Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-15 / 217. szám

Javaslatot kérnek az utasoktól\ vállalatoktól Készül az új MAV-menetrend Gazdálkodni vagy takarékoskodni? Az energiáról lesz szó A MÁV miskolci Igazgató­ságán már hozzáláttak az új menetrend összeállításához, mely 1974. május 26-án lép életbe és 1975 májusáig ma­rad érvényben. A menetrend szerkesztői az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az idén is kérik az utasok és főleg a vidékről bejáró dol­gozókat foglalkoztató válla­latok javaslatait. Legutóbb körülbelül félszáz észrevételt, kérést jegyeztek fél, s ezek nagy részét figyelembe is vet­ték a most érvényben levő menetrend kialakításakor. Méltányolták a jogos kéréseket Mint Erdélyi András, a menetrendi csoport vezetője elmondta, az utasok kérését méltányolva változtatták meg a Lillafüred-expressz indulá­si idejét 6.56-ról 6.30-ra. Ko­rábban három gyorsvonat in­dult Miskolcról Budapest fe­lé 13 percen belül. Most e szerelvények indulása között már 32 perc telik el. Ily mó­don csökken a zsúfoltság az állomáson, az ide igyekvő tö­megközlekedési eszközön és ami a legfontosabb: a Lilla- füred-expresszel indulók ha­marabb emek Pestre, A Lenin Kohászati Műveik és a Diósgyőri Gépgyár ké­rését méltányolva változtat­ták meg a Miskolcról Füzes­abony felé közlekedő sze­mélyvonat indulási idejét 7.38-ról 7.06-ra. Azóta a két nagyüzem munkásai az éj­szakai műszak után hama­rabb érnek lakhelyükre, több idejük jut a pihenésre. A fenti példákat azért idéz­tük, hogy bizonyítsuk: érde­mes a MÁV-igazgatosaghoz fordulni kéréssel, javaslattal. Mert ha indokolt a kívánság és mód is van a teljesítésére, akkor eszerint alakulhat a két évig életben maradó me­netrend. Máris látható például, hogy az úgynevezett keszthelyi gyors, mely a nyári időszak­ban Krakkó és Keszthely kö­zött közlekedik, nem tudja tökéletesen kielégíteni az utazási igénveket a turista- szezonban. Ilyenkor ugyanis mind külföldi, mind belföldi turisták szép számmal veszik igénybe, ráadásul a nyári tá­borozásra induló diákok, út­törőcsapatok számára is gyakran foglalnak kocsikat A MÁV -igazgatóság ismeri ezt a problémát és a menet­rendi csoport szakemberei tö­rik a fejüket a megoldáson. A lépcsőzetes munkakezdés Külön kell szólnunk a lépT csőzetes, munkakezdés beve­zetésével kapcsolatos problé­mákról. Mint ismeretes szep­tember 4-től, az idei tanév kezdésétől, a középiskolások nem negyed kilencre, hanem nyolcra járnak. Ezzel az in­tézkedéssel főleg a belvárosi közlekedés reggeli zsúfoltsá­gát kívánják csökkenteni. Így ugvanis nem találkozik a járműveken a sok ezer di­ák az ugyancsak szép számú hivatali dolgozóval. Azért nem találkozik, mert az is­kolai rendtartás értelmében a diákoknak negyedórával hamarabb bent kell' lenniük az iskolában. De nem aka­runk hosszasan időzni a té­mánál. hisz korábban részle­tesen beszámoltunk az intéz­kedésről és várható követ­kezményeiről. Mindössze azért említettük, mert ez a változás nem tette szükséges­sé a MÁV-menetrend módo­sítását. Ám ha — mint ter­vezik — kiterjesztik a lép­csőzetes munkakezdést, előbb a kisebb, majd később a nagyüzemekre, akkor min­denképpen egyeztetni kell az MKV elképzeléseit a MÁV lehetőségeivel. Ismét hangsúlyozzuk, hogy a most készülő menetrend 1975 májusáig marad ér­vényben. Menet közben na­gyobb változtatásokra nem lesz mód. Ez pedig azt je­lenti. hogy ha a menetrend összeállításáig nem közük az illetékesek, mikor, milyen változások várhatók a mun­kakezdési időkben, akkor két évre le kell mondani a lép­csőzetes munkakezdés kiter­jesztéséről. Különösen olyan változásról nem lehet sró, mely a sok ezer bejárót fog­lalkoztató nagyüzemeket, az­az a Lenin Kohászati Mű­veket és a Diósgyőri Gépgyá­rat érinti. Mind a vállalatok, mind az egyének észrevételeit, ja­vaslatait a következő címre kell beküldeni: MÁV mis­kolci Igazgatósága, III. for­galmi osztály, menetrendi és személyszállítási csoport. Irá- nyítószám: 3501, Miskolc, Szemere utca 26. (békés) Energetikus-értekezletet tartanak szeptember 20-án Bőcsön. A borsodi kis- és középüzemek szakemberei azt vitatják meg. hogyan elégít­hető ki még zavartalanabbul az egyre növekvő lakossági és ipari energiaigény. A kormány csütörtöki ülé­sén foglalkozott az energia­helyzettel. s az ellátás bizto­sítása érdekében intézkedett a Dunamenti Hőerőmű és az Inotai Erőmű újabb részle­geinek mielőbbi üzembe he­lyezéséről, valamint az im­port fokozásáról. A jövő heti bocsi eszmecsere a meglevő készletek ésszerű felhasználá­sának módszereit célozza, annak a gondolatnak a je­gyében. hogy az energiával nem spórolni, hanem gazdál­kodni kell. A közérdeklődésre számot- t.artó kérdések összegyűjtése alapján várható, hogy az eszmecserén megvitatják az er-ergi ahordozok felhasználá­si arányában bekövetkezett változások hatását, továbbá fel energia-felhasználás és a Budapesti diákok Szentiéleken Kevés olyan festői helye van a Bükknek. mint Szent­lélek. Különösen ilyenkor ősszel, amikor ezernyi szín­ben pompázik az erdő. A jó idő hétvégeken száz és száz természetkedvelőt csal fel a fennsíkra. De ilyenkor rend­szerint foglalt a közkedvelt turistaház minden helye is. Mint például most: ma 60 tagú diák-turistacsoport ér­kezik Budapestről. « Nem is hissed: csak négy napja még. Kánikulát írtunk, de aztán jött a szél. A hőmérő? Ne vallasd! Más színe van már a fénynek. A tapolcai tavon fázósan összebújnak a csónakok, mert megdideregtet a nap elé búvá tenyérnyi felhő is. Vannak még csónakázók, de a magányos „van" a nincset mutatja. Egy csónak. Két ember. Pihen az evező. A fiú talán verseket olvas, talán tervezget. Messze a part. Nem látni odáig. Egy lehajló fűzfa alá eveznek. Beszökött az ősz Tapolcára környezetvédelem kapcsola­tát. Szó lesz azokról a gyak­ran teljesíthetetlen biztonság­technikái előírásokról is. amelyeknek a megvalósítása technikailag szinte lehetet­len és felesleges is. mert ész- szerűtlen a védőberendezés­re egy újabb védőberende­zést szerelni. REFLEKTOR Ma Budapesten, a MOM művelődési házában megnyi­tották a Bizományi Aruház Vállalat képaukciójának ki­állítását. Balatonfiireden befejeződik az orvoskong­resszus tudományos ülés­szaka. y Egerben, a vármú­zeumban érem- és plasztikai kiállítás nyílik, y Győrött évadnyitó előadását tartja az idén alakult amatőr színház. y Orosházán ünnepélyesen avatják az üveggyár KISZ- lakótelepét. * Sikondafür- dőn (Baranya megye) meg­nyílik az Ifjú Gárda egysé­gek vezetőinek kiképzőtá­bora. y Szekszárdon orszá­gos fotókiállítás nyílik, y Vésztőn a község alapításá­nak 260. évfordulója alkal­mából rózsakiállítást rendez­nek. © Tegnapelőtt, néhány napja még a kánikuláról irtunk. Örültünk a néhány napnyi ajándeknyárnak. Aztán szorosabbra fogtuk magunkon a kabátot. És szomorúak vol­tunk? Talán. A szokatlanság teszi, hogy fázunk, a nyár kö­zeli emléke, hogy annyira észrevesszük az őszt. Aztán fel­fedezzük, hogy mennyire szép. Felfedezzük es ugyanúgy szeretjük, ahogy szerettük az elmúlt nyarat. (kerényi-bartha) I O A park, ahol a sétányon embert ért az ember, űrét most. Mit tudna mesélni a nyárról a két szék? Hány bolondos, kedves, furcsa történetet hallott? Hányán gondol, nak vissza rájuk? Ott távolabb ketten ülnek egy pádon. A bácsi nyugdijas. Meseli fiai sorsát, méri az életet, mint gazda a termést. — Szeretem a csendes Tapolcát — mondja tűnődve. — Ilyenkor a miénk egészen. Fél századon át dolgozott a kőbányában Megható ünnepségen bú­csúztatták nyugdíjba vonu­lása alkalmából a Hejócsa- bai Cementgyár legrégibb dolgozóját a gyár gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői. Id. Nagy István nem kevesebb mint 46 esztendőt töltött el megszakítás nélkül a tapolcai kőbányában! Az igazgatói szobában rendezett ünnepségen felele­venedtek a majdnem fél év­század eseményei. harcai. Pista bácsi, ahogyan min­denki ismerte. szólította, még 1928-ban, 15 éves gye­rekként került a kőbányába, mint napszámos. Szemtanú­ja volt a kőbányaüzem fej­lődésének. látta, hogyan vál­tozik a bányászkodás, a szál­lítás. A felszabadulás évében, 1945-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba, s azóta is párttag. 1948-tól, — ami­Jáspis, mézopál óta a kőbányaüzem kétmű- szakos üzemelésre tért át — mostanáig művezetőként dolgozott. Nagy szaktudásá­nak, élettapasztalatának sok­sok hasznát látta az üzem, a gyár. Nyugdíjba vonulása alkal­mából a gyár vezetői és dol­gozói nevében Szabó István igazgató köszöntötte, majd 50 éves jubileumi díszokle­velet, az ezzel járó egyhó­napi fizetésnek megfelelő jutalmat, s a gyár nevében még 3000 forint jutalmat adott át neki. Az ünnepség után Pista bácsi Eperjessy László szb-titkár és más ve­zetők kíséretében régi mun­kahelyére, a kőbányába lá­togatott. ahol Szihalmi Pál főművezető és munkatársai köszöntötték sok-sok szere­tettel. Id. Nagy István meghatot- tan mondott köszönetét a figyelmességért. Színes ásványok a zempléni hegyekben A zempléni hegyeket járó turisták, kirándulók gyak­ran találkoznak ezen a tör­ténelmi múltú vidéken egv- egy alacsonyabb, vagy ma­gasabb fúrótoronnyal, ami­lyen például mostanában emelkedik Sárospatak hatá­rában a Király-hegy és a Megyer közti völgyes nye­regben. És természetesen másutt is, hiszen a Zemp­léni-hegységről a letűnt ko­rokban, de különösen a múlt század második fele óta, a neves magyar geológus, Szabó József kutatásai alap­ján tudják a szakemberek, hogy sok értékes ásványkin­cset rejt a méhében. Ha az ..aranygombos'’ Telkibányán jó kétszáz év óta kiapadtak is a kincset adó telérek, azért az ás­ványbányászat ma is rop­pant értékeket hoz felszínre ezen a vidéken. Ezek közül a kaolin, kvarc, bentonit. perlit évente több százezer tonnányi mennyiségben ke­rül felhasználásra a hazai és külföldi üzemekben. Ezenkí­vül a színes ásványoknak sok más fajtája található még a zempléni hegyekben. Ilyen többek között a fé­mes fényű markazit, a sár­gás viaszopál. vagy a csecse­becsére jól használható méz­opál, az andezit kísérőiéként előforduló jáspis, a vöröses­zöldes, olykor ibolyaszínben játszó aragonit, a Hegyköz­ben gyakori fekete obszidi- án, a gyémánt fényére emlé­keztető szfalerit. Ezek üzemszerű feltárá­sáról természetesen nincs szó, de mint ásványtani ér­dekességnek, mindegyiknek megtalálható egy-egy szép példánya Telkibánya kis ipartörténeti múzeumában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom