Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-05 / 156. szám
a miskolciaké a szó Nálunk is lehetne „mini-óvoda” A napokban adott hírt a rádió egy érdekes tervről: Békéscsabán ősztől ..mini-óvodákat” hoznak létre. Nyugdíjas pedagógusok foglalkoznak majd öt-tíz gyerekkel, s költségeiket a szülők közösen fedezik. Miskolc tanácsi vezetőinek figyelmébe ajánlom ezt a kezdeményezést. Közismert, hogy városunk óvodái túlzsúfoltak, és sok felvételi kérelmet vissza kell utasítani. A társadalmi szervek — elsősorban a Hazafias Népfront — segítségével nálunk is létre lehetne hozni ilyen „mini-óvodákat”. Sok szülőn segítenénk ezzel. B. J. Áru-király új ruhája Aki vásárolni jár, tudja, hogy a kenyeret kötelező, a boros-, pálinkáspalackot illik becsomagolni. Tudják ezt a kereskedők is, s éppen ezért nem lenne helye a meditációnak, ha ez a gyakorlatban is mindig így lenne. Bizony megesik, hogy áru-király meztelenül mutatkozik az utcán, de ez — nem úgy, mint a mesében — másnak is szemet szúrhat, nemcsak a romlatlan, előítéletektől mentes gyereknek. A csomagolás nagy korszakát éljük, s amellett, hogy egyre több napi cikk kap díszes külsőt, amely egyaránt szolgálja az áru védelmét és az áru vagy a termelő reklámját, az ..adjusztálás” többnyire ízléses és ízlést formál. Gondoljunk csak a tucatnyi fajta kávéra, cukorkára, cigarettára. Persze, azért még mindig vannak előre nem csomagolható termékek, s a papírt hajtogató fürge kezekre egy sokkal fejlettebb technikájú kereskedelemben is szükség lesz. S hogy mi a helyzet most? A kenyeret, bár már a miskolci üzletekben is kapható a fóliás kenyér, csomagolni kell. Ebben egyetért a fogyasztók és a kereskedők tábora, s az sem titok, hogy a veknit borító papír nem bírja ki hazáig az utat. Az még csak jó, ha a kedves vásárló abban a bizonyos barna papírzacskóban kapja a „mindennapit”, mert, ha már nem szép. de legalább tartós. Viszont drága is, jobban mondva drágább, mint az a fehér, vékony, könnyen szakadó csomagolópapír, amelyet „kalappapír” néven tisztel a szakma, s amely, úgy látszik, kiszorítja a jó öreg staniclit. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál nemrég tartott brigádvezetői értekezleten hangzott el. hogy túlságosan sokba kerül a csomagolás. (Az egymilliárdos forgalom mellett hárommilliót fordít a vállalat az előre nem csomagolható termékek üzleti „öltöztetésére”.) Az egyik kereskedő nem kis büszkeséggel azt bizonygatta, hogy az ő boltjában az utóbbi hónapokban a felére csökkentek ezek a költségek, ami valójában annyit jelent, hogy kisebb, vagy éppen rosz- szabb minőségű lett az a papír, amelybe a kenyeret burkolják. Az italosüvegeket pedig egyszerűen nem csomagolják be... Hogy a vizes, csöpögő tejestasakokról ne is beszéljünk. (Jó ellenpélda viszont, hogy a Weidlichben mindezt kérés nélkül megteszik.) Az efféle költségcsökkentő akcióval nemcsak a fogyasztó, hanem a vállalat vezetősége sem ért egyet, hiszen a milliárdos vállalat aligha érhet el úgy jelentős nyereségnövekedést, ha az áruhoz jogosan járó papírt spórolja meg. Talán nem is azon kellene bánkódni, hogy a csomagolás hárommillióba kerül. A mondat ugyanis másként is rrlegfogalmazható: a vállalat „csak” hárommilliót költ egy év alatt a csomagolásra. Mindez csupán nézőpont kérdése. Az viszont aligha kétséges, hogy most a vállalati nyereség növekedése, vágj' a fogyasztói érdekek csorbítatlansága érdekében áldoztunk-e ennyi helyet és ennyi papírt erre a témára... B. I. Esti telefon Halló, ifjúsági klub? A Déli Hírlap június 21-i szamában „Nem értek egyet a válasszal” és „Nincs választék” címmel megjelent fogyasztói észrevételeket kivizsgáltattam. A vásárlók jogos megállapításaira vonatkozóan intézkedtem, a 104. Kedvelt szórakozásaim közé tartozott nyáron a kertmozi látogatása. Szeretem a filmeket, de a nagy hőségben ugyancsak meggondolom, hogy beüljek-e egy zárt, rossz levegőjű helyiségbe. A Népkertben viszont — évekkel előbb — szívesen nézVálaszolt a MÁV A május 28-án megjelent „Korán íut be a vonat” című cikkre a MÁV áz alábbi választ küldte: „Az előző évi menetrendben a Hidasnémetiből 5.34- kor induló és Miskolcra 7.13- kor érkező személyvonat — annak ellenére, hogy szerelvénye 12 darab kocsiból áll — ’ állandóan túlzsúfoltan közlekedett. Tekintettel arra. hogy a szerelvényt tovább növelni nem tudtuk, a zsúfoltság megszüntetése érdekében kénytelenek voltunk az új menetrendben Halmaj —Miskolc között egy mentesítő vonatot beállítani. Az új mentesítő vonat Halmajról 6.05-kor indul és Miskolcra 6.51-kor érkezik, emiatt a Szikszó-vásártéren, Ongaújfalun, valamint On- gán felszállóknak 22 perccel korábban kell otthonról elindulni. Ugyanakkor azonban a Hidasnémeti—Szikszó közötti községekből bejárók — akik a vonaton utazók 80 százalékát teszik ki — 33 perccel később indulhatnak munkába. A vonat menetrendjének kialakításakor elsősorban az utasok többségéDiavetítés Dániáról A MÁV Miskolci Járműjavító klubjában az elmúlt napogban diafilm-bemutatót tartott Stefán Pál, aki részt vett a 25. jubileumi vasutas eszperantó világkongresszuson. melyet Dániában rendeztek. A hetvenkét képpel és zenei aláfestéssel ismertetett előadás nagy tetszést keltett. Tervezik, hogy ezt a diaképsort Miskolc más eszperantó klubjaiban is levetítik, közöttük a MÁV munkásszálláson. valamint a szakszervezetek megyei székházában. Pál István Miskolc sz. és a 143. sz. zöldségboltok áruellátásáról a miskolci főraktár vezetője megfelelő időben és választékkal gondoskodik. Agrokonzum Szűcs István igazgató tem végig a szabadban egy- egy filmet. A kertmozi helyét beépítették, de vajon nincs megoldás a pótlására? Azt hiszem, rajtam kívül még nagyon sok embernek hiányzik a kertmozi — írja Z. Mihályné, miskolci levélírónk. nek az érdekeit tartottuk szem előtt, de figyelembe kellett venni a miskolci hivatalokban a munka-, illetve az iskolákban a tanítás kezdetének idejét is. Ha a vonat Szikszótól is megállna minden állomáson, akkor Miskolcra csak 7.44-kor érkezne, ami a 8 órai munkakezdéshez már túl késő lenne. A panaszt felülvizsgálva, felsőbbségünk hozzájárult, hogy a vonat Ongán 7.23- kor megálljon, a Szikszóvásártéren történő megállítását azonban nem engedélyezte, mivel a vonat Szikszón megáll, így a szikszóiak a nagyállomáson felszállva azt igénybe vehetik.” Zsiga Lajos vasútigazgató-helyettes A háború óta Jugoszláviában végbement fejlődést a legszembetűnőbben az ipar alakulása mutatja. Tavaly a jugoszláv ipar kereken 15-szörösét termelte, mint 1946-ban. A legutóbbi húsz évben az iparban foglalkoztatottak száma 2,8-szorosára. a munkatermelékenység 2.6- szorosára nőtt. Számottevő a jugoszláv vegyipar, autógyártás, villamosipar, hajógyártás. A nemzeti jövedelem az 1953—72 közti két évtizedben évente 7 százalékkal nőtt; ez megfelel a többi európai szocialista ország hasonló adatának, s gyorsabb a növekedés, mint a fejlett tökésországoké. Számottevő változások mentek végbe a mezőgazdaságban. illetőleg falun is. A földosztás következtében gyökeresen megváltoztak ott is a birtokviszonyok. Jelenleg a földterületnek 15 százalékán működnek úgynevezett társadalmi gazdaságok, Vigyázzunk a hintákra is! + Az aprósáonk kedvelt szórakozása a hintázás. A nagyobbak viszont sokszor azzal szórakoznak hogy tönkreteszik a hintákat a játsző, lereken. Ne tnrii'd- szó nélkül. ha ilye* látunk’ (Ágotha Tibor felvétele.) Miért udvariatlanok? Mostanában ismét gyakran tapasztalom, hogy a piaci árusok, de egves csarnoki eladók is udvariatlanok a vásárlóval szemben. Vagv megveszi azt az árut. amit az eladó ad. vagy nem kan semmit, mehet tovább. A szép, első osztálvú árut előre rakják, amiből .viszont mérnek, megközelítően sem zzon OS azzal az áruval, amit Mnalnak. Szem- és fültanú’a voltam e«v ielenotnek. amikor a vevő sokallta a lemért árut és kérte az e’aőót. hogv '•égvén vissza belőle. S mi történt: a kimért árut visz- szaöntötte. a nénzt pedig — melvet a vásárló máv átadott — visszadobta elé. Nem értem, egvesek ho»v feledkezőetnek meg ennyire rnav’król, hiszen ezek az olorték 's ciolvnzAi^ és valahol ők >s vásárlók. Bizenvá- ra nekik sem esne jól az ilyen bánásmód. Sz T -r>é Miskolc Rovatvezető: MOLNÁR SANDORNÍ Telefonszáma: 18-224. a többi egyéni művelés alatt áll. Az 1971-ben előállított mintegy 32 milliárd dinár értékű mezőgazdasági termékből kereken 9,5 milliárd érték származott a társas nagyüzemekből, ök adják a piacra kerülő termékek felét, jelezve a nagyüzem fölényét a kisüzemmel szemben. Az átalakulás áramlata A társadalom szerkezetében végbement változás is kifejezi, a szocialista pozíciók visszavonhatatlan erősödését. Most például már az egész lakosságnak több mint 60 százaléka nem mezőgazdasági eredetű jövedelemből él; a társadalmi szektorban foglalkoztatott több mint 4 millió ember az egész termelésnek több mint 80 százalékát adja. Az ipar részaránya a nemzeti jövedelem létrehozásában több mint negyven százalékra nőtt, míg a mezőgazdaságé — a termelés jelentékeny növekedéAz üveggyárban Csapolnak az átépített kemencéből Tegnaptól újra csapolhatnak a Miskolci Üveggyár átépített kemencéjéből, amely április 11-én váratlanul üzemképtelenné vált. Megfeszített munkával június 19-ig kijavították a hibát, (E célra mintegv hatmillió forintot áldoztak.) Tíz nanig tartott, amíg úíra feltöltöttek és felfűtötték a kemencét: július 1-én már megtörténhetett az első próbacsa- polás. Most újra gyárthatják az U-profilú sima és dróthálós üvegeket az építőiparnak. Naponta kilencezer folyóméter üvegtábla készül el. s az év végéig talán sikerül behozni a néhány hetes termeléskiesést. Dr. Kötésár István fogadónapja A BM Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezetője. dr. Koleszár István rendőr ezredes, megyei rend- őr-főkaoitány 1973. július 10-én, kedden 8 órától 16 óráig fogadón anot tart a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság épületében (Miskolc, Zsolcai kapu 38.). Útlezárás A vilmánv—városúifalui országos közúton. Regéc és Fáromhuta községek között a 13-1-500—13+600 km szel- vénvben az esőzések következtében rézsű-csúszás állott elő. mely a forgalom elől a közutat teljesen elzárta. A helyreállítási munkálatok idejére — a gyalogos- forgalom kivételével — mindennemű, mindkét irányú forgalom elől az útszakaszt lezárjuk, 1973. július 4-től előreláthatólag 1973. augusztus 30-ig. A kellő és időbeni tájékoztatásra a kihelyezett útbaigazító jelzőtáblák szolgálnak. KPM Közúti Igazgatóság, Miskolc se mellett — húsz százalékra szorult vissza. A szocialista fejlődés fontos mutatója az is, hogy a bérből és fizetésből élő nők száma a legutóbbi húsz évben megháromszorozódott. Az elmaradott országrészeken a növekedés aránya nagyobb volt az országos átlagnál, az egyes országrészek közötti különbség mértéke azonban nem csökkent, minthogy a fejlettebb és gazdagabb területeken nagyobb anyagi eszközök voltak a fejlesztésre. Ezen most szolidaritási alapok létrehozásával, illetve úgy igyekeznek segíteni, hogy iparvállalatok létrehozására ösztörizik a gazdagabb vállalatokat a szegényebb vidékeken. Kulturális és szociális vívmányok A háború előtti Jugoszláviában — akárcsak Magyar- országon — sok volt az írás- tudatlan és alacsony az is— Igen. itt az LKM ifjúsági klubja. Vári Dezső. — Ügy tudom, már megkezdődött a diósgyőri ifjúmunkás napok első rendezvénye, a két gyár fiataljainak baráti találkozója .. . — Nemcsak hogy megkezdődött. hanem már nagyon kolázottság színvonala. A szocialista rendszerben jól jelzi a fejlődést, hogy a legutóbbi négy évben 712 ezren tanultak középiskolákban és 57 ezren felsőfokú tanintézetekben; 1972-ben 194 ezer diák iratkozott be egyetemekre és főiskolákra. A tudományos intézményekben 12 ezer tudós és tudósjelölt dolgozik. Jelenleg Jugoszláviában 5.1 millió lakás van. ezeknek több mint 40 százaléka a háború után épült, mindamellett nem küzdötték le a lakáshiányt. Országosan kiépült a társadalombiztosítás is. Sok fertőző betegséget kiküszöböltek, a halálozási arány csökkent. A férfiak átlagos életkora 65, a nőké 69 év. (A háború előtt 45, illetve 46 év volt.) Aki a barát szolidaritásával figyeli Jugoszlávia népiéinek munkáját, örül az itt vázolt eredményeknek és kívánja, hogy azok újabb sikerek forrásai legyenek. SZ. J. is forró a hangulat. Mintegy százötven-kétszázán lehetünk, kohászok és gépgyáriak vegyesen. A „forró” hangulat elsősorban ifjúsági klubunk „Gong” zenekarának köszönhető. — Mit jtászanak a fiúk? — Mindent. Túlsúlyban azonban a modern számok vannak. Megvallom őszintén, a magamkorabeliek erre már nemigen tudnak táncolni, de akik most végezték az iskolát, vagy a szakmunkásképzőt, rajongnak ezekért a táncokért. S ha nekik ez kell... — Kik vannak többen, gépgyáriak, vagy kohászok, fiúk, vagy lányok? — Talán mi kohászok, s a fiúk. Természetesen a lányok ez utóbbit csöppet sem bánják, hiszen így mindig táncoltatják őket. — Mi lesz a DIN következő programja? — Holnap. vagyis csütörtökön kölcsönös gyárlátogatás: mi, kohászok a DIGÉP. ők a mi üzemeinket tekintik meg. Aztán szombaton „csontra menő” sportösszecsapások következnek. — További jó szórakozást kívánunk! — Köszönjük. A tervek szerint tízig maradunk, de ha a hangulat ilyen marad, talán valamivel tovább is. Ny. 1. A szocialista építőmunka sikerei Jugoszláviában Hiányzik a kertmozi Hathatós intézkedés
