Déli Hírlap, 1973. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1973-08-03 / 181. szám

■■ Akikhez családi szálak kötnek bennünket „..Irodalmunk, társadalmunk várja, igényli azokat az alkotásokat, melyek az összetételében megváltozott, új és sajátos történelmi feladatok megvalósítására vállalkozott munkásosztályt ábrázolják .. (Botka Ferenc) A Napjaink rendszeres olvasói nyilván elnézik nekünk, hogy ezúttal nem figyelünk az egyébként nagyon figyelemre­méltó lapszám egészére, csupán arra koncentrálunk, hogyan készíti elő a szerkesztőség az augusztus 5-én nyíló tokaji író- tábor vitáját. Mint bizonyára ismeretes, nem kisebb hord­erejű téma szolgál a vita alapjául, mint: „A munkásosztály ábrázolása az irodalomban.” A szóban majdan elhangzó vitaindító előtt, a folyóirat négy — e tárgykörbe tartozó — publikációjával is vitára serkent. (Gulyás Mihály: Sorsok fordulása, Botka Ferenc: Munkás­irodalom vagy szocialista irodalom?, Mike János: Munkás­élet, munkásöntudat, munkához való viszony, Horpácsi Sán­dor: Tallózás folyóiratokban — A mai magyar valóság képe és ami hiányzik.) „.... ellátogatunk Miskolcra, Ozdra, Leninvárosba, gyá­rakba tehát. Munkáskollektívákkal találkozunk, az ipar mun­kásaival az irodalom munkásai... Én ... könnyen találkoz- hatom nemcsak gyerekkori cimborával, kedves ismerőssel — testvérrel is” — írja Gulyás Mihály. A munkásirodalomnak érdemleges hagyományai vannak nálunk, mint Botka cikke is bizonyítja. A munkásosztály az utóbbi évtizedekben azonban szerkezetileg átalakult, hatal­mas paraszti tömegek integrálódtak az üzemi munkások so­raiba: s váltak maguk is ipari munkásokká. De milyenekké? — kérdezhetjük az íróval, írókkal együtt. S irodalmunk mennyire volt képes követni ezt a változást? Mit tudunk a bejáró dolgozók millióiról, vagy arról a százhúszezerről, aki­ket Borsodban érintett a legutóbbi béremelés? Mennyire erős az a sokszor hangoztatott tulajdonosi szemlélet? „Milyen lehet az a munkahelyi kollektíva, az a nyolc-tíztagú brigád, mely láthatatlan, mégis oly erős szálakkal megköti az em­bert, hívja-vonzza vissza az iromba vasak világába?” S ami ennél is izgalmasabb: mit vár a munkás az iro­dalomtól? Mennyi szivárgott be személyiségébe eddigi olvas­mányaiból? Mit, mennyit, hogyap olvas az az ember, akinek a gyárak, üzemek szabják meg a munkarendjét? Horpácsi Kassák Lajost idézi, aki azt mondja: „Fehér mandzsettával, nyakkendővel nem lehet megismerni a munkáséletet.” Gulyás azt bizonyítja, hogy évtizedes gyári tapasztalat sem elegendő — ha nincs tehetség, ábrázolási készség — a munkásélet hi­teles (reális) megjelenítéséhez. Igaz, hogy a munkássorsot nem lehet megismerni talponállókban ellesett beszélgetések­ből, de a munkás nemcsak az esztergapad, az izzó acél, a zúgó gépek világában munkás. Az íróra üzemi ténykedése közben repülhet vasreszelék, kaphat ruhája olaj foltot, sőt hegeszteni is megtanulhat, de azért még nem biztos, hogy valami lényegeset is megtudott a munkásokról. A munkás — ahogy Gulyás írja — evilági lény, ember. Emberi megpró­báltatásait kell észrevenni, ábrázolni. Azt hiszem, itt kell kezdeni a vitát is. Ettől a vitától ter­mészetesen nem várunk csodákat, s üzemlátogatások nyo­mán sem születtek még remekművek. De azt nagyon hasz­nos dolognak tartjuk, hogy alkotóinknak egy — poten­ciálisan nem jelentéktelen — csoportja a magyar ipar olyan centrumában, mint szűkebb hazánk, azok felé fordul, akik a társadalmi és technikai forradalom zászlóvivői; azaz na­gyon is köznapi emberek, akikhez családi szálak kötnek bennünket. (gyarmati) Miskolci énekkar a csongrádi dalostalálkozón A szövetkezeti énekkarok országos találkozóját két­évenként rendezik meg Csongrádon. Az idén augusz­tus 11-én tartják meg a da­losok összejövetelét, amelyen részt vesz a miskolci ipari szövetkezetek vegyeskara is. Szentesről, Lentiből, Jászbe­rényből, Tatabányáról is ér­keznek együttesek az egy­napos rendezvényre. A leg­jobban szereplő kórust ván­dorserleggel jutalmazzák. * Angolok, lengyelek, svédek, a Németalföld kereskedői for­dultak meg ezeken az utcákon. Tokajban nem érezni távoli­nak a kort, amikor Cromwell emelte áldomásra a királyok borával töltött serleget és Bethlen Gábor töltötte megtisztelt vendégének az aszút. Főterének, utcáinak, főként pedig he­gyeinek hangulatán csak javíthat, ha múltjának rangjához mérten figyel rá a jelen és a jövő is. (Broczkó Tamás képei) Ukkon pohár — pincemúzeum A városnak és borának igaz története Amióta bor terem a tokaji dombokon, másnak az elárvult szőlőjét csak az vehette meg, aki vérrokon volt. Ha a leg­közelebbi hozzátartozók nem tartottak rá igényt, akkor vevő lehetett valaki az utcából, azután a városból. Csak a legvégső esetben fogadták el új szőlősgazdaként, aki más vidéken lakott, de sohasem adtak el szőlőt külföldi állampolgárnak. Ha a szerződés „protokollumba vétetett, és a városi magiszt­rátus által kihirdettetett", felmutatták az „ukkon poharat”. Megitták az áldomást — ha a szerződés ellen akkor, és még egy év három napig nem tiltakozott senki. A vasútállomás restijében azonnal mutatta a csapos: — Papp Miklós szőlője? Az első a hegyoldalban, ahol a nagy diófa van. Itt, ez alatt a diófa alatt hallgattam az ukkon pohár, az áldomáspohár, a tudo­mánypohár históriáját, a sző­lőművelésnek, évszázadok ke­reskedelmének, Tokajnak és borának történetét. És meg­győződtem róla (sejtettem csak eddig), hogy itt minden­ki mindenkit ismer, és Papp Miklós tanár úr úgy ismeri Tokajt, ahogy nagyon keve­sen. Nem tősgyökeres tokaji pedig. Jövőre már többet láthatnak — Csak harminc éve élek itt — mondja — és földrajz, természetrajz, vegytan szakos vagyok. Az irodalom, a tör­ténelem, de főként a gyűj­tés — hogy mindent szed­jünk össze, ami megmaradt és felkutatható, ami a szőlő­re és a borra vonatkozik — ez a szenvedélyem. Három évtizedes izgalmas „vadászat” a Hegyalján. Az eredmény egy részét 1961 óta a Helytörténeti Múzeumban tekinthetik meg a minden évben tömegesen Tokajba ér­kező idegenek. Jövőre már többet láthatnak. A volt gö­rögkeleti templomból, a régi múzeumból csak az úton kell átmenni a fehér falú házig — itt lesz az új pincemúze­um. — Nagyon szép, régi don­A szövetkezetek kulturális élete Milyen a megye ipari szö­vetkezeteinek kulturális éle­te; mennyire műveltek a szö­vetkezetek dolgozói? Ezek­kel a kérdésekkel legközeleb­bi tanácskozásán foglalkozik a KISZÖV megyei elnöksé­ge. Az ülést augusztus 15-én délelőtt tartják meg a KI­SZÖV miskolci székházában. Magyarország regionális atlasza Készül Magyarország regio­nális atlasz-sorozata. Hazán­kat hat régióba sorolják, mindegyikről egy-egy kötet jelenik meg a következő év­ben. Bemutatják bennük a természeti adottságokat, a földtani, meteorológiai, talaj­tani viszonyokat, ásványi kincseket és mindazt, ami az ott élő emberekre vonatko­zik; az iskolázottság fokát, az egészségügyi és oktatás­ügyi helyzetet, a háztartási- gép-ellátottságot stb. Kísér­letképpen már megjelent az Alföld déli részének regioná­lis atlasza; az új kiadás már az 1970-es népszámlálás ada­taival jelenik meg. gaboltozatú présház van ott. Ezt egybenyitjuk a hajdani görög kereskedők 30 méter hosszú pincéjével, és ami régi anyagunk a szőlészetről, borászatról van, azt áttele­pítjük. Helyére a bodrogi ha­lászokról, mesterségükről, életükről gyűjtött és zemplé­ni helytörténeti anyag kerül. Együtt van már, raktárban, nem lesz vele sok munka. A múzeumban megmutat­ták az utat, de kalauz nél­kül kerestem meg a Bem utca 10. szám alatt (itt lakik Papp Miklós múzeum vezető, innen irányítottak a szőlőbe) a házat, és a szőlőhelyen saj­náltam, hogy a fás-virágos kertek között hegyre kapasz­kodó kis utcákon nem volt tokaji kísérőm. Kárpótlásul szőlőtőkék között beszélget­hettünk Tokaj kincséről. Szép termés ígérkezik — Harmadszor kapálnak már — tanultam meg gyor­san az aszú titkát. — Tudja mióta? A XV. század végén és a XVI. szá­zad elején, főként az ország három részre szakadása után kezdtek háromszor kapálni. A török elvette a legjobD bortermő vidékeket; ez virá­gozhatta fel Tokaj-Hegyalját. Rájöttek, hogy a háromszori kapálással elérhetik, hogy ne szeptemberben, hanem októ­berben legyen a szüret. A legszebb kora őszön aszúso- dik a szőlő. Együtt van a könyv anya­ga (csak kiadóra vár még), amit Tokajról, a tokajiról úgy állított össze Papp Mik­lós, hogy itthon és külföldön felkutatta azokat. a főként irodalmi forrásokat, amelyek a világhíres vidékről valaha megemlékeztek. Hogy úgy kutatott, ahogy ilyen mun­kára csak az vállalkozik, aki a kutatást is, a témáját is életformának érzi, az számá­ra a legtermészetesebb. Mint a legszebb mesét, úgy hallga­tom Tokaj fölött a városnak és borának igaz történetét. Az 1074-ben keltezett királyi oklevéltől (az idén kilencszáz éves jubileumát ünneplő nagyközségről ez tesz emlí­tést először) Tokaj-Hegyalja rekonstrukciós terveiig. Múlt és jövő egyformán örök a szőlőhegyen. MAKAI MARTA InlíflTJ PÉNTEK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. Lottó. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Bo- ross Lajos népi zenekara ját­szik. — 13.45: Nyári piac. Riport. — 14.00 Kóruspódium. —■ 14.08: Póni-parádé. Rádiójáték gyere­keknek. — 15.00: Hírek. — 15.10: Lajtha László: VII. vonósnégyes. — 15.31: Mozart: C-dúr zongora­verseny. — 15.59: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 16.00: A világgaz­daság hirei. — 16.05: Élő szó. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bemutatjuk új felvételeinket. Karikó Teréz Ver- di-áriákat énekel. — 17.39: Má- cza Janos köszöntése, születésé­nek 80. évfordulóján. — 17.57: Dinnyés József és a Kaláka­együttes műsorából. — 18.12: Hallgassuk együtt! — 18.58: Hall­gatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: A Belügymi­nisztérium Duna Művészegyütte­sének népi zenekara játszik. — 18.40: Kaleidoszkóp a fehér éj­szakáról. ,,S aranyszínű ég­bolt világít...” — 19.51: Éj­fél után a Néva-parton. — 20.07: Lírai percek éjjel ket­tőkor. — 20.15: A Fehér Éjsza­kák Művészeti Fesztivál tíz éve. — 20.32: ,.Üdvözlünk Puskin”. — 20.47: „Sugallatodban ihletett a dallam...” — 21.04: Bíborvörös vitorlák. Alekszandr Grin elbe­szélése. — 21.23: A munka, az álmodozás, a remény és a sze­relem jegyében. — 21.35: Lenin­grad 1943 júniusában. — 21.48: Az opálos fényű nyári éjszaká­ban. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Berlinből jelentjük ... — 22.45: Meditáció az öregedésről. — 22.55; Lengyel vár. Operett­részletek. — 23.15: zenekari mu­zsika. — 24.00: Hírek. — 0.10— 0.25: A könnyűzene orgonavir­tuózai. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. Közben 12.45: A ván­dorlegény. — 13.00: Hírek. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől hatig ... A Petőfi rádió zenedélutánja. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 18.20: Közvetí­tés az országos úszóbajnokság- ról. — 18.40: Magyar remekírók. Jókai: Kárpáthy Zoltán. II. — 19.42: A Wiener Sängerknaben énekel. — 19.53: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A Román Rádió és Televízió népi zenekara játszik. — 20.49: Köz­gazda a Lordok Házából. — 21.04: Félóra sanzon. —21.34: Ka­tedra. Pedagógusok műsora. — 21.54: Nagy siker volt! Christian Ferras hegedűestje a Zeneaka­démia nagytermében. (Ism.) — 23.00: Hírek. — 23.15: Verbunko­sok, népdalok. — 24.00—0.10: Hí­rek. Miskolci rádió: Borsodi Hangos Üjság. — A népfrontmunka nyá­ron. — Szünidőben. — KISZ- élet a határőrségnél. — Legújabb lemezünk. — Művelődő Borsod. — ízlés, az otthonok csinosítása és a vásárlások. — A méhész. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió: 17.18: Műsorismerte­tés. — 17.20: Hírek. — 17.25: Reklámműsor. — 17.30: Országos úszóbajnokság. — 18.30: A cojí- mari öregember. -I 18.40: öt perc meteorológia. — 18.45: Mű­sorainkat ajánljuk. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. —20.00: A vörös diplomata, n. Szovjet tévéfilm. — 21.05: Gondolatok a boldogságról. — 21.20—23.00: X. VIT. Közben: Kb. 22.10: Tv-hír­adó — 2. Bratislavai televízió: 14.20: Köz­vetítés a VTT-ről. — 15.55: Mese­játék gyermekeknek. — 16.50: Fecske. Ifjúsági magazin. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.00: Szórakoztató műsor. — 18.40: Esti mese. — 19.00: Hír­adó. — 20.00: önmagunknak. Ve­télkedő. — 21.30: Híradó. — 21.50: A szökevény. Amerikai tévésoro­zat. — 22.40: Gina Lollobrigida zenés revűje. Kiállítások: Miskolci Képtár: állandó kiállítás (nyitva 10-től 18 óráig). — Kossuth Művelődési Ház: André Kertész fotókiállí­tása (nyitva 10 órától este 6-ig). Filmszínházak: Béke (f4, hn6): Ion kapitány nyila (szí. román). (8): Ne csalj, kedves! (NDK). — Kossuth: (f3, f5, f7): Akinek van egy unokatestvére Bronxban (szí. angol). — Hevesy Iván Filmklub (fő, f7): Bohócok (szi. olasz—francia). — Fáklya (5): Csajkovszkij I—II. (másfélszeres helyárral, szí. szovjet). — Petőfi (f7): A nagy mesemondó titka (mb. szí. csehszlovák). — Szik­ra (5, 7): A leszámolás napja (mb. szí. szovjet). — Táncsics (5, 7): Sivatagi 13-ak (szovjet). — Tapolca-kert (8) : A pap fele­sége (mb. szí. olasz). — Hámor (4): A tizedes meg a többiek (magyar). SZOMBAT Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.16: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lányok, asszonyok! — 10.00: Hírek. — 10.05: Egy csokor macera . .. — 11.26: Liszt: H-moll szonáta. Petőfi rádió: 8,00: Hírek — 8.05: Részletek Ábrahám Pál Bál a Savoyban és Hawaii rózsája c. operettjéből. — 8.45: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 9.00: Hí­rek. — 9.03: Vörös Kálmán népi zenekara játszik. — 9.35: Berlin­ből jelentjük. — 10.00: Hírek. — 10.05: Szombat délelőtt... cbIIcis A Pamutfonóipari Vállalat Miskolci Gyára felvételre keres SZTK-ügyintéző részlegvezetői munkakör betöltésére egy fő női munkaerőt megfelelő végzettség­gel. Bér megegyezés szerint. A Miskolci Pamutfonóipari Vállalat felvételre keres 1 fő festő-mázoló szakmunkást, vala­mint hegesztő vizsgával rendel­kező lakatos szakmunkást. Bé­rezés megegyezés szerint. Jelent­kezni lehet a vállalat munkaerő­gazdálkodásán. ingafBan Beköltözhető szoba-komfortos lakás, két — szobának is hasz­nálható — üzlethelyiséggel, kü­lön lakásnak is eladó. Csabai kapu 41., emelet. Eladó: világos hálószobabútor darabonként is, cbédlőkredenc, alpakka evőeszköz, lapos tányé­rok, képcsőhibás Duna televízió. Wilhelm, Rácz Gy. 33. Hirschfeld Tibor családot ké­rem, csomagért jelentkezzen, Miskolc, Vörös Hadsereg útja III/2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom