Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)
1973-09-05 / 208. szám
3^c A szakmai bemutató közönsége Hannoverben is bemutatják mm f I* fl sokszogeszterga története és jövője A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen rendezett gép- gyártástechnológiai tanácskozás eseményei közül kiemelkedett a tegnap délutáni szakmai bemutató. A legnagyobb érdeklődés a sokszög megmunkálásra alkalmas gépeket kísérte: az esztergát, köszörűt, a furatok megmunkálását végző kalibráló gépet. Gribovszki László egyetemi tanár, a gépgyártástechnológiai tanszék vezetője, Vékony Sándor adjunktus és Gellert Károly műszaki tanácsadó a sokszög-eszterga feltalálója, nem győzte magyarázni az ipar minden területéről, illetve az oktatási és kutatási intézményektől érkezett szakembereknek a korszerű gépek működését. Ktlíöldi érdeklődés — hazai közöny A bemutató rövid szünetében szakított időt Vékony Sándor és Gellért Károly, hogy ismertesse a sokszögeszterga eddigi történetét és jövőjét. Ennek az érdekes gépnek — mely számos szakember szerint forradalmi jelentőségű — viharos „előélete” van. Gellért Károly miskolci lakatosmester találmánya hosz- szú évek óta témája a sajtónak. Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni az eddig történteket, akkor azt mondhatjuk, hogy az esztergagép iránt számos külföldi cég érdeklődik, ám hazai sorozat- gyártása mindmáig nem kezdődött el. . Vékony Sándort idézzük: — Azok a szakemberek, akik a legtöbbet tehetnek a Gellért-féle megmunkálás hazai elterjesztése érdekében, még mindig fenntartással fogadják a találmányt. Valószínűleg azért, mert nem ismerik eléggé. Az utóbbi megállapítást igazolja az is, hogy a szakmai bemutatót megelőző konferencián — Vékony Sándor volt az előadó — sokan eddig ismeretlen újként hallgatták a sokszög-megmunkálás elvét. Az egyelemtn továbbfejlesztették A feltaláló immár évek óta a gépgyártástechnologiai tanszéken dolgozik műszaki tanácsadóként, s az egyetem kiváló szakembereiből verbuválódott kollektíva fejlesztette tovább a találmányt. Ennek köszönhető, hogy ma «aar mind az esztergagép, mind a hozzá csatlakozó köszörű, illetve kalibrálógép is sorozatgyártásra alkalmas. Illetve alkalmas lenne, ha ... Mint említettük, a gép iránt hosszú évek óta lankadatlan érdeklődés nyilvánul meg külföldön. Ezt bizonyítja. hogy rövidesen a hannoveri nemzetközi szerszámgép kiállításon is bemutatják. E kiállítás Európában a legrangosabbak közé tartozik. A Danninger—Büthner osztrák —nyugatnémet tőkecsoport területén mutatják majd be a sokszög-megmunkálásra alkalmas gépsort. Ugyanez a tőkecsoport kívánja megvásárolni a gépek értékesítési és gyártási jogát a Licencia Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. Amennyiben ez a szerződés létre jönne, a Közös Piac. illetve az északi államok ipara gyártaná a sokszögesztergát. Mi is remél|ük Nekik megérné, a hazai iparnak nem? — Ez a kérdés számtalanszor elhangzott már az elmúlt évek során különféle fórumokon, és megjelent nyomtatásban is. Ismét Vékony Sándor, illetve Gellért Károly szavait idézzük: — Reméljük, hogy a hannoveri kiállítás, a nyugati érdeklődés talán kimozdítja a sokszögeszterga ügyét a holtpontról és döntés születik vagy a hazai gyártásról, vagy a külföldi értékesítésről. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Ennyit: mi is reméljük. BÉKÉS DEZSŐ gépesítési konferencia Keszthelyen kedden megkezdődött a IV. Kertészeti Gépesítési Konferencia. A 10 országból érkezett csaknem :100 részvevőt Csányi Sándor, a Gépipari Tudományos Egyesület Mezőgép Szakosztályának elnöke köszöntötte. A konferencia bevezető előadásait Pekó József, a MÉM kertészeti osztályának vezetője tartotta. Elmondotta, hogy tavaly a mezőgazdasági terület 7.2 százalékán folytattak kertészeti termelést. A mezőgazdasági össztermelésből 14.7 százalékos, a növénytermelés bruttó termelési értékéből pedig 26 százalékos részarányt képvisel a kertészet. A tervek szerint a zöldségtermelő terület 4 százalékos növelésével 1980-ig több mint 30 százalékkal emelkedik a termés mennyisége. A termésátlagok ielen- tős emelkedéséhez a fóliaterületet 1500 hektárra, az üvegházi felületet 53 hektárról 120 hektárra emelik. A zárt termelési rendszerek te7 riilete 1980-ra várhatóan 44 ezer hektárra, a korszerűsített technológiák területe pedig több mint 34 000 hektárra bővül. Egy intézmény Kétezer kórházi áqy Miskolc és Borsod megye egészségügyi ellátottsága évről, évre fejlődik. Kevesen tudják például. hogy a Szentpéteri kapui intézmény az ország legnagyobb megyei kórháza, amely 2017 kórházi ággyal rendelkezik. A betegek ellátásáról több mint 2300 kórházi alkalmazott, köztük 300 orvos gondoskodik. REFLEKTOR Ma Budapesten, a Volga- szállóban indiai élelmiszer- ipari árubemutatót rendeznek. * Baján a halászati tsz elektromos hálóval megkezdi az őszi lehalászást. ^ Egerből Algériába utazik a Harlekin amatőr bábegyüttes, Salgótarjánban megkezdik 40 lakásos lakóépület műszaki átadását. ár Szegeden megnyitják a „Mi hoztuk az időt” munkásmozgalmi kiállítást. Egy karéj kenyér Az egyik modern lakóház lépcsőházában láttam a minap egy karéj kenyeret. A látvány nem volt új, hiszen láttam kenyérdarabot utcán heverni, láttam kenyérdarabot lépcsőház homályában, iskolaudvar sarkában és bérházi udvarokon, szemétgyűjtő kukák mellett is. Pedig a kenyeret meg kellene becsülni. Meg kellene becsülni, hiszen megtermelése még ma is — modern világunkban — fáradságos, nehéz, és sokszor kockázatos. Emlékezzünk csak a múlt esztendei szélsőséges időjárásra, az azt követő nehéz aratásra. Emlékezzünk arra, hogy mennyi fáradságba került, milyen erőfeszítést követelt a megtermelt gabona megmentése, mennyi gondot és munkát okozott, hogy legyűrjük az időjárás okozta nehézségeket. S ha nem szocialista társadalom, szövetkezeti gazdálkodás van hazánkban, bizony nagy bajba került volna az ország. Eldobott kenyér a föld porában .. . Előtte pedig; mennyi munka, gyötrelem, aggódás. Szerencsére az idég gazdag termést hozott a föld. Hazánkban kenyérgond nincs, nem gond a kenyér. Minden család asztalára kerül elegendő belőle. Mégis, ha eldobott kenyeret látok, elszomorodom. Mert nem mindenütt van bőség belőle. Világszerte százmilliók éheznek, más százmilliók sohasem laknak jól. Régen nálunk is volt ilyen probléma. A felszabadulás előtt a kenyérnek nagy volt a becsülete. Bűnnek számított elhajítani. Aki véletlenül leejtett egy szelet kenyeret, lehajolt érte, lefújta és megette. Sok helyen egyszerűen életnek hívták, hívják ma is a búzát és a belőle készült friss, ropogós héjú, foszlós bélű hófehér kenyeret. Az angol, ha dolgozik, pénz csinál; a német megszolgálja: a magyar kenyeret keres. Aki kenyérkereső. az már egesz ember. Először is kenyérért dolgozunk, kenyérért dolgozik a bányász, a kohász, a vasas is, nemcsak a földműves. Felszabadulásunk előtt az ország lakosságának több mint 72 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, napjainkban alig 30 százalék, s ez a 30 százalék megtermeli az egész lakosságnak az élelmiszerét. Valamikor 10 mázsás holdankénti búza átlagtermésnek örült a gazda. Az idén már egy-egy hektáron • átlagosan 30—40 mázsa búzát takarítottunk be. Régen az egész falu a betakarítással volt elfoglalva. Manapság a legnagyobb nyári munkának tekinthető aratás, begyűjtés idején is a megszokott életét éli a falu, és tulajdonképpen csak több tíz ember és több tíz gép dolgozik a földeken. Mások a körülmények, mások a viszonyok. Ma már rtem szakad annyi ember verejtéke a búza megtermeléséhez, mint régen. De azért akadnak nehéz napok, hetek, s a kenyér ma sem égi manna. A kenyér emberi életnek a jelképe. Aki a kenyérrel pazarol, az életet sem becsüli igazán. Ezt mutatja a történelem és a művészet is. A kenyeret már az egyiptomiak is nagyon sokra tartották. Az ősi piramisokban * a kutatók az eltemetett fáraók mellett nemcsak arany- és drágakő kincseket, hanem a legfontosabb kincsként becsben tartott kenyérmagot is találtak. Más népek, a magyar nép történetében is mindig fontos szerepet játszott a búza, a gabona. A legtöbb népdal, vers, regény a kenyérről, a búzáról szól. S mégis, úgy látszik, hogy mostanában nem becsülik meg eléggé a kenyeret. Talán azért, mert mindenkinek elegendő jut belőle, nem úgy. mint régebben. De vajon hogyan becsüli a munkát és a munkást az, aki elhajítja a kenyeret? Vajon takarékoskodhat-e rtiással; anyaggal, energiával az. aki a kenyérrel pazarol? Talán azt hiszik egyesek, van belőle bőven, nem kell úgy megbecsülni. Pedig a szocializmus, még inkább a kommunizmus majdani bősége nem a pazarlást, hanem a legésszerűbben berendezett társadalmat, benne a takarékosságot feltételezi. ORAVEC JÁNOS Tankönyv a kéményseprőknek A kéményseprő szakma az utóbbi években olyan sok változáson ment keresztül, hogy Százezrekről szó sincs... Még egyszer a popkonoertroi „Régi vágya teljesül hamarosan a miskolci fiataloknak: felépül a város ifjúsági parkja. A költségek egy részét nem mindennapi módon sikerült összegyűjteni: egy nagyszabású tánczene-koncert csaknem teljes bevételét — több százezer forintot — erre a célra fordították. A több mint húszezer főt megmozgató eseményen készült a riportfilm.” A fenti sorokat a múlt heti Rádió- és Televízió Újságból idéztem. Az Ifjúsági park — zenéből című riportfilm joggal borzolta fel ismét a kedélyeket. Hiszen — és ezt Miskolcon nemcsak a bennfentesek tudják — az Ifjúsági park „tulajdonosa” a Gárdonyi Géza Művelődési Ház, egyetlen fillért sem kapott a június 10-i popkoncert bevételéből. Azt mér lapunk is megírta június 16-i számában, hogy több százezer forintról szó sincs, csupán 50 000 forint a tiszta haszon. (Legalábbis június közepén még így hitték az illetékesek.) Tegnap Bartha Bélával, a a városi tanács művelődés - ügyi osztályának gazdasági csoportvezetőjével és Brand- stdtter György népművelési csoportvezetővel felkerestük Kovács Lajost, a Molnár Béla Ifjúsági Ház igazgatóját, hogy végleg megvonjuk az ominózus popkoncert mérlegét. Bőkezű szervezők Kezdem a lényeggel. Az Ifjúsági park felépítését végül is 20 000 forinttal segíti a rendezvény. (A park befejezéséhez még mintegy 300 000 forintra lenne szükség!) És most nézzük a részleteket. 8167 fizető nézője volt a monstre hangversenynek. A belépődíj 35 forint volt, tehát a bevétel meghaladta a 285 ezer forintot. A mérleg másik oldalán a kiadás rovatban 278 000 forint szerepel. Jó néhány olyan tétel szerepel a költségek rovatban, ami — hogyis mondjam — meglehetős bőkezűségre vall. Igen. jobb szó nem jut eszembe tudniillik olyan pénzekről van itt szó, amelyeket ügyesebb szervezéssel és előrelátóbb gazdasági tervezéssel meg lehetett volna takaritani. Popújsáo raktáron Majdnem 90 000 forintba került az alkalomra megjelentetett popújság, amelyet aztán ingyen osztogattak a közönségnek. A lap 48 oldalas terjedelemben, 20 000 példányban jelent meg. Még 8 —10 000 darab van belőle raktáron az ifjúsági házban. (Ma már a lap létrehozói is egyetértenek abban, hogy szerencsésebb dolog lett volna szerényebb újságot készíteni, vagy legalábbis pénzért árusítani... A megmaradt újságokat egyébként szeretnék még a postán keresztül (3—4 forintos áron) forgalomba hozni. Kérdés, hogy mennyire lesz kelendő a 3 hónapja készült alkalmi lap? „ Ingyen ” játszottak A résztvevő zenekaroknak különböző címeken 53 000 forintot fizettek ki. Bár ezt az összeget hivatalosan költség- térítés címén könyvelték el, nem lehet vitás szabályos gázsi kifizetéséről van szó. Hiszen a szervezők például külön gondoskodtak a zenekari felszerelések szállításáról. Csak két tételt idézek: Ber- gendyék 4500 forintot tettek zsebre, Koncz Zsuzsa 1000 forintot kapott. Egyszóval — bár a zenészek „hivatalosan” ingyen játszottak — nem volt rossz üzlet számukra a 10 órás koncert. Aztán van még az elszámolásnak más, érdekes rovata is. Reprezentáció (?): 1925 forint, vagy Tolcsvai Béla rendezői díja: 3000 forint. Az Országos Rendező Iroda 48 000 forintot kért kiközvetítési díj fejében, a DVTK-pálya bérleti díja pedig 28 000 forint volt. Kik jártak jól? Nem folytatjuk tovább a felsorolást, az eddigiekből is azt hiszem egyérteLműen kiderül, hogy kik jártak jól a popkoncerttel. A gondos pénzügyi revízió nem a mi feladatunk, és kétségtelen tény az is, hogy ha többen elmentek volna a koncertre (a rendezők 20 000 nézőre számítottak), a parkra is több jutna. így csak abban bízhatunk, hogy hamarosan megérkezik a Magyar Hirdetőből az a 20 000 forint, ameny- nyivel a popújságban megjelent hirdetésekért tartoznak. Ez az összeg kerülhet át — most már talán hiánytalanul — az Ifjúsági p>ark csekkszámlájára. ERDŐS ÁKOS szükségessé vált a szakmunkások továbbképzése. Elsősorban az új, sokszor bonyolult és drága műszerek széles körű alkalmazása miatt. A Borsod megyei Kéményseprő Vállalatnál a továbbképzést a közeljövőben megjelenő 320 oldalnyi terjedelmű tankönyv is segíti majd. A szerzői kollektíva egyik tagja Viszokai Tibor, a borsodi vallalat főmérnöke. FAO-iilés Kedden Budap)esten megkezdte ülését az élelmiszerek mintavételi és ellenőrzési módszereivel, nemzetközi egységest tesé vei íoglalkoz* FAO-bizottság. Az ülést dr. Karosai Károly, a FAO magyar nemzeti bizottságának főtitkára nyitotta meg. A; ülésen 22 ország és 7 nemzetközi szervezet több mini 60 delegátusa vesz részt. A napirenden részletesen szerepel nek a nemzetközi élel- miszerkereskedelem megkönnyítését szolgáló módszerek. Édes hír A mátravidéki cukorgyárak hatvani gyárában kedden megindultak a gépiek, s megkezdődött a mintegy száz napon árt. szakadatlanul tartó cukorgyártási idény. Már az első napon mintegy 240 vagon re piaiból készítettek cukrot.
