Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1973-08-13 / 189. szám
Három kiállítás tiács-Kiskunban Vasárnap újabb három kiállítást nyitottak meg az augusztus 18—20. között sorra kerülő 4. Duna menti folklórfesztivál előzeteseként Bács-Kiskun megyében. Kecskeméten, a művelődési központ Komszomol téri nagytermében a Kiskunság és Bácska vidék 26 díszítő- művész szakkörének és több mint száz egyéni kiállítójának 236 térítőjét, díszpárná- ját, s más munkadarabját mutatják be. Baján két fesztiválkiállítás nyílt meg egyidejűleg a III. Béla Gimnáziumban. A sárközi népművészetet reprezentáló kiállítást a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum, a népi fafaragók országos tárlatát pedig a íiépi Iparművészeti Tanács rendezte a dél-Duna-parti városban. jfc Öregek, ha találkoznak (Farkas Ida felvétele) Tábla a város határában Kazincbarcika felöl érkezünk. Országúton. Előzünk és előznek. Nyár van. Minden második, harmadik személyautó, ami minket előz, külföldi. Sajó-völgy. Aki a Hegyalja felől jön. itt már elfárad. Az utak mellől elfogy a turisták kereste szépség, másféle látványt kínál a táj: gyárakat, távolban színes felhőket rajzoló gyárkéményeket, és a távolban az ország második legnagyobb városát. Miskolcot. Írom: a turista fáradt. Az úton járónak élmény a megérkezés, még akkor is, ha ismerős. Az ismeretlennek talán még nagyobb. Miskolc közigazgatási határát szabályos tábla jelzi, ám a közigazgatási határt jelzó tábla mögött ott a másik. Alig néhány méternyire. Miskolc térképét, főbb útjait mutatta ez utóbbi: ..Jer idegen, érezd otthon magad." Megálltunk a táblánál és böngészgetni kezdtük. Sajnos, el kellett hajlítanunk előle a nyurga gyomokat, hogy a patlogzó festék és rozsda alatt valamit is lássunk. Így se látni már sokat. Magyarország minden nagyobb, minden magára adó városa szélén találni hasonló eligazító térképeket. Ilyen elhanyagoltat és szomorút mégis keveset láttam. Kár. hiszen annyira kevésbe kerülne rendbehozatni ezt a táblát. És még most. Miskolctól Aggtelekig Utazás 99 a sárga angyallal 99 A kis sárga autó felirata: SEGÉLYSZOLGÁLAT. A volán mögött ülőket a magánautósok — ismeretlenül is — a közutak Simon Tempiarjainak tekintik. Akik rendszerint a legkritikusabb időpontban érkeznek, hogy aztán — igaz. nem kemény öklükkel — megoldják a keletkezett bonyodalmakat. — Ha tudjuk — mondja a „sárga angyalok" okkerszínű uniformisába öltözött szerelő. — Mert az sok mindentől függ .., — Például? — A lerobbant kocsi gazdája tagja-e az Autóklubnak, van-e érvényes CASCO- biztositása, javítható-e helyben a hiba ... Soroljam még ? .. . Itt abbahagyta a felsorolást Felföldi Sándor, a tegnapi ügyeletes „sárga angyal", mondván: — Útközben majd úgyis sok mindent Iát és hall... Aztán sebességet kapcsolt: irány Aggtelek! Rossz az index Sokáig hallgattunk. Jómagam az alattunk egyenletes sebességgel „kocogó”, fiatalnak már semmi szán alatt sem nevezhető Steyr-Fuchot csodáltam: mire képes egy ilyen parányi jármű; hány- bajba jutott autósnak dobhatott már személyzete mentőövet. A szendröládi vasútállomás előtt „jelentkezett” az eleső kuncsaft: kezével már távolról olyan elszántan integetett. mint ahogy egy fuldokló kapaszkodhat a fölötte elúszó szalmaszálba. — Az előbbi kanyarban még jó volt az irányjelzőm, vissza azonban már nem tudtam kapcsolni — mondja a CM 40—55-ös Moszkvics gazdája, — Azt hiszem, eltört valami .. . A szerelőnek már nem sok dolga volt, hogy a „diagnózist” megállapítsa: a tulaj unalmában leszerelte a kormányt is. Unalmában, de nem szakértelmében! — Igen. a spiáterváz tört el. Sajnos, cserélni sem tudom. mert ilyet nem hordunk magúnknál. Szereljék vissza, s a kanyarodást utasával együtt, kézzel jelzik majd... Igaz. nem szabályos, de az első szervizállomásig így elmehetnek. Még mindig jobb, mint az úttest szélén a csodára várni... Csak a horgászok Közben beborult az ég. A szerelő így szól: — Azt hiszem, befutunk a zivatar alá. Velünk szemben személy- gépkocsik és motorkerékpárok raja indult meg. Ok viszont a zivatar elől menekültek. Az útról is látni lehetett: a Rakacai-tó partján kuporgó horgászokat nem érdekli az időjárás. Kitartóan bűvölték a vizet, hátha .. . hátha ... Különben is, eső után harap a hal. Szalonna és Perkupa utcáit már elmosta az eső. Számítottunk egy-két ablaktörlő-hibára. de nem állított meg bennünket senki. Lehet, hogv inkább rossz ablaktörlővel mentek, semmint kiszóltak ■ volna a kocsiból?... Szívességből nem lehet n Jósvafő és Aggtelek parkolóhelye szinte teljesen üres. — Máskor kint kell meg- állnom — mondja a szerelő. — Biztosan az eső elől menekültek el. Csaknem két órát állunk — tétlenül. Unalmas így. A szerelő is inkább dolgozna. Kicsit arrébb egy Zaporo- zsec önindítója „köszörül". Ügy tűnik, érik a mupka. De nem! Felberreg a motor, s a kocsi pillanatok alatt elrobog. Később egy férfi megemeli új Zsiguliját, s a kormánynál matat valamit. Közben időnként felénk sandít. — Nézzük meg, mi a hiba — mondja a szerelő. — Nem mindenki szánja rá magát, hogy szóljon . . . Kiderül: valami kopog a kormányműben. Az autó orosházi gazdája már néhány csavart meghúzott, s a panasz mégsem szűnt meg. Nem Autóklub-tag, CASCO- ja sincs, sőt belépni sem hajlandó a klubba. — Sajnos. így nem segíthetek — mondja a szerelő. — Csinálja még szívességből! — alkudozik az úrvezető. — És én ugyancsak szívességből kifizetem ... — Nem lehet. Az állásomba kerülhet!... A fiatalember sértődötten távozik, s mi is indulunk vissza Miskolcra. Búcsúzás előtt megállapítjuk: ha több munka lett volna, rövidebb lehetett volna ez a hat óra is... (keglovich) Néniéi csalik az [KM vendégliázában A Lenin Kohászati Művekben befejezéséhez közeledik az új nemesacélhengermű I. ütemének építése. A munka egyik fontos része azokra a keletnémet szerelőkre hárul, akik az NDK-ból vásárolt berendezéseket helyezik üzembe. Jóformán még szabadságukat sem tudják kivenni a sürgős munka miatt. Ezért aztán családjukat is magukkal hozzák Magyarországra. A vállalat vendégházában jelenleg négy keletnémet család kap helyei. élünk Hányán is Miskolcon ? Sokszor mondjuk: Miskolc az ország második városa. De ha megkérdezik tőlünk, hány lakosa is van ennek a nagyvárosnak, kevesen tudnak pontos számadatot mondani. Nos, a városi tanács fejlesztési alap- és költségvetési tervében azt olvashatjuk, hogy tavaly a város lakossága 3800-zal gyarapodott, s ezzel elérte a 192 200 főt. Nyáron, amikor nemcsak hazaérkezünk, hanem naponta sok ezer vendég is érkezik hozzánk. B. G. Környezetvédelem A MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságon belül a közelmúltban alakult meg a környezetvédelmi gazdasági bizottság, amely a környezetvédelem gazdasági, szervezési, ergonómiai és szociológiai vonatkozásait tanulmányozza. tarja fel. A bizottság elnöke ár. Kordes László, a Belkereskedelmi Minisztérium titkára, míg a titkári teendőket Halmosné Báthory Katalin, a Magyar Szabványügyi Hivatal dolgozója látja el. Csúcsforgalom az erdei vasúton Nyárvégi csúcsforgalom van a lillafüredi kisvasúton. A hétköznapokon hat vonatpár indul és érkezik nem kevesebb, mint háromezer utassal. Vasárnaponként több, mint négyezer jegyet adnak el. Augusztus utolsó napjától csupán egy szerelvénnyel csökkentik a forgalmat hét közben. A nyári menetrend szeptember végéig tart. Javítják Miskolc vízellátását Nagy jelentőségű kutatómunka kezdődik a Bükk hegység nagyfennsíkján, ahol néhány héttel ezelőtt megta1204 új borsodi lakás Az év első felében 1204 új lakást épített a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat Miskolcon, Ózdpn, Kazincbarcikán és Leninvá- rosban; öt százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor, fi. teljesítmény értékét növeli, hogy a vállalat a tavalyinál 222 fővel alacsonyabb létszámmal dolgozott. „Miskolcról azt mondhatom, hogy Szeged gyönyörű” Csendes szóval, tábortűz mellett A szabadban égő tűzzel, a bográcsban fövő étellel valahogy mind úgy vagyunk, hogy más lesz olyankor a világ. Vadászó, vagy éppen népvándorló őseink üzennek így —. vagy pusztán a kötöttségektől való szabadulás alakítgat ünnepet? A tábortűz főstje vezetett nyomra. A tűz fölött bográcsban rotyogott az étel. — Mi fő? — Pörkölt. Csongrádi módra. Ketten voltak a tűznél, egy fiatal asszonyka és férfiember, aki a kezén mutatta, hogy négyéves. — Ketten? — Károlykáék elmentek kenyérért — közölte Veszprémi Zsolt, és meghívott a tűzhöz. „Károlyka”, az apa a barátjával futva érkezett, már messziről látván az idegeneket. — Károlyka, hoztál kenyeret? Colát is hoztál? A Veszprémi család Szegedről érkezett. A miskolci kempingben laknak. — Az a központunk. Onnan jártuk be a környéket. — Hogyan érezték magukat? — Nincs még egy magyar város, amelyiknek ilyen jó dolga lenne. Hegyei vannak, vizei vannak, gyönyörű tájai vannak. Jövünk még. — Tapolca? Lillafüred? Tokaj? — Tapolca szép, de . .. Szóval nem szeretem, hä sokan vagyunk. Lillafüred is ilyen. Gyönnyörű. de ... Az idegenforgalom szükségszerűen ront a tájon. Talán itt, Jósvafőn a legszebb. Tokaj még program. A szegedi embernek a Tisza kötelező program. Irigyen mondom, hogy itt még szebb a víz. Tisztább. — Otthon? — Gépkocsivezető vagyok. De ehhez hadd mondom el gyorsan, hogy itt Miskolcon szívesebben vezetek. _ 9 — Mások az emberek. Nyugatabbak. Beszéltem már miskolciakkal erről, de nem hiszik, pedig ez így van. Tapolcán kerestem valamit. Két utcán át kísért, akit kérdeztem. Az úttesten? Amiért máshol átkozodnak és harminc autóduda szólna mögöttem, azt itt nyugodtan megvárják. Van Viszont valami, ami nagyon hasonlít. Szeged jugoszláv gépkocsikkal van tele. Itt a Skodák vezetnek. Ott is, itt is sok a vendég. — És a város? — Szeretnék udvarias lenni, így hát Miskolcról azt mondom, hogy Szeged gyönyörű. Miskolc más. Miskolcról az építés jut eszembe, talán inkább, mint a jelképpé nőtt avasi kilátó. Közben megfőtt a bográcsban az étel.' Zsolt türelmetlenkedett : — Csak Károlykát kérdezed? Nem eszel velünk? Megkóstoltuk a pörköltet. Bókért bók jár, de hát különben is, könnyű volt dicsérni azt, ami igazán finom. — Jöjjenek el egyszer Szegedre! Nekünk van Fehér tavunk és Tiszánk... Nézzék az idegen kíváncsi szemével és szeretni fogják, ahogyan mi Miskolcot és a környékét szeretjük. B. G. látták a Szivárvány cseppkőbarlang főágát. Áz új barlangrész felfedezése ugyanis egy sor következtetés tisztázására nyújt lehetőséget. A feltételezések szerint a Szivárvány cseppkőbarlang patakja összefüggésben áll a távolabbi Sebes-völgyben levő Huba-forrással. A miskolci bányász barlangkutató csoport tagjai az eddigi megfigyelésekből arra következtetnek, hogy a Huba-forrás nemcsak a Szivárvány barlanggal, de a nagyfennsíkon néhány évvel ezelőtt felfedezett Fenyvesréti barlanggal is kapcsolatban van. Ez pedig azt jelenti, hogy a Bükk hegység e része alatt hosz- szabb föld alatti járatok húzódnak. A források és barlangok kapcsolatának tisztázására, a vízgyűjtő területek pontos meghatározására és a karszlforrások összefüggéseinek vizsgálatára a miskolci bányász barlangkutató csoport augusztus második felében expedíciót indít. A kutatás célja: újabb járatok feltárása a két barlangban és annak vizsgálata, hogy a föld alatti karsztja- ralok alkalmasak-e karsztvíz tarolására, amellyel Miskolc város ivóvízellátásának javítását segítenék. Az expedíció három helyen: a Szivárvány és a Fenyvesréti barlangban, valamint a Huba-forrásnál folytat kutatásokat. A szakemberek már kijelölték azokat a helyeket, ahol a barlangi patakokat, a föld alatti vízesést és a karsztból fakadó vizeket megfestik, hogy mielőbb tisztázzák a karszt- járatok és karsztforrások ös*- szefüggéseit.
