Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-03 / 232. szám

Syvánságok Forgatom a Napjaink most megjelent — októberi — szá­mát, s bár sok hasznos olvasnivalót kínál, minduntalan visszalapozok B. Tóth Lajos Repülőszőnyeg című elbeszélésé­hez. Nemcsak azért örülök ennek az írásnak, mert irodalmi és kulturális lapunk általában nem bővelkedik szépprózá­ban, hanem azért is, mert a szerző — minden szűkszavúsága ellenére is — képes megalkotni a DRILL torz és szánalmas szobrát, felidézve egy kort, és bizonyítva, hogy annak szel­leme valahol iratcsomók mögött, a példás raktári rendben vagy másutt még itt vegetál közöttünk. A történet hőse Syván Károly (az előneveket ezúttal mel­lőzzük, de talán az „y” is elárul valamit a syvánságból), aki hatodikos gimnazistaként mint díszlevente kötelezi el magát a bokacsattogtató rendnek. Ebben nincs semmi különös, sőt mi sem természetesebb, minthogy a hivatali hierarchia ala­csony fokán álló kistisztviselő csemetéje merész álmaiban aranycsillagokat varr a parolijára, s egy egész századnak vigyázzt ordít. Syván Károly hatodikos gimnáziumi tanuló oly korban élt, hogy ezek az álmok megvalósulhattak. Az ezeréves Magyarországnak tisztekre volt szüksége, olyanokra, akik sem istent, sem embert nem ismertek. Syván, mint a történetből kiderül, tiszt lesz. Ebben a minőségében aligha követ el különösebb bűnöket. Ez az ember nem szadista, nem brutális gyilkos, nem gyáva, nem mérlegel és nem koc­káztat. Syván a kor mintakatonája. Maga a két lábon járó rend; mi sem idegenebb neki, mint a gondolkodás. Életét a szolgálati szabályzat és a napiparancsok szellemében éli. Az egykori tiszttel a szerző napjainkban találkozik ismét. S ha az olvasó eddig csak élvezte ezt a panoptikumba illő figurát, most megdöbben: Syván ugyanis (bár újabban i-vel írja a nevét) semmit sem változott. És most érdemes idézni B. Tóth Lajost: „Különös szabású munkászubbonyt viselt (mármint a novella hőse) és ehhez fehér inget, fekete, készen kötött nyakkendőt. Mindenestől olyan volt, mint egy katona valamilyen sci-fi filmben, ahol már nincsenek rangjelzések, vagy utalás az egyén nemzeti hovatartozására.” A volt tiszt zárkózott egészen a mogorvaságig. Később azonban mégis­csak megtudjuk róla, hogy felesége öngyilkos lett — nem bírta a fegyelmet —, s mostani otthona „olyan, mint egy legénységi szoba és egy zászlóaljiroda keveredése”. Egy, saját maga készítette, terepasztalnál tölti minden szabad ide­jét. ahol esténként lejátssza a „pontosságot”. Könnyű lenne azt mondani, hogy Syván őrült. Erről szó sincs. Csupán arról, hogy a DRILL megsemmisíti a személyi­séget, robotembereket teremt (teljesen mindegy, hogy egyen­ruhában járnak, vagy más öltözéket viselnek), akik a leg­kisebb hatalommal bírva képesek megihérgezni embertársaik életét. B. Tóth Lajos hőse persze karikírozott figura, a syvánok nem ennyire szembetűnőek, de azért itt élnek közöttünk: szívósak, kérlelhetetlenek, s talán még nem vesztették ei fertőzőképességüket sem... (gyarmati) Nemcsak Miskolcon, ha­nem szerte az országban ha­sonló értekezletek, munka- megbeszélések során talál­koznak a könyvtárügy és a közművelődés szakemberei, hogy megvitassák és érté­keljék: milyen a munkás- osztály könyvtári ellátása, melyek az őket, az ő igé­nyeiket kiszolgáló könyvtár- hálózat legfontosabb felada­tai, milyen fejlesztés, változ­tatás szükséges a jövőben. Kondor Zsíróiménak, a könyvtári osztály vezetőjének vitaindítója után a jelenlevő szakemberek mondták el, tapasztalataikat, véleményü­ket. Két hálózat A vita alapjául az a do­kumentum szolgált, amelyet korábban a minisztérium ál­tal kijelölt 11 tagú munka- bizottság készített, és amely A munkásság könyvtári el­látása címmel foglalja össze az elmúlt évek tapasztala­tait, a közeljövő tennivalóit Az MSZMP KB elmúlt év novemberi állásfoglalása és az 1970. évi harmadik könyvtárügyi konferenciának a témában tett ajánlásai (a tájkonferenciák előzményei) két könyvtárhálózatot érin­tenek. A szakszervezeti könyvtárakat és a közműve­lődési könyvtárakat. Tulaj­donképpen azokat az intéz­ményeket, amelyek az olva­sók legszélesebb rétegeivel vannak kapcsolatban, amelyek az olvasó, könyvtárba járó lakosságot kiszolgálják. Nem véletlenül, hiszen ha a mun­kásosztály jobb könyvtári ellátottságáról beszélünk, azt nem tehetjük magában; függvénye az egész ország könyvtárhálózatának, és an­nale, hogyan, milyen feltéte­lek között dolgoznak az in­tézmények. Mozgalmi munka Elhangzott az értekezleten, hogy a könyvtáros hivatását mozgalmi munkának kell hogy tekintse, tevékenysége nagyon fontos része annak a munkának, amelyet az is­kolák, a társadalmi és tö­megszervezetek éppen a munkásosztály művelődésé­nek, a fiatalok nevelésének érdekében végeznek. Ugyan­akkor elhangzott az is, hogy a ma körülményei között mozgalom alatt fejlett in­tézményhálózatot kell érteni. Olyan könyvtárakat, amelyek jól felszereltek, és minden lehetőségük megvan rá hoey kulturált környezetben ol­vasóvá neveljenek. Borsod megye lakosságá­nak 40 százaléka az iparból él. De nagyon magas ez az arány a másik két megyé­ben is. Az urbanizálódásnak, az ipartelepítésnek, napjaink egyik legfontosabb gazdasági, társadalmi változásának eredményeként az ipari munkásság életformája meg­változott; munkahelyéhez és lakóhelyéhez egyformán kö­tődik. Természetes tehát, hogy nem azt kell kérdez­nünk, hogy melyik könyvtár, az üzemi, szakszervezeti, vagy a közművelődési háló­zathoz kapcsolódó intézmény Szolgálja ki a munkásolvasók igényeit. Természetes, hogy mind a kettő. A két hálózat együttműkö­désén sok múlik; egymásra­utaltságuk kétségtelen, és egyformák a jövő feladatai is. Egyre .több könyvtárra, minden intézményben főhi­vatású könyvtárosra van szükség. Ez egyet jelent a tanácsi, közművelődési há­lózat megerősítésével, és a szakszervezeti könyvtárak korszerűsítésével. Ugyan­is a modern, jól felszerelt, jó szakemberekkel dolgozó könyvtáraknak, — és csakis ezeknek — van meg a lehe­tőségük rá. hogy olvasóikat megkeressék és megtartsák. (makai) Szombattól a televízióban Csuhraj­sorozat Október filmújdonságai közül a legnagyobb örömet a tv-nézőknek bizonyára a kiváló szovjet filmrendező, Grigoríj Csuhraj produkciói szerzik. A televízió most sorozatban mutatja be a ne­ves művész négy filmjét. Első alkalommal október 6- án A negyvenegyedik kerül képernyőre. Ezt a Tiszta ég­bolt című, 1960-ban készí­tett alkotása követi, illetve az egy évvel korábbról való Ballada a katonáról. A sort a Volt egyszer egy öregasz- szony és egy öregember zár­ja. „ Úttörőriporter A riporterkedés iránt ked­vet és tehetséget érző általá­nos iskolások jelentkezését várja a Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőhöz riporter-szak­köre. A hetenként tartott foglalkozásokon — váltakoz­líere sietik...99 va csütörtökön délelőtt, il­letve délután — a fiatalok amellett hogy ismereteket sa­játíthatnak el, összeállítják a kéthavonta megjelenő Úttörő Krónika anyagát is. Vezérlő kalauz irodalmi emlékeinkhez III. ★ A színházlátogatók közül még bizonyára többen emlékez­nek Felicien Marceau A tojás című színművének nemzeti színházbeli bemutatójára, melynek főszerepében a fiatal Kálmán György aratott kivételes sikert. A történet — mely­nek filozófiájával annyian vitatkoztak a színmű bemutatása után — most filmvásznon is megelevenedik Jean Herman rendezésében. A hőst — ezt a rendkívül gyorsan asszimilá­lódó fiatalembert — Guy Bedos kelti életre. Természetesen a filmváltozat sem akar mást bizonyítani, mint a színmű: a világot a hazugságok rendszere irányítja. A mi feladatunk, hogy a történetből s annak summázatából levonjuk a kellő tanulságot... A tojást holnaptól a Béke mozi vetíti. CTTTO Kazinczy levelei /* ' fr ■ V.^‘> fór. i a t ÍA-C' ^ <C *• Ä, * a*Z tói# A . \V < vVv *£ íl (.■} > > / f W ttf/f ■"1 .■*,*<*&*<*> ^ ;■< ***, ' if A titkos bú — Dayka Gábor legis­mertebb verse — kézirata. Dayka Gá­bor 1769-ben született Miskolcon. Ka­zinczy nagyra becsülte, ő rajzolta az egyetlen fennmaradt Dayka-portrét, megírta életrajzát, „öszveszedte és ki­adta” (már a költő halála után) az első kötetét. Miskolcon utcája van, Széphalmon emlékmúzeuma. Minden diák elősorolja nyelvújító és irodalomszervező érde­meit. A tájékozottabbja helyi büszke­séggel mondogatja: őáltala lett e táj évtizedekig a magyar irodalom „fővá­rosa". Szenvedéllyel kevesen idézik. Képét az idő fakította-e meg. avagy egyéni­ségének halványabb belső sugárzása? Tevékenysége siklott félre a Martino- vics-pörben kimért halálos ítélettel, vagy a földerült kegyelem mérsékelte? Mondják róla így is, másként is, s ki- nek-kinek igaza lehet a maga egyoldalú szemléletében. Egyénisége viszont csak ellentmondásaiból szikráztatható föl, így gyújt tüzet. írói világa sápadt, érzelgős, bár a Fogságom naplója írói lendülete, a Pá­lyám emlékezete mélysége és az Erdélyi levelek tág látóköre sejteti eredeti, vér­bő, realista epikus tehetségének kör­vonalait. Nemcsak Gessner idilljeiért rajongott, Voltaire fanyar, szellemes bölcsességé­vel, Helvetius felvilágosult természet­bölcseletével ő is ismertette a magyar­ságot. ö fedezte fel az Énekek éneké­nek első magyar fordítását. Folyóiratá­ban, az Orpheusban újra közli Szenczi Molnár Albert első zsoltárfordításait, mert másfél század múltán is indokolt­nak tartja, hogy ízes nyelvével meg­ismerkedjenek olvasói. Nyelvújító és irodalomépítő volt. A Mária Terézia udvarában felnőtt testőr­írók már készültek arra. hogy a gyara­podó műveket és írókat közös életbe hangolják. Az áttörésben elfáradtak, megbetegedtek, latolgatással gyeplőz- ködtek. Ekkor jött e vékony, apró em­berke, akit korán nyíló értelme, fürge elméje tekintélyes ifjúvá tett. Szívesen fogadták az idősebbek és a fiatalok, így lett az irodalmi élet „telefonközpontja”, ahogy Németh László nevezte szelleme­sen. Batsányival és Baróti Szabó Dá­viddal együtt megalapítja az első ma­gyar irodalmi folyóiratot, drámafordí­tással és pénzzel támogatja az ébredő magyar színészetet. A hétéves börtön után, miközben az életté szervezett iro­dalom lassan foszladozott, az újrakez­déshez egyetlen eszköze maradt: a le­vél, amely mindent pótolt, folyóiratot, személyes kapcsolatot, szervezetet. S a fiatalkori eszmény: a nyelv és ízlés pallérozása. Nem volt drámai alkat, életét mégis tragikus komorság alkonyozza. Meg­őszült Learként magára hagyják „gyer­mekei”, Dayka halott, Kölcsey a ro­mantika táborába áll, az irodalmi ve­zérszerepet Kisfaludy Károly és az Auróra köre hódítja el. De érdemeiért mindvégig a sereg előtt maradt, ha trónjavesztetten is: nemzeti talajon ál­lott, de nem süppedt a magyarkodásba. Nyelvtudása eszköz volt, hogy befogja Európa áramlatait. Az ország ügyében szervezkedett és politizált. így érthető Petőfi lelkesedése, s ezért érthetetlen a ma róla szólók lefojtott hangja. ZIMONYI ZOLTÁN (Következik: Udvarházak, vidéki szalonok) Ceruzarajz Kazinczy Ferencről, saját kezű megjegyzésével: „az orr hibás, hosszú és vastag; különben jó.” SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Deli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.33: Táncze­nei koktél. — 13.20: Boros Jolán és Mozsár Imre nótákat énekel. — 13.50: Budapesti Művészeti Hetek. — 14.30: Nőkről nőknek. — 15.00: Hírek. 15.10: Harsan a kürtszó. — 15.45: Fekete Győr István: Née.v dal Nagy Lászlu verseire. — 1S.59: Hallgatóink ügyeimébe! — 10.00: A világgaz­daság hírei. — 10.05: Hegyesha­lomtól Záhonyig. — 16.20: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara ját­szik. — 16.47: Forradalmi dalok, — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpoli­tikai figyelő. — 17.20: Budapest: Művészeti Hetek. — 17.20: Bemu­tatjuk új felvételeinket. — 17.50: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemu­tatója. — 18.41: Atlasz. — 18.51: Beethoven: Hősi induló. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00,: Esti Krónika. — 19.25: Kritiku­sok fóruma. — 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. — 20.25: Szabadság, csillagom. — 20.42: Hírek. — 21.30: Máthé Jo­lán és Matézis Demeter népda­lokat énekel. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A Magyar Rádió és Televízió énekkarának felvételeiből. — 23.00: Könnyűzene. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Az Alarius együttes játszik. Petőfi rádió: 12.00: Mozart-mű- vek. — 12.35: Bélyeggyűjtők öt- perce. — 12.40: Házunk tája. — 13.00: Hírek. — 13.03: Chopin: Négy scherzo (Rubinstein zon­gorázik). — 13.40: Orvosok a mikrofon előtt. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Útirány: Alexandria. — 14.40: Hírek. — 14.45: 5:4. Húsz hosszú perc Belgrádból. — 15.30: Hírek. — 15.33: Felhőkiáltó. — 16.03: Liszt—Kovács Gyula féld.: n. magyar rapszódia. — 16.15: Hírek. — 16.18: Műsorismertetés. — 16.20: Magyar zeneművek. — 17.00: ötórai tea. — 18.00: Hirek. — 18.05: Közvetítés kupamérkő­zésekről. — 19.50: Üj könyvek. — 19.53: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika n. — 20.25: Kis magyar néprajz. — 20.30: Klasszikus operettekből. — 21.20: Rádiószlnház. — 22.OS: Dieter Zeehlin zongorázik. — 22.20: Charles Lloyd kvartettje ját­szik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Julius Caesar. — 24.00: Hirek. Miskolci rádió: Megyei kör­kép. — Hirek. tudósítások. — Az Epfu úi telephelyén. — Is­kolai klubban. — Világs’ágerek. — Két nappal az idei Múzeumi és Műemléki Hónap megnyitása előtt... — Munka és tanulás, család és megbecsülés — egy szakmunkás-asszony életében. — A megye sportéletéből. — Rész­ietek zenés játékbkból. Televízió: 12.05 „Életet az évek­nek”. — 13.35: Iskolatévé. — 10.48: Műsorismertetés. — 16.50: Hírek. — 16.55: Bp. Honvéd— VSS Kosice labdarugó-mérkőzés közvetítése. — 18.50: Zenés uta­zás. — 19.20: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A föld szí­ve. — 20.50: Színészmúzeum. — 21.30; Budapesti Zenei Hetek. — 22.15: Tv-híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 15.45: Hí­rek. — 15.50: Középiskolásoknak. — 16.35: Kerületeink hangja. — 16.55: Bp. Honvéd—VSS Kosioe labdarúgó-mérkőzés közvetítése. — 19.0«: Híradó. — 20.00: „Che” Guevara. Olasz film. — 21.30: Híradó. — 22.00: Az emberek és a történelem. Kiállítások: Katowicéi kisplasz­tikái kiállítás, Miskolci Galéria (11—19 óráig). — Miskolci Kép­tár: állandó kiállítás (10—18 órá­ig). — Libresszó: Haraszti László kollázsai (13—20 óráig). Miskolci Nemzeti Színház (7): A víg özvegy. Lehár bérlet. Filmszínházak: Béke <14. hn*. 8): Cható földje (16 éven felü­lieknek! szí. amerikai). — Kossuth (f3): Te és en! (szí. szovjet). — (f5. f7): Tűzoltó ut­ca 25. (szí. magyar). — Ságvári (Ady Műv. Házban) (f5): Hyp- polit, a iakái (magyar). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Hacsatur- ján: Zongoraverseny. — 9.00: Rádió-szabadegyetem. — 9.20: Verbunkosok. — 16.00:; Hirek. — 10.05: Világnézetünk alapjai. — 10.15: Travel With Us. — 10.30: Debussy műveiből. — 11.14: Gon­dolat. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: A rádió dalszínháza. — 9.00: Hírek. — 9.49: Fúvóseszt­rád. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.00: Hírek. — 11.50: Ernyő a város felett. Televízió: 9.00: Tskoiatévé. — 12.10: Filmesztétika. Megkeresni és megtartani az olvasót A munkásság könyvtári ellátása Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye közművelődési vezetői, könyvtárosok, szociológusok, iskolavezetők vettek részt azon a tájkonferencián, amelyet tegnap a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban rendezett a Művelődésügyi Minisztérium , könyvtárügyi osztálya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom