Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-13 / 215. szám

fWVMMM Münchenijén láttam, Szófiában megismertem „A világcsúcs után? Hazamegyek mosni”! München, 1972. szeptem­ber. Nyolcvanezer ember örömmámorban ujjong az olimpiai stadionban. Az ad­dig még alig ismert nyugat­német iskoláslány, Ulrike Meyfarth a dobogó legmaga­sabb fokán. A nyúlánk kis­lány arca sugárzik az öröm­től. A stadion egyik közvetí­tőhelyén ülök, a Magyar Rá­dió mikrofonja mögött, s én is a szenzációt emlegetem. Egy kissé m gle led ke ztem a több lekről, a világ legjobb magasugrónőjéről is. Csupán egy pillanatra figyeltem az „ezüst-helyre” — amikor kö­zöltem: az ezüstérem tulaj­donosa Jordanka Blaigojeva, Bulgária —, pedig a döntő előtt őt vártam a győzelmi emelvényre, hiszen az élő- olimpián még legyőzte Mey- fart)h-ot * Szófia, 1973. augusztus. A Vaszil Levszki stadion csen­des, a pályán alig néhány atléta hajladozik. Körülné­zek. Természetesen Blagoje- vát keresem. — Később itt lesz. Mindennap készül az Európa Kupa küzdelmeire — mondják. — (Még a selejte­zők előtt voltunk). Aztán megérkezik a ma­gasugrás koronázatlan ki­rálynője, a világcsúcstartó. Egyszerű, szerény, s örül, hogy meglátogattuk, és hogy Magyarországon is érdeklőd­nek utána. A tribünön be­szélgetünk, s a többi közt elmondja, hogy a férje is sportoló, röplabdázik; továb­bá: a gyermeknevelés nem könnyű feladat, a nagyma­ma nélkül nem is tudná meg­oldani. Mit szóltak a müncheni ezüsthöz itthon? A hazatérés felejthetetlen volt!_ Kitünte­tés, jutalom, gratulációk hal­maza. Pihenés? Az nem! S Jordanka nem hagyta a ko­ronát Meyfarth fején. Nem sokkal az olimpia után rajt­hoz állt Belgrádiban, s az eredmény közismert: új vi­lágcsúcs. Ami jellemző rá: amikor a világcsúcsjavítás után megkérdezték tőle, hogy mit fog csinálni, ezt válaszolta: — Hazamegyek mosni! Na­gyon el vagyok maradva. A stadion közben benépe­sült, szinte az egész bolgár atléta-válogatott ott volt már. Jordanka is egyre sű­rűbben tekingetett a salak felé. Hja, az edzés a király­nőnek is pontosan kezdődik! Néhány villámkérdésemre azonban szívesen válaszolt. Ilona Guáenbauert és Rita Schmidtet tartja legnagyobb ellenfeleinek, de amikor ver­senyez, mindenki annak szá­mít! Közeli célja: 196 centi­méter! Tehát újabb világ­csúcs! A szabad idejében ol­vas, kézimunkázik. Tanulás? TF-et végzett, s „főiskolás fokon” készíti a legkedve­sebb ételeit, a sült csirkét és a töltött paprikát. München és Belgrád után leveleket kap szinte a világ minden részéből, mindenről kérdezik, gratulálnak, — és egyre ke­vesebb kislány akar Bulgá­riában balettozni. Magasug­rók szeretnének lenni. * Hazatérésem után ezt ol­vashattam az újságban a női Európa Kupa szenzációja, hogy az eddig mindig dön­tős lengyelek ezúttal nem ke­rültek be, mert a selejtezők varsói csoportjában Blagoje­va 192 cm-es, győztes ugrá­sával a bolgár csapat ottho­nukban ütötte el őket a to­vábbjutástól. Azóta Jordánba — az EK- döntőben harmadik bolgár csapat tagjaként — újabb győzelmet aratott. Ezúttal a 184 centi is elég volt. Bál­áz említett két nagy ellenfél nem volt Edinboureih-bab. HORVÁTH KÁLMÁN A képen éppen edzésben levő ökölvívóval, az MVSC IBV-n ezüstérmet nyert versenyzőjével, Berecz Jánossal teg­nap a Miskolci Járműjavító Vállalat KISZ-helyiségében ta­lálkoztunk. Vele volt edzője, Semsák Sándor is — mindket­ten