Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-27 / 253. szám

tanúsíthatják nélkülözhetetlen hatásos veg Futóhomok talajon és erő­sen kötött, szikes talajon a szert nem szabad használni. Hatása: a Satecid AT ku­korica gyomirtószer hatása csak a kukorica tenyészide- jére terjed ki, és az előírás­nak megfelelő permetezés esetén a kukoricát követő kultúrákban káros utóhatást nem idéz elő. A szer eredményesen irtja a magról kelő egy- és két­szikű gyomnövényeket. Vegetációs időszak A hatóanyagnak a talaj 5—10 cm mélységébe való bejutásához, a gyomok kelé­sének megindulása előtt, a talaj kötöttségétől függően 15—20 mm folyamatosan le­hulló csapadék szükséges. Az április második és május első felében lehulló csapadék mennyisége alapvetően be­folyásolja a gyomirtóhatást. A hatás csak akkor korlá­tozódik egy vegetációs idő­szakra, ha egyrészt a kezelés legkésőbb május első dekád- jáig megtörténik és az azt követő 6 hónap alatt legalább 350 mm természetes, vagy megfelelő mesterséges csa­padék jut a területre, más­részt a talajban nincs az elő­ző évekből származó, le nem bomlott klórtriazin marad­vány. Utóhatás: erősen száraz, aszályos időjárásnál előfor­dulhat, hogy a hatóanyagok nem bomlanak el kellő gyor­sasággal és ekkor kisebb-na- gyobb károsodás léphet fel. Ha az évjárat száraz volt, lehetőleg ne vessünk őszi gabonát a szerrel kezelt táb­lákba. Vethető utána: Bezosztája I. fajtájú búza, tavasszal pe­dig egyéb kultúrnövény. Tanácsok a gyakorlati fel- használáshoz: a munkavégzés során vigyázni kell a kiper­metezésnél arra, hogy a szer az egész kezelt területen egyenletesen kerüljön kiszó­rásra. El kell kerülni a fe­désekből és csurgásokból ere­dő túladagolásokat. A tar­tályok feltöltését, a gépfor­dulókat a táblán kívül, nem művelt területen, pl. dülőuta- kon kell végezni. A permetezést sáros, kenő­dé talajon nem szabad vé­gezni. A 15 °-nál nagyobb lejtésű területeken a gép egyenetlen haladása miatt csak akkor szabad elvégezni a gyomirtást, ha a gépcso­port haladási sebesség-inga­dozása ±20 százalékot nem haladja meg. Enyhén fagyos talajon a permetezés még el­végezhető. Amennyiben alkalmazási hibából, vagy időjárási okok­ból eredően a szer hatása nem kielégítő, mechanikai vagy egyéb vegyszeres gyom­irtási eljárást kell alkal­mazni. Kiegészítő munkák Figyelemmel kell lenni ar­ra, hogy a mélyen gyökere­ző és ellenálló gyomfajok­kal. pl. szederrel, aprószuiák- kab csillagpázsittal, stb. fer­tőzött területeken — egyéb­ként még igen jó gyomirtó * atás esetén is — gondos­kodni kell ezek kiegészítő ir­tásáról, kézi vagy gépi ka­pálással. Munkaegészségügyi óvó rendszabályok: Egyéni védő- felszerelés: az előkészítőknek munkaruha, védőkalap, védő­kesztyű, por elleni védőszem­üveg, a felhasználóknak: munkaruha, védőkalap szük­séges. Kerülni kell a szer elszó- ródását, a tömény szer, a permetlé, a permet szembe, bőrre jutását, belégzését, eset­leges lenyelését. Munka köz­ben gyakori kézmosás, illet­ve zuhanyozás szükséges. Mérgezéskor, vagy ónnak gyanújakor a munkát hala­déktalanul félbe kell szakíta­ni, majd a helyszíni elsőse­gélynyújtás után (1. általános eljárás) orvosi, intézeti ellá­tást kell biztosítani (tüneti megfigyelő kezelés). A növényvédő szert és an­nak fel nem használt mara­dékát, a csomagoló burkola­tokat állóvízbe, folyóba, víz­folyásba és víztározókba jut­tatni tilos! Eltarthatósága: szabályos növény védőszer-raktárban, hűvös helyen, zárt csomago­lásban 2 évig tárolható. A vállalat szakemberei, az AGROTRÖSZT és á megyei AGROKER vállalatok érdek­lődés esetén készségesen ad­nak felvilágosítást és hasz­nos gyakorlati tanácsokat a szer használatával kapcsolat­ban. Mit mond a főagronómus A növényvédő szerek iránt országosan is hihetetlen mér­tékben megnőtt az érdeklő­dés. Az agrotechnikának e fontos „tartozéka” nélkül szinte elképzelhetetlen a kor­szerű gazdálkodás. Nincs mit tagadni azon sem, hogy kezdetben — né­hány évvel ezelőtt — még a nagyüzemi gazdaságokban is idegenkedve, fenntartásokkal fogadták e lehetőség kiakná­zását, amiről ma már, mint emlékről beszélnek csak. Az elmúlt évek eredményei, más országok tapasztalatai is, ter­mészetesen elsősorban a ha­zai sikerek alapján, ma már elmondható: a termelőszö­vetkezetek és állami gazda­ságok el se tudnák képzelni a mezőgazdasági munkát nö­vényvédő szerek nélkül. így vélekedik a Miskolci Béke Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet főagronómusa, Ba­lázs László is, aki a kérdés­re, hogy alkalmaznak-e nö­vényvédő szert, vegyszert egyetlen szóval válaszol: — Alkalmazunk! S még hozzáteszi: IS — Nem Is akármilyen si­kerrel és eredményekkel... Röpke számvetés után köz­li: — Évente 60—80 ezer fo­rint értékű anyagot vásáro­lunk és használunk fel. Nem akármilyen tételekről van tehát szó. Meg is indo­kolja, miért fordítanak ilyen nagy gondot, a vegyszeres gyomirtásra, arra, hogy a növények védelmét a maxi­mális szinten biztosítsák. — Ha gyomtalan körülmé­nyek között fejlődhet a nö­vény, nem marad hálátlan — mondja. Gazdag termést hoz, amellett mindezt keve­sebb fáradtsággal érhetjük el. Amíg ugyanis nem vezet­tük be a növényvédő szerek alkalmazását, igencsak sok­szor meg kellett fogni a ka­pa nyelét. Még akkor is ne­héz munkának számított ez, ha például a kukoricát ló­kapával műveltük, tisztogat­tuk. A gyomok eltüntetésére vi­szont a gabonaféléknél nem volt meg ez a lehetőség sem, ami azt jelentette, hogy az aratást, cséplést követően tisztíhattuk a magot. Ugyan­akkor a minőség miatt is mindig fájhatott a fejünk. Mint a főagronómus el­mondja, mindez már a múl­té. A növényvédő szer nél­külözhetetlen segítőtárs lett a munkában, a termelésben, a gazdaságosság kialakításá­ban. Persze ahhoz, hogy a vegyszereket hatékonyan és mindig időben tudják alkal­mazni, szükséges a kellő mű­szaki feltételek biztosítása is. S hogy ebben a termelőszö­vetkezetben milyen nagy je­lentőséget tulajdonítanak az agrotechnikában a növény­védő szerek alkalmazásának, arra egyetlen példa. Helyes úton A munkaszervezés egyik lényeges vonása, hogy úgy­nevezett növényvédelmi ag- ronómust alkalmaznak, aki­nek egyetlen és legfőbb fel­adata: irányítani a vegysze­rek alkalmazásának munka- folyamatait, s program sze­rint mindig ott és akkor fel­használni a növényvédő szert, amikor és ahol azt a követelmények előírják. Mindezt nem tehetné meg úgy, hogy csak az emberi munkaerőre számít. A szak­értelemre, a hozzáértésre természetesen elsőrendűen nagy szükség van, de szük­séges a megfelelő gép és be­rendezés is. Ezzel egyetért­ve a tsz vezetősége, vásárolt egy vegyszeres gyomirtó gépet, amit sikerrel alkal­maznak. S miután tervszerű gaz­dálkodás folyik a termelő- szövetkezetben, már