Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-09 / 159. szám
Századokon át azonos tankönyv jf: Gadányi Jenő egyik önarcképe Május 26-tól július 1-ig lehetett megtekinteni a Miskolci Galériában Gadányi Jenő emlékkiállítását. Hozzávetőleg 1500-an nézték meg a tárlatot, ami — ismerve Miskolc sajátos helyzetét — talán nem is olyan rossz szám. Érdemes belelapozni a vendégkönyvbe. Ilyen bejegyzéseket találunk: „örülök annak, hogy Miskolc, mint az ország legnagyobb városainak egyike, helyet ad a modern művészetnek. Külön öröm a Galéria." „Sajnálatosan igaz Végvári Lajos bevezető mondata: Gadányi Jenő művészete alig-alig ismert előttünk. F* I rr t j • _ r • j Ez a kiállítás sokat tett a helyzet megváltoztatásáért. Mi FllfflTTIll VPSZftll IlVíil*l rOVririli mindenesetre köszönjük a kiállítás rendezőinek a szép él- 1 U1UU1U» tOliVII 11 JULI Ki^J vll/lU ményt." 1 an anyagcsökkentés a középkorban A korabeli dokumentumok alapján biztosra vehető, hogy Esztergomban már 1000 körül működött iskola. Hegedűs Raj- mund, az Esztergomi Tanítóképző Intézet tanára, akt a város oktatási múltjának hosszú idő óta lelkes kutatója, néhány írásos dokumentum és a középkori ismeretek alapján megközelítő képet állított össze arról, hogy mit és hogyan tanítottak a múlt iskoláiban. Munkájához a legfőbb forrást az esztergomi főszékesegyházi könyvtárban őrzött kéziratok, elsősorban a Szálkái Kódex (Szálkái László későbbi herceg- prímásnak Sárospatakon több éven át írt jegyzetanyaga), valamint a Széchenyi Könyvtárban levő, minden bizonnyal az esztergomi káptalani iskolában készült 224 levélből álló kézirat jelentette. Az aktív találkozás az élő művészettel minden magyarázatnál többet ér. Nem jelenti ez azt, hogy az ,okos értelmező szóra nincs szükség. A napokban Dévényi Iván művészettörténész utazott városunkba (Esztergomból), hogy diavetítéssel illusztrált előadást tartson Gadányiról. Megint ünneprontók vagyunk, de nem hallgathatunk a gyér látogatottságról. A vendégkönyv bejegyzése szerint is ismeretlen Miskolcon ... Gadányi művészete. A logikus az lett volna, ha az érdeklődők most hasznláják ki az alkalmat, amikor Gadányi barátja, műveinek szakavatott ismerője beszél róla. Dévényi Iván dicséretes tárgyismerettel, ugyanakkor bensőséges hangon szólt Gadányiról: az emberről, akinek küzdelmes, nehéz életútja volt, de mindvégig töretlenül megőrizte emberi és művészi tisztaságát, hűségét. Ma már látjuk, hogy Gadányi egyik legjelentősebb alakja századunk piktúrájá- nak. Mindig lépést tartott a legújabb formai törekvésekkel, anélkül azonban, hogy az absztraktig, nonfiguratívig elment volna. Az előadáson jelen volt a mester özvegye, a kedves Sisi néni is, aki baráti beszélgetésen szívesen válaszolt az érdeklődők kérdéseire. Tőle tudtuk meg, hogy Gadányi népszerűsége egyre nő. Olyannyira, hogy újabban ügyes „üzletemberek” már hamisítani is próbálják Gadányi képeit. Két kísérlet is volt erre, Gadányi özvegye — a mester legjobb ismerője — azonban leleplezte a csalókat. Szükség van (lenne) az ilyen előadásokra, meghitt baráti találkozókra a művész, a művészettörténész és a közönség között. Ha tanácsot adhatnánk a Galéria lelkes és ügyszerető vezetőinek, az csupán az időpontra vonatkozik: szerencsésebb, ha a tárlat nyitva tartása alatt, tárlatvezetéssel is egybekötve tartanák ezeket az előadásokat. HORPÁCSI SÁNDOR Egerben tegnap ünnepélyesen megnyitották a filmművészet tárgykörével foglalkozó nyári egyetemet. A rangos nemzetközi rendezvény a Francia—Magyar Baráti Társaság, valamint a francia filmszövetség kezdeményezésére jött létre. Az egri nyári ' egyetemre 44 vendég érkezett Francia- országból. A kéthetes progZselici nap Somogy és Baranya megye illetékesei két évvel ezelőtt együttműködési megállapodást kötöttek a két megyére kiterjedő Zselicség múltjának felkutatására, jelenének megörökítésére. Ezt a célt szolgálja a minden évben más-más zseilici faluban megrendezett zselici népművészeti nap is. Tegnap a Somogy megyei Kercseliget községben került sor a Zselici napra, amelyen a táj népművészetét mutatják be. Baranyai és somogyi zselici népi együttesek adtak műsort. Szegedi 99 99 M m ff műgyűjtő kiállítása A Szegedi Ünnepi Hetek eseménysorozatának egyik érdekes rendezvényeként a Bartók Béla Művelődési Otthonban tegnap délelőtt ünnepélyesen megnyitották a szegedi műgyűjtők klubjának kiállítását. Ez alkalommal Lucs Ferenc védett jellegű gyűjteményéből Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Glatz Oszkár. Tornyai János, Koszta József. Rudnay Gyula, Rippl Rónai József, Aba Novák Vilmos, Csók István, Szőnyi István festményeit mutatták be. ram javaslataik, kívánságaik figyelembevételével készült, i Huszonhat magyar játékfil- ' met' és számos kisfilmet mutatnak be. A filmművészeti nyári egyetem vendégei vasárnap délelőtt Eger nevezetességeivel ismerkedtek, délután Kovács András filmrendező tartott bevezető előadást. Mint a kutató megállapította, a tananyag két nagyobb csoportot alkotott. Az egyikbe a középkori általános műveltség törzsanyaga, a gramatika, a dialektika és a retorika, a másikba pedig az aritmetika, az algebra, az asztronómia és a zene tartozott. Míg az első csoport tananyaga kötelező volt, a másodikból csak azt tanították, amit a helyi sajátosságok megköveteltek és lehetővé tettek. Bér legtöbbször századokon át ugyanazt a tankönyvet használták, a magiszterek és rektorok a kor követelményeihez igazították az anyagot, kommentálták, magyarázták azt. A tanítás HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Népdalok. 13.51: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.06: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.11: Kóruspódium. — 14.22: Sándor Judit énekel. — 14.14: Pipacsok útján, gesztenyék útján. — 15.00; Hírek. — 15.10: A két Lotti. Rádiójáték. (Ism.) — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Ha New York egy hétre villany nélkül maradna... — 16.15: Az Állami Népi Együttes műsorából. — 17.00: Hírek. — 17.05: Európa ke- resztútiain. V. Az első menet. — 17.30: Ludovic Spiess énekel. — 17.45: Van új a Nap alatt! — 18.00: Sajtókonferencia — a MÁV- nál. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe! — 10.00: Esti Krónika. — 19.30: Frank Sinatra búcsúhangversenye 1971-ben. Dos Angelesben. — 20.11: A hét rádióhallgatója. — 20.31: Lemezmúzeum. — 20.56: Hírek. — 20.59: Szentendrei Klára és Lovass Lajos nótákat énekel. Lakatos Lajos cimbalmo- zik. — 21.30: Mikrolánc. — 22.00: Hírek. — 22.20: László Margit ooerettfelvételeiből. — 22.40: Derűre is derű .. . Csehov jelenete. — 23.04: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Bundschuh István steyer-citerán játszik. Petőfi rádió: 12.03: Haydn és Beethoven kamarazenéjéből. — 12.43: Padba vésett üzenet. — 13.00: Hírek. — 13.03: Richard Strauss: Svmohonia domestica. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. — 14.00: Kettőtől hatig . . . A Rádió kívánságműsora. — 18.00- Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Üj könyvek. — 18.23: Közkívánatra! — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika H. — 20.25: A rádió da’színháza. Hét pofon. Musical hét részben. I. rész. — 50.58: Sport, tánedal, könnyűzene. — 22.30: A hét zeneműve. (Tsm.l — 23.00: Hírek. — 23.15: Táncz*"ie négy városból. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: A riportereké a szó... — ..Kiváló” borsodi termékek. — A leninvárosi védnökségekről. — Filmzene. — Tudósítóink jelentéseiből. — Hogyan keresik az új utakat — az Észak-magyaror-szárt Állami Éoí- tőipari vállalatnál? — Korunk ötletei, praktikus újítások. — Operarészletek. Bratislava! televízió: 17.05: Hírek. — 17.10: Fair play. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.00: A gitár és a cimbalom vetélkedő- le. — 19.00: Híradó, maid kommentár. — 20.00: Ketten. Tévéfilm. — 21.00: Híradó, majd kommentár. Filmszínházak: Béke ff5): Lánv a szabadcsapatban (színe-; NDK). — (7): West Side Story I—n (színes amerikai, dupla helyárral!) — Kossuth (f3. f5. f7): Az Androméda törzs (magyarul beszélő színes amerikai). — Filmklub (5): Andrei Rubliov I—H. (szovtet. dupla helyárral!) — Fáklya (fa. f7): Tudósítás az alvilágból {magvarul beszélő lengyel, is éven felülieknek!). — Petőfi (fő. f7): És üdvözlöm a fecskéket (színes csehszlovák). — Szikra (5. 7): A siker lovagjai (magyarul beszélő szovjet). — Táncsics (5. 7): Szabad lélegzet (mag->-ar. 16 éven felülieknek!) — Tanolea-kert ff9): A 2fl-es ccap- dáia (magcaml beszélő színre amerikai, 18 éven felülieknek!) módszere állandóan korszerűsödött. Míg például a X. században csak római számokat használtak, fejben és ujjal számoltak, addig a XIII. század elején általánossá vált az arab számjegyek használata, a helyiérték és a zéró alkalmazása. Ekkor bővült a műveletek köre, a négyzetre emeléssel és a gyökvonással. A középkor iskoláiban, így az esztergomi káptalani iskolában is a diákoknak nagyon sokat kellett könyv nélkül tanulniuk. Könyve (kódexe) ugyanis többnyire csak a tanítónak volt. Az emlékezetbe vésést megköny- nyítették azzal is. hogy versbe foglalták az ismereteket. — Ságvári (Ady Műv. Házban) (5. 7): Pisztolypárbaj (színes angol). — Hámor (4): öreg rablő nem vén rabló (magyarul beszélő szovjet.) KEDD Kossuth rádió: 8 90: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a yidék kulturális programjábói. — 8.20: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. — 8.45: Harsan a kürtszó! — 9.20: A rádió operaszlnpada. Pucinni: Manon Lescaut. Négy- felvonásos opera. — 11.32: Mi és a nemzeti múlt. (Ism.) — 11.52: Indulók. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Barokk zene. — 9.69: Hírek. — 9.03: Németh Gábor táncdalaiból. — 9.20: Népdalok. — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. A Miskolci Pamutfonőiparl Vállalat felvételre keres segédmunkásokat és takarítónőket. Bérezés megegyezés szerint. -Jelentkezni a vállalat munkaerő- gazdálkodásán lehet. A Beton- és Vasbetonipari Művek Alsózsolcai Gyára. Alsózsol- ca azonnali belépéssel felvesz női dolgozókat, betanított munkás munkakörbe. Jelentkezés a munkaügyi csoportnál. Az MHSZ Gépjármű- vezetőképző Iskola SZGK-TANFOLYAMOT INDÍT 1973. augusztus 1-én Jelentkezési határidő: július 25. mindennap 8-17 óráig Jelentkezni lehet: Miskolc, Rákóczi u. 12. fszt. 4. A tMfolyam időtartama: 8 hé? Mese a cicákról... Mint annyi otthont széles e hazában, X-ék családi házát is gazdagította egy gipszcirádás blondel keretű festmény. A kép — részletes leírása, azt hiszem, felesleges — két angóracicust ábrázolt idilli környezetben. A változó ízlés már évekkel ezelőtt a padlásra űzte a macskákat keretestől. A család meg is feledkezett róluk, csak nagyapa hozott néha a padlásról hírt: a macskák még mindig tartják magukat, nem fogytak egy dekányit sem, úgy látszik, egerésznek. Ámbár fehér szőrüket már belepte a por, de hát szép a szürke meg a fekete angóra is. Ezek a viccek részint a nagymama bosszantására születtek, részint az unokák szórakoztatására, akik többnyire továbbfejlesztették az ötleteket. A kisebbik azonnal javasolta: mosdassuk meg a kicsi cicákat. Lecipelték a képet — mert futotta a nyári szünetből, meg szerették a balhét — s szivaccsal meg szappanos vízzel nekiestek. S csodák csodája (nem, nem egy Tor- nyay került elő, pedig ilyesmi is előfordult már) teljes szépségükben felfény- lettek a cicák. Az egyik egy darázs röptét figyelte piros szemével, a másik a pamutgombolyaggal látszott játszadozni. — Na, most mi lesz? — kérdezte nagymama a gyerekektől. Tényleg, mi a csudának dolgoztak ennyit ezzel a vacakkal... Most is a kisebbik találta fel magát: célba lövünk. S már hozták is a légpuskát. Nagyapa azonban leállította őket: először is nem nagy dolog két ekkora dögöt eltalálni... A gyerekek azonban nem hagyták magukat: úgy gondoltuk, hogy tintaceruzával anatómiailag felosztjuk a cicusokat — fartő, lapocka és így tovább, s akkor már nehezebb a célzás. Nagyapát nehezen lehetett kihozni a sodrából. — Az elképzelés tulajdonképpen nem rossz, de ezek a macskák nem úgy vannak ábrázolva, hogy anatómiailag kitapogathatok, meg aztán nézzétek (itt megfordította a képet), milyen kitűnő vászon ez, valakinek oda kell ajándékozni, aki festeget. — Egy frászt! — lépett közbe nagymama. — Majd elvisszük a bizibe. — Nem fog menni mama, ott értenek a képekhez — szólt komolyan a nagyobbik gyerek. — Nem is festményként ..karom én eladni — kardoskodott a nagymama, de hátha a keret, meg a vászon érték ... A macskákat becsomagolták s a két fiú meg a nagymama (megegyeztek, hogy a vételár a gyerekeké) elindult a Bizományi Áruházba. Az átvevő helyen elég sokan voltak, de nagymama, aki ismerte az egyik pénztárosnő húgát, aki pedikűrös, kihívatta a becsüst. — Nézze — kezdte az üzleti tárgyalást — miközben a gyerekek kuncogtak, brü- högtek, s minden önfegyelmükre szükségük volt, hogy ki ne robbanjon belőlük a nevetés. Nézze — ismételte meg a nagymama —, nem akarom itt kicsomagolni, , de talán van még erre is kereslet, s azzal meglazította a papírt, s kicsit fellebbenté a szakember előtt. A kisebbik fiú nem bírta tovább, bero- .ant a naftalinos télikabátok közé, fejét kifúrta a ruhatömegbe s röhögött, hogy majd megszakadt. Így nem lehetett tanúja a nagy jelenetnek. A becsüsnek egy arcizma sem rezdült, mikor megpillantotta a képet. Bólintott, s lehalkította a szavát. — Asszonyom, úgy elvinnék ezt innen, mint a cukrot, nem képzeli, mennyien keresik az ilyenféle dolgokat. De a törvény ... Sajnos giccset nem szabad átvennünk. — Nahát, ezek se remekművek — bökött nagymama a biziben látható képekre, csak azért, hogy lássa a becsüs, kivel van dolga. A szakember finoman elmosolyodott, s csak ennyi mondott: Ne szólj szám, nem fáj fejem... A gyerekek pedig cipelhették vissza a cicákat. Nem, a vásárban kezdetben sem reménykedtek, de azt hitték, nagyobb lesz a hecc. A cicák ott pihentek a gangon — nagyapa morgott, hogy a gazember kölyköknek már nem akaródzott felvinni a padlásra — mikor 1300-as Fiatján a ház elé suhant Giziké. A kedves fiatalasszony, aki innen került el a házból, rohanásai közben mindig megpihent nagymamánál. Egy kötődének volt az üzletszerzője; rengeteget dolgozott, sokat keresett. Gizi rendszerint így kezdte: Hulla vagyok... lekötöttem, megvettem, kifizettem, átvertem, esetleg: átvertek... Gizi gyors volt, mint a villám, s végtelenül ügyes. Vitte valamire. Nem úgy, mint nagyapa. (Ezt nagymama szokta mondogatni.) Az asszonyka slusszkulcsát lóbál- gatva csodálatos kötött holmijaiban ledobta magát a kerti székbe, majd fel- sikoltott (éppen szemben ült a félig csomagolt macskákkal): — Isteni cicu- sok vagytok. Itt a kocsi, azonnal elszállítom őket, ha megegyezünk! — De édes fiam — kezdte nagymama —, hát éppen téged csapjalak be, akit gyerekkorától ... — Engem nehéz lenne, Irma néni — nevetett Gizi. De azért tessék ötszáz froncsó, s viszem a dögöket. Víkendtelkünk szomszédja — a név úgy ebe. nem fontos — képet keres a vityillójába. Tetszeni fog neki. Mert olaj, ugyebár, nem is kicsi és derűs a téma. A keretről nem is beszélve. Különben nem kell félteni a tagot, van kocsija, háza, telke; most már a „művészetre” is áldozhat. Ezt már a volánnál mondta Gizi, majd úgy elporzott, mintha itt sem lett volna. A macskák pedig repültek, hogy annyi évi száműzetés után elfoglalják méltó helyüket. (gyarmati) Már hamisítják is... Még egyszer Gadányiról
