Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-31 / 204. szám

^ A leendő ge<ógus szívesen mutatja meg minden egyes leletét dr. Saád Andornak, aki — bár nem hivatásos régész — a ,,profikat” is megszégyenítő ismeretekkel rendelkezik. (Agotha Tibor felvétele) Huszonötezer éves leletek Vallatják a földet Diósgyőrben Bandi bácsi kitartóan for­gat egy parányi kődarabot. Percekkel ezelőtt dobták ki a földből. — Tudtam, hogy tartogat meglepetéseket ez a talaj — mondja, miközben jobbról, balról alaposan vizsgálgatja a kis követ. — Fáj, hogy nem én tárhattam fel ezeket a régiségeket. Viszont örü­lök, hogy részt vehetek a fel. tárásukban ... Dr. Saád Andor ugyanis egyszer már — éppen negy­ven évvel ezelőtt — végzett ásatásokat a diósgyőri vár- strand területén. Akkor eredmény nélkül kellett be­fejeznie a kutatást; négy mé­ter mélyen talajvíz tört fel, s társával — Megay Géza muzeológussal — jobbnak látták elvonulni a helyszín­ről. Sportolóit, egyetemisták valóban kajakosok: a diós­győri egyesület sportolói. Négy méter mélyről lapátol­ják fel az iszapos-sáros föl­det. — Ebben a mélységben olyan „steril-réteget" talál, tunk, amelyhez előttünk még nem nyúlt emberi kéz — magyarázza a régésznő. —■ Az eddig feltárt kőszerszá­mok: kaparok, pengék stb. és csontdarabok mintegy 20—25 ezer évvel ezelőttről származnak. „Kázmérkál” keresik — Valószínűleg a szeleta törzs egyik tagja tanyázott ezen a környéken, s tőlük származnak a megtalált esz­közök. Az ősállatok átfúrt csontdarabjait feltehetően amulettként használták... A végleges értékelést még számos vizsgálat, kutatás és más, korábban talált szer­STOPIEGY PERCRE! Ha a futófelület elkopik... Autósok, motorosok rovata A nyári autóúráknak „befellegzett”, pár ezer kilométer­rel öregedtek i gépkocsik, s a kánikulai napok múltával őszies idöjárásr kell számítanunk. Még az esős, ködös ősz beköszöntése ölt érdemes alaposabban szemrevételezni a „járgányokat felkészülni a sikamlósabb útviszonyokra. A nyár végi ,;emle” egyik legfontosabb feladata: meg­állapítani, hogyaz esős-csúszós utakat is kibírják-e még gumiabroncsain! Almássy Tibot kezdő ve­zetők számára >tt könyvé­ben nem véletlül hangsú­lyozza: a gumiaoncsok je. lentősége sokkaliagyobb az autó biztonságosgazdaságos és kényelmes emeltetésé, ben, mint sokaigondolnák. Hiába „húz” jól motor, ha a gumiabroncs „Dörög”, hi­ába jó a korma: és a fék, ha a gumiabros csúszik, vagy „úszik”, hiá jó a ru­gózás és a lenscsillapító, ha nincs összehgolva az abronccsal. Sokba kellhet A gumiabroncs beszer- tése tetemes köttet jelent, ízért általában viázunk rá. Am, ha a futófi'et már jrősen kopott, feltenül cse. rétjük ki. A túlfutott ab­roncs nagyon soklkerúlhet. A kocsira előírhéretű es terhelhetőségű abicsot ve­gyünk. A futómázatot a gépkocsi használ körül, menyeinek megfeően vá­lasszuk meg. A ráz, ke­mény útburkolatoi kevés­bé tagolt mintáza abroncs kedvezőbben _ elkedik, jobb a csúszósúrási té­nyezője, a kopási, ottsága, míg nedves, sár havas úton, vagy lágy tson már sokkal rosszabb, utóbbi útviszonynál a egüelelő iránytartás, kapaszkodás, fé­kezés csak a tagolt mintáza­tú gumiabronccsal érhető el. (Azt sem szabad azonban fi­gyelmen kívül hagyni, hogy minél speciálisabb egy min­tázat, annál kevésbé elő. nyös más körülmények kö­zött, s minél általánosabb annál kevésbé felel meg a különleges körülményeknek.) A szöges gumi Ellentmondás van a gumi. abroncsok tapadása és ko­pásállósága között is. A jól tapadó, jó fékhatású futó­felületek anyaga és mozgé­kony kiképzésű mintázata növeli a gumikopást. (Épp úgy, mint az egyre növekvő sebesség, s a korszerő, erdes útburkolat.) Az, hogy az országúti, a sár-hó, a félterepjáró és te­repjáró gumiabroncs-válto- zatok közül melyiket és mi­lyen mintázatút használjunk az őszi-téli időszakban, az igényeinktől, pénztárcánk­tól, de nem utolsósorban at­tól is függ, hogy mennyire kedveljük a kerékcserét és a gumiszerelést. Jeges, vagy keményre fagyott, havas uta­kon kedvezőbb úttartás és viszonylag nagyobb sebesség érhető el, ha a sár-hó (M-S) mintázatú gumiabroncsok fu­Fejér ügyei beruházások Fejér megye 197vi fej­lesztésére 1,1 milli; forin­tot hagyott jóvá tépi ülé­sén a Fejér megyTanács Végrehajtó Bizotti. 744 millió forintot a laépítés- re és közművesítés fordí­tanak és ebből 21élLami célcsoportos lakás épül. Meg­kezdik a Dunaújváros vízel­látását biztosító vízvezeték építését. Móron pedig víztá­rolók épülnek. 1974-ben há­rom szennyvíztisztítómű ki­viteli terve, illetve beruhá­zási programja készül el. tófelületébe keményfém, kis.' mértékben kiálló szögeket „lőnek be”. Normál keniény- burkolatú úton azonban ez erősen kopog, s ami még na­gyobb baj, növeli a fékutat. Szöges abroncsot egyébként csak mind a négy kerékre szabad szerelni, mivel az asszimetrikus, vagy félolda­las szerelés komoly veszélyt idézhet elő. KISZ-tábor Szeistléleken Háromnapos táborozáson ismerkednek a főiskolai moz­galmi élettel a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai kar leendő KISZ-tisztségviselői. A korábbi, magasabb évfo­lyamú hallgatókkal, illetve tisztségviselőkkel együtt, a hagyományoknak megfelelő­en, Szentléleken töltenek há­rom napot, továbbképző tá­borozással, szeptember ele. jén. A most hetvenéves mis­kolci orvos jelenleg is aktí­van kiveszi a részét a mun­kából: a föld mélyéről elő­került köveket, csontdarabo­kat vizsgálja, szortírozza. — így könnyű — mondja mosolyogva — ha nekem an­nak idején ennyien segítet­tek volna ... A leendő szauna helyén valóban népes csoport se­rénykedik: az ásó és a lapát végét a DVTK sportolói mar­kolják, a földet egyetemis­ták, önkéntes társadalmi munkások morzsolják. A munkát Hellebrant Magdol­na, a Herman Óttó Múzeum őskoros régésze irányítja. — Értelmes dolognak tar­tom ezt a kutatást — mond. ja a fiatal régésznő. — Úgy­is annyi megmenthető, érté­kes leletet építettek már be az országban... A gödör mélyén szorgos­kodó „kajakos” termetű fiúk Százéves a miskolci tűzoltóság Hat órán át tombolt a tűz — Tűz van! — kiáltották 1843. júliusának egyik nap­ján, valamivel tíz óra után a főutca megrémült keres­kedői. A rekkenő kánikulá­ban pillanatok alatt lángba borult a Rákóczi utca 9. szá­mú ház udvarán felhalmo­zott és a tűző napon forróvá vált nádkötegek tömege. Az Avas felől szél fújt, s per­cek alatt szétvitte a zsarát­nokokat a főutca, majd a vá­rosháza, a megyeháza, a színház felé. A szerteszét röppenő zsarátnokok a ka­tonai raktárakat megkímél­ték, mivel terméspalával voltak fedve. De a színház percek alatt lángba borult. A színpad feletti padlás a szikraözönben beomlott, az épület négyszöge egyetlen lángkatlanná vált. A négy fal közül, mint a sistergő. katlanból vágódott ki és tü­zes madárként lebegett per­cekig a színpadi függöny, amelyen a nimfák között Didó királyné szomorkodott. Pokollá vált a város Aztán hirtelen kigyulladt a minorita-templom bal tor­nya. Egyetlen lángörvényben hat órán át tombolt a tűz a főutcától fel, a Tetemvárig, az evangélikus templomtól a Búza térig. Az iskola — az ősi skóla — diákjainak lett volna fel­adata az oltás, ha ugyan e kánikulai napon lehetett volna ezzel mit kezdeni, ők azonban vakáción voltak. A rémült lakosság még csak gondolni sem tudott arra, hogy a Kishunyad ut­cában (a mai Szabó Lajos és a Tót utca torkolatában) ál­ló Conservatóriumból elő- ráncigálja az egyetlen „bál­ványfecskendőt” és a három kisebb targonca-fecskendőt. Hol lett volna a pokollá vált városban a mezei hadnagy, akire ezek kezelése volt bíz­va?! Még a közelben levő Hóhér kocsma és a Száraz­fa kocsma kapatos ivói sem kaphattak észbe. Rohantak haza, menteni, amit lehet. Ki gondolt most a Jézus- kútjánál, a nagy kvártély­háznál, a Kádas utcában és a városmajorban állandóiké­szenlétben álló vizes hordók­ra és lajtokra! Az utcák is egyetlen parázstengerré vál­tak. A levegőt pedig betöl­tötte a kétségbeesett emberi kiabálás mellett a tetők ro­pogása, a lovak nyerítése, a tehenek kétségbeesett bőgé- se. Az apró állatok csak né­hány lépést tudtak szerte­szét szaladni, aztán összees­tek, az udvarokon és az ut­cákon valósággal megsültek a parázstengerben. Miskolcot legnagyobb tűz- katasztrófája sújtotta ezen a napon. Hárommillió forintra rúgott a lakosság kára: 815 lakóház, 514 kamra, 258 ól és istálló, 291 fészer ham- vadt el a hat óra leforgása alatt Csak 30 évvel később... A nagy tanulságot a város tanácsa és lakói mégis csak harminc évvel később, száz esztendeje, 1873. augusztus 31-én vonták le először. E napon öt lelkes ember — Martin Károly, Losonczy- Farkas Károly, Soltész Nagy Kálmán, Szombathy József és Szűcs Gyula — gondolt a miskolci tűzoltás intézmé­nyes megoldására. Nagy nép­gyűlésen kimondták a tűzol­tó egyesület megalakítását, s erre — mint hivatott tes­tületre — bízták a szerelvé­nyek kezelését, az őrködé­sek megrendszabályozását. örtanyájuk lett a városma­jorban levő egyik helyiség, figyelő őrtornyoknak pedig az Avason levő Filagóriát jelölték ki. Még 1873. november 27-én következett fontos lépés: ek­kor szavazta meg Miskolc város képviselő testületé a fecskendők beszerzésére és- tizenkét fizetett tűzoltó al­kalmazására szükséges ősz- szeget. A két dátum jelenti a miskolci tűzoltóság intézmé­nyének kialakítását. KOMAROMY JÓZSEF számokkal való összehasonlí­tás előzi meg. Kormos László a gödörből felszórt föld morzsolásat kü­lönleges szakértelemmel vég­zi; geológiaszakos egyetemi hallgató. Ám nem erre a leg­büszkébb, hanem arra a „fel. fedezésére”, amely — a ré­gésznő véleménye szerint is — az eddigi kutatás egyik legértékesebb darabja. — Egy centiméter hosszú és pár milliméter széles kő­darabka. Megüvegesedett an­dezit, vagy riolit lehet. Va­lamikor Tokajban bányász­ták, s a néptörzsek között ez volt az akkori „pénz”. A parányi leletet legalább olyan nehéz volt megtalálni ebben a törmelékrengeteg­ben, mint egy tűt a szalma­kazalban. Dehát — mondják — ezért kell figyelmesen morzsolni... — A legbüszkébbek akkor lennénk, ha rábukkannánk Kázmérkára. Magunk között így hívjuk az ősembert... KEGLOVICH JÁNOS Augusztus 18-án hozta forga­lomba a Magyar Posta az Itt bemutatott 4 Ft-os címletű, Esz­tergomot ábrázoló bélyeget, mely Esztergbm 1000 éves évfordulóját köszönti. A bélyeg, az új általá­nos forgalmi bélyegsorozat ke-, rétén belül jelent meg, két szí­nű (vörös és narancs) ofszet- nyomásai az Állami Nyomdában, Vertei József grafikusművész terve alapján készült A bélyegkép Esztergom lát­képét, azaz a Bazilikát és a Keresztény Múzeumot a kör­nyező tájjal a Duna felöl áb­rázolja, a bélyegkép jobb alsó sarkában pedig Eszte-gom cí­mere látható. Ennek következ­tében a bélyeg többféle motí­vum-gyűjteménybe is beilleszt­hető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom