Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-19 / 220. szám

(San Mcslyí Peter 1919 — 1973 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Vályi Péter elvtárs. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese bal­eset során szenvedett súlyos sérülés következtében, szep­tember 18-án elhunyt. Vályi Péter elvtárs temetése szeptember 24-én (hétfőn) 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Vályi Péter elvtárs munkatársai, elvtársai és ba­rátai 14 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Vályi Péter Szombathelyen született 1919. december 25-én. Ugyanott kitüntetéssel érett­ségizett, majd 1942-ben a Bu­dapesti Műegyetemen ve­gyészmérnöki oklevelet szer­zett. 1944 őszéig a Simontor- nyai Bőrgyárban laborató­rium-vezető volt, ezt köve­tően a szekszárdi munkaszol­gálatos századhoz hívták be. 1945 januárjában letartóztat­ták azzal a váddal, hogy kom­munista propagandát folyta­tott. A felszabadulás után, 1945 áprilisában Szombathelyen belépett a kommunista párt tagjai közé. Ezt követően a többi közt vállalatvezető, a közgazdasági egyetemen ad­junktus, majd docens volt. 1954-ben az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese lett; 1967-ig a tervhivatal első el­nökhelyettesének tisztét töl­tötte be. Ezután pénzügymi­niszterként, a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai bi­zottságának tagjaként vég­zett eredményes, kiemelkedő munkát. A Minisztertanács elnök- helyettesévé 1971 májusában nevezték ki. Jelentős szerepet látszott hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatainak el­mélyítésében. Elnöke volt a nemzetközi gazdasági kaocso- latok bizottságának, s minisz- terelnök-helyet+esi kinevezé­sétől kezdve p'látta a Magvar Népköztársaság,állandó kép­viseletét a KGST-ben. Elnöke volt a magyar—szovjet, a magyar lengyel és a magvar —román kormányközi gazda­sági együttműködési bizott­ság magvar tagozatának. Az MSZMP X. kongresszu­sán a Központi Bizottság tag­jává választották. Kiemelkedő munkásságá­nak elismeréseként számos magas kitüntetésben része­sült. Tulaidonosa volt a Nép­köztársasági Érdemérem arany fokozatának, két ízben tüntették ki a Munka Érdem­renddel. s megkapta a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tát. Hazánk határain túl is őszinte elismerést és megbe­csülést vívott ki munkássá­gával; több magas külföldi kitüntetésnek is a tulajdono­sa volt. A dolgozó kollektívák becsülettel helytállnak i munkaversem -mozgalom tapasztalatai Miskolcon Tegnapi számunkban kö­zöltük. hogy a városi párt­végrehajtóbizottság — töb­bek között — tájékozódott a szocialista murkaverseny- mozgalom helyi tapasztala­tairól. A mozgalom felada­tait a KB 1971 decembexé- ben. majd a megyei párt- bizottság következő év má­jusában hozott határozatai rögzítették. Hangsúlyozták a határozatok — egyebek kö­zött. — hogy a mozgalom általános céljait a IV. ötéves középtávú tervre kell ala­pozni: növekedjék, illetve javuljon a mennyiség és a minőség, emelkedjen a tech­nika színvonala, legyen ki­elégítőbb a fogyasztás és a szolgáltatás; érvényesüljön az egyéni kezdeményezés. Az alapvető forma a szoci­alista brigádmozgalom le­gyen, s kapjon megfelelő propagandát. A végrehajtó bizottságnak nyújtott tájékoztató. — ame­lyet a gazdaságpolitikai osz­tály terjesztett be — e fel­adatoknak megfelelően érté­kelte a mozgalom helyi ta­pasztalatait. A dolgozók majdnem 90 százaléka a mindennapi termelő tévé~ kenységhez. a vállalati, üzemi, gazdasági célok el~ éréséhez”. A nagyüzemek ál­talában kiemelten foglalkoz­nak a munkaversennyel, ver­senyirodákat hoztak létre, s felelősöket bíztak még a munkaverseny , irányításával, ellenőrzésével. Kialakultak a kollektív és egyéni vállalá­sok új formái is. Ezekben komoly szerepet kaptak a környezettel, a gyermekin­tézményekkel, a kommuná­lis intézményekkel kialakí­tott kapcsolatok, s bennük az anyagi és erkölcsi segít­ség. Ösztönzőbb az önképzésre A mozgalmon belül elér­hető címek elnyerését a ko­rábbinál szigorúbb működési normákhoz kötik. Ez a kö­rülmény növelte a politikai és szakmai képzést, az ön­képzést, az állami oktatás­ban való részvételt. A határozatokat követően fejlődött a KlSZ-versenv- mozgalom is. A helyi véd­nökségvállalások száma meg­I közelíti az ötvenet, Jfczek- ben olyan fontos objektu­mok szerepelnek, mint a ce­mentgyár rekonstrukciója, a húskombinát, s az LKM ne­mesacél-hengermű építése. Üj és feltétlenül helyesel­hető gyakorlat, hogy egyre több vállalatnál évközben — negyedévenként, féléven­ként — értékelik a felada­tok időarányos végrehajtá­sát. Ez egyben azt is lehető­vé teszi, hogy folyamato­sabb és ösztönzőbb az er­kölcsi és anyagi megbecsü­lés. A munkaverseny-mozga- lom további fejlesztése vé­gett arra van szükség, hogy a szervező és irányító mun­kában még összehangoltabbá váljanak a gadzasági felada­tok és a verseny vállalások; továbbá, a gazdasági veze­tők mindegyike következete­sen — és ne kampányszerű­en! — foglalkozzon a mun­kaversennyel. Úgyszintén jobb összehangoltságot igé­nyel a szakszervezet és a gazdasági vezetés. És nem utolsósorban: céltudatosabb és nyíltabb versenypropa­gandát! Aszfalt-gyötrő trélerek A tokaji szüret előtt Tanácskozást tartottak tegnap Tokajban a híres borvidék szőlőtermelő állami és szövetkezeti gazdaságai­nak. továbbá a terület illeté­kes párt- és tanácsi vezetői­nek a részvételével. Kapás Pál, a Tokaj-hegyaljai Álla-- mi Gazdasági Borkombinát vezérigazgatója vitaindító előadásában elmondotta, hogy Tokaj-Hegyalján a sző­lők ( az idén a múlt évihez hasonló bortermést hoztak, s ez a becslések szerint két­százötvenezer hektoliternek felel meg. A szüret valószí­nűleg október közepén kez­dődik. REFLEKTOR Ma Budapesten a Néphad­sereg Központi Klubjában véradó katonák tiszteletére ünnepséget rendeznek. Egerből 30Ö Heves megyei utassal barátságvonat indul Bulgáriába. >f: Pécsett az alagútzsaluzásos szerke­zet építéséről ankétot ren­deznek. ác Szegeden kézi­munka-kiállítás nyílik. Szekszárdon egészségügyi filmestet rendeznek. Szol~ nokra látogatnak az orszá­gos lapok belpolitikai újság­íróinak képviselői. A szocialista brigádmoz­galomnak régi hagyományai vannak városunkban. A ma rendelkezésre álló adatok szerint 9175 brigád 74 350 fővel tevékenykedik, vagyis a város dolgozóinak csak­nem 90 százaléka vesz részt a mozgalomban. 1973-ig 3912 brigád nyerte el a szocialis­ta cím valamelyik fokozatát, s napjainkban 1551 brigád versenvéz a kitüntető cí­mért. Ezek a számok önma­gukért beszélnek! A tájékoztató — a tapasz­talatok alapján — megálla­pítja : a munkaverseny-moz- gálomról szóló határozatok­ban megfogalmazott célok végrehajtása kedvező: „A vállalatok közelebb kerültek A technika egérfogói ^ Víz-rejtély az Árpád utcában Piukovics József, a Mis­kolci Vízművek főmérnöke enyhén szólva kételkedett, amikor tolmácsoltam a diós­győri városközponti Árpád utca 84. sz. alatt lakó Tóth József panaszát: lassan hó­napokkal mérik a vízteien- séget a tizedik emeleten. — Sok túlzás lehet ebben — csóválta a fejét a főmér­nök. — Legfeljebb arról le­het szó. hogy alkalmanként szakaszosan kapnak vizet. Hiszen augusztusban is a legideálisabb volt a Szinva- forrás vízhozama, a város- központ nem szorult a Vas utcai vízátemelő segítségére. Valami más lehet ott a baj. ha tényleg nincs vizük .. . Ám a rejtélyes vízhiány csak izgatta a főmérnököt. Felajánlotta: látogassunk el az Árpád utcába. • • „Összkomfort” — víz nélkül? — Tessék nézni: vödör, uborkásüveg, fürdőkád, kan­csó — minden létező és nél­külözhetetlen edényt meg­szedünk vízzel, hogy nap­közben ne hiányozzék oly­annyira — fogadott bennün­ket Tóth József. Az<án kiderült: éjszaka vagy hajnalok hajnalán kénytelen a háziasszony fel­kelni, ha nem akarja, hogy mosdó-, moso-, mosogatóvíz nélkül maradjon a csalód. Olyankor, ha nem csurran. cseppen a csapokból. — Augusztus 10. óta küsz­ködünk és őrlődünk emiatt. Akkor kapcsolták be a nagy­javítás után a hőközpontot. Azt megelőzően még meleg vizünk is volt, azóta meg már a hideget is csak ilyen­formán kapjuk az ..összkom­fortos”, 207 ézer forintos, tanácsi értékesítésű laká­sunkban. És persze nem egyedül vannak nagy gondjukkal. Mint mondták: tizenkét másik család ugyanígy kín­lódik vagy még jobban ott, ahol pici babák, kisgyerme­kek vannak. Aztán kiderül, hogy talán még többen is vannak, hiszen már a kilen­cedik emeleten lakók is pa­naszolják a mostoha vízellá­tást. — Én azt mondom, hogy valami tolózár biztos zárva maradt a hőközpont javítása után. azért nem tud „felka­paszkodni” sem a hideg, sem a meleg víz a legfelső szin­tekre — tapogatózik a hiba oka után Tóth József. A találgatásba a házfel­ügyelő is bekapcsolódik, s később más lépcsőházból né­hány lakó. no meg a tömb vízvezetékszerelője. Szabály­szerű „nyomozás” kezdődik az eltűnt víz után. Vannak, akik arra gyana­kodnak : egyesek esténként — orvul — kikapcsolják a lép­csőházi szekrénybe rejtett villamos automatát, amely a hőközpontban levő szivaty- tyút állítja le. Nyilván ezért nincs víznyomás — mondják. (A szekrény lakatját valóban feltörték — nem is volt kunszt, hisz vékonyka kam- ralakatpánton gyerekjátéknyi maga a lakat is. Érthetetlen, hogy az egész háztömb villa- mosmérőit, automatáit miért nem védi jobban a szövetke­zeti igazgatóság.) S kiderül az is. miért babrálják az automatákat: olyan zúgása van a szivattyúmotornak, mintha repülőgép körözne a pincében. S ha hozzávesszük, hogy a lakások mellékhelyi­ségének légcseréjét biztosító ventillátor — ha működik! — sipító-szirénázó hangot ad — de állandóan! —, komplett „berepülési” gondolatot társít a második világháborút vé­gigélt generáció az összkom­fort „zenei aláfestéséhez”. Kell az előhegyi tároló! Hanem az eltűnt vízhez ezeknek vajmi kevés közük van. (Bár az idegrohamok­ban biztos közrejátszanak azok is.) A vízmű főmérnöke azonban csupán a „víz-rej- télv” megoldásához tud se­gítséget ígérni: — Két napon belül kide­rítjük, hogy mi lehet az oka! S már ez is valami. Hiszen, ha a hiba forrását megtalál­ják. nyilván a „medicináját” is mellékelik. Ámbár túlzott reményekre még ez sem sar­kallhatja a városközpont leg­felsőbb emeleteinek lakóit. A' vízgondokra végleges megol­dást csakis az előhegyi víz­tározó üzembe helyezése je­lentene. Az pedig — az ÉÁÉV jóvoltából — úgy készül, mint a Luca széke. Három éve építik, sok ezer lakás ma­gasodik azóta Diósgyőrben, s még mindig csak ott tartanak vele. hogy az eddig elké­szült medence műszaki hi­báit lajstromozzák. — A technika egérfogója ez — sommázza Piukovics József. — Azért építünk óriás háztömböket, hogy jobb le­gyen a közművesítése. Aztán kiderül: a tizedik emeletig már annyi víz sem jut el, mintha háztömbönként fúrt kútból adnánk. Létfontosságú az a víztá­rozó. Kell. hogy az építői végre megértsék ezt! RADVANYI ÉVA Az utak védelmében A Győrből Sopronba ve­zető írni út jobb oldala ko­pott, gidres-gödrös, míg a bal oldali sáv ép. A magya­rázat egyszerű: a győri ház­gyárból Sopronba induló, panelszállító trélerek vágták tönkre az aszfaltot. A példa Csoltó Lászlótól, a Központi Szállítási Tanács titkárától való, aki legutóbbi miskolci látogatásakor köz­lekedési szakemberekkel be­szélgetett. Az eszmecsere alaphangját az az 1974. ja­nuár elsején életbe lépő, meglehetősen szigorú rende­let határozta meg, amelyet a kormány júniusban hozott az úgynevezett túlsúlyos jár­művek közlekedésének korlá­tozásáról. A rendelet szerint a köz­úti forgalomban csak olyan jármű vehet részt, amelynek tengelynyomása a tíz tonnát, illetőleg kettős tengely ese­tén, ha a két tengely egy­mástól való távolsága két mé­ternél nagyobb, a 16 tonnát nem haladja meg. Igen ám, csakhogy a mi útjaink jó ré­sze, arányosan nagy károso­dás nélkül a tíz tonnát sem bírja el. s a közlekedési vál­lalatoknál az arány egyre in­kább a nagyobb terhelésű kocsik felé tolódik el. A tré­lereknek és a cementszállító kocsiknak január elseje után is célhoz kell érniük. Egyrészről tehát sürgető igényként vetődik fel a szál­lítás korszerűsítése, amely elsősorban a nagyobb kapa­citású járművek forgalomba állásától függ, másrészt pe­dig jogos az az igény, amely nagyobb szigort követel a milliókért megépített, helyre­állított útjaink védelmére. A túlsúlyos járművek, csakúgy, mint eddig, csak az útügyi hatóság engedélyével közle­kedhetnek, s ezért az enge­délyért díjat kell fizetni. (Ki­vétel az autóbusz és a sze­métszállító kocsi.) Ha a túl­súlyos járműnek nincs útvo­nalengedélye. vagy az enge­délyben rögzített útvonaltól eltér, akkor az engedélyen felül — pótdíjként — annak kilencszeresét köteles kifi­zetni a fuvarozó. Ezt a bizo­nyára nem csekély összeget a közúthálózat javítására kell fordítani. Arról jelenleg nincs szó, hogy a zsolcai házgyárból az Avas-délre, Egerbe és Le- ninvárosba induló paneleket vasúton szállítsák. B. L \

Next

/
Oldalképek
Tartalom