Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-26 / 226. szám

A nvár mérlege Hány munkás üdült? Több mint 20 ezer szak- szervezeti tag kapott beuta­lót ebben az évben megyénk­ben a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsától. Borsodban 264 ezer szervezett munkás dolgozik, az előbbi szám te­hát azt jelzi, hogy mintegy 6,8 százalékuk üdül, vagy üdült az idén a szakszerve­zettől kapott beutalóval. Az idén új akciót indított a Szakszervezetek Országos Tanácsának üdültetési osztá­lya; két és fél ezer ifjúmun­kás töltött egy-egy hetet SZOT-üdülőkben. A KISZ- szervezetek segítségével dön­tötték el, kik kapják ezeket a beutalókat. A hétnapos pi­henés ára 120 forint volt. Külföldi hajóüdülésen négy­százan vettek részt, az Al- Duna román és jugoszláv sza­kaszán, valamint a Felső- Duna csehszlovákiai és oszt­rák részén. Rajtuk kívül még háromszázan kaptak külföldi üdülőkbe beutalót. Megfor­dultak a megyénkbeliek a Szovjetunióban, az NDK-ban, Ausztriában és Olaszország­ban is. Két személy részére költőpénzzel együtt 2200—2500 forintot kellett fizetni egy beutalóért az NDK valame­lyik üdülőjébe. Mint Dienes Imréné, az SZMT üdültetési felelőse el­mondta, egyre több nagycsa­ládot juttatnak beutalóhoz. Az idén nyáron például kö­rülbelül 850—900 családos be­utaló jutott a megyének. Arra is volt példa, egyebek közt a 3-as számú VOLÁN- nál, hogy négygyermekes csa­lád pihent SZOT-beutalóval a Balaton partján. Felhívták a szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy az üdülő­jegyek elosztásánál részesít­sék előnyben a gyermeküket egyedül nevelő nőket. Most, az őszi szezonban a legtöbben Sopronba, a Me­csekbe és Galyatetőre men­nek a borsodiak és a miskol­ciak közül. (Sopronban idén adták át a KPVDSZ új üdü­lőjét.) Sajnos, ebben az évben el­maradt néhány hajóút a Duna alacsony vízállása miatt, a külföldi üdültetést akadályoz­ta a száj- és a körömfájás­járvány, és most például Bu­dapesten a két, talán legked­veltebb üdülőben, a Rege ut­cában és az Ordas közben karantént rendeztek be az Olaszországból hazatértek számára. Sajnos, az ilyen és hasonló okok miatt elmaradt üdülések helyett nem tudnak új beutalókat adni. Végül még egy szám: Bor­sodban ebben az évben 4800 kohász és gépgyári munkás kapott SZOT-beutalót. Bébiruhák - bedolgozókkal Ebben az évben emeli a be­dolgozók számát a Miskolci Háziipari Szövetkezet. A jú­nius óta működő leninvárosi és a cserépfalui bedolgozó részleggel már 700 bedolgozót tartanak számon, akik bébi­ruhákat készítenek. Miután e rendszer jól bevált, továbbra is várják a leányok, asszo­nyok jelentkezését: még leg­alább 70 bedolgozót tudná­nak alkalmazni. Elektronikus fül figyeli Budapest „vízkeringését” A budapesti vízvezeték­hálózatot éjszakánként kü­lönleges elektronikus lehall­gató készülékekkel vizsgál­ják. A rendszeres ellenőrzést indokolja, hogy a főváros­ban évente átlagosan mint­egy kétezer cső törik el, il­letve sérül meg. A berende­zések ezerszeresére erősítik fel a zörejeket, sőt a műsze­rek segítségével tökéletesen hallható a legkisebb rezgés is. Fel tudják deríteni azt is, hogy a cső melyik szakaszán szivárog a víz. Az elektronikus készülékek nemcsak a hibaforrás kere­sésére alkalmasak, hanem ki­tapogatják a vezetékek nyomvonalát is. A készülé­kek annyira pontosak, hogy „megmondják” a vezetékek átmérőjét, s azt is, hogy a lefektetett cső hány centi­méterre helyezkedik él a föld alatt. A „hallgatózást” éjszakánként végzik, amikor a zajszint a legminimálisabb. Az érzékeny műszereket munka közben egyébként rendkívül zavarja a szemer­kélő eső is, minden koppa- nást észrevesznék, regiszt­rálnak. A vizsgálatokkal nemcsak a csőtöréseket tudják meg­előzni, hanem ki tudják mu­tatni azt is, hogy a szivár­gásokkal hány köbméter víz megy veszendőbe. A becslé­sek szerint a kitermelt víz mintegy 10 százaléka foly- dogál el naponta a föld alatt, ami egy év alatt kö­rülbelül 25 millió köbméter vízveszteséget jelent. Ez még akkor is sok, ha figyelembe vesszük, hogy eb­ben benne van a csaknem 4000 kilométer hosszúsá­gú budapesti csőhálózat tisz­tításához, öblítéséhez szük­séges víz is. A számítások szerint, ha újabb vizlehallgató berende­zéseket állítanak munkába, a hálózati veszteség csökkent­hető. Ajándékműsor nyugdíjasoknak Műsoros estet adnak az LKM és a DIGÉP nyugdíja­sainak szeptember 28-án es­te 6 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban. A Vasas Művészegyüttes szóra­koztatja az idős embereket. Kedveznek a szakmunkás­tanulóknak Kedvező körülmények kö­zött sajátíthatják el a gyű­rűsfonó és az előfonó szak­mát a szakmunkástanulók a miskolci pamutfonóban. A 101. számú Szakmunkáskép­ző Intézet diákjai (57 elsős, 48 másodikos leány) két év alatt szerzik meg a szak­munkás-bizonyítványt. A ta­nulmányi idő alatt a 250 fo­rint ösztöndíjon kívül szá­mos más juttatással is segí­tik őket. Az elsősök az első félévben 100 forintot, a má­sodik félévben 40—160 forin­tot, a másodikosok pedig 60—310 forintot kapnak, a tanulmányi eredménytől füg­gően. Ingyenesen részesül­nek étkeztetésben is reggel és este, csupán az ebédért kell alkalmanként egy forin­tot fizetniük... Munkaruhá­val és tankönyvvel is ellát­ják a tanulókat. Akiket dél­után osztanak be — rövidebb a munkaidejük. A vidékiek így elérik a korábbi vonatot is. A DH városfejlesztési fóruma A miskolci garázshelyzetet már ma is tarthatatlannak ne­vezhetjük. Lakótelepeinket itt is, ott is elcsúfítják a garázs­sorok és a maszek elgondolás alapján készült, garázsnak ne­vezett bodegák. Ráadásul az utóbbiak közül sokat engedély nélkül húztak fel! S ez az állapot — ha nem intézkedne a tanács — még tovább romlana a motorizációval párhuzamo­san. Az 1971-es adatok szerint Miskolcon 7110 személygép­kocsi, 2323 sorgarázs és 763 épület alatti garázs volt. (A magánházakban, illetve egye­di tervek alapján szétszór­tan épült garázsok az adat­ban nem szerepelnek, de ezek száma nem jelentős.) A számok összevetésével megállapíthatjuk: feszült a helyzet, sok garázsigényt már 1971-ben sem tudtak kielé­gíteni. De még feszültebbé válna a következő években, évtizedekben, ha a garázs- építés jelenlegi módszerével próbálnánk megoldani, hi­szen a szakemberek becslése szerint a következő ütemben növekszik majd a személy- gépkocsik száma városunk­ban: 1971-ben ezer főre 40 Gát készül a Szinvának (Ágotha felv.) Lakásigénylésért: 50 forint Új rendelet az illetékekről A pénzügyminiszter, az ér­dekelt miniszterekkel és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökével egyetértés­ben, módosította egyes ál­lamigazgatási eljárások után fizetendő illeték összegét szeptember 15-től. Eszerint, ha valaki bármi­lyen eljárás megindítását igénylő beadványt nyújt be a tanácsokhoz vagy a minisz­tériumokhoz, akkor ezután nem tíz —, hanem húszfo­rintos illetékbélyeget kell ragasztania rá. Ettől eltérő illetékek: a la­kásigénylésé 50, a névváltoz­tatási kérelemé 100, kisipa­ros, magánkereskedő részére műhely, üzlethelyiség, to­vábbá magánszemély részére műterem-, garázskiutalási kérelemért 200, a kiutalás és bérmegállapítás elleni fel­lebbezésé 300, iparigazolT vány kiadásának, illetve mó­dosításának kérelme 100, a szabálysértési eljárás során kiszabott bírság csökkentése iránti kérelemé pedig 1000 forint bírság alatt 50, felette 100 forint. A fellebbezési kérelmek illetékei is megváltoztak. Múzeális tárgy külföldre vi­teléhez kért engedély meg­tagadás elleni fellebbezés il­letéke a műtárgy értékének 10 százaléka. Az ingatlan-nyilvántartás illetékei is megváltoztak. A tulajdonjog bejegyzésénél az érték fél százalékát kell il­letékbélyegben leróni, de ez 100 forintnál kevesebb, és 500 forintnál több nem le­het. Az ingatlan adataiban történtek átvezetésének 50 forint az illetéke. A telek­könyvi betétről, jegyző­könyvről kiadott hiteles má­solat első oldala után 50, minden további megkezdett oldal után plusz 20 forint il­letéket kelj fizetni. Ha valaki valamilyen ál­lamigazgatási szervtől kér és kap valamilyen b'z • :y>:- vónyt, tanúsítványt, igazol­ványt, annak illetéke ezután nem 20, hanem 50 forint. Így például az anyakönyvi kivo­nat második és további pél­dányaié, a hatósági erkölcsi bizonyítványé és a gépjár­művezetői, orvost alkalmas­sági igazolásé. Illetékmentes a kollégiu mokba, neveUío.ihonokba va­ló felvétel kérelme, továbbá az önálló keresettel nem rendelkező lartásdíj- és élet­járadék-szerződéssel kapcso­latos beadványé. Továbbra is érvényben marad a korápbi rendelkezé­sek azon része, hogy aki ke­reseti, vagyoni viszonya mi alt az illetéket nem tudja megfizetni. az illetékmentes­ségben részesül. Ezu'án sem kell illetékbélyegei ragasz­tani az állampo gári egokkal — munkaviszony, iskolázta ■ tás stb. — kapcsolatos be­adványokra. Ehelyütt nem tudjuk rész­letesebben ismertetni az új rendeletet, csak alegközérde- kűbb változásokról szóltunk. A rendelet megjelent a Ta­nácsok Közlönye 5 > • zárna - ban, ez bárme’yik tanácsnál megtekinthe.ő. • A sorgarázs nem megoldás • Több szintes tárolók • Mi lesz a meglevőkkel? gek is jelentkeznek. Kü­lönösen nagynak találjuk a sorgarázsok által elfoglalt te­rületet. ha figyelembe vesz- szük, hogy a több szintes épületekkel gazdaságosan be­épített negyedekben az egy- egy lakás által elfoglalt faj­lagos alapterület mindössze 10 négyzetméter. Engedély nélkül Kérdés azonban, hogy mi legyen a sorsa az állami te­rületen eddig felépült gará­zsoknak? Mindenekelőtt kü­lönbséget kell tenni az enge­déllyel és az engedély nél­kül épültek között. Az utób­biak sorsáról így szól a vég­rehajtó bizottság előtt szere­pelt jelentés: „A szabálytalan helyre, en­gedély nélkül épített gará­zsokat, — újabb építési te­rület biztosítási kötelezettsé­ge nélkül — javasoljuk le­bontani. E telepítések ugyan­is ellentétben állnak az épí­tésügyi, vízügyi előírásokkal, valamint a gáztörvénnyel.” Az. engedéllyel épült sor­garázsok közül sem mind tartható meg jelenlegi he­lyén. Idézet a vizsgálati anyagból: „A gázvezeték vé­dőtávolságának be nem tar­tása miatt, a Kilián-északon 23 darab sorgarázs bontását azonnal el kell rendelni. A felmerülő igények kielégíté­se sorgarázs és nagygarázs építésével oldható meg”. Másik példa: „A Torontáli utcában az északi tehermen­tesítő út és a fejlesztési le­hetőséget adó süllyesztett ga­rázs építése miatt lebontan­dó 12 garázs”. Mennyibe kerül majd? Az utóbbi példából kide­rül, hogy a garázssorokat több helyen azért is meg kell majd bontani, mert helyükre kerülhet a több szintes nagy gépkocsitároló. A kiviteli terv megrende­lésekor azt a követelményt támasztotta a tanács, hogy a több szintes tárolókban egy- egy „gépkocsihely” ne kerül­jön majd többe, mint a házgyári épületek alatt ki­alakított garázs. Az utóbbi­nak az ára — mint ismere­tes — 40 ezer forint körül mozog. (A kalkulált árban a kezelési költségek nincsenek benne!) Ez bizony elég drága. Am az is biztos, hogy a jövő út­ja a több szintes nagy ga­rázs. Most már „csak” azon kell gondolkozni a tanács il­letékes vezetőinek, a terve­zőknek hogyan lehet a lehe­tő legalacsonyabbra szorítani a több szintes garázsok építé­si költségeit és ennek nyomán vételi árát, továbbá azon, hogy az engedéllyel épült, de valamilyen oknál fogva le­bontásra kerülő garázsok tu­lajdonosai számára humá­nus. elfogadható megoldást találjanak. Gondoskodniuk kell arról is. hogy legalább ezután ne épüljenek enge­dély nélkül újabb garázsok. BÉKÉS DEZSŐ személyautó jutott, 1990-ben azonban már 150, 2010-ben pedig 300 gépkocsi jut ezer miskolcira. Nyilvánvaló, hogy az új lakótelepeken nincs annyi szabad terület — á gépkocsik tárolására áldoz­ható szabad terület! —, hogy ennyi sor-, illetve egyedi ga­rázs épülhessen. Megrendelték a kiviteli tervet A jelenlegi helyzetet is­merve és a növekedés vár­ható ütemével számolva, a városi tanács alapvető válto­zásokat határozott el. Az ÉSZAKTERV-vel garázsépí­tési tanulmánytervet készí­tettek, melynek tapasztalatai­ról, s a javasolt intézkedé­sekről László László, a ta­nács építési és közlekedési osztályának vezetője tett je­lentést a közelmúltban a végrehajtó bizottságnak. A tervezők több szintes, nagy garázsok építését java­solják. (A kiviteli tervet már meg is rendelték az ÉSZAKTERV-tői.) Ily mó­don meg lehetne oldani a „tömbtelkes” lakóterületek — azaz az új lakótelepek — gépkocsi-tulajdonosainak a problémáit. S egyben a vá­ros problémáit is, hiszen a sorgarázsok alapterülete (51 négyzetméter) nagyjából azo­nos egy házgyári lakás alap­területével. Így a szabad te­rület gazdaságtalan felhasz­nálásán túl, városszerkezeti és városüzemelési nehézsé­Az EPFU az olefinprogramban A kazincbarcikai olefin­program megvalósításába be­kapcsolódott az ÉPFU 3. szá­mú miskolci üzemegysége is. Vállalták 100 ezer Köbméter kavics elszállítását, valamint földkiemelő munkálatok ei» végzését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom