az Ikarusz gyártól. Ezek a nagyablakos járművek még az év végéig megérkeznek, és várható, hogy a gyár ren­delésen feül is szállít nagy befogadóképességű kocsikat az MKV-nak. A 260-as, úgy­nevezett panoráma típusú autóbuszokat a zsúfolt vona­lakon állítják majd forga­lomba. zavartalan közlekedést. Ám eddig bizonytalan hírek szál­longtak arról, mikor szüle­tik meg végül is a felüljáró. A tanács vezetői az inter­pellációra ezt válaszolták: — A KPM-mel folytatott tárgyalások szerint — bár némi késedelem már eddig is van — 1975-re igyekez­nek befejezni a felüljáró építését. (A válaszból kiér­ződő némi bizonytalanság forrása természetesen az, hogy a KPM-mel folytatott tárgyalásokon még nem mondták ki az utolsó szót.) • Körülbelü tízezer ember vár lakásra Miskolcon. Ért­hető tehát, hogy a miskolci­ak élénk figyelemmel kísé­rik, mikor válnak beköltöz- hetővé az új házak. Számo­sán kérdezték meg a tanács­tagoktól, hogy a Tizeshonvéd utca mentén álló két épület befejezési munkálatai miért stagnálnak. Vincze Géza, a BÁÉV ve­zérigazgatója is jelent volt a tanácsülésen, ő mondta el válaszul, hogy a szóban for­gó két épületet, — melyek közvetlenül a villamosmeg­álló mellett helyezkednek el — azért nem tudják befejezni, mert a közművek bekötése késik. Bár szomorú a kése­delem, annak azért örülnek a magasépítők, hogy a belső szerelvényeket még nem he­lyezték el a lakásokban. Ta­pasztalatuk szerint ugyanis a teljesen felszerelt, de a la­kóknak még át nem adott épületekben lába kél sok ér­tékes tartozéknak, vízcsap­nak. egyebeknek. Lapunk hasábjain is szóvá tettük már. hogy tolvajok járnak ezekben az épületekben, s kártevésüket az idős — jó- szerint magatehetetlen — éjjeliőrök nem tudják meg­akadályozni. Más kérdés, hogy. mint az egyik tanács­tag elmondta, ő már talált szeszes állapotban szunyóká­ló éjjeliőrt is olyan helyen, ahol milliós értékekre kel­lett volna vigyázni. (békés) Tározó ön!özés kellene Őszi nagytakarítás a városban Holnaptól az SZMT-székházban: „Üveg a háztartásban” Holnap délben az SZMT- székházban, a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színházi előcsarnokában nyit­ják meg „Üveg a háztartás­ban” címmel, a Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat egyik, minden bizonnyal leg­látványosabb kiállítását. A két rendező vállalat — az AMFORA—ÜVÉRT kereske­delmi Vállalat és a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — segítségével Mis­kolc és Borsod háziasszonyai, dolgozó női bepillantást kap­hatnak a háztartásban fel­használható korszerű üveg­ipari termékek világába. A hazai vállalatok legsikere­sebb termékei mellett meg­tekinthetik azokat az import­árucikkeket is, amelyekkel a két vállalat sikerrel bővíti a választékot. 1974 divatja A holnap nyíló nagyszabá­sú, reprezentatív kiállításon a már folyamatban levő bel­földi és import üvegipari termékek dominálnak majd. Ezen belül is főként az Üvegipari Művek hat gyá­rának termékeivel — a Salgótarjáni öblösüveggyár, a Parádi, az Ajkai, a Tokodi, a Nagykanizsai és a Karcagi Üveggyár legszebb kollek­cióival — találkozhatunk, juk a jövő évi üvegipari Am ugyanakkor már láthat- divat képviselőit, az 1974. évi mintakollekciókat, s az egyedi termékeket is. Az AMFORA—ÜVÉRT Ke­reskedelmi Vállalatnál el­mondották, hogy a kiállítás célja elsősorban a hazai üveggyárak termékeinek be­mutatása. Ezzel párhuzamo­san szeretnénk felhívni az érdeklődők figyelmét az im­port útján beszerzett, a vá­lasztékot bővítő, az egészsé­ges versenyt fokozó külföldi cégek gyártmányaira is. S végül — a kereskedelmi rek­lám- és piackutatás mellett — nem titkolt szándék a fo­gyasztói szokások befolyáso­lása, a lakosság ízlésének nevelése. Miért van szükség ez utóbbira? Teríts meg, s megmondom, ki vagy! A terítés — művészet. De megtanulható, elsajátítható művészet. Az ízléses terítés magunk és családunk, s vendégeink megbecsülése, kulturáltságunk egyik kifeje­zője. Teríts meg, s megmon­dom, ki vagy! — költötte át valaki a közmondást. A szé­pen, ízlésesen megtérített asztal tokozza azt a hatást, amit a jóízű ételekkel, za­matos italokkal, az aromás kávéval elérhetünk, ám ugyanakkor a háziasszonyi erények csillogtatásának is egyik legalkalmasabb eszkö­ze. Az üveg, az üvegipar ter­mékei nélkülözhetetlen kel­lékei a terített asztalnak. Ha azt mondjuk, hogy az étke­zés életünk egyik legfonto­sabb mozzanata, azt is ki kell mondanunk, hogy nem közömbös, milyen környezet­ben és körülmények között történik ez. Az üveggyárak korszerű, ízléses termékei —, mint azt a holnap megnyíló kiállítás is igazolja majd — hasznosan segítenek hozzá bennünket a megfelelő kör­nyezet kialakításához. A háziasszonyok nagy ré­sze csak a vendéglátások al­kalmával fordít gondot a te­rítés és tálalás színvonalára. Pedig, ha a mindennapi élet­ben is szem előtt tartanák a terítés esztétikai és kulturá­lis követelményeit, melegeb­bé tehetnék a családi tűz­helyt, közvetlenebbé a közö­sen elfogyasztott étkezések hangulatát, befolyásolhatnák a csalágtagok étvágyát, hoz­zásegíthetnék őket a helyes étkezési modor elsajátításá­hoz. Mit láthatunk a kiállításon? Mit, láthatunk holnaptól négy napon át az SZMT- székház színházának előcsar­nokában? Elsősorban azokat a korszerű terítési eszközö­ket, amelyek nemcsak szé­pek, hanem praktikusak is, segítik a főzést, kulturálttá teszik az étkezést, könnyűvé az azt követő mosogatást, s nem utolsósorban szebbé va­rázsolják a terített asztalt, s környezetünket. A Karcagi Üveggyár pél­dául hőálló üvegárukat, fá­tyolüvegeket mutat be. To­kod gyönyörűen csiszolt olomkristály díszműárukkal (vázák, hamuzók, bonbonie- rek stb.) jelentkezik. Nagyka­nizsa termékeit hőpalackok és hőtárak reprezentálják. Az egyik legnagyobb kiállító a Salgótarjáni öblösüveg­gyár, ahol korszerűen gyárt­ják a prés- és fúvott, festett és csiszolt háztartási üveg­áruk széles körű választékát, így például az ivókészleteket, poharakat, kelyheket, vázá­kat hamuzókat, tálakat stb. De minden bizonnyal tetszést aratnak majd az Ajkán gyár­tott prés-, fúvott, festett és csiszolt ivókészletek, vázák, tálak, kelyhek is, valamint a Parádi Üveggyárban készült üvegáruk. A salgótarjáni, a parádi és az ajkai gyár több színvonalú, egyedi terméket is kiállít. Ezek híven tükrö­zik a magyar üvegipar fej­lettségét, versenyképességét a külföldi gyárak termékei­vel. Bemutatásra kerülnek továbbá az AMFORA— ÜVÉRT csiszolóüzemének csiszolt ólomkristály termé­kei is. melyekkel a vállalat az 1972. évi miskolci helyi­ipari termékkiállításon I. dí­jat nyert, sőt elnyerte a zsű­ri különdíját is. Nvn?at és Kelet üvegiparának találkozása Az „Üveg a háztartásban” című nagyszabású termékbe­mutató nemzetközi is, a ren­dezők ugyanis felvonultat­ják importáruikat is. így az üvegiparukkal magas nem­zetközi színvonalat képviselő nyugati és szocialista orszá­gok cégeinek termékei egy­más mellett lesznek láthatók. Ezek a termékek többnyire ütésálló, hőkezelt poharait, tálak, tűzálló edények stb. Többek között láthatjuk a híres és szép Pyrex edénye­ket, amelyek ma már egész Európában sikert arattak, egy sor országban kedvencei a háziasszonyoknak. A kor­szerű Pyrex tűzálló edények nemcsak szépek, hanem nagyszerű tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ezeket már a magyar háziasszonyok is ismerik, hiszen a Pyrex edé­nyek nemegyszer hiánycikk­nek számítanak, éppen köz­kedveltségük, közönségsike­rük miatt. Az angol, francia, szovjet színes és átlátszó, hőálló üvegáruk mellett megcsodál­hatjuk az olasz és francia ütésálló. hőkezelt pohara­kat, tálakat vagy az angol, fémmel kombinált üvegáru­kat, amelyek ma már a leg­népszerűbb és legszebb, ní­vós ajándékozási tárgyak, kellékek közé tartoznak. A tűzálló üvegedények kitűnő­en érvényre juttatják az ételek saját színét, a házi­asszony az üvegen keresztül végigkísérheti, megfigyelheti a főzés folyamatát. S termé­szetesen nem hiányozhatnak a kiállításról az import út­ján beszerzett egyéb háztar­tási üveg- és díszműáruk sem, amelyek kiegyensúlyo­zott formáikkal, célszerűsé­gükkel éppúgy felhívják ma­gukra a figyelmet, mint újra és újra megújhodó változatos külalakjukkal. Naponta 10-től 18 óráig A nagyszabású háztartási üvegbemutató holnap 11 órá­tól, a további napokon pe­dig október 7-ig naponta 10 órától 18 óráig tekinthető meg. A Borsodi iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az AMFORA—ÜVÉRT Ke­reskedelmi Vállalat szere­tettel vár a kiállításra min­den érdeklődőt. A két válla­latnál elmondották, hogy a hasonló jellegű kiállítások­nak mindig óriási sikere volt Miskolcon is, de az ország más városaiban is. Erre szá­mítanak most is A hazai és külföldi üveg­ipar seregszemléje méltó be­fejezése a Vendégül lát Bor­sod rendezvénysorozatnak. A két vállalat arra kéri az ol­vasókat, hogy tegyék még méltóbbá személyes megjele­nésükkel, érdeklődésükkel. X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom