Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-18 / 195. szám
sjc Nyár a vízen A pártaktivisfa portréja Szószóló ja I •• 00 közös dohainknak Hogy az ember életében melyik dátum számít fontosnak. többnyire csak utólag derül ki. Ahogy múlnak az évek. úgy válik egyre haíá- rozottabbá a felismerés: igen. ez volt az az időpont, amikor elkezdődött valami. Valami úi, valami más. Valami egész életre szóló. Boros György, a berlini olimpia évében, 1936-ban lépett be a pártba. Tizenhét éves volt akkor. Alig túl a gyermekkoron, mit jelentett ez? Harcot, munkát, izgalmat, romantikát. Most, tnár ősz fejjel, szinte restelkedve idézi az emlékeket A vérzivataros háborút. a „fényes szelek” zászlólobogtató, jelszavakat harsogó korszakát, a felnőtté válást, örömeit, csalódásait. Mi minden fér egy ember életébe. Harminc évesen, 1950- ben lett igazgató. Ma is az. Az Észak-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat első embere. Szeret vezetni, szeret irányítani. A szakma a kisujjában van, de ez kevés. Emberekkel bánni nem lehet megtanulni könyvekből. A tudás kevés, több kell. Bátorság? Határozottság? Példamutatás? Az üzletember nem lehet romantikus, de 1968-hoz nagy reményeket fűzött. Korábban a szigorúbb szabályozók idején, könnyebb, ámde unalmasabb volt gazdasági vezetőnek lenni. Az új mechanizmus felhúzta a zsilipeket. A vállalat rövid idő alatt megduplázta a forgalmat, s szinte erőszakosan törekedtek a fejlesztésre ... Aztán 1971-ben kis híján szanálták a vállalatot. Kudarc volt? Igen is, nem is. A vállalat végül is nem ment tönkre, nem jutott csődbe, csak az erőn felül vállaló nekirugaszkodástól már nem tudták megtetézni a korábbi, amúgy is magas eredményeket. Végül is a szanálás elmaradt, s így nem kellett névtáblát cserélni az igazgatói szoba ajtaján. A két év előtti történet már nem fáj, legalább is nem annyira, hogy beszélni ne lehessen róla.. Különben is. Boros György nem mint igazgató, hanem mint pártaktivista elevenítette fel a két év előtti múltat. A héten, sok társával a városi pártbizottságon vette át az aktivisták megbízó- levelét. Vajon mire gondolt, amikor a félfüzetlapnyi, géppel írott, pár soros írást irattárcájába tette? Először arra. hogy a kommunista számára nincs rangon aluli megbízatás. Egykor a falvakat járta, agitált, plakátot ragasztott. Most, hogy békésebb idők járnak, változtak a módszerek, csak a szándék maradt változatlan. Arra is gondolt Boros György amikor a megbízó- levelét átvette, hogy jó ismét maga mellett tudni azokat a barátokat, elvtársakat, akiket a hívó szó ismét csa. tasorba állított, akik ismét részt vállalnak a pártmunkából. Az is eszébe jutott, hogy _,az emberek nem egyformák, s van, akiknek legfőbb érv? vagy ellenérve a fizetési boríték vastagsága. Veres Péter mondta egyszer, hogy a nedves falú ház lakóját nem elsősorban a szuperszonikus repülőgép érdekli, hanem az, hogy mikor lesz rendes otthona... A legtöbb ember úgy van vele, és ez természetes is, hogy szűkebb környezete, munkája, életfeltételei alapján mond véleményt a korról, a hazáról, mindenről. Ezt tudva kérték, vállalták Boros Györgyök, hogy szószólói lesznek országos dolgainknak. BRACKÓ ISTVÁN Repülővel az olajvezeték fölött A Barátság II. kőolajvezeték mentén több, mint harminc vonalőr teljesít szolgálatot. Munkájukat lényegesen megkönnyíti a repülőgépes ellenőrzés A Kőolajvezeték Vállalat szakemberei Százhalombattától az ország határáig három óra alatt teszik meg az utat az Országos Vízügyi Hivatal gépén, és alig több, mint 150 méter magasból figyelik a vezeték nyomvonalát. Több ezer tonna acélháló Az idén kezdték meg a betonozási munkákat meggyorsító acélhálók gyártását a December 4. Drótművekben. Az automata hegesztősor ötmillió forintba került a gyárnak és évente ötezer tonna, méretre szabott és készre hegesztett betonvasalást állíthatnak elő rajta. Az új termék elsősorban a házgyári építkezéseknél és az alagútzsaluzásoknál alkalmazható nagy idő- és költségnyereséggel. O • fi •• 1 •• I rr• •• 1 1 sajat üdülőjükben pihennek Sok ezer óra társadalmi munkával építették mea vállalati üdülőjüket a miskolci MÁV Járműjavító dolgozói. A munkából főleg a fiatalok vették ki a részüket. A hét végi ház a Nyéki-tó partján tavaly is fogadott vendégeket, de az idei nyáron már rendszeres üdültetésre is felhasználták. Még két százalék bérfejlesztés évi jó eredmények lehetővé i í testije, hogy, i mpst*.ja. másp- dik fél évben újabb kétszázalékos bérfejlesztést tervezzenek. Vasasok napja A Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari dolgozók szak- szervezete megalapításának 70. évfordulója alkalmából megyei vasasnapot tartanak ma Ózdon. Az egésznapos sportrendezvényeken a megye több vállalata részt vesz. A műsorban a tömegsporton kívül női és férfi labdarúgás is szerepel. Erős szárnyakon „Már készülődnek a hosszú vándorútra a gólyák is. Csapatokba verődve készítik fel az utódokat, kondíciójuk javítása érdekében több kilométeres körzetet repülnek be velük naponta” — olvasom a hírt. Gólyáéknál nem érik készületlenül az élet megpróbáltatásai a fiatalokat. Erős szárnyakkal várják életüknek azt a szakaszát, amikor már maguknak kell gondoskodniuk mindenről. Ami az állatvilágban ösztönös, az nálunk embereknél tudatos cselekvés. Nekünk is fel kell készíteni utódainkat testben, és lélekben is az önálló életre. Testben és lélekben. Egyik sem hanyagolható el, mert a beteges, gyenge fizikumú ember hiába gazdag szellemiekben, nehezen boldogul, több megpróbáltatás várja, mint öröm. Tévedés ne essék, nem „izompacsirtákat” szeretnénk nevelni a fiatalokból, s az élsportoló szint elérése sem lehet cél a többség számára. Ám ha a másik véglet felé haladunk, akkor aggodalommal kell tekintenünk ifjaink jövője elé. Az egész magyar sajtót bejárta nemrégiben, hogy a sorköteles fiataloknak harminc százaléka gyenge fizikuma miatt nem alkalmas katonai szolgálatra. Magasra nőnek, ám fizikumuk, ellenállóképességük nem áll arányban létratermetükkel. Hogy miért van ez így, arra utalást találunk abban a jelentésben is, mely nemrégiben szerepelt a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésén. Dr. Hetényi György művelődésügyi osztályvezető, az ifjúságpolitikai határozat megvalósításáról, a további tennivalókról szólva, egyebek között megfogalmazta: „Sok gondot okoz a fiatalság sportolási lehetőségeinek biztosítása, elsősorban a tömegsport lehetőségeinek megteremtése. Kétségtelen előrelépés a néhány helyen megszervezett tömegsport akció, a kocogómozgalom, a kispályás labdarúgó-bajnokságok, de ez sajnos nem általános. Ugyancsak elszigetelten vannak törekvések a természetjárás általánossá tételére, de ez sem érinti a fiatalok minden rétegét. Az iskoláknak nagy többsége nem rendelkezik toriűi- teremmel, művelődési intézményekben pedig egyáltalán nincs ilyen lehetőség.” Az osztályvezető a lehetőségek oldaláról közelítette meg a kérdést. Nem lehet testkultúráról, egészséges életről beszélni abban az iskolában, ahol nincs tornaterem. Ám az is igaz, hogy sok helyen a meglevő lehetőségekkel sem élnek fiataljaink. Miért? Tizenéves ismerősöm szerint azért, mert manapság nem divat a testedzés, a sport. Hasonló módon fogalmaznak a sportegyesületek vezetői is, azt panaszolva, hogy évről évre csökken — néhány sportágat kivéve — az utánpótlás, egyre kevesebb fiatal jelentkezik tornatermekben, pályákon. Nem akarok belebonyolódni e témába, nem kutatom mennyi szerepe van ebben egyes sportvezetők felfogásának, a kiemelt sportágak sztárolásának, s a tömegsport elhanyagolásának. De igaz az is, hogy manapság „nem divat” a testedzés. Miért nem divat? Az egyszerűsítés veszélyes, de ha egy mondatban kell válaszolni, akkor csak azt mondhatom, hogy mindazok — szülőktől a pedagógusokon keresztül tömegszervezeti vezetőkig —, akik fiataljaink nevelésével foglalkoznak, nem ébresztik fel az igényi a gyerekekben, nem állítanak olyan példaképeket eléjük, akik gazdagok voltak szellemiekben és e gazdagságot jól kamatoztathatták, mert erős, egészséges fizikummal rendelkeztek. Példa pedig van bőven a görögök korától napjainkig! A gólyafiak jó kondícióban vágnak neki az ezer kilométerekben mérhető útnak. Amelyik nem bírja a megpróbáltatásokat, az leszakad a csapattól. A,,mi társadalmunk top- vényei nem ilyen .kegyetlenek. Ám sem az egyén, sem a nagyközösség számára nem lehet közömbös, Jjgrjnonikusan fejlett, testben és lélekben erős fiatalra bízhatjuk-e a jövőt. BÉKÉS DEZSŐ r Ózd tisztaságáért Az Ózdi Kohászati Üzemeket szoros gyűrűként fogja körbe a régi település. A hétszázéves város rendezett új' lakótelepén már szépen parkosított tereket aiakítaZW erény Bet „Prága mészárosa” ellen 1942-ben 6. II leszámolás 1942. június 18-án sok száz SS-katona vette körül a templomot, melynek föld alatti kriptájában találtak menedéket Jan Kubis és Jozef Gabcik, valamint még négy ismeretlen nevű üldözött cseh hazafi. A menekültek a templomból erős fegvvertűzzel válaszoltak a németek támadására. Több órás tűzharc bontakozott ki az SS-legények és a cseh hazafiak között. Mivel azonban a nácik nem tudták, hogy hány merjekült van a templomban, egyelőre nem intéztek rohamot a szenthely ellen. ELÁRASZTJÁK A KRIPTÁT A német hatóságok már fontolóra vették, hogy biztonságképpen, no meg példamutatásként, az egész templomot a levegőbe röpítik. Erre azonban nem került sor, mert a cseh hazafiak lőszere kifogyóban volt, ■s végső menedékként a templom kriptájába vették be magukat. De még onnan is ki-kitüzeltek egy-egy sorozat erejéig. A harc keménységét mi senj jellemzi jobban: nem kevesebb, mint nyolc órán át tartott a tűzharc az SS-legé-x~ nyék és a védekezésbe szorultak között. Az SS kirendelt parancsnokai ekkor jutottak arra az ördögi gondolatra, hogy vízzel árasztják el a templom kriptáját. Hamarosan tűzoltófecskendőket vezényeltek a helyszínre, s vastag sugárban nyomták a vizet a szivattyúk a kriptába. A menekülők számára nem maradt más megoldás, mint, hogy a biztonsági tartalékként megőrzött néhány tölténnyel önkezükkel vessenek véget életüknek. Minderre azonban csak akkor került sor, — akkor dördültek el utoljára a kriptában a fegyverek —, amikor a víz már egészen az ajkukig ért. FURCSA EPILÓGUS Joggal merülhet fel a kedves olvasóban a kérdés; Vajon mi lett Karel Curda sorsa? A nácik Curda árulását nem fizették meg, az ígért 20 millió cseh koronából „csak” 5 millió ütötte a markát. De nem reklamált, sőt! A Prágában működő Gestapo szolgálatába szegődött. Csehszlovákia felszabadulása után kézre került a cseh nép e hitvány árulója, és 1945-ben a prágai népbíróság halálra ítélte. Hasonlóan kivégezték Reinhard Heydrich szárnysegédjét a likvidálási akció teljhatalmú vezetőjét, Karl Hermann Frankot is. S az események furcsa fintoraként, a véres kezű prágai hóhér, Reinhard Heydrich SS-Obergruppen- führer özvegye — ma tisztes nyugdíjat élvez... SUGÁR ISTVÁN (Vége) nak ki. A település szívében üzemelő gyár miatt az utcák, terek tisztaságát megőrizni kétszeres gondot okoz. A városgazdálkodási vállalat azonban jó gazdája Ózdnak. Az idén, az első fél évben 18 millió forintot költpttek fél esztendő alatt a város csinosítására. Alkotmányunk ünnepén a tiszta Óidért fáradozó városgazdálkodási vállalat dolgozóit ünnepség keretében köszöntik, ahol jutalmakat adnak át a törzsgárda tagoknak, a szocialista brigádok képviselőinek. Vonalra váró telefonok Előreláthatólag augusztus végére befejezik a kiliáni posta épületében levő új telefonközpont szerelését. A szakemberek, eltérve a korábbi gyakorlattól, most előre felszerelték a telefonkészülékeket a leendő előfizetőknél. összesen 1250 előre felszerelt telefon gazdája várja a napot, amikor a központ átadása után vonalat kapcsolnak a készülékükre. A szerelők ugyan rövidesen befejezik a munkájukat, de előreláthátólag egy hónapot igényel a berendezések átvétele. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál az év elején jelentős bérfejlesztést hajtottak végre a központi és a vállalati keretek felhasználásával. Az első fél\
