Déli Hírlap, 1973. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1973-10-19 / 246. szám
Épül az új hűtőtároló A város éléskamrája sfc Az ország minden tájáról érkeznek a zöldséggel, gyümölccsel rakott vagonok az Agrokonzum Sajó-parti telepere. Lassan megtelik a város éléskamrája. (Ábrahám István felvétele) ' jegyezte: — Reméljük, ponAz Agrokonzum Sajó- parti telepét nyugodtan nevezhetjük Miskolc éléskamrájának. Legalábbis ami a zöldség- és gyümölcstárolást illeti. Ősztől tavaszig innen elégítik ki a boltokat, piaci elárusító helyeket. Az ipari vágányra beguruló vagonok az ország távolabbi tájain teltek meg zöldséggel, gyümölccsel. Jelentős szállítónk például Csongrád megye. — De van, amit meg sokkal messzebbről, a határon túlról kell beszerezni az idén. — tájékoztatja a városi tanács végrehajtó bizottságát Szűcs István, az Agrokonzum igazgatója. Még jelentős mennyiségű krumpli hiányzik a téli szükséglethez, legalább 200 vagont kell importálni. Fokhagymát a Szovjetunióból vásárolunk, s hogy jusson elegendő a lakosságnak, a kö- zületek számára fokhagymaport tartalékolunk. A másik fűszer-zöldségből, a vöröshagymából 103 vagonnal már van a város kamrájában, ám az idei évben jelentős a romlás. ezert még vásárolnunk kell. „konyhakész' zöldség — Valóságos kis konzervgyár lesz ez jassan — jegyezte meg az e>gyra vendeg, amikor Körülnéztünk a telepen. Különösen az uj savanyito- üzem nyerte meg a végrehajtó bizottság tagjainak tetszését. futószalagon „utaznak a kaposztafejek, majd az aprítógépbe, végül pedig a kisebb fürdőmedence nagyságú betonkádakba kerülnek. Itt tartósítják a disznótoros mellé való savanyított paprikát is. Ez a kis üzem már az egyik állomása az Agrokonzum több évre szóló fejlesztési programjának. A jövő év szeptemberére elkészül a 200 vagonos hűtőtároló is. A 3000 négyzetméter alapterületű tárolóban elsősorban almát tartósítanak, de jut itt majd hely más gyümölcsöknek és zöldségeknek is. A hűtőtermekhez egy kis feldolgozó üzem csatlakozik, melyben automata gépek mérik, csomagollak a zöldséget, gyümölcsöt Országszerte nő a kereslet az úgynevezett konyhakész zöldségek iránt. Jelentős könnyebbség a háziasszonyoknak. de az üzemi konyhák. vendéglők személyzetének is, ha tisztított, mosott állapotban vásárolhatják meg a leves és a főzelék alapanyagát. Érdekessége lesz az újszerű feldolgozásnak, hogy a mérlegelést, az ár kiszámítását. sőt, az árcédula elkészítését is gépek végzik majd. Mint a végrehajtó bizottság egyik tagja csendesen megtosabban. mint. ahogy egyikmásik boltban tapasztaljuk. A kritikus időszak Az új hűtótároló előnyeit hosszan lenetne sorolni. Hasznos lesz a valiaiatnak, hiszen lényegesen kiseuD mennyiségű áru romlására számíthat. De hasznos lesz nekünk, fogyasztóknak is, mert jelentősen javítja az év második feleben a varos ellátását. Ez az az időszak ugyanis, amikor a piacokon, boltokban lényegesen csökken a zöldség- és különösen a gyümölcsválaszték. Az igény körülbelül kétezer vagon áru téli tárolását indokolná Ám eddig csak 800 vagonra volt helye az Agro- konzumnak. Következmény: már elfogyott a raktárakból például az alma. mielőtt megjelentek volna a tavaszi primőrök. Kérdés, nem emelkednek-e majd a fogyasztói árak az új hűtő munkába állítása után, hiszen például egy kiló alma tárolási költsége körülbelül öt forint. Szűcs István igazgató megnyugtató választ adott: — Az állam dotálja a téli tárolást, magára vállalja a vállalat költségeinek egy részét. Így tudunk a fogyasztók számára is elfogadható árszintet biztosítani. A telepen rögtönzött tájékoztatón számot; kérdést tettek fel a végrehajtó bizottság tagjai az Agrokonzum vezetőinek. íj boltok — Miért nem elég friss a zöldség a boltokban? — kérdezte valaki. A válasz: a zöldség nagy része — mivel a megye nem tudja biztosítani a város ellátását — távoli vidékekről érkezik, s a hosszú szállítás, többszöri átrakás bizony nem használ a minőségnek. Más kérdés, hogy egyik-másik boltvezető — rosszul értelmezett vállalati érdekből — megpróbálja rátukmálni a vevőre az erősen fonnyadt, romlásnak indult árút is, ahelyett, hogy kiselejtezné. — Hogyan kívánják javítani Tapolca ellátását? — kérdezte választói nevében az egyik tanácstag. A válaszadásban Orosz László, a városi tanács kereskedelmi osztályának a vezetője is segített, Elmondta, hogy a Júaó- szálló közelében épülő új A BC-élelmiszer boltban zöldséget és gyümölcsöt is árusítanak majd. Ezenkívül a busz végállomásának a közelében felépítendő modern pavilonok között zöldségstand is helyet kaphat. Az Agrokonzum egyébként tovább fejleszti bolthálózatát. Már biztos, hogy a diósgyőri város- központban létesítendő ABC- áruház az övé lesz és megpályázta egy hasonló üzlet üzemeltetési jogát az épülő avasi lakótelepen. Szeretnének ezenkívül boltot, vagy legalább zöldség-, gyümölcsstandot telepíteni a Győri kapuban is. Már hozzáláttak a Centrum Áruházzal szemben levő önkiszolgáló zöldség- gyümölcsbolt kialakításához ás korszerűsítik a Tanácsház téri üzletüket. Olcsóbb mini a fővárosban Vannak, akik úgy vélik, hogy az Agrokonzum egyre szélesebb körű kereskedelmi és feldolgozó tevékenysége, az élelmiszerboltok létesítése, tartósító és más üzemek berendezése előbb-utóbb a zöldség- és gyümölcsellátás rovására megy majd. Mi Orosz László kereskedelmi osztály- vezetővel értünk egyet, aki szerint a jövedelmezőnek nem nevezhető zöldség- gyümölcsforgalmazás mellett célszerű egyéb irányú tevékenységet is folytatnia a vállalatnak. Ezt kívánja saját érdeke és a fogyasztóké is, hiszen így tudta elérni az Agrokonzum, hogy szeptember végéig a múlt évhez viszonyítva mintegy nyolc százalékkal emelkedett a zöldség-gyümölcs értékesítési volumene, ugyanakkor az árszínvonal 1.2 százalékkal csökkent. Még egy figyelemre méltó összehasonlítási adat: a miskolci árszínvonal a budapestinek mindössze 94,3 százaléka volt az idén. BÉKÉS DEZSŐ A napos oldalon Szersén Gyula előadóestjét október 22-én este fél 7-kor tartják a Rónai Sándor Művelődési Központban. A napos oldalon című műsorban Dénes Margit zeneszerző is közreműködik. Ma tejtermék-kóstoló A napokban tejtermékkóstolót tartott a Thököly utcai Szuperettben a Tejipari Vállalat. A délutáni órákban nem kevesebb, mint 600-an ízlelték meg az ország tejipari feldolgozó vállalatainak termékeit, többek között a tömlős frankfurtit, alpesit, valamint az olimpiát. Ezek mellett ott voltak a már hagyományos, ismertebb termékek, mint a tra- pista. az ementáli és az eidá- mi sajtok. A tejtermékek választéka az utóbbi évek alatt 100-ra emelkedett. Ezek kivétel nélkül mind kaphatók a borsodi, miskolci élelmiszerüzletekben, boltokban is. A vaníliás, cukrozott tejszínhab, a krémtúró a bemutatón is sikert aratott. A legnépszerűbb a Thököly utcai Szuperettben mégis a kövér, zsíros göcseji sajt volt, amelyik ízénél fogva egyik eddigi típushoz sem hasonlítható. Ma délután 13 órától 15 óráig a már ismert, kedvelt tejtermékek a Szentpéteri kapui ÁFÉSZ-áruházban mutatkoznak be. A vásárlók ugyanúgy, mint a Győri kapui Szuperettben. most is megkóstolhatják a különböző termékeket. Postásk üldöítség KeletSzlovákiából A Közlekedéstudományi Egyesület postai szakcsoportjához érkezett kétnapos tapasztalatcserére a kassai postaigazgatóság kelet-szlovákiai SVTS vállalati szekciója. A küldöttség tagjai megtekintik a miskolci postákat és az automata távbeszélő központot. Eszmecserét folytatnak a két egyesület területi szervezeteinek együttműködéséről. A küldöttséget — élén Fischer Metód osztályvezetővel — tegnap fogadta Koczka Antal, a Miskolci Postaigazgatóság vezetője. Csapágyankét A Gépipari Tudományos Egyesület Borsod megyei Szervezete október 25-én délelőtt tíz órakor gördülő- csapágy-ankétot rendez a MTESZ miskolci székházában. Neves szakemberek tartanak előadásokat a gördülőcsapágyak osztályozásáról és értékeléséről, méretezéséről, szerepéről, kenéséről, s műanyaggal történő rögzítéséről. De tájékozódhatnak az ankét résztvevői a Magyar Gördülőcsapágy Művek minőségfejlesztési tevékenységéről, a gépkocsi- csapágyakról és azok karbantartásáról is. REFLEKTOR Ma Budapesten a Káldy Gyula u. 6. sz. alatt megnyitják az INTBRUNION mű. szaki kiállítását. ^ Debrecenben megrendezik a szocialista brigádok kulturális vetélkedőjének megyei döntőjét, ár Kecskeméten az Alföldi Cipőgyár megkezdi a tavaszi cipők gyártását, Nyíregyházáról barátságvonat indul a Szovjetunióba. ★ Pécsett vendégszerepei a Mikroszkóp Színpad. >k Székesfehérvárott NDK idegenforgalmi plakátkiállítás nyílik. + Szolnokon „Öltözködjünk célszerűbben és okosan” címmel ankétot rendeznek. + Szombathelyen vendégszerepei a győri Kisfaludy Színház. Az egyik ésszel, a másik erővel Az összekötő városrészben egyszerre épülnek a házak és az utak. A két munkát két vállalat dolgozói végzik, egyikük betonalapot formáz és panelt rak, másikuk földet egyenget, útágyat készít, betont, majd aszfaltot simít. Tevékenységük rokon, munkájuk összehangolt, mégis olyan nagy a különbség a hagyományosan utat csináló kubikos és a házfalnyi paneleket szerelő szakmunkás tevékenysége között, amely a szakmából adódó eltéréseket is meghaladja. A kubikos lapáttal egyengeti a földet, saroglyán cipeli a súlyos anyagot. A házépítő a betonkeverő gép hosszú csőkígyóját kezeli, s ötször-tízszer annyit végez, mint a lapátosok ... A kérdés nem úgy vetődik fel, hogy melyikük munkája a nehezebb, hiszen nem lehet vitás, hogy az egész napos talicskázás jobban elcsigázza a testel-lelket. De fenntartás nélkül tisztelhetjük-e, szerethetjük-e a kétkezi dolgozókat minden előzőnél jobban megbecsülő társadalmunkban az olyan tevékenységet, amelyet csak szükségből, a teremtés alkotó öröme nélkül, mélyen a kor technikai színvonala alatt végeznek még mindig sok ezren? A munka tette emberré az embert. Az értelmes, jókedvvel végzett, teremtő foglalatosság. De hányán vannak még olyanok, akik ásót forgatnak, holott az árokásó gépet már régen kitaláltuk; téglát, zsákot cipelnek, pedig a kerék vagy a csigasor sem éppen mostani találmány; és kenyeret dagasztanak, cukorrépát szednek, vagy éppen utcát sepernek, pedig ezeket már mind-mind megcsinálja a gép is. Becsüljük meg az embert, aki kénytelen-kelletlen hórukk! munkát végez. Becsüljük meg. de ne csak több fizetéssel, hanem azzal is, hogy kivesszük kezéből a nagyapáink áltál használt szerszámokat. Hazánkban soha nem volt akkora rangja a kétkezi munkának, mint most. Ez nem is lehet másként egy olyan társadalomban, amely a gyors és az igazságos életszínvonal-emelést zászlajára tűzve, a munkát, s nem a beosztást, származást, rangot tette az anyagi javak elosztásának alapjává. Becsüljük a munkást, azt is. aki lapátol, azt is. aki mondjuk az ellenütős kalapácsot kezeli. De ne tiszteljük, ne konzerváljuk azt a technológiát, amely megtűri a nehéz fizikai munkát Nemcsak üzem és üzem között, hanem egy műhelyen belül is nagyok a kontrasztok. A milliókat érő automata géphez ölben hordják az anyagot. Az automatizálásnak, a korszerűsítésnek ára van, de semmilyen áldozat nem lehet túl nagy, amely emberi erőt takarít meg. Igen ám, csakhogy amíg nagy a szakképzetlen munkaerő serege, a vállalatoknak „kifizetődőbb” többlet-bért fizetni a segédmunkáért, mint a technológiát korszerűsíteni És fordítva is igaz: amíg szükség van anyagmozgatóra, addig lesz is anyagmozgató, hiszen már felnőtt fejjel, a család, a megélhetés mindennapi gondjaival a nyakában nehezebben lép előre az ember. Sok áldozattal, nem kis erőfeszítéssel jár, hogy. a „bádog- tenyerűek” beüljenek az iskolapadba. De nemcsak társadalmi, hanem egyéni érdek is, hogy többet tudjanak azok. akiknek szerszámhoz szokott keze holnap vágj' holnapután gombokat, kapcsolókarokat kezel. A nem is olyan távoli jövő gyárában nem lesz segédmunkás, s előbb-utóbb talán minden hórukk munka emlék lesz csupán. Ezért hamis az a pátosz, amely minden értékalkotó tevékenységet tömjénez, hiszen olyan munkát dicsér, amely méltatlan az emberhez, a ma emberéhez, és az „ezt is el kell végezni valakinek” jelszóval győzködi az utcaseprőt, hogy lovak azért mindig lesznek.. . Szeretném megvédeni a szülőket, akik azzal riogatják osztályról osztályra bukdácsoló csemetéiket, hogy „tanulj fiam, mert különben segédmunkás leszel”. Egyetlen felnőtt, egyetlen mai fiatalember sem szeretne élete végéig anyagmozgató lenni. Nincs mit szépíteni a tényeken: segédmunkásnak lenni nem élet-ideál. És ne is akarjuk erről meggyőzni egymást. A társadalomnak kiművelt emberfőkre van szüksége, olyan szellemi és fizikai munkásokra, akik értik és szeretik azt, amit csinálnak. A borsodi munkások fele nem végezte el a nyolc általánost. Ez nemcsak az ő gondjuk, hanem mindnyájunké. Hogyan szerezzen az szakmát, hogyan merjen a milliókat érő géphez nyúlni, hogyan értse meg az egész mechanizmus működését, aki — mert pénzt kellett keresnie — korán odahagyta az iskolát? Az összekötő városrészben dolgozó útépítő kubikos hat elemit végzett. A betonozó automata kezelője szakmunkás. Mindketten becsülettel dolgoznak. De: az egyik inkább észszel, a másik inkább erővel. B. I. ir Játszani is meg kell tanulni.. (Hámor Szabolcs felvétele) Egymilliós ötlet A vállalati takarékoskodásnak nem mindennapos formáját találta meg a Diósgyőri Gépgyár anyaggazdálkodási főosztályának „Vosztok” szocialista brigádja. A brigád egyik tagja vállalta a kapitalista importból beszerzett alkatrészek vámelőjegyzését. Ennek révén a kapitalista exportra kerülő gepekbe beépített importalkatrészek vámja megtérül. Az ötlettel, illetve az intézkedéssel a DIGÉP évente egymillió forinttal gazdagodik. A Kövy Sándor vezette, 15 éves múltra visszatekintő kollektíva szép eredményeket mondhat magáénak. Tavaly elnyerték az aranyfokozatú brigádkitüntetést. A brigád valamennyi tagja továbbtanul, s részt vesznek szemináriumokon és nyelv- tanfolyamokon is. /
