Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)
1973-09-25 / 225. szám
Mi tesz a föfösfeggel7 Reklámozzák a tejet — A híresztelésekkel ellentétben nem sok a tej. Amit felvásárlásra kínálnak, mind a kannákba s a feldolgozó üzemekbe kerül. Egy csepp' tej sem vész kárba! Ez a három mondat Czing- ler Dávidtól, a Borsod megyei Tejipari Vállalat igazgatójától való. aki a múlt héten tartott szarvasmarhatenyésztési ankéten részt vevő állattartó mezőgazdasági nagyüzemek vezetőit. nyugtatgatta. keveset iszunk A tények közismertek. A tej fogyasztói árának fel-' emelése némileg mérsékelte a tejtermékek fogyasztását. Különösen szembetűnő a vaj forgalmának visszaesése, bár ez nemcsak az árakkal, hanem a Rama margarin látványos betörésével is ösz- szefüggésbem van. A korábbi évek tejellátási gondjaihoz szokott vásárlót is meglepte, hogy az országos napilapokban egyre-másra jelennek meg a nagyobb tej- fogyasztásra biztató hirdetések. Szó se róla, a hirdetések szövegezőit elsősorban a forgalmazási nehézségek ösztökélik. Ám a tej reklámozásában a legliliomlelkűbb fogyasztó sem találhat kivetnivalót. Ezúttal ugyanis nem lenne baj. ha megfogadnánk a nemcsak vállalati érdekeket szolgáló jó tanácsot. Ugyanis az egy lakosra eső tejfogyasztás tavaly. Borsodban 110 liter volt. Ez nagyon kevés. Egészségtelenül kevés. Gombot gyártottak belőle Tej pedig bőven van. Több, mint azelőtt bármikor. Haas Lászlót, a miskolci tejüzem vezetőjét kérdeztük, mit csinálnak a „felesleggel” — Most 27 százalékkal vásárolunk fel több tejet, mint tavaly. Naponta mintegy 180 ezer litert kapunk. Ebből 20 ezer liter — egy másik üzemben — a sajtgyártás alapanyagául szolgál, harmincezer litert a fővárosba küldünk. A miskolci üzem 92— 95 ezer liternyit ad át a kereskedelemnek. kisebb részét karmában, nagyobb részét tasakban. A „fölösleget” apasztják az egyéb készítmények (kefir, joghurt, kakaó), így például az új csomagolásban nemrég megjelent túró is. Persze, volt a mostaninál nehezebb időszak is. A nyári hónapokban 12 vagon vajat tároltak a hűtőházban, jelenleg majd hat vagon a készlet. (Az előző években lant olyant az üdülőben Szolnok megyéből tegnap az MHSZ negyven járási tit. kára és klubvezetője érkezett négynapos elméleti továbbképzésre a szövetség országos központja tapolcai üdülőjébe. A tanfolyamon olyan témákról lesz szó. amelyek írásban még nem kerültek megfogalmazásra. Többi közt a vezetés, s a honvédelmi neveléssel kapcsolatos agitációs és propaganda munka új módszereit vitatják meg megyei titkáruk. Vass Lajos alezredes vezetésével. Utóbbi ezt megelőzően a szövetség többi megyei titkárával együtt a főtitkárral. Kiss Lajos vezérőrnaggyal megbeszélte a korábbitól eltérő továbbképzés új rendszerének lényegét. A Szolnok megyei titkár elmondotta: tapasztalatcsere végett korábban is tártak már Miskolcon, s megítélésük szerint szép hagyománya van nálunk a hazafias nevelésnek. + Karvastagságú vajkígyók bújnak ki a gépből Borsod nem volt vajból önellátó!) A nyár krónikájához tartozik, hogv akkor, más megoldás híján a tejből gombot csináltak, azaz a lefölözött tejből kénsavval ki- csapatták a kazeint, és ezt műanyag-alananyasként. gomb- és fésűkészí tésre használták. Három hónapig friss marad Azóta már megszűnt a „gombgyártás” a tejüzemben. A fölös tejből — görög recept alapján — úgynevezett Kaskaval sajtot készítenek. Ennek a sós és illatos csemegének biztos piaca van külföldön. A felsorolás még nem teljes. hiszen a miskolci tejüzemben — mivel egy üzem soha sincs kész — már folynak az előkészületek a még gazdaságosabb tejhasznosításra. Néhány hónapon belül munkába áll a tejporíbó berendezés, napi teljesítménye húszezer liter lesz. A távolabbi terv egy fagylaltkészítő gép beszerzése, s ezen készül majd a nálunk oly népszerű jégkrém. Bizonyára szívesen fogadják a sok tejet fogyasztó családok a hírt: az üzem megpróbálkozik az úgynevezett steril-tej gyártásával is. Ez a mostaninál jobban pasztőrözött készítmény, megfelelő hűtés mellett. három hónapig is eltartható. Mint már utaltunk rá, eny- hyi tej az üzemben még nem volt, s az is igaz. hogy ilyen sok gondot sem okozott eddig az értékesítés. Ám az is tény. hogv ilyen jó minőségű termékek sem kerültek innen a fogyasztóhoz. Szeptember elsejétől ugyanis kötelezően emelni kellett a tej. a vaj. a tejföl és a túró zsírtartalmát. Ez a javulás azt jelenti, hogy az üzemből naponta hat-hét mázsával több zsír kerül ki, mint korábban, B. I. Kétszáz román könyv A bukaresti Editura Aca- demiei RSR könyvkiadó és az Akadémiai Kiadó közösen rendezte azt a kiállítást, amely ma délelőtt 11 órakor nyílt meg a Műszaki és Idegen nyelvű Könyvesboltban. A tudományos könyv- és folyóirat-bemutató viszonzása annak a kiállításnak, amelyet az Editura Acade- miei az elmúlt hetekben kiadónk te'-mésének bemutatásával Kolozsvárott rendezett. A következő napokban az idegen nyelvű könyvesboltban megtekinthető mintegy 200 könyvest, a román akadémiai kiadó utolsó néhány éves termését dr. Terp- lán Zénó professzor, illetve Alexandru Graur akadémikus, a Román Tudományos Akadémia kiadójának vezér- igazgatója ajánlotta az érdeklődő közönség figyelmébe. A munkásosztály ma Évek óta a politikai és tudományos élet egyik központi vitatémája a munkás- osztály problematikája. Mind tőkés, mind szocialista viszonylatban ugyanis olyan változások történnek a társadalom szerkezetében, amelyek átformálják a munkás- osztályról alkotott hagyományos képünket, fogalmainkat. Ma«a«abb szinten A termelőerők rohamos fejlődése. a tudományostechnikai haladás és ennek a társadalmi struktúrára gyakorolt hatása, a magán- tulajdon megszüntetése és az új tulajdonviszonyok kifejlődése a szocialista országokban — e folyamatok magasabb szintre emelik a munkásosztályt, bővítik határait módosítják kapcsolatát, viszonyát a többi dolgozó osztályhoz, réteghez. Hazánk immár küszöbén áll a tudományos-technikai forradalom néven ismert folyamatnak. Napjainkban részesei és tanúi vagyunk fejlődésünk extenzív szakasza lezárulásának és az új intenzív fejlődés kibontakozásának. Már érezhető, hogy a meginduló technikai átalakulás, az ipar, a közlekedés korszerűsítése, új, modern iparágak megteremtése, a fejlett technológiák alkalmazása és az iparszerű munkavégzés meghonosodása a földeken, átformálják a dolgozók tevékenységét. Mind magasabb szakmai követelményeket támasztanak, s bővítik tevékenységükben a közös elemet, a szellemi igénybevételt. Valósággal kitágítják a munkásosztály határait és új rétegeket vonnak be az osztály körébe a mezőgazdaságból, a hagyományos értelmiségi munkakörökből és az úgynevezett harmadik szektorból. Ez utóbbihoz tartozó ágazatok (kereskedelem, közlekedés, szolgáltatások) részarányának növekedésével egyre nő azoknak a száma a munkásosztályon belül, akiknek tevékenysége közvetlenül nem kapcsolódik az anyagi termeléshez. Az állami tulajdon mellett a szövetkezeti csoporttulajdon uralkodóvá válása és a két alapvető tulajdonforma szüntelen fejlődése pedig elindította a munkásosztály és a parasztság közeledésének az osztályhatárok lebomlásának hosszú történelmi folyamatát. Változó és állandó elemok A társadalmi fejlődésnek ezek az új tényezői itthon és a határainkon túl is heves vitákat váltottak ki. E vitákban jó néhányan — sokszor megfeledkezve a társadalmi rendszer fundamentumát jelentő állandó elemekről — inkább a társadalmigazdasági fejlődés változásait hangsúlyozták. Ezen az úton nem egy vitázó végül eljutott a munkásosztály létének tagadásához is. Feltétlenül szükséges a fejlődés új jelenségeit, a társadalmi struktúra változá-, sait a lehető legteljesebben és legfontosabban felmérni, és számolni hatásaival. Ez elengedhetetlen az objektív folyamatok és tendenciák reális megítéléséhez, a helyes politikai döntés kialakításához, — vagyis a valóságismereten alapuló cselekvéshez. A változásokra figyelve azonban nem szabad megfeledkezni a munkásosztály állandó vonásairól, amelyek minden változás mellett folyamatosan jellemzik a társadalom e nagy csoportját: Éppen a munkásosztály lényeget kifejező fő törvény- szerűségek elhanyagolása vezetett és vezet sok esetbén az osztály egész létének megkérdőjelezéséhez. Erre irányította a figyelmet legutóbb a szocialista országok pártjainak varsói elméleti konferenciája is, ahol elvetettek minden olyan nézetet, amely kétségbe vonja a munkásosztály létét és egyre növekvő szerepét a társadalmi irányításban, a társadalmi feladatok megoldásában. (Folytatjuk) BÍRTA ISTVÁN Mit mond a mosóporos nő? Leveskonzfrvbemutató csokoládégyárban Ma délelőtt jól sikerült le- veskonzerv-bemutatót tartott a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a Szerencsi Csokoládegyár diósgyőri gyáregységében. A műszakban levő több száz csokoládégyári dolgozó nő nagy érdeklődéssel tekintette meg a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat leveskonzervjeit. S hogy tájékozódásunk még pontosabb legyen, a MÉKV díjmentes kóstolót is rendezett számukra. Az asszonyok, lányok egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy a bemutatott leveskonzervek használata jelentős szabad időhöz juttatja a háziasszonyokat. REFLEKTOR Ma Budapesten a Thália Színház rendkívüli társulati ülést tart. y Esztergomban a város alapításának ezredik évfordulója alkalmából szovjet katonaművészek műsoros esten szerepelnek. Pécsett megalakul a város felszabadulásának 30. évfordulóján rendezendő ünnepséget előkészítő bizottság. Székesfehérvárra szovjet fiatalok érkeznek, s a többi közt ellátogatnak az Ikarus gyárba. ^ Szigetváron a Baranya megyei mezőgazdasági üzemekben működő MSZBT- tagcsoportok képviselői tanácskoznak. ije Szombathelyen megnyitják az orvosi műszerek és készülékek kiállítását. Mert mond valamit. De mit? Milyen szavakkal kisérheti azt a mozdulatot, ahogy átnyújtja a mosóporos dobozt az őt követő végül is megszólító — leszólító? — férfinak. Izgalmas. Maga a nő is az. Mig mások téliesen öltözve, behúzott nyakkal sietnek az utcán, ö egy szoknya-blúzban no meg csizmában libeg. Libeg? Ez a szó nem fedi tökéletesen a műveletet. Költőnek kellene lennem, hogy érzékeltetni tudjam. Ringva vonul. Ez jobb, de még nem az igazi. A nő viszont... Szóval, ring, vonul a képernyőn kurta szoknyácskájában, amíg utol nem éri a férfi. Akkor megáll, mosolyogva odafordul. nyújtja a mosóporos dobozt és mond valamit. De mit? Istenkém. mit mondhat ebben a szituációban egy csinos fiatal hajadon? Mert azt nem mondhatja. hogy: „Erről jut eszembe, mosson Tomi Superral!” Még kevésbé azt, hogy: „Fogja jó ember ez a magáé"’ A szituáció nem engedi meg az ilyen prózai szöveget. Mert miért megy ez a szerencsétlen nő télvíz idején vékony blúzban, rövid szoknyában? Miért siet? Ki kergeti? Honnan jött. hová megy? Miért követi az a sötét alak? Azért? Hosszú hónapok óta szerepel a televízió reklámműsorában a rövid jelenet. Azóta kínoz a kérdés. Több variációt dolgoztam már ki magamban. Például: a kislány itt lakik a szomszédban. és csak leugrott a mosóporért a sarki üzletbe. Igen ám, de Éber Jenő üzletvezető ravasz figyelőállásból látni vélte, hogy egy dobozt a keblébe rejtett. A nő fizet, és sietve távozik. A lelkiismeretes boltvezető kalapot, kabátot kanyarítva habozás nélkül utánarohan. A nő sejti, hogy követik, ezért szaporázza lépteit. Végül megáll, és kaján mosollyal felmutatja a dobozt: — Csak ez az egy van boltvezető kartars, amiért fizettem. Éber sejti, hogy turpisság van a dologban, de a zsúfolt utcán — sajnos — tartózkodnia kell a motozástól. Másik verzió: a virágzó hajadont hetek óta figyeli és követi Mohó Hugó, a vén szatír. Követi a sarki boltig is. Lesben áll. A nő kijön, megpillantja a foszforesz- káló tekintetű férfit, és sietve menekül. Egyre közelebbről kopognak a szatír léptei, s íme, már oda is lép. A lány mosolyog — hogy leplezze szörnyű félelmét —, ám közben ezeket mondja: — Ha le nem kopik, apuskám. úgy a fejéhez vágom ezt a mosóport, hogy megemlegeti, amíg él. Harmadik verzió: A férfi, aki a mosóporos nőt követi, nem szatír. Ámde van egy nemrégiben újralakkozott nyugati márkájú gépkocsija. A leányzó fél szemmel felméri a kocsit is, no meg a férfit is. A kettő együtt „elmegy." Ezért így pi- heg negédesen. — Legalább tíz méteren át követett, szép ember és ennyi kitartás jutalmat érdemel. Mindenem a magáé. Mire a férfi elkéri a mosóporos dobozt. Negyedik verzió: — A reklámszakemberek megrendezték a jelenetet, de a hang- felvétel az istennek sem akart sikerülni. Mondjuk azért nem, mert a kislány beszédesebben tudja mozgatni a ... szok- nyácskáját, mint a nyelvecskéjét. Dobják el a filmet? Ugyan! Ott is költséggazdálkodás van. — Tudjátok mit? Csapott a homlokára a legravaszabb reklámos. — Maradjon így az egész, ahogy van. teljesen hang nélkül. Figyeljétek meg. hogy a pihent agyú nézők majd találgatni fogják, mi játszódik le az utcán. S közben óhatatlanul agyukba rögződik a mosópor ... BÉKÉS DEZSŐ Mirelitankét A Vendégül lát Borsod rendezvénysorozatának most már évről évre visszatérő eseménye a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat és a Magyar Hűtőipar Miskolci Gyárának közös mirelit-an- kétja. Az idei tanácskozásra ma délelőtt a Katowice étteremben került sor. A Magyar Hűtőipar és a miskolci hűtőház eredményeiről, gondjairól és terveiről Csir- maz Elek, a miskolci hűtőház főkönyvelője terjesztett elő referátumot. Az ezt követő vitában felszólaltak a társüzemek képviselői, s a tanácskozásra most először meghívott termelő gazdaságok vezetői. Így hasznos eszmecsere alakulhatott ki, amelyben termelőik, gyártók és kereskedelmi szakemberek egyaránt véleményt nyilvánítottak. Az ankéton jelen voltak a Magyar Hűtőipar és az ÉDOSZ Központi Vezetőségének képviselői is. A mirelit-ankét nagyszabású árubemutatóval zárult, amelyen a jelenlevők a Magyar Hűtőipar mintegy tíz különböző termékével ismerkedhetnek meg.