a jövő évi szükségletről is gondos­kodtak. Azokat a terméke­ket, amelyeket az Észak­magyarországi Vegyiművek gyárt, szinte kivétel nélkül alkalmazzák, de nem közvet­lenül a gyártól szerzik be. A megrendelésnek az erre hivatott kereskedelmi válla­lat közreműködésével szerez­nek érvényt, ami mindig hiánytalan. Az AGROKER ugyanis pontos, precíz part­nere nemcsak a gyárnak, de a fogyasztóinak is. — Most például az ősziek alá talajfertőtlenítést vég­zünk — mondja a, főagro­nómus, aki nem titkolja: ha mindig, minden időben he­lyesen és hatásosan akarja valaki a növényvédő szere­ket alkalmazni, annak állan­dóan tanulnia is kell, mert e védőszerek családja állan­dóan bővül. Ezt tanúsítja az ÉMV eddigi tevékenysége is, amely az elmúlt öt évben kiválóan szolgálta a mező- gazdaság érdekeit és igénye­it. Még munkaerőt is pótol Ugyanezt mondja a Nagy­miskolci Állami Gazdaság üzemegységének vezetője Reich elvtárs, aki szintén be­vallja: kezdetben, amikor a növényvédő szerek térhódí­tása megkezdődött a mező- gazdaságban, ők is idegen­kedve fogadták az újdonsá­gokat. Ma már ott tartanak, hogy a művelést el sem tud­ják képzelni enélkül. — A káposzta, a hagyma, a karfiol, karalábé, zöldbab és minden egyéb növény ter­mesztése elképzelhetetlen nö­vényvédő szer nélkül — mondja. Csak egy példát; a káposz­tát hajdan háromszor is meg kellett kapálni, ha azt akar­ta bárki, hogy kielégítő ter­mést arasson. Nehéz, fáradt­ságos munka volt ez. Amel­lett nem is volt mindig ele­gendő munkaerő. Márpedig, ha gyomos volt a tábla, a termés is gyérebbre sikerült. — Akármilyen furcsán hangzik — mondja az üzem­egység-vezető — a növény­védő szer még munkaerő­gondjainkon is segített, Amit eddig az emberek végeztek nehéz munka árán, azt most elvégzi a gyomirtószer. Meg­nézheti akárki a tábláinkat, tiszta, gaznak, dudvának, gyomnak nyoma sincs. An­nak idején viszont bármeny­nyire is vigyáztunk, végle­ges és hatékony gyomirtás­ról szó sem lehetett. Olyan ember mondja ezt, aki nemcsak munkakörnek, de hivatásnak tekinti a be­osztását, érti a dolgát és aszerint cselekszik is. Amit mond, tapasztalatból mondja. Sok éves eredmények alap­ján fogalmazza meg a di­csérő szavakat, amelyek a növényvédő szerek hírét, ne­vét, szerepét is igazolják — a szakember szemével néz­ve. Aki azt sem titkolja el, hogy a vegyszerek alkalma­zása, ha azt az előírásoknak megfelelően, hozzáértéssel „adják a földnek” a termés­átlagokban is kedvezően ki­fizetődik. — Nem akarok túl nagy számokat mondani — szá- mítgat közben Reich elvtárs — de átlagban 15—20 száza­lékkal több termést takarí­tunk be minden évben az­zal, hogy gyomirtószert al­kalmazunk. Az igények — országszer­te — mind nagyobbak. Ezek­nek messzemenő kielégítésé­re vállalkozott és azt teszi a jövőben is az Északmagyar­országi Vegyiművek, amely­nek termékeit neves szak­emberek is kiválónak minő­sítették. Ebben a gyárban elsőrendű feladatuknak te­kintik úgy dolgozni, hogy az ellátásban ne legyen fenn­akadás. Termékeik eljutnak a nagyüzemekhez éppúgy, mint a magánosokhoz, akik kis tételekben,' de v szintén eredményesen tudják hasz­nosítani a gyomirtószereket. Gyárts cég: Eszakmagyarországi Vegyiaívek, Sajóbábony Telefon: 14-431 Telex-szám: 62320 Forgalomba hozza: AGROTRÖSZT megyei AGROKER vállalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom