Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-10 / 187. szám

m Boksa pipál, fűrész sír Nyár a Bükkben Bánkúton, 980 méter ma­gasságban csak alig éreztet­te hatását a kánikulai hő­ség. Az erdők közelsége, az állandó hegyi szél jócskán mérsékelte a meleget. Ezért is keresik fel a nyár', na­pokban sokan a kedvelt bükki kirándulóhelyet. Teg­nap például egy( sportolók­ból álló csoport érkezett. Az erdőgazdaság megjaví­totta az utat és így sokan gépkocsival közelítik meg a turistaházat. Dőlnek a fák — Hét végére minden hely foglalt. A vendégeknek 15 féle ebédet főzünk. Min­dennap friss élelmiszert ka­punk, terepjáró hozza fel. Ez a jármű télen vizsgázik majd. Eddig ugyanis rossz időben lovas kocsival, szán­nal kellett a turistaházba szállítani az élelmiszert. italt — mondta Várkonyi Miklós gondnok. Az erdészetben a fakiter­melés nyáron sem szünetel. Jávorkút közelében harmin­cán dolgoznak a motoros fűrésszel. A kivágott fákat traktorral, lóval vontatják ki az útra. A Garadna me­redek völgyében a fabecs­lést végzik, s hamarosan itt is megkezdődik a kiterme­lés. Húsz-harminc éves bükk­ös kőrisfák kerülnek a fű­rész alá. Egy részükből fa­szén, a másikból tüzelő lesz, a többit papír-alap­anyagnak viszik. A bükki papírfa keresett a nyugat­európai piacon is — mondta Simkó József a lillafüredi erdészetnél. Gyomlálnak a csemetekertben Az erdő egész éven át ad munkát. Ilyenkor végzik a sarlózást, a gyomlálást a já­vorkúti csemetekertben. Csipkéskúton szénégetők dolgoznak. Jelenleg több al­kalmi kemencében izzik a faszén. A hazai és külföldi kirándulók, akik a lakott településtől távol sem mon­danak le a civilizációról, fa­szénnel pirítják a csirkét, sütik a húst. Füstölnek a mészégető boksák is a Bükk fennsík­ján. Jelenleg két kemence pipál. A fával égetett mész drágább is, jobb is, mint a másik, amit szénnel állíta­nak elő. A tűz mellett kétszeresen nehéz elviselni a kánikulai meleget. Csak a fák lombja nyújt némi hűvöset — ha éppen ráérnek alájuk hú­zódni. (nagy) STOP! EGY PERCRE! Iskolai tantárgy: a KRESZ Autósok, motorosok rovata Űttörő kezdeményezés született a közelmúltban a mis­kolci I. számú Gcpjárművezetőképző Munkaközösségben. A többnyire főállású pedagógusokból álló „tanári kar” a rend­szeres tanfolyamok mellett vállalta, hogy közlekedési isme­retet, esetleg gépjárművezetést tanít az erre igényt tartó kö­zép- és szakközépiskolák tanulóinak. — Alapvető célunk a ta­nulók közlekedési ismeretei­nek bővítése — mondja Krehó Gyula, a munkakö­zösség vezetője. — Megdöb­bentő, hogy a mai fiatalság mennyire nem tud közle­kedni. Az egyre nagyobb ütemű motorizáció, az utak zsúfoltsága növeli a bal­esetveszélyt; a forgalomban csak kellő ismeretekkel ren­delkező járművezetők — és gyalogosok! — vehetnek részt. „Jogsit” szerez a diák A munkaközösség tagjai nemrég több iskolát is fel­keresték: hol tartanak igényt a tanulók közlekedé­si képzésére. Végül is a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola igazgatójá­tól, Magyart Istvántól ígére­rosok szakkörét — tervezget Krehó Gyula. — A foglal­kozásokat rendszeresen lá­togató tanulók jogosítványt ugyan nem kapnák, viszont a tanfolyamot végzettekkel azonos szintű KRESZ- és műszaki képzésben része­sülnek. Ha sikerül csak egy ki­csit is bővíteni a tanulók közlekedési ismereteit, már érdemes volt fáradoznunk. Hogy mit kapunk mindezért cserébe? A villamosipari szakközépiskolában beren­dezhetünk egy gépjárműve­zető-képzésre alkalmas szak- tantermet. K. j. tét kaptak: a következő tan­év elején a KRESZ-oktatást a tan terv be is beiktatják. — Szeretnénk, ha a ta­nulók egy része nálunk szerezne motorkerékpár-, esetleg személygépkocsi-ve­zetői jogosítványt — hallot­tuk a munkaközösség veze­tőjétől. — Ha ilyen igény lesz, szívesen indítunk ki­helyezett rendszerű tanfo­lyamot. A tanulók a motorkerék- párvezetői jogosítványt — korengedéllyel — akár már az első iskolaévben meg­szerezhetik. A tandíj csak 250 forint. Kapnak eg? termet — Ám, ha nem sikerül megfelelő létszámú jelent­kezőt toborozni, akkor sincs baj: létrehozzuk a gépjár- műbarátok, illetve a moto­Ilyen barlangot nem tud az a táj... Már régen ősz. Nézem a kezét, a kéz so­hase csal. Dolgozik ö még naponta. Most kirándult. Rendel. Házigazda. Ügy válogatja a bort a fröccshöz, akkora gonddal, mint akinek nagy öröme van a házigazdaságban. — Rokonok? — kérdeztem. — Tatabányáról. Ide hoztam őket Agg­telekre. Ilyen barlangot nem tud az a táj. Nálam vannak most Miskolcon, hát... — Mióta miskolci Vitelki bácsi? — Hívjon csak Miklós bácsinak. Ügy szoktam. Harmincegy óta vagyok ott. A nyugdíjat is Miskolcon eszem, addig ... Szokvány kérdések: hol dolgozott, mettöl, meddig? Egy élet története még címszavak­ban se fér e kurta riportba. — ...Aztán a 100-as Ipari Szakmunkás­képző Intézetnél lettem raktáros. 1600-ért... — A nyugdíj? — Ezerkétszáz, meg amivel segítgetni tudja az ember, de hát... A befejezetlen mondatot úgy írom, aho­gyan mondta: „Az ezerhatszázból ketten él­tünk, szomorú hát az ezerkettő egymagám­nak. Elment a feleségem, ahogyan egyszer mindenki elmegy .. — Ne haragudjon, hogy kérdeztem — mondtam akkor. — Magának ez a dolga, hanem erről a tájról írjon! — Miért? — A szelíd hegyekbe itt benne van a béke. — A barlang? — Akár a mesevilág. — Hányadszor van itt, Vitelki bácsi? — Először életembe. Hoztam a tatabányai rokonokat. Busszal, ök már mind látták, én, aki itt élek, soha. Az ember mindig ilyen­kor jön rá, hogy mit csinál rosszul. Egy életen át itt volt mellettünk a tengernyi szép. Nem tud a természetnél senki külön­bet, csak így egyedül nézni nehéz. — És ha a rokonok elutaznak? — Magam leszek. — És ha magában él majd? — Eljövök egyszer egymagám. Tudja, olyankor, ha hangverseny lesz. Akármit megfizetek érte, hogy egyszer eljöhesssek, hogy megéljem, amikor hangokkal telik meg a barlang ... — Mióta miskolci, Vitelki bácsi? — Ezerkilencszázharmincegy óta, de ki tudta, hogy ilyen nagy csodák vannak kö­rülöttünk ...? BARTHA GABOR természetjáró munkások Az LKM és a DIGÉP szer­vezett természetjárói hosszú évek óta járják az ország legszebb tájait, s nemegy­szer külföldi hegységekbe is eljutnak. A legtöbb szombat —vasárnapi túra célja ter­mészetesen a Bükk valame­lyik festői helye. A szak­osztály-vezetőség jó előre ki­dolgozta az éves túratervet, hogy mindenki kedvére vá­logathasson az útvonalak között. Az év első felében a szakosztály több mint 40 tú­rát szervezett, ezeknek 2750 résztvevője volt. Hollóházi porcelán tizenöt országba c Befejeződött a Hollóházi Porcelángyár újjáépítése. Mostantól az üzemben az ed­diginél finomabb, szebb kivi­telű porcelánt állítanak elő. A borsodi porcelánüzem új termékei az idei hannoveri vásáron mutatkoztak be elő­ször, s óriási sikert arattak a szakemberek körében. Ezt igazolja, hogy eddig 15 kül­földi ország — köztük Olasz­ország, a Német Szövetségi Köztársaság, Venezuela, Svájc és Kanada — kért min­takollekciót. Augusztus 4-én hozta forgalomba a Magyar Posta az itt bemuta­tott, 7 címletből álló, 15 Ft névértékű, „Erdő-mező virágai” elneve­zésű bélyegsorozatot. A sorozat 590 000 fogazott és 5000 fogazatlan példányban, vízjel nélküli papíron, az Állami Nyomdában, többszínű mélynyomással. Zombory Éva grafikusművész tervei alapján készült. Az egyes bélyegképeken a következő virágok szerepelnek eredeti színükben: parlagi rózsa, ciklámen, bársonyos tüdőfü. százszorszép, tavaszi hérics, kék ibolya és pipacs. A bélyegképek felső sarkai­ban az ábrázolt virág magyar és és latin elnevezése található. ★ ► nek”, másutt „postai teljesek­nek” nevezi. Sok országban a kétféle bélyeg között nem tesz­nek különbséget, azokat együtt gyűjtik, albumjaikban is elő­nyomják. Magyarországon a le­velezőlapon, illetve a borítékon való gyűjtésük terjedt el, s mint „postai teljeseket” gyűjtik. A múlt század rányomott bélye­gei klasszikusoknak számítanak. A rányomott bélyegek kutatása, feldolgozása és katalogizálása az utóbbi évek eredménye. V. Gjr. Előreláthatólag augusztus má­sodik felében emlékbélyeget bo­csát ki a Magyar Posta az ezer­éves fennállását ünneplő Esz­tergom tiszteletére. A bélyeg megjelenésének napján egyes postahivatalok alkalmi bélyegzést fognak használni. ★ A posta rányomott bélyegű bo­rítékokat és levelezőlapokat is forgalomba hoz. Ezeket a Mo- feqgráfia .»díjjegyes értékcikkek­Szép napok Arién letet — villanyt, vizet ka­pott a fejlődő üdülőtelep. Az Arlói-tó forgalma most még csak fele a lehetséges­nek. De egymás után jelen­nek meg itt pihenni vágyó emberek az ország különbö­ző vidékeiről, s évről évre visszatérnek a kristályvizű BÉLYEGGYŰJTÉS (Tudósítónktól) Ózdtól nyugatra, a Bükk dombjai közé szorult az Ar­lói-tó — a szó legszorosabb értelmében. Mintegy négy évtizede ugyanis nagy robaj­jal megcsúszott a domb és elzárta a völgyet. A katlan az évek során feltöltődött vízzel — így alakult ki Bor­sod egyik legszebb környe­zetben fekvő, tiszta, mély vizű tava. A tavat a közelmúltban tették strandolásra, pihenés­re alkalmassá. A községi ta­nács — az ózdi kohászat je­lentős támogatásával — kor­szerű strandfürdőt éoített. A fürdőhellyé fejlődést jelentet, te néhány éve, amikor meg­jelent az első vállalkozó és a községi tanácstól másfél ezer forintért vásárolt telek­re hétvégi házat építtetett. Ezután egyre-másra épültek a víkendházak. A községi ta­nács közművesítette a terü­tóhoz. Növekvő vonzását, rangját jól jelzi, hogy az ol­csón vásárolt telken épült kis hétvégi házért tulajdo nosa 150 ezer forintot kér, s már vannak vevői. Körben erdők szegélyezik a szép tavat. A strandon csónakot bérelhetnek a ven­dégek — a zajtól, portól el­zárt helyen nyugodtan pi­henhetnek, szórakozhatnak. (magyar) (Strohmayer László felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom