Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-07 / 184. szám

Kétéves szakközéoiskola A szakmunkásképző inté­zetekben tanulók műveltsé­gének gyarapítását szolgálja a művelődésügyi miniszter új utasítása. A szakmunkás- képző iskolák úgynevezett B tagozatát elvégző dolgozók számára korábban kétéves szakközépiskolai képzést szerveztek, melynek kereté­ben az 1973—74-es tanévtől kezdődően már az új tan­tervet kell alkalmazni. A dolgozók kétéves szakközép­iskolai képzésében — az első és a második évfolyamon egyaránt — heti 15 óra lesz a kötelező elfoglaltság. A szorgalmi idő az első osz­tályban 33, a második osz­tályban 30 hét. Hetenként háromnapos esti oktatás ke­retében szerezhetik meg a szakközépiskolai érettségit ilyenformán a dolgozók. A bizottság előtti vizsga tantár­gyai az első osztályban: gaz­daságföldrajz, matematika, elektrotechnika: a második osztályban: magyar nyelv és irodalom, történelem, üzem­gazdaságtan. + Jó ütemben haladnak a Hejőcsabai Cement- és Mészmű rekonstrukciós munkái. A vas­betonszerelőknek és az ácsoknak még sok munkát ad a nyersanyagtároló zsaluzása. (Farkas Ida felvétele) Ellenőrzés húsboltokban Karajt kértek, s megmérték Olcsó húsnak, híg a leve! — tartja a közmondás, s nem vélet­len, hogy ez éppen egy, a napokban tartott kereskedelmi ellen­őrzéssel kapcsolatban jutott eszünkbe. A városi tanács keres­kedelmi osztálya — tanácstagválasztási jelölő gyűléseken elhangzott, közérdekű bejelentések alapján — a hét végi csúcsforgalomban, azonos időpontban, a város több húsbolt­jában, egyszerre vizsgálta: hogyan tesznek eleget a fogyasz­tók érdekeit védő rendelkezéseknek. Igaz-e, hogy a hentesüz­letek eladóinak kezében nem mindig comb a comb, lapocka a lapocka, és a darált húsba olykor olcsóbb húsrészek is be­lekerülnek, mint amilyet a vásárlókkal megfizettetnek? Az ellenőrök megállapításai szerint a megvizsgált húsbol- tok többségében a dolgozók betartják az előírásokat, en­nek ellenére néhány üzletben — a rendszeres ellenőrzések mellett is — előfordultak hi­ányosságok. A Széchenyi utca 56. sz. alatt levő húsboltban a vevő kárára tévedett az egyik eladó. (A társadalmi ellenőrök ebben az üzletben rolt 55 forint 80 fillér értékű árunál 2 forintot „tévedett” az eladó, s Szabó Bertalan boltvezető még vitába is szállt az ellenőrökkel: váltig állította, hogy az apróhús neon is apróhús és a kimért áruban egy darabka bőr sem található. Még ahhoz is volt bátorsága, hogy mindezt be­írja a jegyzőkönyvbe. A József Attila utca 16. sárló javára tévedett 1 forint 30 fillérrel az eladó. A Szikra mozi szomszédsá­gában levő üzletben vásárolt öt tétel közül négynél szá­molták el magukat az el­adók. Az elsőosztályú előhű­tött baromfi árát egy forint­tal, a sertéskarajét 60 fillér­rel. a sertéslábét 20 fillérrel, a marharostélyos árát pedig 30 fillérrel „toldották” meg. Az ellenőrzés alkalmával mindössze két üzletben volt kifogástalan az eladók mun­kája. A Győri kapui új cse­megeáruházban és a Weid­lich he 1 szemben levő 401. sz. húsboltban. Sem az árakat, sem a súlyt nem tévesztették el. A vétkes húsbolti eladók­kal szemben megindították a l j üzleteket kap Leninváros Számos új üzletet nyitnak a gyors ütemben fejlődő Le- ninvárosban. A sport- és já­tékbolt, a totó-lottó iroda, a kenyér- és tej bolt után a jövő esztendőben üveg-porce­lán-, könyv-, virág-, vas- edény-, gyermekcipő- és gyermekruházati bolt is nyí­lik a vegyészvárosban. To­vább bővítik a szolgaitatási hálózatot: a megyei tanács támogatásával gyorstisztító szalon és GELKA-szerviz lé­tesül. Tanyanap Tizedik alkalommal ren­dezték meg vasárnap a haj­dúböszörményi határ legtá­volabbi részén levő Pródon a tanyanapot. Az egykori ta­nyaközpontban ma már mintegy száz család lakik új házakban, s az egész napi gazdag program részvevői között ott voltak a távoli ta­nyákon élő termelőszövetke­zeti tagok is. A legnagyobb sikert a debreceni népi Tulajdonos a gép mellett Anekdotának tűnő történet: a nyugdíjba vonuló portás meghatódottan átvette az ajándékot, kezet fogott a rögtönzött ünnepség résztvevőivel, és mielőtt elbúcsúzott volna, zavar­tan megkérdezte, hogy kérhetne-e még valamit. Szerette vol­na megnézni az üzemet, a műhelyeket. Még sohasem látta belülről azt a gyárat, amelyiknek másfél évtizedig őrizte a kapuját. S hányán vannak még. akik éveken át könyvelik az üzem­be érkező anyagokat, de nem látták a gyártást, számolják a teljesítményeket és béreket, de nem voltak azok között, akiknek a neveit és keresetét rendszeresen a papírra róják. Sok munkás keveset tud arról, hogy a keze munkája hová kerül, mennyiért tudják eladni, s mit mondanak róla a ve­vők. A szomszéd műhelyről olykor-olykor még csak tudnak valamit, de az iroda életéről jóformán semmit. Igaz, sze­mély szerint ettől látszólag nem lesznek szegényebbek. Ám a társadalom valójában szegényebb marad, ha a kö­zösség tagjai szűkebb környezetükbe zárkózva élnek, dol­goznak egymás mellett, és csak mechanikusan, saját helyük, szerepük ismerete nélkül teljesítik a társadalmi munkameg­osztásban kapott feladatokat. Az állampolgár nem tudhatja sajátjának az országot, ha nem érzi magáénak a sokkal szűkebb környezetét, azt a vállalatot, szövetkezetét, községet, amelyikben él és dolgozik. Az ország szeretete, a hazafisag csak az üzemi és lakóhelyi mikrovilág ismeretére, szeretetére épülhet. Csakhogy a tulajdonosi tudat nem automatikusan fejlődik ki az emberekben. Kedvet, érdeklődést kell kelteni bennük, h°gy szívesen ismerkedjenek a munka- és lakóhely életével, jövőjével, problémáival. Ha az ember azt tapasztalja, hogy egy döntés megszületése előtt az ő véleményét is mérlegelték, akkor máris félig-meddig sajátjának érzi az ügyet, mert személy szerint valami köze volt a végleges álláspont ki­alakításához. Aki közreműködőnek tekintheti önmagát, az a határozat értő magyarázója, a közös feladat népszerűsítője lesz. S eljut odáig, hogy vállalati, társadalmi méretekben gondolkozik. Persze, kettőn múlik a vásár. Ha a munkás is és a ve­zető is akarja, akkor könnyen megismerhetik, megérthetik egymás problémáit. Csupán akkor van baj, ha a dolgozóban ébredezik az érdeklődés, de a kimondott vagy jelzett kér­déseire nem kap választ, vagy ha kap, azt nem érti, mert szakzsargonban hozzák tudomására. S gyakran olyan 200— 300 személyes gyűléseken, ahol csak kevesen juthatnak szóhoz. Nemrégiben egy vasipari üzem és egy tsz főkönyvelője új módszerrel kísérletezett. Mindketten sorra járták az üzem­egységeket, ahol tömören ismertették a vállalat helyzetét, s azután elemezni kezdték a meglátogatott üzemegység mun­kájának pénzügyi jellemzőit, a selejt, a bér, az állásidő, a rezsi költségeit. Ebből olyan parázs vita kerekedett, hogy a főkönyvelők alig győzték jegyezni a sok észrevételt az ön­költségcsökkentés lehetőségeiről. Másnap volt mit monda­niuk a műszaki kollégáiknak, akik ugyan majdnem minden­nap ott jártak az üzemben, de a megszokás már eltompította kritikai érzéküket. Csattanónak tartogattuk az öreg portás történetének a vé­gét. Nyugdíjasként ő is megismerte tehát a gyárat. S az egyik kerítés menti műhelyben, ahol az apró alkatrészeket gyártják, megkérdezte, hogy miért az új lemezekből vágják, darabolják, amikor egy másik üzem tízszer ekkorányi hul­ladékdarabokat küld az olvasztóba, ö naponta látta ezt a portán, de akkor kellő ismeret híján nem segíthetett. Ha későn is, most ezt megtehette, tevékeny köze lehetett a kollektíva munkájához, amelynek eredményét az ilyen „hétköznapi” tettek százai, ezrei alakítják. R. J. I. A borsodi „rókavadászok"5 voltak a legjobbak az egyik vásárló által meg­vett és kifizetett húst ellen­őrizték.) A próbavásárlás al­kalmával kiválasztott egy ki­ló 62 dekás sertéscombból csak egy kiló 36 deka volt a comb. A visszamért áruhoz ugyanis 18 deka apróhúst és több csontot, bőrt# is hozzá­mértek, s ezzel 5 forint 90 fillérrel károsították meg a vásárlót. Ugyanebben az üzletben az ellenőrök is végeztek próba- vásárlást. Az általuk vásá­REFLEKTOR Ma Budapesten a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban ülést tart az aratási operatív bizottság. Dejtáron, Nógrád megyében jéggyárat adnak át. ^ Győ­rött fogadják a hazaérkező VIT-delegéciót. ^ Makón 50 alkotó részvételével megnyí­lik a Maros menti művész­telep. * Székesfehérváron olajkár-elhárítási és vízminő­ségvédelmi bemutatót tart a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. * Tihanyban Hans Günther Wauer és a Magyar Rádió gyermekkóru­sának hangversenyére kerül sor az apátsági templomban. szám alatti húeboltban meg­tartott próbavásárlásnál — szokatlan módon — a vá­szabálysértési eljárást. (tohucsky) együttes táncosai, valamint a hortobágyi lovasok bemutatói aratták. A millenniumát ünneplő vétség és az MHSZ Komárom Esztergomban rendezte meg 4ynegyei vezetősége az úttö- a Magyar Rádióamatőr Sző- rők I. országos rádióirány­mérő versenyét. Tizenegy Néhány grammon múlt... Mindene a horgászat Mi történik egy zöld és egy piros rakéta fellövése között? A versenyen nyert ezüstkupa még ott áll a fodrász ktez irodájában, Birka* Imre asz­talán. — Nézze — mondja sza­badkozva —, nem olyan ret­tenetesen nagy ügy ez. Az igazság az, hogy nem sikerült nekünk a verseny. Néhány ponttal maradtunk el attól, hogy a csapatversenyben el­sők legyünk és ezzel meg­nyerjük a horgász OKISZ- kupát. Jövőre majd ... Jövőre nyerni akarnak. A horgászat sport. — Hogyan kezdődött? — Volt egyszer egy nyolc­éves kisfiú, aki Jászalsó- szentgyörgvön kiült a Zagy­va partjára. És halat is fo­gott. Most egy zöld rakéta fellövésével kezdődött a ver­seny. Előtte már kipróbálhat­tuk a vizet... A mindig egyformán tré­fálkozó ember mo6t a térdére csaphat, mondván, hogy kö­vetkezik a horgászkaland. A folytatás? A gyerek fel­nőtt. Ma harmincegy éves. És horgászik azóta is. A fodrász- szövetkezet üzemgazdasági osztályán ellenőr. Nemcsak a vizekhez hűséges. Első mun­kahelye is ez volt. — Emberekkel dolgozom. Nyolcvan üzlet gondjai tar­toznak hozzám. Ügy mond­ják. hogy nyugodt ember vagyok, de nem is lehetne másként. Nekem gyógyulás, pihenés a víz. Szerencsém, hogy az ország gyönyörű, vi­zekben is nagyon gazdag tá­ján élek. Nyéken van egy kis hétvégi házam. Más andaxint szed. Mi horgászok figyeljük a vizet. Mások vasárnap be­ülnek egy füstös presszóba. Mi hajnalban kelünk, s teljes szereléssel elindulunk... A horgászat sport Most azért, hallgatván e vallomást, megkérdezem: — A horgászás szerelem? — Sport, de írja nyugod­tan, hogy is-is. Mert számol­ja ki mozgásban: a három­órás versenyen 87 halat fog­tam, de itthon a megyei dön­tőn 479-et, Ez fizikai megter­helés is. A másik: télen akT varizálok. Mindent elolvasok, ami a halakról szól. Szellemi fedezete is van a teljesít­ménynek. Nem véletlen, hogy a különböző versenyek leg­jobbjai általában ugyanazok közül kerülnek ki. ■ ■ Birkás Imréről horgásztárs mondja el. hogy nem használ merítőhálót, amivel a horgász a nagyobb halakat szokta ki­emelni a vízből. — Miért nem használja? — Mert a halnak is meg akarom adni azt az esélyt, hogy ő legyen az ügyesebb, a ravaszabb. Általában kishalra horgászom ugyan, kishalfogó versenyeken indulok, de sok nagy halam elment már. Legalább annyira szeretem őket, mint amit meg is fog­tam. Az ember a természet része és ha ismeri, akkor már szereti is. Tisztelni is tudja... — A horgászat szenvedély és sport. Hogyan fér ez össze a napi munkával? — A szövetkezet minden­ben segít, így hát ilyen gon­dom nincs. A sport viszont engem segít a munkámban. Szívem szerint minden vá­rosban élő embert rábeszél­nék, hogy ha nem is horgá­szik, de utazzon el és lega­lább nézze, kezdje el érezni a vizet. Ez nagyobb siker lenne minden versenynél. ■ ■ Birkás Imre nyolcvanhét fogott hallal az OKISZ ver­senyén országos első lett. Minden versenynek van sztorija.;; — Az egyik sporttársnak nem ment. Nagyon nem. Hét halat fogott, de egy elment belőle. Kérdeztük a verseny után az eredményét. „Hat­vanhét volt” mondta gyor­san. És igazat mondott, mert ha szótagolta volna, akkor hat hala van és hét volt. — Leírhatom a történetet? — Le. Ha csak egy embert is a vizek partjára csábít vele. BARTHA GÁBOR megye 80 úttörőt küldött a vetélkedőre. A versenyt Esz­tergom környékén bonyolí­tották le, és a vevőkészülék­kel felszerelt úttörők úgyne­vezett „rókavadászaton” vet­tek részt: öt különböző pon­ton működő adókészüléket kellett bemérniük. A legeredményesebben a Borsod megyei versenyzők szerepeltek és az összetett versenyben legtöbb pontot szerezve nyerték el az Esz­tergom város által felaján­lott Millenniumi Kupát. Az összetett versenyben második Baranya. harmadik Bács megye. A csapatgyőzelmet viszont Bács megye együtte­se szerezte meg — a két leg­eredményesebben versenyző rádióamatőr teljesítménye alapján. A második Borsod, a harmadik Fejér megye csa­pata lett. Az egyéni verseny eredménye. Fiúk: 1. Juhász Miklós (Borsod megye), 2. Bencze László (Baranya me­gye), 3. Sági György (Fejér megye). Értékelték a lányok teljesítményét is. Az 1. he­lyen Püspöki Mária (Heves megye) végzett, 2. Darázs Aranka (Győr-Sopron me­gye), 3. Kepes Judit (Heves megye). ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom