Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-30 / 203. szám
Egymásnak adják a kilincset **■ Őszi csúcs a táskaszervizben E napokban — az új tanítási év küszöbén — nemcsak a papír és írószer-, valamint a tankönyv szaküzletekben van csúcsforgalom, hanem a Bajcsy-Zsilinszky utcai táskaszervizben is. A parányi kis helyiségben már reggel 'megkezdődik a pult előtti sorban állás, s tart egészen a zárásig. Ki munkát hoz. ki a kész táskáért jön. Naponta 280—300 táskát hoznak be javításra. Ennek több mint a fele iskolatáska. — A legtöbb hiba a zárakkal. a fogantyúkkal és a varrással van. Rendszerint szakszerűtlen használat következtében. vagy erőszakos beavatkozásnál válnak használhatatlanná a táskák — mondja Rácz Jánosné részlegvezető. — Mennyi a vállalási határidő? — Jelenleg egy hét. de nemrég két hétre, vagy ennél is hosszabb időre tudtuk vállalni a javítást. Az utóbbi időben a Vörösmarty utcai központi műhely részben „tehermentesít”, bennünket: a javítások egy részét ott végzik. Mi a háromfős létszámunkkal nem győznénk a munkát. így is másfél-két órát túlórázunk naponta, a nyitva tartási idő alatt szusza násnyi időnk sincs ... Aki táskát hoz be javításra. rendszerint türelmetlen; sokaknak a táska a társuk, nehéz tőle — akár csak átmenetileg is — megválni. Aki pedig a kész táskájáért jött, nem mindig távozik elégedetten. — Nem tehetünk róla, de minden munkát, képtelenek vagyunk elvállalni — folytatja a részlegvezetőnő. — Ha a keretes aktatáskában eltörik a sín. az angolzáras retikülnek eltörik a zárja, nem tudjuk javítani Sem anyagunk, sem létszámunk nincs erre... S ezt sokan nem értik meg. — Megelőzhető lenne a csúcsforgalom ?— Bizony, sok szülőnek csak az utolsó pillanatban jut eszébe: gyermeke iskolatáskája még az elmúlt tanítási évben elromlott, ideje lenne megjavíttatni. Ha egész nyáron folyamatosan hozták volna a munkát, most nem lenne ez a kapkodás. Gyakran hangzik el olyan vélemény, hogy túl hosszú az egyhetes vállalási idő. így volt ez tavaly is és a korábbi években is. Ám aki mindezt sokallja, nem biztos, hogy várja is a kiváltás időpontját. íme egy példa: — Egyik vevőnk tavaly ilyenkor hozta be a gyermeke táskáját javításra. Akkor is egy hétre vállaltuk, hangoskodott, hogy micsoda dolog ez? ... Tudja, mikor váltotta ki a táskát? Tegnap... Azt mondta: nem győzött várni, új táskát vett a gyereknek. A régi táska meg a kisebbiknek kell: ő most megy első osztályba . . (keglovich) Bényi László kiállítása Ma délután öt órakor nyitják Bényi László festőművész Mediterrán tájak című kiállítását a Szőnyi István Teremben. Csabai Kálmán Munkácsy-díjas festőművész mond köszöntő beszédet. Bényi László (1909-ben született Rákosligeten) több hazai és külföldi kiállítása után Miskolcon is bemutatkozik. Alkotásai —- amint azt a kiállítás címe is ígéri — mediterrán tájakra, az adriai partokra. Itáliába, Görögországba kalauzolnak el bennünket. A természetre való rácsodálkozás póztalan festészetét műveli — írja róla Solymár István. Bényi László kiállítása szeptember 15-ig tekinthető meg. A Vérnász sikere A Magyar Állami Operaház folytatja sikeres szereplését az edinburghi fesztiválon, amelynek’ tíz év óta másodszor vendége. A kékszakállú herceg várának és a másik Bartók-műnek, a Csodálatos mandarinnak múltheti, átütő sikert hozó bemutatója után augusztus 27-én tartották meg SzokoJay Sándor Vémász című operájának edinburghi premierjét. Az 1200 nézőt befogadó Kings Theatr a bemutatóra ismét zsúfolásig megtelt. Az opera forró fogadtatása emlékeztetett a Bartók-bemuta- tó sikerére. Már az első felvonás után percekig tartó taps köszöntötte a művészeket. A Times tegnapi számában. a lap egyik zenekritikusa az opera közönségsikerének tényezőit méltatva megállapítja: a magyarok bátran nyúltak háború utáni operáik egyikéhez. ..Szokolay mindhárom felvonásban forr- ponton tartja a drámát. Az opera spanyolos zenei beütései tökéletesen elegyednek Szokolay vibráló, magyaros stílusával” — írja a lap. Bútoripari egyesülés A Dunántúlon 5 nagy bútoripari vállalat működik: a győri, a zalaegerszegi. a nagykanizsai, a veszprémi és a székesfehérvári. A dunántúli bútorgyárak egyesülést hoznak létre, amely kiterjed az anyagbeszerzésre. a piackutatásra, a tervezésre, a kooperációra és a szakosodás kialakítására. A bútoripari egyesülést a terv szerint még ebben az évben létrehozzák. Első lépésként a Könnyűipari Minisztérium támogatásával a Kanizsa Bútorgyárban létrehozták az öt dunántúli bútorgyár karbantartó, gépjavító báziáfet. A karbantartó bázis rövidesen megkezdi szolgáltatásait. + Figyelő tekintetek.. I Dorogi fúvószenekar Ostravában Csehszlovákiába utazott tegnap a dorogi művelődési központ 60 tagú fúvószenekara. A hazai fúvósokat képviselik az Ostravában megrendezendő harmadik nemzetközi fúvószenekari fesztiválon. A szeptember 3-ig tartó találkozón 12 külföldi és 6 csehszlovák zenekar szerepel. REFLEKTOR Ma Budapesten a műszaki egyetemen konstrukciós műszaki bemutatót rendez a Gépipari Tudományos Egyesület. Debrecenben kétnapos orvoskongresszus és há. romnapos országos ügyvédi értekezlet kezdődik, Győrött megnyitják Cziráki Lajos festőművész kiállítását. ★ Kiskőrösön befejeződik a számviteli tanácskozás. * Nyíregyházán a Benczúr-te- remben képzőművészeti kiállítás nyílik. =k Szigetváron a városi tanács megvitatja a Zrínyi-emlékünnepségek műsorát. ak Tatabányán a megyei tanács székházában esküt tesznek az újonnan munkába lépő pedagógusok. Nyers Rezső a kohóipar jövőjéről Technikusok öntik az acélt (Folytatás az 1. oldalról) ÖZD, 1973. AUGUSZTUS 29., 12 ÓRA. Megszólal a gyári duda, jelezvén — vigyázat, csapolás! Ki tudja, hányadszor csinálnak utat az olvasztárok a 128 éves gyárban az izzó vasnak. A csapolás minden mozzanatát szempárak ezrei kísérik. A martinkemencéből meggypirosán ömlő acél most nem ‘ a megszokott útját járja majd végig. Elmarad a kokillába való öntés, a mélykemencében történő melegítés, és még egy sor technológiai folyamat. Az új folyamatos acélöntőmű (ahogy itt nevezik: a FÁM) rögtön bugát készít a frissen csapolt acélból. Két szempár a sok ezerből Én, két szempárt figyeltem a sok ezerből. Mind a kettő aggódó és mégis magabiztos tekintet volt. Dankó András, a FÁM zöldruhás szálöntömestere már hetedik alkalommal dolgozott az új berendezéssel, ismerte a folyamat minden mozzanatát, tudta, hogy a próbaüzemelésnél elég egy kis balszerencse — és nem sikerül az öntés. Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára tegnap látott először folyamatos acélöntést, hallotta, hogy az előző hat próbaöntésből csak három sikerült, tudta, hogy az új berendezés titkait nem lehet néhány nap alatt megismerni. Az öntés sikerült, a FÁM jól vizsgázott. Mikor a gépsor végén megjelent a késztermék első darabja, egy 10 méter hosz- szú acélgerenda, és beleütötték az ÓKÜ emblémáját — úgy vettem észre, találkozott egy pillanatra Nyers Rezső és Dankó András tekintete. Egy óra után néhány perccel legördült a szállítószalagról a próbaüzemelés utolsó, egytonnás acélgerendája, a 97. buga. „Más itt a munka” Dankó András húsz esztendeje dolgozik az Ózdi Kohászati Üzemekben. Irigyelt ember... — Valamennyien, akik a FAM-hoz kerültünk, kicsit irigyelt emberek lettünk. Más itt a munka, sokan szeretnének ebben az üzemrészben dolgozni. Itt megszűntek a hagyományos értelemben vett kohászati műveletek, jóformán csak gépkezelőkre, technikusokra van szükség Én is hosszú hónapokig tanultam a folyamatos acélöntés elméletét. Aztán az NSZK-ban, Hamburgban a gyakorlatát is elsajátíthattam társaimmal. Higgye el, nagyon jó dolog itt dolgozni, jó érzés a technikával lépést tartani __ Segít az egyetem Á Budapesti Műszaki Egyetem hét kara és hét műszaki főiskola szerdán és csütörtökön mintegy 1300 fizikai dolgozó gyermekének helyzetéről felmérést készít Budapesten és négy vidéki városban. A felmérés után a fiatalokkal a műszaki felső- oktatási intézmények egy éven keresztül foglalkoznak es segítik felkészülésüket a felvételi vizsgákra. Az 1300 diák szeptemberben kezdi a középiskola negyedik osztályát. „Fekete vagyok, mint az ördög” A farmernadrágos kéretlenül szól át az asztalon. A sohasem siető emberek megfontolt lassúságával húz egyet a savanyú fröccsből (á turistaházban csak Bak sört árulnak), és a miénkhez hasonló történetbe kezd. — A múltkor is jövök fölfelé a Pannóniával. Itt lakom Mályinkában, megnéztem a gyereket, meg az anyámat — mert a lányomat az anyám neveli — s egyszer csak látom, hogy rengeteg ember eláll ja az utat. Arrébb meg egy nagy „faros” Ikarus küszködik. Mondják, hogy elakadt a busz. Szűk az út, nem csodálom. Kérdik aztán, segítenék-e? Kerítettem gyorsan két fenyő- husángot, a kerekek alá tettem, a népet meg nekiuszítottam a hátuljának... Hogy ez megvolt, akkor mondják, hogy víz kellene. Adtak vedret, szereztem vizet a motorba. Hálálkodtak emberül. A sok hosszúnyakút, amit itt, a szent- léleki turistaházban erőltettek rám, alig bírtam hazavinni... Hat így van ez. Aki nem szokta az erdőt, féli a táblát- lan utat. S a mondat végére ismét egy komótos korty tesz pontot. A férfi negyvenesnek látszik, de lehet, hogy több is. Aztán, a sokat próbált emberek biztonságával kérdéssé formázza a találgató gondolatot. — Mit tippelnek, hány éves vagyok? Mondják csak ki nyugodtan. Űgysem találnák el. Harmincnégy! Bizony! Ennyi munkával és ennyi tapasztalással akár száz is lehetnék. Pedig a hatvanat se érem meg. Az erdő elnyűvi az embert. Beteggé nem teszi, az igaz, de nem hagyja sokáig élni. .. Én szénégető vagyok. Cudar egy mesterség. Ha begyújtom a boksát, nyolc napig nincs megállás. Ülve alszom, félig nyitott szemmel, s a tarisznyából ebédelek. Nem mondom, ha ketten vagyunk, akkor váltjuk egymást. Szénégető?! Mi kell ahhoz? Egy buta fej, és két erős kar. Az írott szó nem adja vissza, de kevés embert hallottam ilyen szépen, ilyen édes-keserűen beszélni a munkáról, a munkájáról. A mondatok kemények, mint a fejszecsapás. — Én fával dolgozom. A fából élek. És hányán teszik még ugyanezt... Mert fából van az íróasztal is! Az erdő fogy, de íróasztal egyre több lesz. Már a helyettesnek is van helyettese. Csak azt tudnám, hogy mi szükség van a helyettesekre? Az én munkámat más nem végzi el. Nem végezheti el! Értik? Én rakom össze a boksát, én igazítom fejszével. csellózom fűrésszel levegőtlen máglyává a fahasábokat. Az én kezem adja a tüzet is — nekem nincs helyettesem. A Bükkben égetett faszén jó részét exportálják. A faszén keresett cikk a világpiacon. A nyugati turista nagy előszeretettel puhítja faszénen a húst. Nem tudunk annyi faszenet gyártani, amennyi el ne fogyna. A szénégetők jól keresnek. Emberünk havi négy-ötezret vallott be. — Persze, hogy a pénzért csinálom. De ha pipál a boksa, olyan fekete vagyok, mint az ördög. A kirándulók velem riogatják a gyerekeiket... Voltam én bányász is. Az se más mesterség. De egyszer odafogott magához a bánya. Csak a gumicsizmám sarka látszott ki az omlás alól. Nyolc évet húztam le a föld alatt, de akkor megfogadtam, többet rá se nézek a szénre ... Mégis nézem. Mert hiszen a faszén is szén... Jóleső érzéssel nyugtázza, hogy értjük a tréfát. Aztán, mint rutinos zenészek egy hatásos improvizáció után, visszatér ismét az alapmotívumhoz. — Itt se maradok én sokáig. Nem fog engem a hely. Elmegyek csikósnak a csipkési méneshez. Értek a lovakhoz is. Ödön, a szamár, hatéves koromban tanított meg lovagolni. Gulyás vagyok, mert így hívnak, de csikós leszek. Csak legyen, aki lovat ad alám. BÉKÉS DEZSŐ Nyers Rezső véleménye; — Növelni kell a legkorszerűbb technika arányát az ipar minden területén, így természetesen a kohászatban is. A magyar kohászat keresi helyét a nemzetközi munkamegosztásban és mi mindent megteszünk azért hogy mielőbb meg is találja. Természetesen ma mát szó sincs arról, amit 1950 táján mondogattunk, hogy ..a vas és az acél országa leszünk”, de a realitások azt diktálják, hogy fejleszteni kell az acéltermelést. Hogy ez miként valósul meg, arra jó példa az Ózdi Kohászati Üzemek. 1976-ig itt, há- rommilliárd forintos beruházással felépül egy valóban világszínvonalú gyárrészleg, A rekonstrukció befejeződése után 33 százalékkal növekszik a hengerelt áruk gyártása. Az ország többi részén is folynak rekonstrukciós munkák. Kormányzatunk oly nagy jelentőséget tulajdonít a kohóipar fejlődésének. hogy valószínűleg szóba kerül majd a munkák meggyorsítása is. Magas rangú vendégünk, az üzemavatást követően — a megye párt- és állami vezetőinek társaságában — az upponyi völgyben fekvő láz- bérci víztárolót tekintetta meg. Lázbércen Dégen Imre államtitkár, a£ Országos Vízügyi Hivatal elnöke' fogadta a vendégeket es tájékoztatta őket az Ózd környéki települések ivóvízellátására szolgáló vízmű jelentőségéről. A vendégek rövid motorcsónak-kirándulást is tettek a mesterséges tavon. Nyers Rezső és Dégen Imre tegnap, a késő délutáni órákban, az Országos Vízügyi Hivatal repülőgépével tért vissza a fővárosba. ERDŐS ÁKOS Huszonhét lakásból ő*4ó, több emeletes társasház építését tervezi Miskolcon az Észak-magyarországi Vegyiművek. Az akciót munkások részére kezdeményezték.