Déli Hírlap, 1973. szeptember (5. évfolyam, 205-229. szám)

1973-09-01 / 205. szám

X Tíz hónap munka KEZDŐDIK A TANÉV Az ország valamennyi általános és középiskolája kaput tár szeptember 3-án; tornatermekben, iskolaudvarokon szép rendben felsorakoznak az osztályok, felhangzik az igazgatók köszöntő, üdvözlő szava: megkezdődik az 1973—74-es tanév. Bármily furcsának is hat, szülőknek, nevelőknek fel kell készülniük a következő tíz hónapra. A mostani tanév, jól­lehet nyugalmasabbnak ígérkezik a korábbiaknál, nincs híján új tudnivalóknak, begyakorlásra váró módszereknek, az oktatáspolitika korszerűsítéséből fakadó teendőknek. Tá­lán a két legfontosabb „lépésről” szólnánk elöljáróban. Sok szülő kézhez kapja — a tankönyvek vásárlásakor — azt a hasznos tájékoztató füzetet, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium, jelképes összegért rendelkezésre bocsát. Eliga­zításnak, tájékoztatásnak, amolyan szülői Kézikönyvnek szánták. Sok szó esik benne a tananyag csökkentéséről — mint az egyik legfontosabb iskolai változtatásról. Ebben a tanévben tehát valamelyest mérséklődik a gyerekek meg­terhelése: anyagrészek kerülnek az „ajánlott”, s nem a „köte­lező” rubrikákba, némileg csökken az iskolában töltött idő is. Ezzel párhuzamosan változik a diákok értékelése is, részben: az átlagosztályzat mostantól kezdve nem szerepel már az ellenőrzőkben, év végi bizonyítványokban. Nem arról van szó természetesen, hogy tanulni nem kell, vagy valamiféle „lazítási időszak” következnék, hanem arról, hogy a kor­szerűbb tananyag értékelése is korszerűbb, ha úgy tetszik, a képességeket kevésbé mechanikusan számba vevő metódust igényel. Az új rendtartás — nevezhetnénk az iskolák módosított „alkotmányának” — szintén' magán viseli a korszerűsítés jegyeit. Szélesebb jogkört biztosít igazgatóknak, tantestüle­teknek, szülői munkaközösségeknek, s — amit szintén érde­mes megemlíteni — az eddiginél következetesebben szabá­lyozza az iskolai életet, beleértve bizonyos, fontos és szük­séges tiltások életbelépését is. (Sokszor vitatott kérdések — köpenyviselés, dohányzás stb. — kapnak most már egyér­telmű megfogalmazást; megnövekszik egyúttal az iskolák fegyelmezési lehetősége is.) Az alapintézkedések — tananyagcsökkentés, rendtartás — sok száz pedagógus véleményének meghallgatása után szü­lettek meg, jelzik egész iskolarendszerünk demokratizálódá­sát, annak a folyamatnak mind teljesebbé válását, amely a képzés hatékonyabb és gyakorlatibb formáit keresi, s amely a nevelési tendenciák erőteljesebbé válásával az iskolák er­kölcsi súlyát, tekintélyét is hivatott növelni. Mindez folya­mat, s önmagában az iskola, kizárólagosan a pedagógusok nem oldhatnak meg minden feladatot. A tanév, mint a nevelés időrendi része, teendők sorát érleli a szülők számára is. Elsősorban a szülői munkaközös­ségekre vár sok — és újfajta — munka; sokféle lehetőség kínálkozik most arra, hogy a tantestületekhez közelebb ke­rüljenek, a sok helyütt korábban formális munkálkodás ele­venebb és hathatósabb legyen. Tíz hónap munka: szép és alkotó munka — ezt jelenti a kezdődő tanév. Ahol napjait, heteit jól kihasználják, bősé­gesebb, elmélyültebb tudással kamatozik majd, több mint egymillió diák, a jövő generációi érdekében ... V, M. Szabadegyetemi előadások + Épül az új győri színház. A Győri Tervező Vállalat tervei alapján megkezdődött a 700 személyes új színház építése Győrött. Az új színházat 1977-ben adják át a városnak. A 220 négyzetméter alapterületű forgószínpad és a 33 méter magas zsinórpadlás a leglátványosabb színpadképek kiala­kítására is alkalmas lesz. (MTI fotó) Könyvtárbővítések Két miskolci könyvtár új köntöst kap. A Martintelepen már megkezdték az átalakí­tási munkát, s ha elkészül­nek, a jelenlegi 180 négyzet- méter helyett 250 négyzetmé­ternyi területet vehetnek birtokukba a könyvtárosok. Bővítik a Gárdonyi Géza Gyermekkönyvtárat is. A két könyvtár bővítésére 330 ezer forintot költenek. A gyerekek is szerkesztenek • • ötszáz adás az iskola-tévében Képzettségre, foglalkozásra való tekintet nélkül bárki lá­togathatja a TIT városi szer­vezet szabadegyetemének előadásait. Az előadássoro­zatok októbertől májusig tar­tanak, többségük havonta, évenként 6—8, kétórás elő­adásból áll. Az önművelés egyik leg- hozzáférhetőbb, színvonalas módja a szabadegyetemi is­meretszerzés, az érdeklődő egyetemi és főiskolai taná­rok, tudósok, írók és művé­szek közvetítésével sajátít­hatja el az ismeretanyagot. Az emberi együttélés „sza­bályairól”, mindennapi éle­tünk humoros és kevésbé tré­fás mozzanataiból összeállí­tott életképek sorozata Az illemen innen és túl című eladássorozat. Tanácsot kap­hatnak a kiskert-tulajdono­sok is a korszerű kiskertek kialakításához. A modern élet ártalmairól az orvostu­domány kiváló képviselői mondják el véleményüket és azt, hogyan alakíthatjuk ki biztonságos, egészséges élet­módunkat. Azok számára is indul egy sorozat, akik az időszerű gazdasági kérdések iránt érdeklődnek. A középfokú oktatási in­tézmény végzős hallgatói számára egyetemi előkészí­tőket szervez a TIT városi szervezete, matematika, fizi­ka, kémia, magyar, történe­lem, jog, biológia és földrajz tantárgyakból. Sokféle nyelv­tanfolyamot indítanak, meg­felelő érdeklődés esetén meg ritkán használt nyelvekből — például: latin, görög, ja­pán — is indítanak tanfo­lyamot. Beiratkozni a szabadegye­tem eladásaira szeptember elsejétől 30-ig lehet a TIT városi szervezeténél, szombat kivételével, mindennap 10 órától 6 óráig. Ma délután ünnepi adás­sal köszönti az iskolateleví­zió a tanévnyitást. Az iskola- televízió az 1973—74-es tan­évben mintegy 500 adást su­gároz. Az idei tanévben — az előzőekhez hasonlítva —kö­rülbelül ötezer új műsorperc az „időtöbblet”. Az egyik legérdekesebb új sorozat az alsó tagozatosok számára induló „Énekeljünk együtt”. A program lényegé­ben a Kodály énektanítási módszer gyakorlati bemuta­tója, s a gyerekeket játék­dalra, eljátszható énekre ok­tatja, úgy, hogy mindig vala­miféle hangszeres produkció­hoz is kapcsolódik. Érdekes, ség, hogy olyan adás is lesz, amelynek részleteit maguk a gyerekek készítették. Tanévnyitó az egyetemen A tanévnyitó ünnepségei szeptember 8-án tartják meg a Nehézipari Műszaki Egye­temen. E napon, délelőtt ki­lenc órakor a karok dékán­jai hallgatóvá fogadják az elsőéveseket. A tanévnyitó ünnepség délelőtt 11 órakor kezdődik. Az elsőéves hall­gatók még szeptember 7-én beiratkoznak az egyetemre, ahol az oktatás szeptember 10-én, hétfőn reggel nvolc órakor kezdődik. Az idén mintegy 2600 diák folytatja tanulmányait a felsőoktatási intézményben. Hogyan sikerültek a diáknapok A VII. sárospataki diák­napok tapasztalatait összegzi a KISZ Borsod megyei Bi­zottsága szeptember 7-én, a sárospataki városi pártbizott­ságon tartandó ülésén. A di­áknapok szervezésében és le. bonyolításában aktívan köz­reműködő KISZ-tagokat is ekkor jutalmazzák meg. Nyelvi őrjárat Nótárius vagy notórius? Itt-ott időnként hallhat­juk, hogy valakit így emle­getnek : notórius hazudozó, notórius szoknyavadász, po­torius munkakerülő, notóri­us szélhámos. Az sem ritka azonban, hogy egy nyugal­mas vasárnap délelőtt a csa­ládfő — föltekintve kedvenc újságából — így fordul az ebédkészítés körül foglala­toskodó párjához: „No, me­gint hűvösre tettek egy nó­tárius betörőt!” Ismét két közhasználatú, egymástól alig eltérő hang­zású, tehát könnyen összeté­veszthető kifejezés! Mind­kettő a magyar nyelvbe is befogadott latin szó, Már­most az a kérdés, melyik a helyes a kettő közül? A közös alap, amelyből mindkét szó ered, a latin noscere ige, jelentése: is­merni, tudni. Nézzük meg a két szót szép sorjában! Először is, mit jelent a notórius? A Magyar Értelmező Kéziszó­tár ezt mondja: Notórius= megrögzött, illetőleg hírhedt. A szó a fent említett latin , ige egyik alakjából (notus: ismert, tudott) való tovább­képzés. Az ókori latin nyelv ezt a szót még nem ismerte. A középkor tudósai képezték egy-egy büntetőjo­— Most már a szemedbe is megmon­dom, Balázs, hogy az első perctől nem tetszettél nekem. Pedig, amikor ide­jöttél, s felvettünk a brigádba, nem mutattad ki a fogad fehérjét. Egy darabig dolgoztál rendesen, de engem mintha pisztoly csüngene az oldaladon, azt láttam, hogy a fejszét úgy tűzted a nadrágszíj mellé, mint valami fegyvert, és úgy jártál-keltél vele közöttünk, minha pisztoly csüngene az oldaladon. Már akkor tudtam, nem vagy te igazi bányász. Es most már ezt a szemedbe is mondom. Varró Pál, a brigádvezetö akart még valamit mondani, de aztán csak legyin­tett. Egy hosszú fagerendán ültünk mind a kilencen, vájárok, segédvájárok, csillések, egy brigádból valók. Közöt­tünk ült Balázs is, aki már reggel el­keveredett valahová. Egyikünk sem tudta, hol van. Most meg az aknász hozta elő, majdhogynem fülön fogva, és ugyancsak leteremtette Varrót, a bri­gádvezetőt, hogy lógnak az emberek. Nem ez az első eset, hogy az egész bri­gádot letolták Balázs Laci miatt. Min­dig az mondták, nem szeret dolgozni. Mondhattunk mi neki akármit, lógott. — Lassan 30 esztendeje vallatom már a földet — szólalt meg mellettem az öreg Bánfi. — De kevés ilyen lógóssal találkoztam. Maga, Laci — nézett ol­dalt Balázs felé —, a múlt világban nem élt volna meg. Tudom, azt akar­ják, hogy ne prédikáljak a múltról, mert a tisztelt fiataluraknak ebből már elegük van, a könyökükön jön ki. De bizony én prédikálok, mert el kell mondani az embernek, ami a begyében van. — Ugyan, haggyák már! — ugrott fel közülünk a gerendáról Aracsi Imre. — Lóg, hát lóg. Ilyen ember. Ilyennek is kell lenni. .. — Ilyennek is? — fordult szembe vele az öreg Bánfi. Varró, a brigádvezetö állt közéjük, de csak úgy közömbösen, hogy ő ugyan ezt a vitát már magában lezárta. Ezt mondta: — Nem, barátocskám. Itt ezt nem csinálod tovább. Elütöd a brigádot az oklevéltől meg a pénztől. Nem beszélve arról, hogy mi dolgozunk rád is. Ki­tesszük a szűröd a brigádból. Egy darabig senki sem szólt. Később Huszárik, Balázs barátja azonban mégis megszólalt: — Nem eszik a kását olyan forrón, öreg... Bánfi felkapta a fejét, de nem szólt, mert Huszáriknak volt szava a brigád­ban. Megvolt rá az aranyfedezete. Ügy dolgozott mindig, mint egy gép. — Ki dönti el manapság valakiről — folytatta Huszárik —, hogy okos melós vagy okos lógós? Tudja itt mindenki rólam, hogy abban a pillanatban, ami­kor a fejesek nem tudnak munkát adni, én máris leülök. Mindenkinek megvan a kötelessége. A vezetőknek az, hogy munkát biztosítsanak, nekem az, hogy ezt elvégezzem. — Most nem erről van szó — mondta Varró. — Hanem arról, hogy Balázs miatt mindig ég az ember pofáján a bőr. Vagy megváltozik, vagy elmegy. — Hát maguk soha nem voltak fiata­lok? — ugrott fel a gerendáról Balázs Laci, és elkezdte idegességében a kör­mét rágni. — Maguk soha nem mulat­tak éjszaka? Maguk soha nem mentek álmosan munkába? Maguk soha nem udvaroltak? Maguk mindig egyforma erővel dolgoznak? Minden egyes nap? — Csillapodj! — szólt közbe Aracsi Imre. — Hát jó! Dobjanak ki a brigádból — kiabálta Balázs Laci. — Úgyis unom már magukat az állandó prédikációjuk­kal és dumájukkal együtt. — Ülj le, ha mondom! — kiáltott rá Varró. — Még tagja vagy a brigádnak, azt csinálod, amit mondunk. Ezután sokáig nem szólt senki. Ciga­rettáztunk. Hallottuk a szomszéd vágat­ból tompán átszűrődő munka zaját. — Mi az istent csináljunk vele, ha késik, meg ha lóg állandóan? — gon­dolkozott hangosan Varró, a brigád­vezető. — Eggyel kevesebben leszünk, de eggyel kevesebb bajunk is lesz. Huszárik köszörülte meg a torkát, egy deszkadarabot forgatott a kezében, az­tán megszólalt: — Nézzétek csak — és a deszka­darabra mutatott. — Ág nélkül nem nő fa, így görcs minden fában van. A görcs megbontja a fa egyenesszálúságát, de mégis hozzá tartozik... Varró kirántotta Huszárik kezéből a deszkadarabot, nézegette, aztán szép csendesen letette maga mellé. Komóto­san elövette zsebóráját, felkattintotta a fedelét, megnézte a számlapof, rajta a mutatók állását, aztán így szólt: — Menjünk, emberek, dolgozni. Te is, Balázs Laci... ORAVEC JÁNOS gi tény pontosabb körülírá­sára. A jogi nyelvhasználat szerint tehát a notórius is „notus”, azaz ismert, híres, de megrovó értelemben, azaz hírhedt. így lehet tehát va­laki erkölcsi megbélyegzés­sel vagy büntetőjogi hát­ránnyal notórius, azaz szé­les körben ismert, tehát hír­hedt, hazudozó, szoknyava­dász, munkakerülő, vagy szélhámos. Most lássuk: ki is a nótá­rius? Az ismerni (noscere) latin ige egyik alakjából (notus: ismert, tudott) már az ókorban egy főnevet ké­peztek. (nóta: ismer tető jel). Ebből a szóból (már az óko­ri rómaiak) megalkották a notare (ismertté tenni, meg­örökíteni, feljegyezni) igét. Innen származik — a közép­korban képzett — notarius főnév, azaz a hivatalos fel­jegyzéseket végző írnok, jegyző neve. Ezt a latin szót igen sok európai nyelv át­vette és mindmáig használja jegyző, illetőleg közjegyző jelentésben. A múlt század legelejéig a magyar nyelvis a nótárius szót használta a jegyző helyett. Közismert el­ső magyar nótárius, a hon­foglalás történetének leírója, III. Béla királyunk jegyző­je. A XVIII. század magyar irodalmából a peleskei nó­tárius alakját ismerjük. DR. HUSZTI VILMOS A kis herceg A népszerű ifjúsági re­gényt, A. Exupéry A kis her­ceg című művét Szép László alkalmazta színpadra. Ezzel a darabbal készül a Bartók Béla Művelődési Központ irodalmi színpada, a Vasas Pódium. Próbáikat szeptem­ber 3-án kezdik meg. Azok, akik kedvet éreznek a szín­játszás iránt, még jelentkez. hetinek a művelődési köz­pont igazgatóságán, a művé­szeti csoportba. Kedvezményes színházbérlet Javulnak a megye fiataljai­nak művelődési és szórako­zási lehetőségei. Ebben az évben kétezer kedvezményes színházbérlet és hatezer ked­vezményes színházjegy-utal­ványt vehetnek igénybe az érdeklődők. Szemtől szembe

Next

/
Oldalképek
Tartalom