Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-06 / 209. szám

T@| és tejtermék értékesítési program A szarvasmarha-tenyésztés programjának megrvalósításá- val növekszik a tejtermelés. Ezzel egyidejűleg mód nyílik arra is, hogy a feldolgozóipar és a kereskedelem tovább ja­vítsa a tejtermékek árukínálatát. Az elképzeléseket külön­böző fórumokon vitatták meg. A Tejipari Vállalatok Tröszt­je még a nyár közepén igazgatói értekezleten adta át az értékesítési akcióprogram tervezetét és azokat a javaslato­kat, amelyeket korábban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium közösen jóváha­gyott. Ebben többek között szerepel az is, hogy hazánkban az egy főre jutó tej- és tejtermék-fogyasztás növekvő irány­zatot mutat, ennek ellenére még elmarad attól az optimális színvonaltól, ami az egészségesebb táplálkozást jelenthetné. Az év első felében 9 szá­zalékkal nőtt a felvásárolt tej mennyisége és emögött aránytalanul elmaradt az ér­tékesítés. A javaslatok kö- szerepel például az is. hogy tovább kell bővíteni a pasz­tőrözött tejjel ellátott közsé­gek számát, mert jelenleg még sok helyen a felvásár­lóhelyeken összegyűjtött úgy­nevezett nyers tejet árusít­ják. Feladatként jelölték meg a tejipari vállalatok, a feldolgozó üzemek számára azt is, hogy a termékek kö­rét bővítsék és ezt megfele­lő piackutató tevékenység előzze meg. A termelés mi­nél jobban igazodjon a fo­gyasztók, a vásárlók igényei­hez. Nemrégiben még arról adhattunk számot, hogy a tejtermékek családja hazánk­ban kilencvenkilenc tagú. Nos az utóbbi hetekben egy újabb csemege receptjét ké­szítették el. Néhány nap múlva megjelenik majd a boltok polcain a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat abaúj- szántói üzemének terméke, a csemege körözött. Ez íze­sített tehén és juhtúróból készül a hagyományos ada­lékokkal. Bemutatkozását az őszi turista szezon nyitányá­ra tervezték. Menoyit rendelnek a boltok? A keréken száz termékből mennyit találhat meg a ve­vő a boltok polcain? A kér­déssé Bereznay Ferenc atej­csolódó kereslet is, másrészt bizonyos új termékeket még óvatosan fogadnak a vásár­lók. Az utóbbira nagyon ér­dekes ellenpéldánk is van: a frankfurti, kolbászos sajt közvetlenül a megjelenése után olyan keresetté, vált, hogy alig győzünk a rende­lésnek eleget tenni. Ez a ka­pós cikk Budapestről érke­zik. Különben valamennyi üzem új termékei nálunk is ugyanakkor kerülnek először a boltokba, mint ahol készí­tik azokat. Ennek a már be­vált tejipari, kereskedelmi mechanizmusnak köszönhet­jük. hogy a Borsodban ké­szülő sajtok is oda kerülhet­nek a dunántúliak asztalára. Ötletek is kellenek Üj vonásként jelentkezik a csomagolás korszerűsítése, minőségének javítására való fokozottabb törekvés. Egy sa­játos korszakot hagy nemso­kára maga mögött a tejipar az országos „tálalási”, sémák elhagyásával. Minden üzem, feldolgozóhely önállóan ala­kíthat ki új, színvonalasabb csomagolási formákat. Ehhez ötletekre van szükség. A verseny nyüt, a cél pedig mindenütt ugyanaz: Minél szebb, újszerűbb, gusztuso­sabb megjelenésű legyen az üzleteknek kiszállított áru. A vállalat arra törekszik, hogy az eddigieknél gyakrab­ban láthassanak a vásárlók termékbemutatókat. Így le­hetőség nyílik arra, hogy mi- hogy az eddiginél lényege­ik Készül a polipack csomagolás. A gépről a méretre vá­gott fóliatömlők friss tejjel töltve kerülnek le. pari vállalat kereskedelmi osztályának vezetője vála- zolt: — A városi boltokban, a ngyobb csemege és fűszer- ületekben a választék negy- vn, ötven százaléka állan­dóm megtalálható. Miért n<n jobb az arány? Egy- rétt számolnunk kell azzal, hcy létezik tájjelleghez kap­nál többen megismerjék a tejből készített élelmiszerek immár száztagú családját. Üzemi étkezdékben, iskolákban A tej- és tejtermék-érté­kesítés országos akcióprog­ramja meghatározza azt is, A miskolci tejüzem laboratóriumában. sen több, fehérjében gazdag élelmiszert kell tálalni az üzemi konyhákon étkezők számára. Borsodban első lé­pésként megállapodások szü­lettek a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat és a tejipar között: a tejtermékek széle­sebb körű felhasználásával bővítik az ételválasztékot. Megújúlt az iskolatej-akció is. A tavalyi mennyiség dup­láját. naponta 35—40 ezer pohár tejes kakaó és tej el­adását tervezik. Az üzlet­szerzőket mindenütt szívesen fogadták, a vállalat ellátási területén; a megye határain túl is. A fiatalok, a diákok számára nélkülözhetetlenül szü/kséges sejtéoítő, állati fe­hérjékben, ásványi anyagok­ban gazdag tejet az elmúlt iskolaévben 48 helységben 100 iskola számára szállítot­ták. Az akcióprogram része­ként a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes az úttörőszövetség és a KISZ országos vezetőivel is tár­gyalt az egészségesebb táp­lálkozást szolgáló törekvé­sekről. Az ugyancsak KISZ- korosztálvhoz tartozó hon­védségi alakulatok étrendjé­nek bővítésével is foglalkoz­nak. Csak pasztőrözötlen Indokolt a kérdés, hogy miért van szükség ilyen je­lentős program kidolgozásá­ra a tej és a tejtermékek értékesítéséhez? A válasz a mezőgazdasági nagyüzemek fejlesztése során fogalmazó­dott meg. A szarvasmarha- tenvésztési program megva­lósítása ma már olyan stá­diumban van. hogy lehetőség nyílt az egvre jobb tei- és tejtermék-ellátásra. Elsősor­ban a jó minőségre, a vá­laszték bővítésére kell gon­dolni. Közismert a magyar kony­ha hátránya a sok zöldséget, tejterméket fogyasztó franci­ák, svájciak, hollandok ét­kezési szokásaival szemben. A kóros elhízás, a szív és érrendszeri betegségek egyik előidézője a szénhidrátokban gazdag, nehéz táplálékok túl­zott fogyasztása. A túltáp- láltság lassacskán sajátosan magyar betegséggé válik. Nyári időszakban például a joghurt és a tej sokkal ked­vezőbb hatású a szervezetre, mint a zsírokban gazdag éte­lek. vagy a tészták, édessé­gek. ... Annak érdekében, hogy a tej. mint az egyik alapvető élelmezési cikkünk, minden­hová pasztőrözötten jusson el. Borsodban is akad ten­nivaló. A megyében újabb hatvan település kap egész­ségesebb tejet az akcióprog­ram megvalósítása nyomán. Az egves üzemekből nagvobb körzetek ellátását biztosít­ják. Alapvető változás vár­ható például a Jósvafőtől Göncig található községek­ben. ott ahol eddig csak fel- vásárlóhelv árusított tejet; abból, amit aznap kapott a gazdaságoktól. Jó példa a fővárosi A feldolgozó üzemek szá­mára készített javaslatok kö­zött szerepel a technológiai és technikai fejlesztés foko­zása is. Jó példaként emle­getik a Fővárosi Tejipari Vál­lalatot, ahol az utóbbi évek­ben korszerű gépparkot ala­kítottak ki. Ennek köszönhe­tő, hogy nemcsak a termé­kek minősége, de a csoma­golás színvonala is igen jó. Mi a helyzet Borsodban ? A legnagyobb üzem a mis­kolci feldolgozó, ugyancsak kiváló műszaki adottságok­kal rendelkezik. A még szük­séges kisebb-nagyobb kor­szerűsítéseket vidéken is el­végzik. Ezzel lehetővé válik, hogy néhány település önel­látó legyen. A Fővárosi Tej­ipari Vállalat a napi termé­kek kiszállítását a megren­delők igényei szerint képes már teljesíteni. Borsodban is ez a cél. Kölcsönös informálódás A részletes akcióprogram kidolgozása a minél maga­sabb színvonalú ellátás ér­dekében volt szükség. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az ipar, vagyis a tejipar, illetve a kereskedelem kölcsönös informálódása. Ezután az élelmiszerüzletek eladóinak észrevételeire, a vevők igé­nyeire az eddigieknél is job­ban figyelnek a tejiparban. Lehetőség nyílik arra is, hogy a tejtermékek árusítá­sában a kereskedőket anya­gilag is érdekeltté tegyék. Az idegenforgalom kiemelt területein az eddiginél lé­nyegesen többféle hideg tej­terméket tartanak majd a boltok, büfék és a reggeli kínálatra kötelezett üzletek. Az idegenforgalmi területe­ken várhatóan több reggeli- zési lehetőséget nyújtó üz­let nyitását tervezik. Külföl­di példák nyomán valószínű nálunk is kísérleteznek majd tejbárok létesítésével; első­sorban a fővárosban. A felmérések időszakában Borsodban megyei opera- , tív bizottság alakult, hogy az országos program megva­lósításának részleteit kidol­gozza. A tervek értékét meg­határozzák az elmúlt hóna­pokban gyűjtött tapasztala­tok. Éppen azért, hogy az el­látás javítása, színvonalának emelése megalapozott elem­zések után készüljön el, a felmérésre nagy gondot for­dítottak. A tejipar szakmai vezetői elsősorban a saját házuk' táján vizsgálódtak; mi az, amit az egyes üzemek elbírnak? Ezután vitatták meg elképzeléseiket a keres­kedelmi és vendéglátóipari vállalatokkal. A tervek egy részét még ezután elemzik. Űj .kategória-térkép” ké­szül a boltokról, aszerint, hogy tejtermékekből — a nagyságuktól, ellátási poten­ciájuktól függően — milyen áruválasztékot kötelesek tar­tani. A városokban — és a lehetőségekhez képest a já­rási székhelyeken — napon­ta kétszer fordulnak a tejet szállító autók, hogy minél frissebb árut tarthassanak az élelmiszerüzletek. A ter­vek szerint a megyeszékhe­lyek — a tejipari vállalat el­látási területén kettő is van, Miskolc és Eger — napjában háromszor is rendelhetnek tejet. Az eddiginél jobban ügyelnek majd arra is, hogy a meleg nyári napokon csak közvetlenül a nyitás előtt kerüljenek a boltajtókba az most születő megállapodások csak a mindennapos tapasz­talatok tükrében alakulnak ki; állandósulnak. A vállalat kibővített igazgatói ülése legközelebb 1974. januárjá­ban vizsgálja felül a prog­ramban szereplő feladatok végrehajtását. A részeredmé­nyeket addig az illetékes szakemberek értékelik. Figye­lemre méltó állomása a vál­lalatokkal való megállapodá­soknak, hogy a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat bor­kóstolóiban, eszpresszóiban negyedosztályú, vagyis bolti áron kínálják a különféle ízesítésű sajtokat. A Dominó, a Capri cukrászda, a Fórum, a Mackó, a Művész bisztró és a Thália büfé tejalap­anyagú gyümölcsturmixok készítését vállalja, ha a tej­ipar a szükséges gépeket biztosítja. A turmixokat fel­tehetően sokan kedvelnék Miskolcon is. Tej ételkülön­legességek bevezetését terve­zi a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat az élelmiszerkiske­reskedelemtől átvett öt tej- csárdájában, ahol természe­tesen sokféle tejterméket is tartanak. Ezek az üzletek szeptember 15-ig átkerülnek a vendéglátó tulajdonába. Hűtés és szavatosság Ahol csak megforrulnak a tejipari vállalat üzletkötői, mindenütt felvetik, müyen tennivalókat ró a kereskede­lemre termékeik tárolása, a szavatossági idők betartása. Ez azért sem közömbös, mert a legfejlettebb technikai fel­készültségű üzem, a legmo­dernebb csomagolás sem elég garancia a jó minőség­re, ha nem megfelelő a tá­rolás és a hűtés. Közismert, hogy a boltok többsége ma már rendelkezik nagy telje­sítményű. nagy befogadóké­pességű hűtőfelszerelésekkel. A gyorsan romló, rövid sza­vatossági idejű tejföl, túró. és a tej is csak a szükséges hőfokon tartható a szavatos­ság határáig a boltban. Mi­vel a legtöbb élelmiszerüz­letben a tejtermékeken kí­A sajtraktárban még az ínyencek is kedvükre válogat­hatnának a sokféle hazai tejtermékből. áruval teli rekeszek. Jólle­het így sem fordult elő, hogy a hidegen kiszállított poli­pack tej a korai kihordás miatt megromlott. Legközelebb januárban A nagyszabású értékesítési terv megvalósításának első szakasza az idei év utolsó hónapjaira tehető, hiszen a vül sok másféle áru is hű­tést igényel, a várhatóan na­gyobb megrendelések miatt több hűtőtérre is szükség lesz. Mert ezt az országos akciót, amely elsősorban a vásárló érdekeit szolgálja, nem lehet csak félig jól megszervezni. Figyelmet, áldozatot igé­nyel a tejipar és a kereske­delem részéről egyaránt. X A századik termék: a csemege körözött

Next

/
Oldalképek
Tartalom