mint ünnepeltek voltak hivatalosak az itt rendezett össze­jövetelre. A vállalat nevében Varga Zoltán igazgató, az MVSC nevében pedig Károly József elnök köszöntötte őket — és a labdarúgókat! Igen, a járműjavítói kispályás csapa­tot, akik a saját területükön szintén kitűnő eredménnyel büszkélkedhetnek: megnyerték az országos üzemi bajnok­ságot. Egyszerűen csak a vállalat és az egyesület közötti jó ■kapcsolatnak is minősíthetnénk azt a tényt, hogy az európai ifjúsági versenyen ezüstérmet nyert ökölvívót, s a kispályás bajnok labdarúgókat együtt ünnepelték, ez azonban több annál. Ez még akkor is több, ha tudjuk, hogy Berecz is itt dolgozik. Ez a tömegsport helyes megbecsülése! Mert igaz az, hogy Berecz teljesítményét egy egész kontinens jegyzi, de az is igaz, hogy a kispályán sikereket elérők is éppúgy megküzdőitek eredményükért, éppoly szívvel-lélekkel küz­döttek üzemük „színeiért”, mint Berecz a címeres mezben. „Mindketten” — a csapat és az ökölvívó — egyformán meg­érdemelték az elismerő szót, s a vele járó jutalmat — már csak azért is, mert a tegnap délután hallottak szerint egy­formán elismerést érdemelnek munkában és sportban! Mi hozzátesszük: egy eszmei díjat megérdemel az — és minden ilyen — gazdasági vézetés is, amelyik így szívén viseli min­denfajta (!) sportolás sorsát! (Szabó István felvétele) DVTK-MÉMTE ??:1 Változott a műsor Kosárlabda Egerbe került a kupa Az ezüstösen csillogó serleg oldalán eddig két évszám sze­repel — négy-négy névvel. 1971-ben a Budapesti Honvéd, tavaly pedig a DVTK nyerte el ezt a kupát, amit a DVTK Papp József emlékére alapított. 1973-ban új nevet vésnek az ez évi győztes helyére, hiszen a szombaton és vasárnap lebo­nyolított férfi kosárlabda-tornát az egriek nyerték. Szerdán délután nem az Ózd- dal, hanem a MÉ'MTE-vel ját­szott edzőmérkőzést a DVTK labdarúgócsapata. Az eredmény? Bevalljuk őszintén, fogalmunk sincs róla. Nem sikerült kinyo­mozni! Bárkivel is beszéltünk — Berecz Jancsi ünneplése miatt nem tudtunk ott lenne — min­denki azt mondta; az biztos, hogy a Munkás rúgott egy gólt, de a diósgyőri gólok számlálá­sát 13-nál abbahagyták. Ezért van két kérdőjel az eredmény­ben. a DVTK góljainak száma helyén! Az idei bajnokságot Esz­tergomban rendezték meg. Az alapításának ezredik év­fordulóját ünneplő városban színpompás műsor adta a bajnokság „körítését”. Az ut­cákon korabeli kosztümben több százan vonultak fel ló­háton, megelevenítve törté­nelmünk egy-egv fontos ese­ményét (például a honfog­laló Árpád fejedelem és kí­sérete megjelenését a Verec- kei-szorosban). Huszonötez­ren nézték végig a rendez­vényt, egyszersmind a tar­talékosok versengését is. Arról viszont már sikerült pon­tos információkat szereznünk, hogy a piakáton olvasható páro­sítással ellentétben a vasárnapi bajnoki találkozó (DVTK—Pénz­ügyőr, 15 óra) előtt nem tarta­lék, hanem NB III-as mérkő­zés lesz — méghozzá miskolci rangadó! A Papp J. SE—Borsodi Volán mérkőzés 12.50-kor kez­dődik. (A cikk megírása után tudtuk meg — végre sikerült egy em­bert találni, aki végig számolt — az eredmény: 15:1 volt). A negyven csapat három­három tagjára és a tartalé­kokra nem könnyű felada­tok megoldása várt. Először honvédelmi jellegű kérdések­re kellett válaszolniok, majd pisztollyal és géppisztollyal lóverseny következett. Mind­ezek befejezése után a diósgyőriek megyei győztes két csapata, az ifjabbakból álló gépgyáriak és a 35 éven felüli kohászok olyan előny­re tettek szert, hogy sokan már a kategórtáiuk győzte­seként könyvelték el őket. Hátra volt azonban még a te­Selejtezők: „Á”-csoport: Eger—Esztergom 67:49 (35:27), MEAFC—Eger 46:45 (22:26), a miskolciak kosárdobói lönböző álláspontok megha­tározása, stb., amit a Strázsa- hegyen és környékén bonyo­lítottak le. A mieink jól ver­senyeztek, s csak a meglehe­tősen bonyolult pontösszesí­tésnél derült ki, hogy nem ők lettek a bajnokok. A 35 éven aluliak kategó­riájában az MHSZ nagybu- dapesti klubjának a csapata győzött, a DIGÉP-é (Szirtes Pál, Nádasi János, Szabó Miklós és a tartalék Kutast Lajos) pedig a második hely­re került. Jellemző a küzde­lem szorosságára, hogy 165 pontjukkal mindössze három ponttal maradtak a bajnok­csapat mögött. Az idősebbek versenyében az LKM csapa­ta — Szűcs József, Burai Gyula. Gramantik Géza és a tartalék Reqdon István — 164 pontot ért el. s ezzel a negyedik helyen végzett. A győztesek pontjainak száma: 169. T. I. (továbbiakban: „MK”): Magyar 15. Béres 9, Bukta 6, Kerekes 5, Németh 4, Varga, Hinter F., Ti­sza 2—2, Grán 1. Esztergom— MEAFC 48:46 (29:18), MK: Ma­gyar 19, Béres 11. Kinter Gy. 9, Varga 5, Bukta 2. ,,B”-csoport: Oroszlány—Csepel Autó 60:59 (28:27), Oroszlány— DVTK 69:51 (38:25). MK: Eper­jessy 21, Szederkényi 10, Tar­jám 9. Ravasz 8, Tóth 3. Cs. Autó—DVTK 67:51 (40:24). MK: Ravasz 16. Somodi ío. Nagy B. 8. Tarjáni és Tóth 5—5, Eper- jessy 3. A kialakult sorrendnek megfe­lelően vasárnap délelőtt döntöt­ték el a végső helyezéseket. A döntőbe a két NB i-es csapat került. Az első helyért: Eger—Orosz­lány 55:51 (28:26). A harmadik helyért: Csepel Autó—MEAFC 76:59 (38:29). MK: Varga 22, Kerekes 12, Magyar 9, Béres, Kinter Gy. és Németh 4— 4, Pelyhe 3, Grán 1. Az ötödik helyért: DVTK—Esz­tergom 58:52 (35:21). MK: Nagy B. 22, Tarjáni 10, Ravasz 9, Rögler, Somodi és Szederkényi 2—2, Tóth 1. A torna végeredménye tehát: 1. Eger, 2. Oroszlány, 3. Csepel Autó, 4. MEAFC, 5. DVTK, 6. Esztergom. A női torna eredményei; Eger —DVSC 46:44 (31:23), DVTK— Eger 53:35 (25:19). MK: Vízkele- tiné 19, Lukács 17, Budai 6, Med- gyesi és Spisák 4—4, Szénási 2, Nagy 1. A harmadik nőt mérkőzést va­sárnap játszották, és ezen a DVTK 40:25 (19:12) arányban le­győzte a DVSC-t, s így veretle­nül nyerte meg a tornát az egri és a debreceni csapat előtt. HORVÁTH KÁLMÁN Tartalékosok országos bajnoksága A DiGÉP csapata második A honvédelmi sportversenyek sorában rangos szerepet ját- ik a 35 éven aluliakból és felüliekből álló tartalékosok ■szágos bajnoksága. Ennek küzdelmeiben a Magyar Honvé­dmi Szövetség klubjainak a budapesti, illetve a megyék- :n lebonyolított bajnokságon győzelmet elért két-két csa­lta vesz részt. Városunk tartalékosainak versenyzői évek a az élvonalba tartoznak. Két esztendeje például a Csa­likban megrendezett versenyen a honvédelmi szövetség IGÉP-ben működő klubjának 35 éven aluli sportolói vil­it el a pálmát, tavaly pedig az LKM ugyanabba a korosz- Iyba tartozó csapata ismételte meg a helybeli nagy rivális ’cgyvertényét”. repen való tájékozódás, kü­Mindenféle Elvonókúra tévénézőknek Az elvonókúrát eddig kábítószerek élvezőinek, de — ma­radjunk hazai talajon — főleg aktív italozóknak ajánlottak a doktorok. Az USA Illinois nevű államában most meglepő elvonó­kúrákat ajánlanak az orvosok. S hogy milyet? Aki ismeri a Miskolcon is bemutatott Adáshiba című Szakonyi-darabot, azt talán nem lepi meg a dolog: tévé-elvonókúrát java­solnak. Szerintük ugyanis a nyakló nélküli tévénézés legalább olyan veszélyes kábítószer, mint az alkohol vagy a ma­rihuana. Vannak például ennek a káros szenvedélynek olyan „betegei”, mint az „ölbenevök” és a „csak minél hamarább” vacsorázók. Az előbbiek ölükbe teszik a tányért és úgy esz­nek, hogy egy pillanatot el ne mulasszanak a tévé műsorá­ból, az utóbbiak viszont sürgetik a háziasszonyt: „csak minél hamarabb” szolgálja fel a vacsorát, amit aztán szinte pilla­natok alatt falnak fel, nehogy elszalasszák az adást. Nem vitás: mindkettő káros az egészségre, szenvedéllyé válik es huzamosabb idő után tönkreteszi a gyomrot. Az elvonókúra lényege: rászoktatni a nézőket a műsor megszűrésére. (móté) Arnold halálára A kaliforniai Firebaugh város­ban egy Arnold nevű disznó ki­múlása mély gyászba borította James Boccabella családját, amely rokonként, sőt családtag­ként kezelte az állatot. Arnold- nak saját hálószobája volt Boc- cabelláék házában, nem volt olyan ínyencfalat, amit megta­gadtak volna tőle. Az eredmény: a jó öreg Ar­nold 400 kilogrammot nyomott, nyolc embernek kellett a meg­boldogultat a kert végében ásott sírba emelnie. A hírek szerint a temetésen szem nem maradt szárazon. Tisza babája, fejes kuvasz A Közép-T;sza vidékén nem is oly rég a kecsegét népiesen Mukinak, az ízletes húsú mámát, Marcinak, a pontyot Potyesznek nevezték. A fenékjáró küllőnek a „Ti­sza babája” nevet adták. A törpe harcsát „fejes kuvasz”- ként emlegették a régi halá­szok. A sügér a Durbincs, a Dubér és a Durbancs nevet egyaránt viseli. A magyar busó Purkó, Bunkó, az orsó- hal „bar^thal” néven is él a nép ajkán. A német bucó többek között „reszelő” és „kőfúró” hal néven ismert. w Uj kukoricafajta Tizenhat nagy kukorica­cső terem a Grúziáiban nem­rég kitermesztett új növény­fajtán, amelyet 12 évi mun­kával hoztak létre. A nö­vény besugárzásával és több­szörös válogatásával és ke­resztezésével sikerült több, dúsan termő új fajtát kiter- meszteni. Szénatorony * A kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Tsz 3 db hideglevegős szénatornyot épített. Az első torony már megtelt szénával. A többi a jövő esztendőben készül el. Az ilyen típusú széna­tornyok teljesen gépesítettek, vagyis a fűszénát gépi erővel juttatják a toronyba és az adagolást is gép végzi. (Fehérváry Ferenc felvétele) „Csigává rosok” Kazahsztán hasznos ásványok­ban gazdag területein több új város építését tervezik. Az új települések tervezésében részt vettek a klimatológusok is. A Kaspi-tengerbe nyúló Man- gislak-félszigeten, a forró éghaj­latú vidék közepén fekvő Novij Uzeny város viszonyainak fel­mérése alapján megállapították, hogy a várost csak sűrű beépí­téssel lehet a forró széltől és a porviharoktól megvédeni. Az új városokban ezért „csiga” tí­pusú lakóházak építését tervezik. Ez lényegében köralakú lakóne­gyed, amelyben csak két, nem ba£.V kaput hagynak a gyalogos és a járműforgalom számára. A körház homlokzata elé három sor fát és bokrot iiltethek. Min­den ilyen ..mikroraionnak” lesz vásárJóközoontja, iskolája, poli- klinikája és más kulturális-kom­munális létesítménye. Az utóbbi épületeket ic zárt körben, belső udvarral építik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom