Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-11 / 161. szám
Miskolc közlekedésének jelene és jövője III. 4 II reggeli csúcs + A Hősök terénél — a Kazinczy utcai kereszteződésben — is elkelne a forgalomirányító jelzőlámpa Tíz forintért kínálják négyszögölét Pusztuló szőlők a Hegy alján Tulajdonképpen csalókák a forgalomszámlálási adatok. A napi, átlagosan tízezer egységjármű nemigen mond semmit — vagy éppen, hogy keveset — annak, aki azt hallja: X útnak az óránkénti teljesitőképessege 1500 egységjármű. Egyszerű szorzás az egész: ha egy óra alatt 1500 egységjárművet képes az adott útszakasz átereszteni, akkor 24 óra alatt ugyebár huszonnégyszer ennyit, vagyis 36 ezer egységjárművet. Márpedig például a Szeles utca—Ady Endre utca kapacitása óránként 2000 egységjármű. a Kazinczy utcáé 1500. a Bajcsy-Zsiiinszkyé és a Szentpéteri kapué pedig különösen mutatós: 3000. Miért hát az aggodalom? Mert korántsem ilyen „egyszeregy'’ szerint alakul a forgalom. Nem folyamatosan, hanem hullámokban érkeznek a közlekedők. Más-más egy úttest terhelése hajnali 4-kor, megint más reggel 7— 8 óra között, s ismét változik 18—19 óra után. Arról már nem is szólva, hogy éjfél körül szinte elnéptelenednek az utak a városban is. És még valami: az sem mindegy, hogy nyár van-e, vagy tél. 6 és 9 között Miskolcon is a reggeli és a délutáni időszakban alakulnak ki a jellegzetes forgalmi csúcsok. A reggeli csúcs 6—9 óra között „fut le”, a délutáni járműforgalmi csúcs a tapasztalatok szerint 14—18 óra között van. Ilyenkor egy óra alatt egy-egy útszakaszon a napi átlagforgalomnak 10—25 százaléka bonyolódik le. Egy példa erre: Az 1969-ben végzett forgalomszámlálás idején azt is vizsgálták, hogy reggel 7—8 óra között (tehát egyetlen óra alatt) mennyi a személyi utazások száma. Megállapították, hogy villamoson és autóbuszon összesen 24 538, A vállalat nem kis feladat megoldásához fogott, hiszen hasonló létesítménynek még nem volt az építője — ám példás üzemszervezésének és az ilyenfajta külföldi építkezéseken már tapasztalatokat szerzett szakmunkásoknak köszönhetően végül is kitűnően felelt meg a követelményeknek. Huszonegy havi munka után július 6-án átadásra került a szálló, amely a kivitelezését tekintve, elfogulatlan vélemények szerint, vetekszik a B-kategóriájú szállodákkal. (Az építés ideje alatt egyébként a vállalat a miskolci megbízásainak is eleget tett, ami a fő feladata: a többi közt felépítette a MÁV nemrég — határidő e#ítt — átadott, kiemelkedően jónak értékelt szociális épületét.) Az ágcsernyői átadási ünnepségen többek között részt veit a csehszlovák közlekeszemélygépkocsin és motor- kerékpáron 2454 személy utazott, ki munkába, ki hivatalos ügy miatt, ki haza, vagy vásárolni, iskolába stb. Csaknem 27 ezer ember közlekedett ebben az egyetlen órában a 24 órára jutó 315 ezerből. Csakhogy a 27 ezer közlekedő is más-más arányban jelentkezett a város különböző pontjain. A lakóterületről indulók aránya az egész napihoz képest 12—17 százalék volt. Az ipari területre érkezők ugyanakkor 15—25 százalékot képviseltek. A városközpontba érkező utasok száma pedig csaknem 19 százaléka volt az egész napi forgalomnak. Ötvenkétezer jármű naponta A járműforgalom napi átlaga az akkori számlálás időszakában kevés híján 52 ezer járműegység volt Miskolc 335 kilométer hosszúságú úthálózatán. Azóta ez a szám — mint korábban már említettük — a legszerényebb becslések szerint is kb. 20 désügyi miniszter, városunk vezetőit pedig Bárczi Béla tanácselnök képviselte. Az építők munkájának elismerését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy közülük tizenegyen magyar miniszteri, illetve csehszlovák kormány- és miniszteri kitüntetést kaptak. Amellett, hogy az impozáns munkásszálló az ország határain túl öregbíti a magyar — közelebbről a miskolci — építőipar hírnevét, közvetve többféle hasznot is jelent városunknak. Felépítése növelte a MÉV bevételét — tehát a tanácsét is — másrészt a vállalat szakemberei olyan tapasztalatokra tettek f«zert, amelyeket a majd Miskolcon építendő, hasonló létesítményeknél hasznosíthatnak. T. I. százalékkal nőtt, ami azt jelenti. hogy napjainkban átlagosan 60—65 ezer járműegység folyamatos és zavartalan közlekedését kell biztosítani városunk közforgalmi útvonalain. Ezek túlnyomó többsége viszont mindenképpen érinti a belváros „allergiás” csomópontjainak valamelyikét, vagy esetleg többet is közülük. S nyilván gyakorta a forgalmi csúcs idején „fut össze” egy részük. Nem véletlen tehát, hogy már a csúcsidőszakok közeledtével is a terelő vagy gyújtőutak és a főforgalmi utak kereszteződésében hosz- szú kocsisorok állnak, remélve, hogy majd csak átsurranhatnak valahogy a szűnni nem akaró gépjárműhullámon. Van rá eset, hogy például a Madarász Viktor utcánál 15—20 percet kell várakozni, míg végre sorra kerül a Palóczy utca felé tartó autós, hogy „átvágja- verekedje” magát a Kazinczy utca kereszteződésén. — Ide mindenképpen forgalomirányító lámpa kellene! — sürgetik a szakemberek. Hát még az autósok, akiknek éppen ennél a csomópontnál a ..kilátással” is meg kell küszködni! Hisz oly szerencsétlen helyen van az útkereszteződés, hogy félkocsival „be kell lógni” a Kazinczy utca belső sávjába, ha nem akarnak kellemetlen következménnyel járó „találkozást” a villanyrendőr felől érkezőkkel. Merthogy a szemközti sarkon elhelyezett forgalmi tükröt is rejtik az út- széii lombok! (Folytatás az 1. oldalról) A legutóbbi kooperációs tárgyaláson a Hernád menti vízmű építésében érdekelt összes vállalat képviselői részt vettek. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat azt ígérte, hogy most már mindössze két-három hónapos késésre lehet számítani. A másik fővállalkozó, a Ganz-MÁVAG viszont emiatt már csak jóval később fejezheti be a szerelést. Hozzájárul ehhez az is, hogy a berendezéseket két berlini és egy lipcsei vállalattól rendelték meg és még nem érkeztek meg. Tegnap kint jártunk a vízműnél Ivántsó Ivánnal, az építkezés műszaki ellenőré\ áltozás a Cracovia expressz közlekedésében A MÁV Miskolci Igazgatósága közli az utazóközönséggel. hogy árvíz miatt a Cracovia expresszvonat közvetlen kocsijai Krakkó— Keszthely, illetve Krakkó— Szeged között további intézkedésig nem közlekednek. A Cracovia expressz a korlátozás idjén csak Kassa—Keszthely között továbbítja a csehszlovák vasutak közvetlen kocsijait. A változás a belföldi menetrendet nem érinti, tehát Miskolc Tiszai pályaudvar és Keszthely, valamint Miskolc Tiszai pályaudvar és Szeged között megmarad a közvetlen vasúti ösz- szeköttetés. Családvédelmi ankét 3 csokoládíf árban Nagy érdeklődéssel kísért családvédelmi ankétot rendeztek tegnap délután a városi Vöröskereszt szervezet, valamint a diósgyőri csokoládégyár vezetői a gyár tanácskozótermében. A rendezvényen — ahol több általános egészségügyi, nővédelmi, szociológiai, családjogi stb. előadás hangzott el — az üzem dolgozóinak többsége, elsősorban a nődolgozók vettek részt. Az előadásokat kötetlen beszélgetés követte. Ennek során többen kértek tanácsot egyéni gondjaik, problémáik orvoslására. REFLEKTOR Ma Budapesten a MUOSZ- ban sajtótájékoztatón ismertetik a 73. nemzetközi mező- gazdasági, élelmiszeripari gépes műszerkiállítás előkészületeit. Baján befejezi egyhónapos nyári játékát a kecskeméti Katona József Színház társulata. Debrecenből elutazik a finn kulturális küldöttség. >k Győrött megkezdődik a Bolyai János matematikai társulat országos vándorgyűlése. ★ Kaposvárott Mongólia nemzeti ünnepe alkalmából magyar—mongol barátsági ülést rendeznek. ^ Kondoroson országos uborkatermesztési tanácskozás kezdődött. Pécsett bútoripari, lakberendezési találkozón vesznek részt a szakemberek. + Szombathelyen a Vas megyei kereskedelmi igazgatók az időszerű árpolitikai feladatokról tanácskoznak. vei. Sajnos, a látottak alapján nehezen képzelhető el, hogy az épületek többsége a legutóbb kitűzött határidőre elkészülhet. Eddig csupán a szivattyúházat adták át az építők. Július elsejétől ötven egyetemista is segédkezik a vízmű befejezési munkálatainál. Az ÉÁÉV a műszaki ellenőr szerint naponta 90 szakmunkást és segédmunkást biztosít a 200 millió forintos beruházáshoz. Az időjárás úgy hozta, hogy az idei nyáron — előreláthatólag — nem okoz gondot a város ivóvízellátása, így a vízhiány most nem sürget. Sajnos, ez semmi biztosítékot sem ad a jövő nyárra, hiszen a műszaki ellenőr szerint legfeljebb csak a jövő év végén érkezhet A hegyaljai pincék ne- mespenész-bársonya alatt érik a tavalyi termés. A kiemelkedően jó termés — legalábbis ami az aszú mennyiségét illeti. Ember- emlékezet óta kevés olyan jó aszús év volt, mint a tavalyi. De aki szüret táján megfordult Mádon, Tolcsván, Tarcalon és a többi bortermelő községben, az láthatta, mi okozza a legnagyobb gondot e vidéken. A dúsan rakott tőkék között sok ezer diák és katona szorgoskodott. A helybeli munkaerő ugyanis mindig kevés, de különösen kevés, ha aszúban gazdag a szüret. Miniszteri tanácskozás És ez csak egy a sok probléma közül. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén még jó néhányat felsoroltak és mérlegeltek a szakemberek. A pesszimistábbak így fogalmaztak: veszélyben forog a Hegyalja jövője. De a vita legoptimistább részvevője sem rejtette véka Iá aggodalmát, s az egész testület egységesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy sürgősen intézkedni kell. A végrehajtó bizottság ülése tulajdonképpen előkészítette azt a miniszteri tanácskozást, melyet a közeljövőben — előreláthatólag Miskolcon — rendeznek a hegyaljai szőlők rekonstrukciójáról. Visszaesett a telepítés Évről évre fogynak a szőlők. A kívántnál lényegesen lassúbb ütemű telepítés — az állami gazdaságban is visszaesett a rekonstrukció! — nem tudja pótolni a parlagon hagyott szőlők miatt bekövetkezett területcsökkenést. Idézet a vitára bocsátott jelentésből: „Ma már ott tartunk, hogy a termő szőlő négyszögölét tiz forintért meg lehet vásárolni, de esetenként az adókötelezettség átvállalásáért is használatba vehető’’. A kisárutermelők egy része teljesen elveszítette termelési kedvét, más része pedig, ha műveli is még szőlejét, felújítására már nem áldoz. Téved, aki azt hiszi, hogy csupán néhány öreg szőlősgazdáról van szó. A Hegyalján 13 és fél ezer egyeni szőlő- tulajdonos van. az összes terület 50 százalékát — 3200 hektárt — ők művelik. Már amennyire a gyakran 50 évnél meg az ivóvíz a Hernád partjáról Miskolcra. A Ganz-MÁVAG csak egy hónap múlva foghat hozzá a berendezések szereléséhez. Sajnos, a műszerek, a relék és a tolózárak még hónapok múlva sem érkeznek meg külföldről. A vízmű, ha késve is, korszerű felszerelést kap és üzemeltetéséhez kis létszámú, de jól képzett szakembergárdára lesz szükség. Számukra már felépítették a létesítmény mögött sorakozó kis családi házakat. A beruházás átadásáig összesen ötven kút „szolgálja” majd a vízmüvet, amely kapacitása a megye- székhely ivóvízigényének 15 százalékát fedezi. (nagy) is öregebb, alacsony termőképességű szőlőket még művelni lehet és érdemes! Érdekek ütköznek A hegyaljai bor mindmáig keresett exportcikk. Termelése kifizetődő, hiszen egy liter tokaji bor előállítási költsége 45 forint, világpiaci ára viszont egy dollár, azaz 60 forint körül mozog. A kül- és belföldi kereslet azonban csak úgy tartható, illetve fokozható, ha nevéhez, híréhez méltó minőségben kerül a piacra. Nos, néhány olyan jelzés ás érkezett az utóbbi időben a hazai és külföldi kereskedelemtől, mely a minőség fokozottabb védelmére int. A szőlősgazdák v szont úgy vélik — és ebben igazat adott nekik a végrehajtó bizottság is —, hogy a jelenlegi adó-, felvásárlási és árrendszer nem ösztönöz a minőségi borok előállítására, több évig tartó kezelésére. A korábbi években körülbelül 10 ezer hektoliter „minőségi” bort értékesítettek a hegyaljai termésből, tavaly azonban már csupán ezer hektolitert. Érdekek ütköznek a hegyaljai termés felvásárlásánál. A borkombinát szívesebben vesz szőlőt, illetve mustot, mint bort. Saját szemszögéből nézve, érthető az álláspontja, hiszen nemcsak felvásárló. hanem termelő gazdaság is egyben. A kisárutermelők és a szövetkezetek így kénytelenek lemondani a haszon egy részéről. Pedig a termelés költségei évről évre nőnek, különösen a magasabban fekvő szőlőkben, melyek sok kézi munkát igényelnek. kapjon export jogot! Üjabb érdekellentét jelentkezik a bor felvásárlásánál, értékesítésénél. A borkombinát nem exportálhat. A haszon tekintélyes hányada a boripari trösztnél és a Monimpexnél csapódik le, nem kerül vissza a termelőkhöz. A végrehajtó bizottság szükségesnek tartja az ár-, adó- és felvásárlási rendszer felülvizsgálatát, illetve olyan irányú módosítását, hogy a termelési költségek a kis- és nagyüzemekben egyaránt megtérüljenek, biztosítsák a bővített újratermelést. Nagyobb támogatást kérnek a nagyüzemek a telepítéshez, de segíteni kell a kisáruter- melőket is a szőlők felújításában. (Például kölcsönökkel.) Mindez, és még sok más kérdés is napirendre kerül a már említett miniszteri tanácskozáson. Reméljük, a szakembereknek sikerül új, az eddiginél biztosabb alapokra helyezni a rekonstrukciós munkát. Hegyalja jövője ugyanis nemcsak gazdasági kérdés, gazdag történelmi múltja miatt nemzeti ügyünk is. B. D. Gépgyári ülnökök Június végén a Diósgyőri Gépgyár műszaki házában 65 bírósági ülnök tette le az esküt és kapta meg megbízó- leplét. A gépgyári ülnököl* jó munkáját bizonyítja, hogy a megválasztottak 98 százaléka már az előző választási időszakban is gyakorolta ax ülnöki teendőket. 21 hónap — 11 kitüntetés Átadtak az ágcsernyői munkásszállót Két esztendeje hírt adtunk róla, hogy a kelet-szlovákiai Agcsernyő \asúti határállomásán —amelyen keresztül bonyolítja le északi szomszédunk a Szovjetunióval való árucsereforgalmat — 400 személyes munkásszálló felépítésére a Miskolci Építőipari Vállalat kapott megbízást a minisztériumi fővállalkozótól, az ÉMEXPORT-tól. Városunk tanácsi vállalata a Budapesten működő IPARTERV tervei alapján a megbízásától számított két hónap múlva. 1971. október 1-én kezdte meg a kivitelezést, mégpedig oly módon, hogy mérnökei irányították az építkezést, amelynek munkásai 95 százalékban a fővállalkozóhoz tartoznak, s hazánk különböző részeiből verbuválódtak. (Folytatjuk) RADVANYI ÉVA Késnek az import berendezések Lassan épül a vízmű
