Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-08 / 211. szám

Mit mutat a mutató? NAGY JÓZSEF Bajnok, fejszével Csak négy évem veit erdő nélkül „Az erdő? Születésem óta benne élek. Én nem tudok szépet mondani róla, de nem a szavakon múlik ez. Vadőr voltam, most fakitermelő va­gyok . ..” K.ékedi Józsefet az erdő- gazdaság mocsolvási telepén kerestük. Jó tíz kilométerre dolgozik onnan. Az úttal a terepjáró is nehezen birkó­zott. Megcsodált minket né­hány szarvas. (Néha meg kell állni miattuk — mondta a gépkocsivezető.) Bükki erdő. Még csak né­hány levélnvi üzenet az ősz. Már távolról világított az irtás. Kellemetlen hír foga­dott. Kékedi József, aki az Országos Erdészeti Egyesülés és a Mezőgazdasági. Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezetének országos faki­termelő versenyén az első helyet szerezte meg. éppen nem dolgozott. Egy ág ütöt­te meg a lábát. Nélküle kez­dődött hát a riport: — Amikor láttuk a fény­képezőgépet. akkor már tud­tuk, hogy Józsit keresik. — Olyan nagy dolog volt az a verseny? — Nemcsak a mesterség mondja azt meg. Minden szakmában nagy dolog leg­jobbnak lenni. Ráadásul ez nehéz szakma. Lengyel Sándor hosszoló és Tömör István fakitermelő igazított végül útba. hogy merre keressük Kékedi Jó­zsefet — És mit írjunk róla, ha megtaláljuk? — Mondani se lehet arról rosszat. — Az tudja, aki vele dol­gozik ... A Rákóczi brigád szemmel láthatóan nagyon büszke most a bajnok tagra: — Az üzemünk is élüzem — ezt is írja . .. * Kisgvőrben egy új, há­romszoba, összkomfortos ház gesnél nagyobb súlyú cikke­kének. Még rosszabb az arány az üzletben csomagolt áruk­nál. A tanulság tehát egy­értelmű: a kézinél a gépi adagolás és csomagolás nem­csak termelékenyebb, hanem pártatlanabb is. Fél kiló hintőpor Örök téma. hogy kit terhel­jen a csomagolóanyag költ­sége. Az a kérdés, hogy az áruba belemérheti-e az ipar a csomagolóanyag súlyát? Az ellenőrök megmértek száz darab — a karcagi hán­tolómalomból származó — fé­nyezetlen „B” rizst. Az egy kilogramm névleges súlyú csomagok 1003 grommot nyomtak. Tekintettel arra, hogy a rizses zsák súlya 10 gramm, így a vásárló egy kilogramnál kevesebb rizst vett ténylegesen. Azaz papírt kapott a rizs helyett. A Füszért nagykereske­delmi vállalat raktárában mérlegre kerültek a Kozme­tikai és Háztartásvegyipari Valialat termékei. Tíz darab Kék-Vörös fürdőtabletta az előírt 250 gramm helyett csak 225 grammot nyomott. A különbözet értéke 2,20 fo­rint. A 12,5 kilogramm súlyú, gyűjtőcsomagolású Babahin­tőporból csaknem fél kilo­gramm hiányzott. A pénzben kifejezett differencia nem sok, de sok kicsi sokra megy. S ezt végső soron a vevő pénztárcája bánja. Kenyér, selyempapírban Még mindig téma a kenyér csomagolása. Kezdetben min­den üzlet a viszonylag tar­tós. vastagabb papírt hasz­nálta. újabban azonban vé­konyabb papírba takarják a mindennapit. A vizsgálat sze­rint mindössze egyetlenegy üzletben használnak a célnak megfelelő csomagolópapírt. A változás oka egyszerű: a két­féle csomagolóanyag kilón­kénti költségkülönbözete hat­nyolc forint. Ez az eljárás a nyereségért aggódó főköny­velő szemszögéből nézve ért­hető, a vásárló bosszankod­hat. s találgatja, hogy miért csomagolják a könnyen sza­kadó selyempapírba a kenye­ret. * A kereskedelmi felügyelő­ség, az érdekeltek figyelmé­be ajánlott javaslatokon túl, felelősségre vonta a szűkén mérő csomagolókat. így öt személyre róttak ki összesén 3500 forint pénzbírságot, s 13 esetben indult eljárás a vét­kes személy ellen a felügye­lőség indítványa alapján. B. I. Hazudtak a leketególvák n Angolok, németek Bánkúton Ügy tűnik, a feketególyák „füllentettek”, vagy legalább­is: rosszul jósoltak. A Bükk- ben ugyanis nyoma sincs a korai ősznek, tegnap délután nyári kánikulában napoztak a kirándulók. A rendkívüli időjárás sok-sok turistát csal a hegyekbe, Bánkúton is telt ház van, egy-két hely ha ki­adó. Tegnap a Dunakesziből ér­kezett gimnazisták és egy angol turistacsoport nótáza- sától volt hangos a festői kör­nyezetben épült turistahaz. Ma mind a diákok, mind az angolok továbbmennek Bán­kúiról. De délre már NDK- beli turistákat várnak, akik a Magyar Természetbarát Szövetség meghívására, cse­reüdültetésen vesznek részt hazánkban. Bánkúton össze­sen három napot töltenek. Ma és holnap sok autós­turista érkezésére is számí­tanak, hiszen most már gép­kocsival is könnyen megkö­zelíthető Bánkút. Szeszélyes nyár után Őszi kánikula A nagyobb élelmiszerüzle­tekből nem hiányzik az el­lenőrző mérleg, bár alig-alig akad utánmérő vásárló. A vevők bíznak a kereskedők­ben, s márcsak kényelmes­ségből sem pepecselnek az ellenőrzéssel. Ráadásul az előrecsomagolt élelmiszerek arányának növekedése — so­kak szemében — eleve fe­leslegessé teszi az utánmé- rést. A gép pártatlan Több mini egy hete. hogy megkezdődött a meteorológiai ősz, az időjárás azonban olyan, mintha visszatért vol­na a nyár. Idestova 8 napja már, hogy a déli órákban 30 fok körüli hánikulai hőség van. A feljegyzések szerint a kora őszi forróság elég rit­ka. Az is ritkán fordul elő szeptemberben hogy az erős felmelegedés után éjszakára sem csökken le túlságosan a hőmérséklet. 4 szőlőnek jó A tartós szárazság követ­keztében naoról-napra csök­ken a levegő relatív náratar- talma. A hét elején 47 száza­lék volt. aztán fokozatosan esett vissza 42-re. tegnap pe­dig már csak 34 százalék volt. Ez egyben azt is jelzi, hogy a talaj felszíni rétegei igen kevés csapadékot tárol­nak. Az ősz eleji kánikulát a meteorológusok szerint a ma­gas légnyomáson kívül a szubtróousi forró légtömegek beáramlása okozta. Jóllehet tőlünk északra és keletre, Finnországban és a Szovjet­unióban szeptember elseje óta már többször is mértek nulla fokot. Ha a hőmérsék­let 30 fok fölé emelkedik, a meteorológusok hőségnapok­ról beszélnek. Nos. ennyi nyárias napot egymásután még a kánikula idején is rit­kán számolhatunk. Ez a tartós szárazság, a sok napsütés, a szokatlan meleg, a még betakarítás előtt álló mezőgazdasági terményekre nézve hátrányos, kivéve a szőlőt. I • • Ot mázsa fagylalt A Napsugár cukrászda for­galmát ugyancsak megnövel­te a jó idő. Amíg augusz­tus végén naponta három es fél mázsa fagyaltot adtak el, most négy és fél, öt mázsát. Az üdítőitalforgalom is nőtt, s a fogyasztás a legmelegebb nyári naphoz hasonlítható. Ismét sok fürdőzőt fogad­nak a strandok. Tapolcán teg­nap és tegnapelőtt több mint ezren váltottak jegyet. Az Augusztus 20 strandon a für­dő valamennyi szolgáltatása igénybe vehető, ugyanúgy mint nyáron. Nem mondható el ez a diósgyőri strandról. Igaz ugyan, hogy hivatalosan va­lamennyi hidegvizű fürdő be­zárta a kapuját augusztus végén, mégis ezekben a na­pokban még sokan szívesen napoznának, fürödnének a legszebb miskolci strandon. Kötelező a kabát A vasúton, a sínek kőágya forró levegőt lehel. A Diesel­mozdonyok vezetőfülkéjében 35—37 fokos a hőség. A gőz- mozdonyokon — az ingajá­ratokat ezekkel bonyolítják le — 45—47 fokos meleg van. A mozdonyvezetőknek azonban igazodni kell az előírásokhoz. Sem a nyílt pályán, sem a pályaudvaro­kon nem lehet atlétatrikó­ban vagy félmeztelenül dol­gozni. Felhívtuk telefonon a men­tőket is, akik közölték, hogy az elkésett kánikulát egye­lőre jól viselik az emberek, mostanában sincs több rosz- szullét, mint a kellemesebb, 20—25 fokos melegben. Végezetül a meteorológu­sok véleménye: — Észak felől — mintegy ezer méter magasságban — már hideg levegő tódul a Kárpát-medence felé. Ügy tűnik, csak ráadás volt az idei szeszélyes nyár után ez az ősz eleji, másfél hetes ká­nikula. A bajnok — otthon REFLEKTOR Ma Budapesten végei ér a szocialista fővárosok fiatal­jai képviselőinek találko­zója. + Eresen a cukorgyár­ba megérkezik az idei első cukorrépa-szállítmány. ★ Keszthelyen balatoni évad­záró ünnepséget rendeznek. * Szápár községben (Veszp­rém megye) szlovák nemze­tiségi küldöttértekezletet tar­tanak. * Szegeden az Orvos. tudományi Egyetemen orvos­doktorokat és gyógyszerésze­ket avatnak. Jk Tác község­ben (Fejér megye), a Gor- siumban megrendezik az an­tik költészet ünnepét. ★ Új­kígyóson az Aranykalász Tsz-ben háromnapos ünneo- ségsorozat kezdődik a szövet­kezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. A kereskedelmi felügyelő­ség emberei azonban nem voltak restek, s június—jú­lius hónapban ötven üzletben és öt élelmiszeripari válla­latnál tették mérlegre az elő­re csomagolt árukat. Megállanították. hogy a csomagolás pontossága az előző időkhöz képest sokat javult, de ennek ellenére to­vábbra is probléma van a liszt, a rizs, a burgonya és vöröshagyma, valamint az édességek súlyával. Az ioari kiszerelésű élelmiszereknél egyharmad-egyharmad arányban találtak súlyhiá- nyos, illetve súlytöbbletes árut, s egyharmad részt tett ki az egyező mérések száma is. Viszont — és ez szemet szúrt az ellenőröknek is — a vevők kárára mert. az elő­írtnál kisebb súlyú áruk ér­téke háromszorosa a névle­Szűken mérnek — vevő bánja rk Fényfolt az irtás udvarán találtuk meg Kéke­di Józsefet. Most építtette. — A verseny? — Esztergomban voltunk. Volt elmélet és gyakorlat. Géoszerelés és fadöntés, gallyazás... Egyszóval min­den. amit itt munka közben tudnunk kell. A csapatunk ötödik lett. — Díjak? — Ötezer forint járt az első helvért. Fiatal vagyok, így a KISZ háromezer fo­rintos díját is elhoztam.-f- Az erdő? Nos. erre a kérdésre kap­tam válaszul, egy szűkszavú embertől a riport első mon­datát. Megmutatta a házát, amit jórészt maga épített. — A gazdaság segített. A felesége is erdészlány, a hat- és négyéves gyerekük legszívesebben vadőrt ját­szik. — Csak négy évem volt erdő nélkül. Miskolcon dol­goztam, de akkor már le­tettem a vadőri vizsgát. És négy év után hazajöttem. Láthatja: itt is építettem. Kérdezem. hogy boldog ember-e. Habozás nélkül mondja az igent. — Ez a mesterség veszé­lyes is? — Érteni kell. — A tél nehéz. — Meg lehet szokni és gyönyörű a tavasz. — Egy fakitermelő három­ezerötszáz—ötezer forintot keres havonta. Szakmai büszkeség. hogy rámszól, amikor a keresetet kérde­zem : — Eíhhez szakmunkásvizs­gát is kellett tenni, és nem könnyebbet, mint akárme­lyik szakmában. — Van-e valamilyen ter­ve? Titkos álma? — Egyszer majd visszame­gyek vadőrnek. Addig? Ha felvennének a vadász társa­ságba. — Versenyezni megy-e még? — Az egész világon szoká­sosak ezek a versenyek. Ter­veznek nemzetközi találko­zókat is. Ha hívnak, megyek. Ha a gazdaságot kell kénvi­selni. akkor meg természe­tes. hogy megyek. Tudja, az a jó. hogy a verseny ponto­san olyan, mint a munkánk. Kékedi Józsefről azt mond­ták a társak, hogy szűksza­vú ember. Így igaz. Csak' az erdőről, a család iáról és a munkájáról beszél szívesen. BARTHA GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom