Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1973-10-20 / 247. szám

\ POLITIKAI NAPILAP 1973. OKTÓBER 2 I áRB- 80 FILLÉR Koszigin Kairóban járt — Kissinger Moszkvába utazott Heves h, előtérben Az őszi piac szőlőt, almát, diót kínál, de a jó emlékezetű vásárló tudja, volt már a mai­nál több áru is a Búza téren. (A ma reggeli piaci árakról a ti. oldalon számolunk be.) (Ágotha Tibor felvételei) Miskolc a Kisdobosban Háromoldalas cikkben is­merteti városunkat a Kis­dobos, a Magyar Űttörők Szövetsége gyermeklapjának októberi száma. A lap soro­zatot indított, amelynek so­rán hazánk szép tájaival, ne­vezetességeivel ismerteti meg fiatal olvasóit. A „Gyere ve­lünk Miskolcra I" c. cikk a több hónapon át tartó soro­zat első része. A cikkíró Joó Katalin az Árpád kortol kezdve figyelemmel kíséri városunk fejlődését, elkalau­zolja a kisdobosokat az ava- si kilátóba, említést tesz Dérynének, Jókainak és Pe­tőfinek Miskolchoz fűződő kapcsolatáról és természete­sen megírja a híres miskolci kocsonya történetét is. A lap olvasói ezenkívül megismer­kedhetnek a több mint 200 esztendős Lenin Kohászati Művekkel, a Diósgyőri Gép­gyárral, a diósgyőri várral, Lillafüreddel, a Herman Ottó Múzeummal, s a Molnár Bé­la Ifjúsági es Üttörőházzal. A riporter hírül adja, hogy if­júsági házunkban kerül sor hamarosan az 1956-ban hősi halált halt névadó. Molnár Béla, jelenleg katonaidejét töltő fiának esküvőjére. a diplomácia Államosított iskolák... Huszonöt év eredményei *í '/ ’j rl rí 11 atoI/ÍH *í I- X _ 1 _ ■ 1 1 A harcok mind a két kö­zel-keleti fronton tartanak, de a hétvége legjelentősebb eseménye a diplomáciai fron­ton zajlik. Koszigin szovjet kormánytő október 16—19-e között Kairóban járt, Kissin­ger ma Moszkvába utazott. A szovjet kormányfő egyip­tomi útjáról azt jelentik a hírügynökségek, hogy több ízben találkozott Szadat el­nökkel. — Kissinger ma reg­gel bejelentett utazását meg­előzte már tegnap a hír: Ni­xon egyórás megbeszélést tartott vele tegnap, és Kis­singer naponta tárgyalt mos­tanában Dobrinyin washing­toni szovjet nagykövettel. Nixon kijelentette: „A dip­lomáciai tevékenység jelen­leg döntő szakaszában van.” A frontok közül most az egyiptomi lett a fontosabb Izrael számára, miután Szí­riában nem sikerült áttörnie az iraki—jordániai—szíriai hadsereg vonalát. A Szuezi- csatorna mindkét partján harcok folynak, az egyiptomi erők most szigetelik el a be­tört izraeli tankokat a Kese­rű-tavaktól északra, miköz­ben a csatorna másik olda­lán is harcok folynak. — Nyil­ván az izraeli katonai hely­zet kény szeri te tie Nixont ar­ra, hogy több mint kétmilli­árd dollár póthitelt kérjen a kongresszustól az izraeli veszteségek pótlását célzó ka­tonai szállításokra. A szállít­mányok átvételére katonai személyzetet is küldtek az USA-ból Izraelbe. Közben az olajcsata is tart. Az eddigi havi 5 szá­zalékos olajexport-csökken- test Szaúd-Arábia és Katar 10 százalékra emelte, Líbia és Abu-Dabi pedig azonnali hatállyal beszüntetett, min­den kőolajszállítást az USA- ba. Hír m o^rorósaf lásaira az olajszállító arab álla­mok képviselőivel, közben Kis­singer állandóan tanácskozott Dobrinyin szovjet nagykövettel, majd most, — amire Koszigin hazatér Kairóból — Kissinger is Moszkvába érkezik. — A diplo­mácia tehát előtérbe került, és ez az USA-nak — a jelek sze­rint — most már fontos, hiszen Izrael előbb a szíriai fronton próbált „áttörést” kierőszakolni, ez azonban az egyre megnyilvá- nulóbb közös arab fellépés miatt meghiúsult, most pedig a Sinai- félszigeten kísérletezik, átdobva hadereje nagy részét oda. Az amerikai politikai világ „izraeli érdekeltsége” akcióba kezdett, és Nixon ezek kelégítésére nyilván kérj a póthitelt a katonai szál­lításokhoz. Közben azonban a diplomáciái küzdelem kerül elő­térbe, vagyis az „izrael-lobby” reakciós, szovjetellenes, hideg­háborús törekvését nem kíséri olyan izraeli katonai siker, hogy a szovjet—amerikai párbeszéd feladására bírja az USA kormá­nyát. Persze, ugyanekkor a ka­tonai helyzet alakulását, igyek­szik szállításokkal is befolyásol­ni, hogy Izrael „jobb pozíció­ban” ülbessen a tárgyalóasztal­hoz. MÁTÉ IVAN Negyedszázaddal ezelőtt ál­lamosították az iskolákat, s megteremtették az egységes állami oktatást. Ahogy a kor­ban nevezték: végrehajtották a közoktatás földreformját. A Művelődésügyi Minisztérium most közzétette az általános iskolák jellemző adatait az államosítást követő évben, és a 25 évvel későbbieket is. Az összevetés hűen tükrözi a fej­lődés eredményeit, s egyben jelzi a tennivalókat is­Az. államosítás idejében együttvéve 6202 volt ha­zánkban az iskolák száma, jelenleg pedig 5197. Hogy több, mint ezerrel csökkent az alapiskolák száma, ez egyenes következménye a településviszonyok fejlődésé­nek, a kisebb települések megszűnésének, az iskolák körzetesítésének. Az iskolák számának csök­kenése ellenére jelentősen nőtt az osztálytermek szá­ma. Az 1948—49-es tanév­ben együttvéve 21 924 álta­lános iskolai osztálytermet tartottak számon hazánkban, most pedig számuk eléri a 31 955-őt. Szembetűnő köz- oktjatuAppjjtikai mutató, hogy negyedszázaddal ezelőtt 1 185 722 diákot tanítottak ebben az iskolatípusban — 35 203 pedagógus irányításá­val. Azóta valamivel csök­kent a tanulólétszám, vi­szont csaknem megkétszere­ződött a nevelőké: megha­ladta a 64 ezret. Figyelemre méltóan ala­kult a VIII. osztályt végzett tanulók száma, illetve ará­nya is, s ez valamennyi mu­tató együttes eredményének könyvelhető el. Az 1948—49- es tanévben 101853 diák fe­jezte be eredményesen az általános iskolát, s ez azt jelenti, hogy nyolc tanév alatt nem végezték el 117 822 en. azaz a korosztály 53,6 százaléka. Ma már nyolc tanév alatt a fiataloknak mindössze 18,5 százaléka nem fejezi be az alapisko­lát. Ez a legutóbbi összege­zés szerint 31064 gyereket jelentett. A demográfiai mutatók egyik jellemzője, hogy 1948 —49-ben 219 675 elsőosztályos kezdte meg tanulmányait az általános iskolákban. Hu­szonöt esztendővel később. 1972—73-ban 136 635. Hűvös Érdemes így hét végén az ese­ményeket visszapergetni. Koszi­gin már Kairóban tartózkodott, amikor Szadat elmondta a par­lamentben „Nixonhoz intézett nyílt levéP*-nek nevezett beszédét Egyiptom tűzszüneti feltételeiről. Ezután került sor Nixon tárgya­»:■ x-jsp*. ■M í if Egyiptomi tank a frontra indul Változékony, az évszaknak megfelelőnél kissé hűvösebb lesz a hétvégi időjárás. Meg­növekszik a felhőzet, eső le­hetséges; megélénkül a szél. Kedden utazik a magyar békedelegáció Balczó a küldöttek között A békeerők világkongresz- szusának magyar előkészítő bizottsága és a moszkvai bc- kedemonstráción részt vevő magyar küldöttség tegnap ülést tartott. A világkong­resszus magyarországi előké­szítéséről és a nagyszabású békeeseménnyel kapcsolatos további feladatokról tárgyal­tak. A tanácskozást Pethő Tibor, az Országos Béketanács el­nökhelyettese nyitotta meg. majd Kallai Gyula. az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, a magyar békekül- döttseg vezetője tartott be­számolót. A magyar küldöttség, amelynek tagja Balczó And­rás olimpiai és világbajnok öttusázó is, kedden utazik Moszkvába. Részt vesz a kongresszuson a megyénkből delegált Simkó István, az Ózdi Kohászati Üzemek élő- hengerésze, a szocialista munka hőse is. A kongresszus nyitóünnep- ségét október 25-én tartják. Kiállítás és ankét a* SZMT-ben A foglalkozási ártalmak megelőzésének módszerei Október 23. és 27. között a foglalkozási ártalmak megelőzésének módszereit bemutató kiállítást rendez az SZMT-székház színház- termének előcsarnokában az SZMT munkavédelmi bizott­sága. a megyei tanács egész­ségügyi, valamint mező- gazdasági és élelmezésügyi hétvég A nappali hőmérséklet 8—13 fok között alakul. — A va­sárnapi időjárást is a válto­zékonyság jellemzi. osztálya. A kiállítást október 23-án 12 óra 30 perckor dr. Balogh András, az SZMT titkára nyitja meg. A kiállítás megnyitását megelőzően, aznap délelőtt negyed tízkor, a székház VI. emeleti I-es előadótermében a kiállítás témaköréhez kap­csolódó ankét kezdődik. Az előadók az ipar és a mező- gazdaság egészségvédelmi helyzetével, a munkahelyi porártalmak megelőzésével, s az időszerő munkavédenu feladatokkal foglalkoznak. A színházterem előcsarno­kában berendezett kiállítás október 27-ig naponta 9 és 17 óra között tekinthető meg. Október 23-án 13 és 15, ok­tóber 25-én pedig 15 és 17 óra között díjtalan filmvetí­téseket is tartanak. GIEREK—BRANDT TALÁLKOZÓ? Varsói megfigyelők szerint Scheel nyugatnémet külügy­miniszter varsói látogatásá­nak legfőbb célkitűzése Brandt kancellár és Gierek, a LEMP KB első titkára ta­lálkozójának előkészítése. Scheelt fogadta Jablonski lengyel államfő és Jarosze- wicz miniszterelnök. Scheel átadta az NSZK ajándékát: egy EKG-berendezést a gyer­mekegészségügynek. ÁREMELKEDÉS ÉS KEGYETLENKEDÉS CHILÉBEN A chilei katonai junta megszegte a dolgozóknak tett ígéretét: hozzányúlt a fontos fogyasztási cikkek árához, noha azt mondták képviselői, hogy az Allende-kormánynak ezt az intézkedését meghagy­ják. Emelték a tej, a külön­féle tésztaféleségek és a fű­tőolaj árát. Közben a kivég­zések és kegyetlenségek to­vább tartanak. KETTŐ MEGHALT, KETTŐ MEGADTA MAGÁT A bejrúti túszt szedő me­rénylőkkel végzett a rendőr­ség. A Bank of Amerika fiókjának épületébe behatolt négy fegyveres ellen táma­dást indítottak. Ennek során tűzharc keletkezett: két me­rénylő életét vesztette, a má­sik kettő pedig megadta ma­gát. Néhány túsz is köny- nyebben megsérült. TANÁCSKOZÁS DREZDÁBAN A Varsói Szerződéshez tar­tozó hadseregek politikai szervezetei vezetőinek kétna­pos tanácskozása kezdődött meg Drezdában. Napirenden szerepel az ideológiai mun­ka, a szocialista fegyveres erők harcának további foko­zása és az imperializmus ideológiai diverziója ellen ví­vott harc időszerű problémái. SIKERTELEN MERÉNYLET AUGSBURGBAN Egy 54 éves férfi megtá­madta és tettlegesen bántal­mazni próbálta Augsburgban Heinemann nyugatnémet ál­lamfőt. A rendőrök azonnal leszerelték és őrizetbe vették a támadót, akiről kiderült, hogy korábban elmebeteg­ként kezelték, és ma is így tartják nyilván. Az államfő jól érzi magát, és tervezett programját folytatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom