Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-25 / 251. szám

Szűcs Ankarában versenyez Szűcs Lajas, a diásgyőiriék kitűnő súlyemelője jóformán még ki sem „fújhatta” ma­gát a teheráni világbajnok­ság óta, máris újabb jelentős feladat megoldása vár reá. Ankarában a török köztár­saság fennállásának félév­százados jubileuma alkalmá­ból nemzetközi versenyt rendeznek, melyen a magyar színeket Szűcs Lajos és Tas- nádi Tibor képviseli. A két magyar versenyző Orvos Andrásnak, a válogatott ve­zető edzőjének kíséretében tegnap el is utazott a viadal színhelyére. Ezt már csak nézni lehet!... A játéktól búcsúzó Horváth Ágnes (2-es számmal) még egyszer „apait-anyait” belead a lövésbe, de a hálót ezen a mérkőzésen nem tudta megzör- renteni... Pedig jó lett volna még egy utolsó gólra emlé­kezni! (Szabó István felvétele) Két kerékpárosunk a ranglistán Az országos hegyi bajnok­sággal befejeződött kerék­párosaink országúti bajnok­ságainak sorozata, s az öt viadal — kritérium, rövid­távú, egyenkénti indítású, hosszútávú és a hegyi baj­nokság — alapján a Magyar Kerékpáros Szövetségben el­készült az 1973. évi rangsor is. Sajnos, a felnőttek me­zőnyében ezúttal sem szere­pel a helyezettek között az MVSC válogatott versenyző­je, Géra Imre, hiszen mind­össze a hegyi bajnokságon szerzett pontot. A juniorok­nál viszont igen előkelő helyre került Szikszai, aki az 53 pontot gyűjtött Ötvös (Ű. Dózsa), a 42 pontos Je- zernicky (Tipográfia) és a 41 pontot szerzett Szűr (FTC) mögött 40,5 ponttal a negyedik lett. Az ifjúságiak korosztályában Csathó Péter 34 ponttal a nyolcadik he­lyen végzett Kézilabda O/K Városunkban rendezik meg a területi döntőt Az MTS Elnöksége 1963- ban határozta el, hogy négy- évenként — az olimpiák kö­zötti páros években — rend­szeresen megrendezik az OSN rövidítéssel közismertté vált Országos Sportnapokat. Azóta a „Sportolj velünk!” jelszó három alkalommal szólította egybe az ország sportolni szerető, fiatalabb s idősebb generációit. Az ezernyi spartakiád, sportün­nepély, tömegverseny; a jel­vényszerző versenyek részt­vevőinek számát milliós számjeggyel írták be az OSN eddigi statisztikájába. A tegnap, az OTSH-ban megtartott értekezletre ki­adott tájékoztató így foglalta össze a tapasztalatokat: „Az OSN révén tovább növeke­dett a testnevelésben részt­vevők száma, szélesedett sportmozgalmunk tömegalap­ja. A jubileumi sportnapok eredményes megrendezése igazolta sportkultúránk fej­lettségét, bemutatta a test­nevelés és sport szépségét, hasznosságát, fiatalságunk vidám, egészséges életét.” A jövőre negyedik alka­lommal sorra kerülő OSN- ről Kozmanovics Endre, az OTSH Testnevelési és Sport Főosztályának vezetője be­szélt. A tájékoztató lényege: szeretnék, ha az 1974. évi, IV. OSN-ről is hasonlóan szép szavakkal emlékezhet­nének meg, mint azt az előbbi idézetben írtuk, a ko­rábbiak kapcsán. Hogy ez így legyen, ennek érdekében ismét a legkülönfélébb szer­vek fognak össze, hiszen az egész országra kiterjedő ese­ménysorozat lebonyolítása szinte lehetetlen lenne a KISZ, a szakszervezetek, a KISZÖV, vagy a fegyveres testületek segítsége és tevő­leges részvétele nélkül. A IV. OSN gazdag prog­ramtervéből igazán csak né­hány fontos elképzelést lehet felidézni, hiszen több ezer helység különféle eseményei­nek száma talán a tízezret is megközelíti majd. A leg­fontosabb: az Országos Sport­napok 1974. március 15. és november 7. között kerülnek lebonyolításra. Eseményei közé fog tartozni a Munka­helyi Spartakiád, amelynek országos döntőit augusztus 3—4-én Veszprémben rende­zik, s ahová a megyék leg­jobb üzemi együttesei (és nem válogatottjai!) juthat­nak el. Szeretnék felelevení­teni a régen oly sikeres dísz- tornákat is és a különféle versenyeken kívül „felépítik” — egészen a megyeszékhe­lyekig — a látványos sport- ünnepélyek piramisát. Hó­napokig tartó nemes vetél­kedésben dől majd el, kik lesznek majd érdemesek arra, hogy ezeken a sport szépségét és erejét demonst­rálni kívánó ünnepélyeken bemutathassák tudásukat. HORVATH KALMAN Pécsett másodszor léptek tatamira a helyi Dózsa által alapított Misina Kupa csel­gáncsverseny résztvevői. A viadalon, melyet három kor­csoportban rendeztek, igen népes volt a mezőny, hiszen 15 szakosztály indította ver­senyzőit. E nagy létszámot figyelembe véve, különösen értékesnek mondható az MVSC cselgáncsozóinak re­mek teljesítménye, melynek eredménye folytán Miskolc­ra került az értékes serleg. Azaz csak került volna, ha azt a múlt évi védő Újpesti Dózsa Pécsre magával vitte volna! A kupa azonban a lila-fehérek vitrinjében pi­hen, s azt a viadal befeje­zésekor nem vehették át a miskolciak. A végső győzelmet 59 pont­Nincs irigylésre méltó helyzetben a megyei kézi­labda szakszövetség, mert egy „ripsz-ropsz” megbízatás közmegelégedésre történő teljesítéséhez mindössze négy nap áll rendelkezésük­re! S kérdés: egy területi döntő szervezési, előkészüle­ti munkáinak elvégzésére elegendő-e ennyi idő? Az országos szakszövetség megbízta a leninvárosiakat a hat területi döntő egyiké­nek megrendezésével — ők viszont állítják, hogy nem kaptak ilyen irányú felada­tot —, melyre most szomba­ton és vasárnap kerül sor. tál megszerző MVSC ver­senyzői közül elsősorban a serdülők tettek ki magukért. Valamennyi súlycsoportban több dobogós helyezést is szereztek; közöttük hat első helyezést is! Aranyérmesek: Serdülő korosztály: 40 kg: Schulhoff, 44 kg: Molnár, 48 kg: Fló- rusz, 64 kg: Fafula, 68 kg: Nagy, nehézsúly: Sáfián. Második helyezettek: 40 kg: Hoffmann, 48 kg: Juhász, 68 kg: Szvoboda, nehézsúly: Fe­hér. Bronzérmesek: Térjék és Kalas (56 kg), Tóth (60 kg). Sütő J. (68 kg). A felnőttek­nél Szabó a 63 kg-os súly­csoportban nyert bronzérmet, az ifjúsági nehézsúlyban pe­dig Sütő K. végzett az első helyen, Stubner a dobogó harmadik fokára állt fél. Leninváros nem vállalta, az MKSZ tehát „hivatalból rá­testálta” a lebonyolítás fel­adatát a megyei szakszövet­ségre. És a szállás, étkezte­tés megszervezésére, a pálya- biztosításra és -előkészítésre, a játékvezetők és a verseny­bíróság kijelölésére, meg a többi feladat elvégzésére összesen négy napjuk van a szákszövetség vezetőinek! __ Holnap délután megérkez­nek Miskolcra Heves, Nóg- rád és Budapest egyik kerü­letének bajnokai, s hozzájuk csatlakozik „házigazdaként” mindkét nem mezőnyében a DVTK sportiskolás kézi­labda-együttese. Este hét óra­kor már a technikai értekez­letre is sor kerül a Mélyépí­tő Vállalat József Attila ut­cai szállójában, ahol minden olyan problémát megbeszél­nek a vezetők, melyek a két­napos tornán előfordulhat­nák. Megejtik a sorsolást is, az FTC, Egri Vasas SE, SBTC és DVTK Sí leány, illetve az FTC, Gyöngyösi Vasas Iz­zó, Salgótarjáni. Gépipari Szakközépiskola és DVTK Sí fiúcsapatai között. Az ünne­pélyes megnyitóra a DVTK- stadionban szombaton 9 óra 30 perckor kerül sor, majd 10 órától két pályán elkez­dődnek a küzdelmek. Szom­baton délelőtt négy, majd 14.15 órától újabb négy mér­kőzést játszana!; a résztve­vők, az utolsó négy találko­zóra pedig vasárnap reggel 9 órától kerül sor. Az ün­nepélyes eredményhirdetést vasárnap délelőtt II óra 30 perckor tartják. A győztesek — mindkét nem mezőnyé­ben — bekerülnek a decem­berben Miskolcon rendezen­dő országos döntőbe. Nagyon reméljük, hogy a hazai pá­lya előnyét élvező két diós­győri együyes is ott lesz a sportcsarnokban. M. GY. Megnyerték a Misina Kupát De a serleget nem hozhatták el... Kávét a hiperideges gyermekeknek? A hiperideges vagy hiper- kinetikus gyermekek para­doxon egyfajta, az agyban fel- nyugtathatók és nyugtátok­kal izgathatók. Ez a para­doxon egyfajta, az agyban fellépő enzimhiánnyal ma­gyarázható. Mintegy húsz év óta eze­ket a gyermekeket külön­böző anfetaminokikal kezel­ték, ez pedig meglehetősen vitatható módszer, mégpedig azért, mert egy diagnosztikai tévedés folytán a gyerme­kekből kábitószerfogyasz­tókat nevelhet. Egyébként a gyógyszertárakban meglehe­tősen szigorú feltételekhez kötik az anfetaminok ki­adását. Egy legutóbb végzett kí­sérlet kimutatja, hogy két csésze kávé naponta megfe­lelően helyettesíti az anfeta- minokat. A megoldás egy­szerű, de egyben fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a mértéktelen kávéfo­gyasztók mindenkinél inkább ki vannak téve az érrend­szeri megbetegedéseknek. Szakmája: ta rgoncafestő Domenico De Mauro a szicíliai targoncafestők legnagyobb élő képviselője. Még 15 évvel ezelőtt is körülbelül száz targoncafestő élt Cataniában, Belpassóban, Pa- ternóban és természetesen Aci Sant’ Antonióban. Ez utóbbi helységben született meg a tar­goncafestés művészete. Napja­inkban egész Szicíliában mind­össze tíz targoncafestő él. A targoncafestés hagyományá­nak kezdetét Enzo Macaluco, a szicíliai folklór szakértője a XIX. század második felére he­lyezi. „Legelsőként az Etna lej­tőin szüretelő szőlősgazdák hasz­nálták a festett oldalú és fes­tett kerékkel ellátott kétkerekű targoncákat. Valósággal verse­nyeztek, melyiküknek van szeb­ben pingált kocsija” — mondja Domenico De Mauro. Manapság a festett kocsik hagyománya ki­halófélben van; vidéken is autó­val vagy traktorral közleked­nek. Már csak azért is halálra van ítélve ez a szakma, mert kihal­tak a kocsit gyártó szakembe­rek. Aci Sant’ Antonióban egyet­len, 60 éven felüli kocsikészítő él, Lorenzo D’ Agata, aki segít­ség nélkül dolgozik. Éppen ezért egy targonca elkészítése több mint két hónapot vesz igénybe. De Mauro, a legnagyobb élő targoncafestő, nem hajlandó rendelésre dolgozni. „Azt festek, ami nekem tetszik és ahogy ne­kem tetszik — mondja, — ezért az áraim is magasab­bak, mint a másokéi. Műveim azonban épp úgy megállják a helyüket a Fehér Házban, mint az olasz parlamentben”. De Mau­ro kliensei között volt Gustav Adolf svéd király, Salvatore Quasimodo, Giuseppe Sara gat. Egy szicíliai prelátus 150 000 lí­rát fizetett egy kis alakú fes­tett targoncáért, amelyet VI. Pál pápának küldött ajándékba. Hegesztés a műtőben A nővérek hangta­lanul mozognak a műtő átható csendjé­ben. A sebész halk utasításai hallatsza­nak csupán. Minden egyetlen cél érdeké­ben történik. Szike helyett a se­bész steril gézbe te­kert — apró. kőtörő kalapácsra emlékez­tető — műszert for­gat kezében. Ez a műszer ultrahang- gerjesztő. A műtét igen bo­nyolult. A sebész, V. A. Poljakov. a Köz­ponti Orvosképző In­tézet Traumatológiai Klinikájának vezető­je, a műtőasztalon pedig egy autóbal­eset áldozata, akinek karcsontja több he­lyen eltört. Koráb­ban a törési helye­ket fémszegecsekkel rögzítették, s míg a csont összeforrt, gipszkötés biztosítot­ta a testrész mozdu­latlanságát. Ezután pedig újabb műtéttel távolították el a sze­gecseket. Az orvosok egysze­rűbb módszerek után kutattak — próbál­koztak egyebek kö­zött a ragasztással is —, de semmi sem járt eredménnyel. Egyszer Pőljakov professzor újságcikk­ben olvasott a mű­anyagok ultrahang­gal történő ragasztá­sáról. „Mi lenne, ha mi is megpróbál­nánk?” — gondolta. Mérnökökkel közö­sen először állatokon próbálták ki a csont­hegesztést, s a kísér­let sikerült! Az új módszert kli­nikákon alkalmaz­zák; kevéssé fájdal­mas és a sérülés gyorsan gyógyul. A Nyírség „aranya” + A Szabolcs-Szatmár megyei MEK Vállalatnál javában tart a Nyírség „aranyának” — a téli almának — a felvásár­lása és raktározása. A vállalat nyíregyházi, 2000 vagon be- fogadású hűtőtárolójában már eddig 1500 vagon almát vettek át. (Képünkön: almatenger a hűtőtároló előtt.) Mintha egy csomaggal szívna Nemcsak az embriók lát­ják kárát, ha a terhesség alatt az anya dohányzik. A kisgyermekeket is megkáro­sítja a szülői házban terjen­gő „kék -füst”. Angliában plakátok figyelmeztetik er­re az apákat és anyátok a következő nem éppen költői kérdéssel: „Hány cigarettát szív naponta egy gyermek?” Becslések szerint az angol gyermekek tízezrei naponta húsz cigarettának megfelelő füstöt nyelnek dohár>yzó szü­leik közelségében. Megmozgatja az egész országot OSH 1974

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom