Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-10 / 212. szám

Pedagógusok, szülők, fiatalok A demokratikusabb iskoláért Az új tanévben bevezeten­dő új rendtartásban tovább növekszik a nevelőtestületek szerepe, jelentősége, nagyobb teret kap az ifjúság a közéle- tiségre. az önállóságra, az ön- tevékenységre való felkészü­léshez, s jobb lehetőség lesz az iskola és a szülői ház kö­zötti együttműködésre. Bő­vülnek a Szülői munkakö­zösségek jogai is, pedagógus, szülő, diák pedig demokra­tikusabb keretek között te­vékenykedhet az iskolában. Szülők az iskolában A szülői munkaközösségek hagyományos feladata az is­kolai és a családi nevelés összehangolása. Ennek érde­kében kaptak több jogot, na­gyobb beleszólást az iskola dolgaiba. Az új rendtartás szerint megnövekszik az is­kolai választmányok szerepe. Meghívják a szülőket azok­ra a tanácskozásokra, ahol egyeztetik a munkaterveket, megbeszélik az iskola és a családi nevelés közös felada­tait, értékelik a szülői mun- . aközösségek tevékenységét. Az iskola igazgatójának min­den esetben meg kell hall­gatnia a választmány véle­ményét, ha arról van szó, hogy hogyan lehetne a gye­rek érdekében a lehető leg­jobb iskolai házirendet ki­alakítani. Mindezzel tulaj­donképpen a szülők nagyobb beleszólási jogot kapnak az iskola nevelőmunkájába. Szervezetileg is biztosított­nak látszik, hogy hallassák szavukat, és egyenrangú partnerei lehessenek a neve­lőknek. Jogok és kötelességek Változást hoz az új tanév abban a tekintetben is. hogy a diákok helyzete is másként alakul az iskolákban; több jogot, nagyobb önállóságot kapnak. Bizonyos kérdések­ben az igazgatóval történő egyeztetés alapján már az ál­talános iskolákban döntési joga lesz az úttörőcsapatnak. A szervezeti kérdések mel­lett egyetértési jogot kapnak az ifjúságpolitikái célokat szolgáló anyagi eszközök fel- használásában is. Természe­tes. hogy a középiskolákban tovább bővül ez a jogkör; a KISZ joga például, hogy kezdeményezze az iskolai di­ákparlament összehívását. A KISZ külön állásfoglalást adott ki tagjainak és isko­lai szervezeteinek a rend­tartással kapcsolatos jogairól és kötelességeiről. Újdonság­nak számít, hogy a középis­kolákban minden tanuló megkapja a rendtartás ifjú­sággal foglalkozó fejezetei­nek szövegét, és minden KISZ-szervezet a teljes rend­tartást. Családi nevelés A jogok mellett természe­tesen frem lehet eleget és elégszer szólni arról, hogy a diáknak az iskolában és ott­hon mi a kötelessége. A ta­nárokon és a szülőkön mú­lik, hogy mindehhez milyen lehetőségeket biztosítanak az ifjúságnak. Fokozott felelős­ség hárul az otthonra, a csa­ládra, ahol azonos elvek alapján kell nevelni a fiata­lokat, úgy, ahogy az iskola teszi. Köztudott ugyanis, hogy önmagában keveset ér az iskola erőfeszítése, ha a szülők felfogása nem egyezik a pedagógusok felfogásával. Ha otthon nincsenek a -gye­reknek jogai, vagy éppen­séggel mindent megengednek neki. T. L. Fösvény A Bartók Béla Művelődési Központ Vasas Színpadának előadásában láthatja az ér­deklődő közönség a magyar drámairodalom egyik klasz- szikus darabját, Kisfaludy Károly Fösvény című vígjá­tékát. Az előadás szeptem­ber 14-én este 6 órakor lesz a Lenin Kohászati Művek éjjeli szanatóriumában. KÖNYVESPOLC fejes Endre: A hazudós Hétezer nap tanulmányi szabadság A Diósgyőri Gépgyár mint­egy 10 ezer dolgozója közül évente 600—700 vesz részt az állami oktatás esti és levele­ző tagozatán. A vállalat egyetlen év alatt több mint 7000 nap tanulmányi szabad­ságot biztosít számukra. A továbbtanulók közül évente mintegy százzal köt tanul­mányi szerződést a DIGÉP. Az állami oktatásban részt vevők közül a most kezdődő tanévben százharmincán egyetemeken, főiskolákon végzik majd tanulmányaikat. Magdolna, a régész Nem tudom, önök hogyan képzelnek el egy régészt. Tanár, ügyvéd, orvos, mérnök — mondjuk, s máris megjele­nik lelki szemeink előtt a kép. (Így vagy úgy kapcsolatba kerültünk ezekkel a fog­lalkozásokkal.) De azt már nem tartom valószínűnek, hogy sokan tudnák — mi­lyen egy régész munka közben? Helle­brandt Magdolna, aki lassan öt éve dol­gozik ebben a „szakmában”, mesél most munkájáról — életformájáról. — Először is el szeretném oszlatni azt a tévhitet, hogy mi „sterilizált” múze­umban üldögélünk reggeltől estig, s na­gyítóval nézegetjük a mások által „le- sikált” leleteket. Hogy ez is hozzátarto­zik a munkánkhoz, az nyilvánvaló, de ha csak ennyiből állna ... Boldog len­nék? Egyáltalán nem. A tárgyakért, vagy ahogy mi mondjuk: leletekért nagyon keményen meg kell dolgozni. Régész nem boldogulhat geológiai ismeretek nélkül, de természetszeretet nélkül sem Talán ezért is akartam egy időben ker­tész lenni... A régész fölmászik a hegy­re, beás a földbe, eláztatja az eső, ösz- szeaszalja a nap, izzad és az orra he­gyéig sáros, hátizsákból eszik, termosz­ból iszik, s kiugrik az ágyból, ha fel­csöngetik telefonon: „Itt és itt találtak valamit, gyere, rohanj, míg össze nem túrják bsavatatlan kezek!” — A régésznek tudni kell bánni az emberekkel. Ha munkásokat vesz fel az ásatáshoz, meg kell magyaráznia — nem céltalanul túrják a földet, hanem óra­bérben „történelmet csinálnak”. (Matyi László és Mező István már tudják ezt. Kérés nélkül szólnak, mutatnak, hoz­nak.) — Amikor kikerültem az egyetemről, sok mindenről „gőzöm se volt”. Mivel a késői vaskorszakot választottam szak­területemnek, idejöttem Miskolcra. A kelta nép eredetét szeretném „tisztáz­ni”, s azt, Hogy milyen kapcsolatuk volt a szkítákkal. Ebből a szempontból pe­dig Borsod kiaknázhatatlan. Visszatérve azonban az előbbire. Elkezdtük a mun­kát. Ha Bandi bácsi — dr. Saád Andor — nincs, nem tudom, mit csinálok. Hal­vány sejtelmem sem volt a paleolit kori kőzetekről, illetve arról, hogy milyen módszerrel lehet ezeket felismerni. Vcf- con ugyanis, ahol'korábban ástunk, ilye­nek nem találhatók. — Azt sem az egyetemen tanultam meg, hogyan kell futásban „helyszínel­ni”, villamoson zoknit húzni, kerítésen átmászni, kutyák támadásait kivédeni. (Három évvel ezelőtt Pest megyében, három príma kondícióban levő kutyus ránk rontott. Villámsebesen hajítottuk át magunkat a kerítésen.) .— És az ilyesfajta emlékeim —, de­hogyis rosszak! Tokaj, 1972. Egész nap szakadt az eső. Pufajkát és gumicsizmát vettem ugyan, de azért alaposan eláz­tam. Viszont csodp-s germán leleteket találtunk, s ez mindent kárpótolt! „Egyenruhánk” még a vízhatlan dara­bokon kívül, a kitaposott tornacipő, el­nyúzott farmer és ócska ingek, pulóve­rek. Dolgozni csak így lehet! Reggelen­te, mikor fogom a kistáskát és elindu­lok nyütt farmeromban, a házinénim mosolyog. „Olyan vagy, mint egy lelki­ismeretes napszámos” — mondja. — Aztán végigsietek Miskolcon, mert hajt az idő, hétre kint kell lennem Diós­győrben, s közben úgy érzem magam „toprongyaimban”, mint egy álruhás Mátyás király. — Végigmérnek az emberek...? Nem bánom. A munkám mindenért kárpótol. — Miskolccal egyébként nehezen tu­dok megbarátkozni. Érden születtem, s Érdhez, illetve a falu mellett levő tö­rök mecsethez fűződik első „régészeti” élményem is. Rendszeresen kilátogat­tam oda, gyerekfejjel, „kutatni"... A megyét viszont nagyon megszerettem, s valószínűleg itt is maradok. Annak el­lenére, hogy a mostani helyzetem nem valami „rózsás. Kétezerhatszáz a havi fizetésem, s ebből ötszáz az albérlet... A segítség — Matyi úr — leletet ta­lált. Futás a csaphoz, csorog a víz, s a kövecske hamarosan az asztalon csillog. Kovapenge. Magdi pillanatok alatt meg­feledkezik nemcsak rólam, az egész hu­szadik századról. Elmerülten szemléli, forgatja a kőzetdarabkát. Eddig ő me­sélt. Arról, hogyan dolgozik egy régész napjainkban. Most pedig a kis kovakő beszél hozzá. Arról, hogyan munkálko­dott az ősember 25 ezer éhvei ezelőtt. Ne zavarjuk őket... K. G. Manapság, amikor a mun­kásság ábrázolása ismét be­széd és vitatéma, egyre több­ször emlegetjük Fejes End­rét. ö volt az — másfél év­tized távlatából már látjuk —, aki áttörte az ötvenes évek sematizmusának bénító burkát, és a Hábetler csa­ládban új arcát mutatta meg az addig csak hérosznak áb­rázolt munkásnak. Illetve pontosan azt mutatta meg, hogy a munkás — sokszor összekeverjük a kispolgárral, mint ahogy valóban van át­menet is a két kategória kö­zött — tudatát is mennyire meghatározza a múlt, milyen nehezen tud megszabadulni a múlt beleivódott vagy ép­pen belékövesedett szokásai­tól, a múlt torz tudatától. Novelláiban, regényeiben, sőt drámáiban (amik az esetek többségében egy-egy kisépi- kájának az átdolgozását je­lentik) is ezt a világot járja körbe. Fejes nem ír bonyolult tör­téneteket, nem ábrázol bo­nyolult jellemeket. Cselek­ményszövése, jellemei, de nyelvezete is áttetsző, tiszta — a köznyelv kissé irodal- miasított külvárosi változata. Történeteiben pines balladai homály, inkább a múlt szá­zadi románcokra, romantikus történetekre emlékeztetnek. Különösen abban, hogy a hő­söket mindig és elsőrenden valamilyen szenvedély, érzés, indulat vagy éppen rögeszme mozgatja. Így aztán több­nyire csak a magánéletüket ismerjük meg, annak is csu­pán egy-egy szakaszát vagy aspektusát. Fejes hősei egyszerűen kép­telenek elemezni saját érzé­seiket, szenvedélyeiket. So­dortatják velük magukat, mint az árral, és maguk le­pődnek meg a legjobban, amikor ez szenvedést okoz nekik, a tragédia partjaira vetődnek. A Kék tiszta sze­relem emberpárja nem csu­pán azért lesz boldogtalan, mert a környezetük: a mű­hely, a volt férj, a gyerek — egyszóval a számukra érthe­tetlen és ellenségesnek vélt VILÁG — ellenzi ezt a kap­csolatot. Harcolni tudnak egymásért, a boldogságért, de amikor annyi vergődés, meg­aláztatás, kín után elérik, nem tudnak mit kezdeni vele. Tulajdonképpen minden Fejes novellahős magányos. Magányuk azonban a priori, ritlíán egy keresés kudarca. Bár van erre is példa, de ekkor meg a hős naivsága, életidegensége az oka. Fejes ritkán távolodik el a hősei­től. S itt megtorpan a recen­zens. Meg, mert a Magvető nem a legfrissebb Fejes 'írá­sokat tette az • asztalra, ha­nem 10—15 évvel ezelőtt írott s már többször is meg­jelenteket. A hiányérzetünk ma már éppen abból fakad, hogy ezek — a megírásuk idején még érdekes, izgalmas jelenségek, figurák — közben állóképekké merevedtek. A társadalom csak .akkor lép­het előbbre, ha pontos isme­reteink vannak mai mozgá­sáról is. Fejes Endre isme­retei, látásmódja — hisszük — alkalmassá teszik arra, hogy kis- vagy éppen nagy­epikában megrajzolja az új helyzetbe kerülő, helyzeteit, nem csupán váltogató, de változtató embert is. Egy­szóval: újabb Fejes írásokat várunk! (Magvető K. 1973.) HORPACSI SÁNDOR HÉTFŐ v' 2 Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35; Tánczenei koktél. — 13.20: Népdalok. — 13.50: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Nathan Milstein hege­dül. — 14.43: Grúz költők ver­sei. — 15.00: Hírek. — 15.10: Iskolarádió. — 15.50: Julie And­rews énekel. — 15.59: Hallga­tóink figyelmébe! — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Ke­rületről kerületre. — 16.25: Az MRT énekkara és szimfonikus zenekara játszik. — 16.31: Schu­mann: IV. szimfónia. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikái fi­gyelő. — 17.20: A hét rádióhall­gatója. — 17.40: Filmklub. — 18.00: Húszas stúdió. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00j Esti Krónika. — 19.30: Sporthír­adó. — 19.40: Lemezmúzeum. — 19.54: Rádiószínház. — 20.41: Hí­rek. — 20.44: Boros Jolán nótá­kat énekel. — 21.30: Mikrolánc. — 22.00: Hírek. — 22.20: Klasz- szikus operettekből. — 23.00: A Magyar Rádió és Televízió szim­fonikus zenekara Játszik. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Magyar Állami Népi Együttes énekkara énekel. Petőfi rádió: 12.03: Jindrich Bauer fúvószenekara játszik. — 12.13: Weber operáiból. — 13.00: Hírek. — 13.03: Levél a közmű­velődésről. — 13.20: Dvorzsák: A vízimanó. — 13.45: időjárás. — 14.40: Kettőtől ötig!.. — 17.00- ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: A bűn nyomában. — Í8.50: Szimfonikus táncok. — 19.20: Színes népi muzsika. — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Üj könyvek. _ 20.28: Román művészek operafelvéte­leiből. — 21.00: Nőkről nőknek. — 21.30: Romantikus zene. — 21.59: A Szovjetunió népeinek dalaiból, táncaiból. — 22.30: A hét zeneműve. — ’ 23.00: Hírek. — 23.15: Kedvelt táncdalok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: A hét első napján. — A miskolci teherpá­lyaudvar irányító központjában — Stoplámpa! — Régi magyar muzsika új feldolgozásban. — Képek községeinkből. — A ter­melőszövetkezetek majorjában. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Kiállítások: Miskolci Képtár: állandó kiállítás (nyitva 10-től délután 6-ig). — Libresszó; Ha­raszti László kollázsai (megte­kinthető — vasárnap kivételével — 13—20 óráig). — Képcsarnok: Bényi László festőművész kiál­lítása (nyitva — vasárnap ki­vételével — 9.30—18.00 óráig). Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Lázadás a buszon (mb. szí. angol). — Kossuth (nlO, nl2): Lázadás a buszon (f3, f5, f7): ''Bakaruhában. 16 éven felüliek­ének! (magyar). — Hevesy Iván filmklub (f5, f7): A légió. 1« éven felülieknek! (mb. lengyel film). — Fáklya (f5, f7) : Har­madik nekifutás (magyar). — Petőfi (f5, f7): A munkásosztály a paradicsomba megyl 16 éven felülieknek! (mb. szí. olasz). — Szikra (5, 7): Az ezüst tó kin­cse (mb. szí. jugoszláv—NSZK). — Táncsics (4, 6): A betörés. Felemelt helyár! (szí. francia). — Ságvári (5, 7): Ványa bácsi (mb. szí. szovjet). —• Tapolca, kert (hn3): A nagy zsákmány. Felemelt helyár! (mb. szí. fran­cia) . — Hámor (4): Ártatlan gyilkosok (szí. magyar). «KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. —- 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Hegedűs Lászlóné népdalokat énekel. — 8.36: Harsan a kürtszó! — 9.11: Flotow: Márta. Vígopera. — 10.00: Hírek. — 15.05: Iskolará­dió. — 10.05:. Énekóra. — 10.15: Start! Orosz társalgás. — 10.58: Szüts Iván karcolatai. — 12.00: Déli Krónika. Petőfi rádió: 8.00: Hírék. — 8.05: Scsedrin: II. szimfónia. — 9.00: Hírek. — 9.03: Könnyűzene. — 9.53: Könyvek, tájak, embe­rek. — 10.00: Zenés műsor üdü­lőknek. — 12.03: Dalok a Nagy Honvédő Háborúról. Apróhirdetések állas 16 évet betöltőt! lányokat szö­vőtanulónak felvesz a PTM An­gyalföldi Szövőgyár. A betanu­lási idő 8. illetve 12 net. ezen idő alatt a bavi fizetés- kb. 1200 Ft. és napi *ev forintért biztosítunk ebédet Későbbiek folyamán ió kereseti lehetőség, " teljesítésből függően 2500 Ft- tól. Lakást minimális térítés mellett adunk. Jelentkezés Írás­ban a gvár munkaerőgazdálko­dásán. 1138. Bd- Szekszárdi u. 19—25. Az Országos Szakipari Vállalat, Miskolc és Észak-Magyarország térségében levő munkahelyekre felvételre keres: üveges, bádo- / gos, melegburkoló, hidegburkoló, festő-mázoló szak-, betanított és és segédmunkásokat. Munkás- szállást, kedvezményes étkezte­tést. utazási kedvezményt bizto­sítunk. Felvétel: Miskolc. Parti­zán u. 2. Mélyépítő Vállalat, munkásszállás 17-041. Dr. Kasz* Józsefné elvtársnőnél. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom