Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-17 / 194. szám

Tapinthat« színháztörténet Jubileumi kiállítás ^ Bár a dokumentumok elhelyezése sem kisebb munka mint kiválogatásuk volt, a színházi jubileumra minden tabló és vitrin a helyére kerül. Huszonhárommillió iskolai könyv Zavartalan lesz / a tankönyvellátás Az elmúlt estéken 10 óra­kor még világosak voltak a színház emeleti ablakai, és a kora reggeli órákban már dolgoztak a nézőtéri társal­góban. 1923. augusztus 24-e után pontosan százötven év­vel. másfél évszázad törté­netét olvashatja le 1973. au­gusztus 24-én délelőtt a ter­mek falairól, a tablókról, a vitrinek gazdag anyagáról az ünnepi évadnyitó társulati ülés közönsége. Tegnap még elkelt dr. Cenner Mihály, a Színháztörténeti Múzeum (Magyar Színházi Intézet) és dr. Dobrossy István, a miskolci Herman Ottó Mú­zeum munkatársának kala­uzolása. A két rendező inté­zet képviseletében kettejük irányításával kerül a helyé­re az értékes, és nagyon gaz­dag anyag; a Miskolci Nem­zeti Színház 150 évének vá­logatott dokumentumai. A színháztörténet szakem­berének elismerő szavai nyo­mán (nem is hittem volna, hogy a Hermann Ottó Mú­zeum színháztörténeti anya­ga ennyire gazdag — mond­ta dr. Cenner Mihály) nyil­vánvaló, hogy volt miből vá­logatni. A kiállítás temati­kája egyébként egyszerű; a nézőtéri társalgó két kisebb és egy nagyobb terme meg­határozza az anyag elhelye­zését. — A közönség két oldal­ról közelítheti meg a tár­salgót, mi tehát „önkényes- kedtünk”, és úgy helyeztük el az anyagot, hogy a bal­oldali kisteremből kell elin­dulni. Ami itt látható az a magyar színjátszás hőskora, egyszersmind az itteni szín­házi élet kezdete. A városban tulajdonkép­pen már a kőszínház felépü­lése előtt volt színjátszás. A Kótsi Patkó János vezette Erdélyi Színjátszó Társaság évekig rendszeresen fellépett itt. Amikor 1815-ben a pesti Rondellát lebontották, akkor jött Miskolcra az a társulat, amelynek híres-neves tagja volt az egyik legnagyobb magyar színésznő, Déryné. Ök játszottak abban a Csáz- madiaszínben, amelynek egy sor cseréppel fedett tetején beesett a hó. Még egy dá­tum; 1817-ben indult útjára a felhívás, hogy épüljön szá­mukra kőszínház. Ezt az első kiállítási helységet Déryné- szobának neveztük el. Nem tudom, hogy a kiál­lítás látogatói közül kinek melyik kor áll majd legkö­zelebb a szívéhez, ki hol időz legtovább. A legrepre­zentatívabb a nagyterem lesz. ■ ■ — Amikor ezt a termet berendezzük a magyar szín­háztörténet legnagyobbjainak állítunk emléket. Egyik fa­lára Kiss Kovács Gyula szobrászművész bronzból ké­szült jubileumi emléktáblá­ja kerül, és ezzel szemben helyezzük el mindazoknak a képeit, a vitrinekben azok­nak az emléktárgyait, a tab­lókra olyan társulatok és színészek évtizedes pályájá­nak dokumentumait, akik­ről, akikhez írták az emlék­tábla feliratát: „Hódolván Tháliának, használunk a ha- r zának." Egressy Gábor, Szetnpéteri Zsígmond. Szer­dahelyi Kálmán, Feleki Mik­lós képei Benke József mis­kolci direktor lányának Ben­ke Judit, vagyis Laborfalvi Rózának emlékei mellett. Laborfalvi Róza egyébként utolsó fellépését, búcsúelő­adását is Miskolcon tartotta (Volumnia volt Shakespeare Coriolanusában.) Hosszú len­ne valamennyi igazán „nagy” felsorolása, le ezt a termet az ő pályájuk minden szép­sége. és még egy évszám fémjelzi. 1857-et írtak, ami­kor a legkegyetlenebb Bach- korszakban a kicsit távo­labb levő, időközben leégett, 1823-ban emelt épület he­lyett a mai színház felépült. Ez a dátum vezet el a harmadik terembe. A tabló­hoz. amely a Latabár-di- nasztia előtt tiszteleg. — Az 1857-ben emelt szín­ház első direktora Latabár Endr volt. Hogy éreztessük az időt: legifjabb Kálmán, a Fővárosi Operettszínház tag­ja a dinasztia alapítójának ükunokája. Hogy- éreztessük nagyságukat: Latabár Endre tagja volt a társulatnak, amely először mutatta be a Bánk bánt. Idős Kálmán (a legifjabb dédapja) Az ember tragédiájának ősbemutató­ján játszott, idős Árpád, a Király Színház vezető mű­vésze pedig a Csárdáski­rálynő ősbemutatójának egyik sikeres szereplője volt. A másfél évszázad utolsó fejezete, a színház története az államosítástól napjainkig az előcsarnokban kap helyet, itt ér véget a látogató kör­sétája, amelyet a magyar színházművészet múltjában tesz. Ki mire emlékszik majd, mit idéznek fei a nevek és az emlékek? Nem felkészült szakemberek, színházlátoga­tók jönnék ide, ahonnan a nézőtérre vezetnek a lép­Az 1973—74-es oktatási év tankönyvellátása — a Mű­velődésügyi Minisztériumból kapott tájékoztatás szerint — zavartalan lesz. A kiadók az idén mintegv 1500-féle tankönyvet készítenek — 23 millió néldánvban — az ál­talános. a közéo- és a szak­munkásképző iskolák díák- ífl'nak. A tanévnyitásra 1400- féle tankönyv elkészül — ezek nagy része már a könyvterjesztő vállalatok holtjaiban van. — a még hiányzó kiadványok pedig folyamatosan látnak napvi­lágot. Az általános iskolák számára készülő 168 tan­könyv közül íelenleg csunán két munkafüzet és egv fel­adatlap vár kibocsátásra. A VI. osztályos magyar iroda­mi olvasókönyv még nem jutott el minden könyves­boltba: augusztus végére ezek is kaphatók lesznek. Tartalmi és módszertani szempontból is korszerűbb formában jelenik meg a má­sodik osztályos diákok Szá­molás és mérés című köny­ve. valamint a VIII. osztá­lyosok földrajzkönyve a hoz­zá tartozó munkafüzettel és feladatlapokkal. A korszerű oktatás köve­telményeinek megfelelően számos új munkafüzet és feladatlap készül. Újdonság lesz az általános iskolai al­só tagozatosok Számolás és mérés tankönyveihez készí­tett kiegészítő feladatlap, to­vábbá a III. osztályosok ol­vasási munkafüzete, a IV. osztályosok nyelvtani és he­lyesírási feladatlapja, a VI. osztályosok nyeltani munka­füzeté. A dolgozók általános is­koláiban az új szervezésű tanításhoz igazodva — ugyan­is egy év alatt két osztályt végeznek el — 16-féle új tan­könyv jelent meg 600 000 példányban. A nappali ta­gozatú és a dolgozók gimná­ziumában 158-féle tanköny­vet használnak; ezek közül mindössze nyolc — a har­madik osztályosok fizikai tankönyve, két feladatgyűj­temény, a számítástechnika, három kis példányszámú nyelvkönyv és egy nyelvtan­könyv — kerül késve a bol­tokba. Közülük a harmadik osztályosok matematikai fel­adatgyűjteménye szeptem­berben, a számítástechnikai tankönyv októberben jelenik meg. A szakközépiskolák tan­könyvellátása sokat javult az elmúlt évekhez viszo­nyítva. Az iskolatípus szá­mára 850-féle tankönyvet készítenek a nyomdák. Kö­zülük 59 kiadványnál van némi lemaradás. A szak- mukásképző iskolák tanulói összesen 141-féle tankönyv­ből gyarapíthatják tudásu­kat. Mint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondták, a könyvek raktározását, elosz­tását a Könyvértékesítő Vál­lalat végzi. Vidéken a Mű­velt Nép Könyvterjesztő Vállalat 73 könyvesboltja, augusztus 20-tól pedig 135 áfész könyvesbolt szintén foglalkozik az iskolai köny­vek árusításával. Az augusz­tus 20. után megjelenő tan­könyveket a KÖNYVÉRT soron kívül eljuttatja a könyvesboltok címére. PÉNTEK. Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. Lottó. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Jó­zsef Attila versei. — 13.30: Régi magyar dalok és táncok. — 13.43: Indul a gyártósor. — 14.00: Csi- cseri Polt. — 14.23: Mikrobi szárnyra kél ... — 15.00: Hírek. — 15.10: Mozart: A-dúr szimfó­nia. K. 201. — 15.34: Népdal­g> ujtóúton Bartók Béla nyomá­ban. — 13.59: Hallgatóink figyel­mébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mesterek és ma­szekok. — 17.00: Hírek. - 17.05: Közvetítés a Szombathelyi Ha­ladás—Ü. Dózsa bajnoki labda­rúgó-mérkőzésről és a moszkvai Főiskolai Játékokról. — 18.18: A Magyar Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Univer­siade 1973. — 19.45: Az Arany- város foglyai. — 20.35: Hírek. — 20.38: Zenével a „Fogas” men­tén. — 21.21: Láttuk, hallottuk. — 21.41: Yma Sumac énekel, a Mariacbi Mexiko együttes ját­szik. — 22.00: Hírek. — 22.20: Universiade 1973. — 22.35: A dzsessz kedvelőinek. — 22.4«: Meditáció. — 23.06: Bartók orvo­sa voltam... — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Zene rézfúvósokra. Petőfi rádió: 12.03: Indonéz népzene. — 12.10: Világos sza­vak. — 13.00: Hírek. — 13.03: Madrigálok. — 13.25: Egy pálya vonzásában ... — 13.45: Időjá­rás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rá­dió zenedélutánja. — 18.00: Hí­rek. — 18.05: Külpolitikai figye­lő. — 18.20: Három részlet d’Albert Hegyek alján c. ope­rájából. — 18.37: Klapka kato­nái. Rádiójáték. — 19.44: A hazai energiamérleg tartalékai. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika n. — 20.25: Uj könyvek. — 20.28: Gasparone. Operettrészletek. — 21.15: Hor­monális vezérlés az állatvilág­ban. — 21.30; Berlioz: Requiem. — 23 00: Hírek. — 23.15: Nóták. — 24.00—0.10: Hírek, Miskolci rádió: Borsodi tükör. — Hírek, tudósítások. — A Sa- jószentpéteri Üveggyárban. — Üj üzemházat avattak Mezőkö­vesden. — Legújabb lemezünk. — Művelődő Borsod. — Ünnepi évadkezdés előtt a színházban. — Egy brigádnaplót lapozgat­va.. . üdülés után... A dzsessz kedvelőinek. Televízió: 16.18: Műsorismerte­tés. — 16.20: Hírek. — 16.25: Szombathelyi Haladás—Üjpesti Dózsa labdarúgó-mérkőzés közv. — 18.20: Tíz perc a Szovjetunió­ban. Baku. — 18.30: öt perc me­teorológia. — 18.35: Nő — há­rom szerepben. — 18.45: Műso­rainkat ajánljuk. — 19.10: Rek­lámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. _ 20.OO: Gondolatok a boldogságról. — 20.15: Leoncavallo: Ba.iazzók. Operafilm. — 21.30: kardos László. Portréfilm. — 22.30: Tv- híradó — 2. kiadás. Bratislava! televízió: 16.45: Hí­rek. — 16.50: Fecske. Ifi. maga­zin. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.00: Fúvószene. — 19.00: Hír­adó. — 19.30: Megérik-e a 2000- ét? — 20.00: Vetélkedő. — 20.50: Híradó. — 21.10: A szökevény. — 22.00: Universiade. — 22.20: Nyelvi őrjárat Konnektor vagy konnektor Sokan — helytelenül és önkényesen — belevisznek egy fölösleges „mély hangot’* hasznos technikai műsza­vunkba. a konnektorba is. így aztán a szó helytelen formái: a „konjektor”, vagy lágyított változatban mint „konyektor” lettek divatossá. A szó az angol technikai használatból került hozzánk. Angol helyesírása: connecter, ritkábban: connector. Nyel­vünk azonban régi gyakorla­ta szerint a teljes és eredeti latinos formát fogadta el (connector), magyar helyes­írással : konnektor. Eredeti jelentése: összekötő, össze­kapcsoló, mint villamossági műszó, dugós csatlakozót je­lfent. Nincs tehát „j” hang a kiejtésben, sem „j” betű a szó semmiféle helyesírási változatában. Ezért ne is „csatlakoztassunk” hozzá, más, nem oda való hangot! De talán mégis a legjobb lenne, ha azokhoz — az egye­lőre kevesekhez — „csatla­koznánk”, akik ennek a tech­nikai műszónak találó és pontos magyar megfelelőjét (dugós csatlakozó, vagy egy­szerűen: csatlakozó) használ­ják. így biztosan nein téved­nénk a kiejtésben! DR. HUSZTI VILMOS Érdekességek a világból. — 22.35: Citromos tea. Mikrokomédia. Filmszínházak: Béke (f4. hn6): Az Ezüst-tó kincse, (mb. szí. NSZK). (8): Az arany lakoda­lom. — Kossuth (f3): Hatan he­tedhét országon át (mb. szí. NDK). (fö, f7): Valerie. (16 éven felülieknek, (szí. angol). — He- vesy Iván Filmklub (f5, Í7): Érintés (18 éven felülieknek, szí. svéd). — Fáklya (fS, f7): Te- cumseh (mb. szí. NDK). — Pe­tőn (f7): Hideg pulyka (mb szí. amerikai). — Szikra (5. 7): Hár­man a kincs nyomában . .. (mb. szí. szovjet). — Táncsics (5): Szegény gazdagok (szí. magyar) — Tapolca-kert (8): Farkasvér (szovjet). — Hámor (4): Vakme­rőség (szovjet). Kiállítások: Miskolci Képtár: Állandó kiállítás, (nyitva 10-től este 6-ig.) — Kossuth Művelő­dési Ház: Andre Kertész fotói (10-től este 6-ig). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hirek. — 8.05: Músorismeretetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok — 8.38: Hányszor mondjam? Komlós János műso­ra. n. rész. — 10.00: Hírek. — 10.05: Szép Juhászné. Részletek a daljátékból. — 10.30: Közgazda­ság — egyszerűen. — 10 40: Kó- rodi András vezényel. — 12.00: Déli Krónika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Népszerű fúvósátiretok. — 8.23: Angyal Bandi. Népdaljá- ték — 9.00: Hírek. — 9.03: Ze­nekari muzsika. — 9.44: Vála­szolunk hallgatóinknak. — 10.00: Hírek. — 10.05: Szombat dél­előtt. alias 16 évet betöltött lányokat sző- vötanulónak felvesz a PTM An­gyalföldi Szövőgyár. A bétánu- íási idő 8. illetve 12 hét, ezen idő alatt a havi fizetés kb. 1200 Ft. és naoi egy forintért biztosítunk ebédet. Későbbiek folyamán ió kereseti lehetőség, a teljesítéstől függően 2500 Ft- tól. t Lakást minimális térítés mellett adunk. Jelentkezés írás­ban a gyár munkaerőgazdálko­dásán. 1138. Bp. Szekszárdi u. 19—25. Felveszünk építész és általános (kultúr) mérnököt tervezői, mű­szaki előkészítői és műszaki ellenőri munkakörbe, továbbá gyors- éz gépírót. Jelentkezés: AGROBER B.-A.-Z, megyei ki­rendeltség. Miskolc, Szemere 15. sz. alatt. csők. (makai) KÖNYVESPOLC Anatole France világa Tíz évvel halála után, tizennégy éves koromban ízleltem meg először Ana­tole France „főztjét” és azóta sem tud­tam „leszokni” róla. Egykor művész­nek készült, de elszegényedett úrifiu- ként banktisztvisélösködni kényszerült nagybátyám, nyomta kezembe a Bon­nard Silveszter vétke című első remek­művét a mesternek és én a hitleri ha- talomrajutás után egy évvel már poli­tika iránt érdeklődő fiú, France fino­man ironikus szkepticizmusán, csodá­latos íráskészséggel papírra vetett mon­datain tanultam meg kételkedni a nagy szavak „értékében”, amelyek akkor már elborították a világot. Elborították üresen kongó visszhangjukkal és ha­tártalan szenvedést okoztak, mert ak­koriban már kevesen nevelődtek Fran­ce kétkedő szellemén. Nekem azonban megtetszett és ez­után már magam kezdtem keresni a könyvszekrényben a több France-mű- vet. Így jutottam el a Crainquebille megrázó élménye után a Pingiunek szigetéig, eddig a francia történelmet „deheroizáló” (mert France ebben is megelőzte nemcsak korát, de utókorát is) történelmi pamflet-regényig. Már ebben is visszhangzik annak a fiatal­kori versének refrénje, hogy „minden ember szörnyeteggé válik, ha egy is­ten szállja meg”, de még jobban áthat­ja ez a finom humanista szkepszis ké­sőbbi művét Az istenek szomjaznak címűt. Az írók világa sorozatban megjelent Anatole France-kötet szerzőjének Ba­jomi Lázár Endrének nevével a Szép Szó utolsó számának egyikében talál­koztam először, öt évvel később, mint Anatole France művészetével. Párizsi tudósításából felrémlett előttem — már amennyire 19 éves koromban meg tudtam érteni — az a párizsi nagypol­gári spleen, a „menekülés a borzalom­ba” életérzés, amely a közönség egy részét elfogta akkor és ott és kissé elő­re jelezte az összeomlást a hitleri bar­bárok előtt. A grand guignol iránti vá­gyat a politikai grand guignol „elégít­hette” ki — már azoknál, akik erre vágytak. Azóta a Montmarte és a Montpar­nasse leírásai győztek meg arról, amit már 1939-ben is megsejtettem és ez a kis könyve az Anatole France világa bizonyította véglegesen számomra, hogy Bajomi Lázár Endre valóban a legal­kalmasabb ember France világának is­mertetésére. Valahogy azon a módon, ahogy France határozta meg kritikusi korában az irodalomismertetés lénye­gét: „elmesélni a remekművek társa­ságában átélt lelki kalandjait”. Mert hangvételében tökéletesen tud alkal­mazkodni France hangjához és így hozza életközeibe — legalábbis számom­ra — annak az Anatole Francénak éle­tét. működését, akit olvasva — magam is ilyennek ízleltem. Egy Montaigne és Prévost abbé magatartásán nevelke­dett szabadgondolkodó epikureus áll előttem Bajomi Lázár Endre művében, aki mindég szilárdan kételkedett és éppen ezzel a mindenben való kétke­désével indított el például engem is a társadalmi igazságtalanságok elleni harcra, a nagyhangúan kimondott „igazságok" ingatag voltának, hipokri- taságának felismerésére. Régi mondás, hogy a gondolkodás elindítója a kétkedés, az így induló fogalomtisztázás vezet el az elméletig, amely — ha France a mesterünk — végül is — Marx szavaival élve — „anyagi erővé válik, ha magával ragad­ja a tömegeket”. És ehhez a ..magá­val ragadáshoz” France kétkedéséből lehet a leghasznosabban elindulni. (Európa kiadása) MATE IVAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom