Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-25 / 225. szám

Mi tesz a föfösfeggel7 Reklámozzák a tejet — A híresztelésekkel el­lentétben nem sok a tej. Amit felvásárlásra kínálnak, mind a kannákba s a feldol­gozó üzemekbe kerül. Egy csepp' tej sem vész kárba! Ez a három mondat Czing- ler Dávidtól, a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat igaz­gatójától való. aki a múlt héten tartott szarvasmarha­tenyésztési ankéten részt ve­vő állattartó mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit. nyug­tatgatta. keveset iszunk A tények közismertek. A tej fogyasztói árának fel-' emelése némileg mérsékelte a tejtermékek fogyasztását. Különösen szembetűnő a vaj forgalmának visszaesése, bár ez nemcsak az árakkal, ha­nem a Rama margarin lát­ványos betörésével is ösz- szefüggésbem van. A korábbi évek tejellátási gondjaihoz szokott vásárlót is meglepte, hogy az országos napilapokban egyre-másra jelennek meg a nagyobb tej- fogyasztásra biztató hirdeté­sek. Szó se róla, a hirdetések szövegezőit elsősorban a for­galmazási nehézségek ösztö­kélik. Ám a tej reklámozá­sában a legliliomlelkűbb fo­gyasztó sem találhat kivet­nivalót. Ezúttal ugyanis nem lenne baj. ha megfogadnánk a nemcsak vállalati érdeke­ket szolgáló jó tanácsot. Ugyanis az egy lakosra eső tejfogyasztás tavaly. Borsod­ban 110 liter volt. Ez nagyon kevés. Egészségtelenül ke­vés. Gombot gyártottak belőle Tej pedig bőven van. Több, mint azelőtt bármikor. Haas Lászlót, a miskolci tejüzem vezetőjét kérdeztük, mit csi­nálnak a „felesleggel” — Most 27 százalékkal vá­sárolunk fel több tejet, mint tavaly. Naponta mintegy 180 ezer litert kapunk. Ebből 20 ezer liter — egy másik üzem­ben — a sajtgyártás alap­anyagául szolgál, harminc­ezer litert a fővárosba kül­dünk. A miskolci üzem 92— 95 ezer liternyit ad át a ke­reskedelemnek. kisebb ré­szét karmában, nagyobb ré­szét tasakban. A „fölösleget” apasztják az egyéb készít­mények (kefir, joghurt, ka­kaó), így például az új cso­magolásban nemrég megje­lent túró is. Persze, volt a mostaninál nehezebb időszak is. A nyá­ri hónapokban 12 vagon va­jat tároltak a hűtőházban, jelenleg majd hat vagon a készlet. (Az előző években lant olyant az üdülőben Szolnok megyéből tegnap az MHSZ negyven járási tit. kára és klubvezetője érke­zett négynapos elméleti to­vábbképzésre a szövetség or­szágos központja tapolcai üdülőjébe. A tanfolyamon olyan témákról lesz szó. ame­lyek írásban még nem ke­rültek megfogalmazásra. Többi közt a vezetés, s a honvédelmi neveléssel kap­csolatos agitációs és propa­ganda munka új módszereit vitatják meg megyei titká­ruk. Vass Lajos alezredes ve­zetésével. Utóbbi ezt meg­előzően a szövetség többi me­gyei titkárával együtt a fő­titkárral. Kiss Lajos vezér­őrnaggyal megbeszélte a ko­rábbitól eltérő továbbképzés új rendszerének lényegét. A Szolnok megyei titkár el­mondotta: tapasztalatcsere végett korábban is tártak már Miskolcon, s megítélésük szerint szép hagyománya van nálunk a hazafias nevelés­nek. + Karvastagságú vajkígyók bújnak ki a gépből Borsod nem volt vajból ön­ellátó!) A nyár krónikájához tartozik, hogv akkor, más megoldás híján a tejből gombot csináltak, azaz a le­fölözött tejből kénsavval ki- csapatták a kazeint, és ezt műanyag-alananyasként. gomb- és fésűkészí tésre hasz­nálták. Három hónapig friss marad Azóta már megszűnt a „gombgyártás” a tejüzem­ben. A fölös tejből — görög recept alapján — úgyneve­zett Kaskaval sajtot készíte­nek. Ennek a sós és illatos csemegének biztos piaca van külföldön. A felsorolás még nem tel­jes. hiszen a miskolci tej­üzemben — mivel egy üzem soha sincs kész — már foly­nak az előkészületek a még gazdaságosabb tejhasznosí­tásra. Néhány hónapon belül munkába áll a tejporíbó be­rendezés, napi teljesítménye húszezer liter lesz. A távo­labbi terv egy fagylaltkészí­tő gép beszerzése, s ezen ké­szül majd a nálunk oly nép­szerű jégkrém. Bizonyára szívesen fogadják a sok te­jet fogyasztó családok a hírt: az üzem megpróbálkozik az úgynevezett steril-tej gyár­tásával is. Ez a mostaninál jobban pasztőrözött készít­mény, megfelelő hűtés mel­lett. három hónapig is el­tartható. Mint már utaltunk rá, eny- hyi tej az üzemben még nem volt, s az is igaz. hogy ilyen sok gondot sem okozott ed­dig az értékesítés. Ám az is tény. hogv ilyen jó minősé­gű termékek sem kerültek innen a fogyasztóhoz. Szep­tember elsejétől ugyanis kö­telezően emelni kellett a tej. a vaj. a tejföl és a túró zsírtartalmát. Ez a javulás azt jelenti, hogy az üzem­ből naponta hat-hét mázsá­val több zsír kerül ki, mint korábban, B. I. Kétszáz román könyv A bukaresti Editura Aca- demiei RSR könyvkiadó és az Akadémiai Kiadó közösen rendezte azt a kiállítást, amely ma délelőtt 11 órakor nyílt meg a Műszaki és Ide­gen nyelvű Könyvesboltban. A tudományos könyv- és folyóirat-bemutató viszonzá­sa annak a kiállításnak, amelyet az Editura Acade- miei az elmúlt hetekben ki­adónk te'-mésének bemuta­tásával Kolozsvárott rende­zett. A következő napokban az idegen nyelvű könyves­boltban megtekinthető mint­egy 200 könyvest, a román akadémiai kiadó utolsó né­hány éves termését dr. Terp- lán Zénó professzor, illetve Alexandru Graur akadémi­kus, a Román Tudományos Akadémia kiadójának vezér- igazgatója ajánlotta az ér­deklődő közönség figyelmé­be. A munkásosztály ma Évek óta a politikai és tu­dományos élet egyik köz­ponti vitatémája a munkás- osztály problematikája. Mind tőkés, mind szocialista vi­szonylatban ugyanis olyan változások történnek a tár­sadalom szerkezetében, ame­lyek átformálják a munkás- osztályról alkotott hagyomá­nyos képünket, fogalmain­kat. Ma«a«abb szinten A termelőerők rohamos fejlődése. a tudományos­technikai haladás és ennek a társadalmi struktúrára gyakorolt hatása, a magán- tulajdon megszüntetése és az új tulajdonviszonyok ki­fejlődése a szocialista or­szágokban — e folyamatok magasabb szintre emelik a munkásosztályt, bővítik ha­tárait módosítják kapcsola­tát, viszonyát a többi dol­gozó osztályhoz, réteghez. Hazánk immár küszöbén áll a tudományos-technikai forradalom néven ismert fo­lyamatnak. Napjainkban ré­szesei és tanúi vagyunk fej­lődésünk extenzív szakasza lezárulásának és az új in­tenzív fejlődés kibontakozá­sának. Már érezhető, hogy a meginduló technikai átala­kulás, az ipar, a közlekedés korszerűsítése, új, modern iparágak megteremtése, a fejlett technológiák alkal­mazása és az iparszerű mun­kavégzés meghonosodása a földeken, átformálják a dol­gozók tevékenységét. Mind magasabb szakmai követel­ményeket támasztanak, s bő­vítik tevékenységükben a közös elemet, a szellemi igénybevételt. Valósággal kitágítják a munkásosztály határait és új rétegeket vonnak be az osz­tály körébe a mezőgazdaság­ból, a hagyományos értelmi­ségi munkakörökből és az úgynevezett harmadik szek­torból. Ez utóbbihoz tartozó ágazatok (kereskedelem, köz­lekedés, szolgáltatások) rész­arányának növekedésével egyre nő azoknak a száma a munkásosztályon belül, akik­nek tevékenysége közvetle­nül nem kapcsolódik az anyagi termeléshez. Az ál­lami tulajdon mellett a szö­vetkezeti csoporttulajdon uralkodóvá válása és a két alapvető tulajdonforma szün­telen fejlődése pedig elindí­totta a munkásosztály és a parasztság közeledésének az osztályhatárok lebomlásának hosszú történelmi folyama­tát. Változó és állandó elemok A társadalmi fejlődésnek ezek az új tényezői itthon és a határainkon túl is heves vitákat váltottak ki. E vi­tákban jó néhányan — sok­szor megfeledkezve a társa­dalmi rendszer fundamentu­mát jelentő állandó elemek­ről — inkább a társadalmi­gazdasági fejlődés változá­sait hangsúlyozták. Ezen az úton nem egy vitázó végül eljutott a munkásosztály lé­tének tagadásához is. Feltétlenül szükséges a fejlődés új jelenségeit, a tár­sadalmi struktúra változá-, sait a lehető legteljesebben és legfontosabban felmérni, és számolni hatásaival. Ez elengedhetetlen az objektív folyamatok és tendenciák reális megítéléséhez, a he­lyes politikai döntés kiala­kításához, — vagyis a való­ságismereten alapuló cselek­véshez. A változásokra figyelve azonban nem szabad meg­feledkezni a munkásosztály állandó vonásairól, amelyek minden változás mellett fo­lyamatosan jellemzik a tár­sadalom e nagy csoportját: Éppen a munkásosztály lé­nyeget kifejező fő törvény- szerűségek elhanyagolása ve­zetett és vezet sok esetbén az osztály egész létének meg­kérdőjelezéséhez. Erre irá­nyította a figyelmet leg­utóbb a szocialista országok pártjainak varsói elméleti konferenciája is, ahol elve­tettek minden olyan nézetet, amely kétségbe vonja a mun­kásosztály létét és egyre nö­vekvő szerepét a társadalmi irányításban, a társadalmi feladatok megoldásában. (Folytatjuk) BÍRTA ISTVÁN Mit mond a mosóporos nő? Leveskonzfrv­bemutató csokoládégyárban Ma délelőtt jól sikerült le- veskonzerv-bemutatót tartott a Miskolci Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat a Sze­rencsi Csokoládegyár diós­győri gyáregységében. A mű­szakban levő több száz cso­koládégyári dolgozó nő nagy érdeklődéssel tekintette meg a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat leveskonzervjeit. S hogy tájékozódásunk még pontosabb legyen, a MÉKV díjmentes kóstolót is rende­zett számukra. Az asszonyok, lányok egyöntetűen úgy nyi­latkoztak, hogy a bemutatott leveskonzervek használata jelentős szabad időhöz jut­tatja a háziasszonyokat. REFLEKTOR Ma Budapesten a Thália Színház rendkívüli társulati ülést tart. y Esztergomban a város alapításának ezre­dik évfordulója alkalmából szovjet katonaművészek mű­soros esten szerepelnek. Pécsett megalakul a város felszabadulásának 30. évfor­dulóján rendezendő ünnep­séget előkészítő bizottság. Székesfehérvárra szovjet fia­talok érkeznek, s a többi közt ellátogatnak az Ikarus gyárba. ^ Szigetváron a Ba­ranya megyei mezőgazdasági üzemekben működő MSZBT- tagcsoportok képviselői ta­nácskoznak. ije Szombathe­lyen megnyitják az orvosi műszerek és készülékek ki­állítását. Mert mond vala­mit. De mit? Milyen szavakkal kisérheti azt a mozdulatot, ahogy átnyújtja a mosóporos dobozt az őt követő végül is megszólító — leszó­lító? — férfinak. Izgalmas. Maga a nő is az. Mig má­sok téliesen öltözve, behúzott nyakkal si­etnek az utcán, ö egy szoknya-blúzban no meg csizmában libeg. Libeg? Ez a szó nem fedi tökéle­tesen a műveletet. Költőnek kellene len­nem, hogy érzékel­tetni tudjam. Ring­va vonul. Ez jobb, de még nem az igazi. A nő viszont... Szóval, ring, vonul a képernyőn kurta szoknyácskájában, amíg utol nem éri a férfi. Akkor megáll, mosolyogva odafor­dul. nyújtja a mosó­poros dobozt és mond valamit. De mit? Is­tenkém. mit mond­hat ebben a szituá­cióban egy csinos fi­atal hajadon? Mert azt nem mondhatja. hogy: „Erről jut eszembe, mosson Tomi Super­ral!” Még kevésbé azt, hogy: „Fogja jó ember ez a magáé"’ A szituáció nem en­gedi meg az ilyen prózai szöveget. Mert miért megy ez a sze­rencsétlen nő télvíz idején vékony blúz­ban, rövid szoknyá­ban? Miért siet? Ki kergeti? Honnan jött. hová megy? Miért követi az a sötét alak? Azért? Hosszú hónapok óta szerepel a televí­zió reklámműsorában a rövid jelenet. Az­óta kínoz a kérdés. Több variációt dol­goztam már ki ma­gamban. Például: a kislány itt lakik a szomszéd­ban. és csak leugrott a mosóporért a sarki üzletbe. Igen ám, de Éber Jenő üzletveze­tő ravasz figyelőál­lásból látni vélte, hogy egy dobozt a keblébe rejtett. A nő fizet, és sietve távo­zik. A lelkiismeretes boltvezető kalapot, kabátot kanyarítva habozás nélkül utá­narohan. A nő sejti, hogy követik, ezért szaporázza lépteit. Végül megáll, és ka­ján mosollyal felmu­tatja a dobozt: — Csak ez az egy van boltvezető kartars, amiért fizettem. Éber sejti, hogy turpisság van a dologban, de a zsúfolt utcán — saj­nos — tartózkodnia kell a motozástól. Másik verzió: a vi­rágzó hajadont hetek óta figyeli és követi Mohó Hugó, a vén szatír. Követi a sarki boltig is. Lesben áll. A nő kijön, megpil­lantja a foszforesz- káló tekintetű férfit, és sietve menekül. Egyre közelebbről kopognak a szatír léptei, s íme, már oda is lép. A lány mosolyog — hogy leplezze szörnyű fé­lelmét —, ám közben ezeket mondja: — Ha le nem kopik, apuskám. úgy a fe­jéhez vágom ezt a mosóport, hogy meg­emlegeti, amíg él. Harmadik verzió: A férfi, aki a mosó­poros nőt követi, nem szatír. Ámde van egy nemrégiben újralak­kozott nyugati már­kájú gépkocsija. A leányzó fél szemmel felméri a kocsit is, no meg a férfit is. A kettő együtt „el­megy." Ezért így pi- heg negédesen. — Legalább tíz méteren át követett, szép em­ber és ennyi kitartás jutalmat érdemel. Mindenem a magáé. Mire a férfi elkéri a mosóporos dobozt. Negyedik verzió: — A reklámszakembe­rek megrendezték a jelenetet, de a hang- felvétel az istennek sem akart sikerülni. Mondjuk azért nem, mert a kislány be­szédesebben tudja mozgatni a ... szok- nyácskáját, mint a nyelvecskéjét. Dob­ják el a filmet? Ugyan! Ott is költ­séggazdálkodás van. — Tudjátok mit? Csapott a homlokára a legravaszabb rek­lámos. — Maradjon így az egész, ahogy van. teljesen hang nélkül. Figyeljétek meg. hogy a pihent agyú nézők majd ta­lálgatni fogják, mi játszódik le az utcán. S közben óhatatlanul agyukba rögződik a mosópor ... BÉKÉS DEZSŐ Mirelit­ankét A Vendégül lát Borsod rendezvénysorozatának most már évről évre visszatérő eseménye a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat és a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárának közös mirelit-an- kétja. Az idei tanácskozásra ma délelőtt a Katowice ét­teremben került sor. A Ma­gyar Hűtőipar és a miskolci hűtőház eredményeiről, gondjairól és terveiről Csir- maz Elek, a miskolci hűtő­ház főkönyvelője terjesztett elő referátumot. Az ezt kö­vető vitában felszólaltak a társüzemek képviselői, s a tanácskozásra most először meghívott termelő gazdasá­gok vezetői. Így hasznos esz­mecsere alakulhatott ki, amelyben termelőik, gyártók és kereskedelmi szakembe­rek egyaránt véleményt nyil­vánítottak. Az ankéton jelen voltak a Magyar Hűtőipar és az ÉDOSZ Központi Ve­zetőségének képviselői is. A mirelit-ankét nagyszabású árubemutatóval zárult, ame­lyen a jelenlevők a Magyar Hűtőipar mintegy tíz külön­böző termékével ismerked­hetnek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom