Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-31 / 178. szám
Divat a népművészet A jé vevő válogat Egyetlen délelőtt is nehéz lenne megszámlálni, hogy hanv nyelven mondják a szépet a nemrégen megnyílt háziipari és népművészeti boltban. Szőnyeg. terítő, hímzett ruhák, fafaragások, dísztárgyak; mindaz, amit ^ magyar népművészét és háziipar tud. — Másodszor vagyok Miskolcon csoporttal — mondta Kralovánszky Helga idegen- vezető. — Természetesen fel. hívom a vendégek figyelmét a boltra is. A legszárazabb, legkedvetlenebb ember is szívesen vi6z valamit a családjának. Sajnos, a tucatáruként kínált emléktárgyak inkább rossz hírünket költik, pedig az, hogy mit adunk el. egy nép, egy ország reklámja. Propaganda i6. Ez olyan hely, ahol nyugodt vagyok ..; ízlel, de nemcsak az Vendég nézelődik. — Bocsásson meg! Mit vásárol? — őszintén szólva, semmit. Nézelődöm. Szeretem a szép tárgyakat. Tájat megismerni így is lehet. Veres Tiborné eladó: — Valóban sok vendégünk van, ^kit érdekel a népművészet és körülnézni jön. örülünk nekik is, hiszen a végén legtöbbször vásárolnak is. — Mennyiben vall e tájról az üzlet? — A közelmúltban az SZMT-székházban volt kiállításunk. Ott észak-magyarországi termékeket mutattunk be. Az érdeklődés nagyobb volt a vártnál, és ezt megérezte forgalmunk is. Az árukészletünk egymillió nyolcszázezer forint. Ebből nyolcszázezer forint + A kirakat előtt sokan megállnak... értékű lehet az, ami szorosabban ehhez a tájhoz kötődik. — A legjobb vevők? — Külföldiek. Van, aki bármit megvesz, amit eleje teszünk. Pénzé van, de... Jobb vevő az. aki válogat, aki elfogadja a tanácsainkat. Volt olyan külföldink, aki az otthon lévő, magyar származású feleségének keresett valamit. Megkérdeztük, hogy hová való a feleség? Kalocsa környéki volt. Ügy néztünk utána. Ehhez ajánlottunk aztán . .. — Az üzlet... Szavamba vág: — Ez nemcsak üzlet. Több annál, bár üzlet is. — A hazai vendégek? — Június 25-én költöztünk ebbe a helyiségbe. Korábban a legmagasabb napi forgalmunk negyvenezer forint volt. Most 50—56 ezér forint. A népművészet ma divat. Az új lakásokban élők — és Miskolcon sok az új lakás — szívesen vásárolnak itt. Azt is mondhatnám. hogy hozzánk az küldi a vevőt, amit már eladtunk. És — bár minden darab más — hasonlót keresni jönnek. A nagymama gyűjteni log A tizenhét éves Tóth Gizella asztalterítőt keresett. Közben felpróbált egy mellényt. — Nagy neked — mondta korholón a nagymama. — Lesz kicsiben is — biztatták az eladók ,és Papp Lászlóné mától a nyugdíjából gyűjt egy hasonló mellénykére. Csak hasonlóra, mert amit próbált, azt szinte a kezéből vette ki egy Hollandiából érkezett asz- szonyka. A tolmács segítségével még azt is elmagya- ráztatta magának, hogyan, hol készül a mellény. Papp néni gyűjt. Dévai Ági és Hilda viszont csalódottan távozott. Testvérek. Egyformán öltöznek, de gyerekruha csak ötéves korig van. — Nágyobb bolt kellene — mondja az édesanyjuk. Közben megtelik az üzlet. Vevőkkel és kíváncsiakkal. Csábít a kirakat. Magyar, tört magyar és idegen szó keveredik. Nyár van. Csúcs- forgalom. B. G. ajc Az SZKP elméleti folyóirata, az Agitátor főszerkesztője, M. P. Gabdnlin (jobbról) a Diósgyőri Gépgyár nagyüzemi pártbizottságán. Mellette (jobbról-balra) a tolmács nő. majd Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Balogh Mária, a Pártélet szerkesztője. (Farkas Ida felvétele) Az Agitátor főszerkesztője városunkban Az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként hazánkban tartózkodó Mihail Petrovics Gabdulin. az SZKP KB politikai folyóirata, az Agitátor főszerkesztője tegnap városunkba érkezett. Délelőtt a városi pártbizottságon Moldován Gyulával, a városi pártbizottság titkárával, s Nagy Zoltánnal, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának helyettes vezetőjével a propaganda módszereiről, valamint művelődésügyi kérdésekről eszmecserei folytatott. M. P. Gabdulin délután ellátogatott a Diósgyőri Gépgyárba. A nagyüzemi párt- bizottságon Juhász Barna, Begyik János és Bak István, a pb munkatársai fogadták, majd tájékoztatták a vendéget a DIGÉP gyártmányairól, a magyar gazdaságban betöltött fontos szerepéről, a nemzetközi munkamegosztásból vállalt feladatairól. A rövid ismertető után az Agitátor főszerkesztője a gyári pártmunkával, ezen belül az agitációs tevékenységgel ismerkedett. Különösen az érdekelte, hogyan mérik a gépgyáriak az agitáció hatékonyságát. Gabdulin elvtárs nagy érdeklődést tanúsított az agitációs munka személyi és tárgyi feltételei iránt is. Több kérdést tett fel a DIGÉP-ben is oly népszerű vitafórumokkal és politikai vitakörökkel kapcsolatban. Megemlítette, hogy a politikai vitakörök gondolatáról egy három évvel ezelőtti moszkvai tanácskozáson Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese is említést tett. s a szovjet elvtársak nem gondolták, hogy a terv ilyen hamar valósággá válik. A szívélyes hangulatú eszmecsere után a házigazdák üzemlátogatásra invitálták a vendéget, aki nagy érdeklődéssel tekintette meg a vállalat B-, E- és K-gyáregysé- gét. Az Agitátor főszerkesztője ma az Ózdi Kohászati Üzemekbe látogatott. REFLEKTOR Ma Budapesten, a Fészek Klubban a szabadtéri színpadok igazgatósága sajtótájékoztatót tart a nápolyi opera vendégszerepléséről. + Jászberénybe hazaérkezik Drezdából a Palotásy János szövetkezeti énekkar. ^ Kalocsáról Bulgáriába utazik a helybeli népi együttes. * Kiskőrösön és Bács megyében még több helyütt Petőfi Sándor halálának évfordulója alkalmából koszoru- zási ünnepséget rendeznek. Pécsről, a porcelángyárból étkészlet mintakollekciót .szállítanak Japánba h Salgótarjánban ötös névadó ünnepséget rendeznek. ^ So- bor községben (Győr megye) a helyi táncegyüttes műsorával ismerkednek a hazánkban tartózkodó külföldi magyar táncegyüttesek tagjai. Jól vagyunk, nyaralunk És hogy tetszik Miskolc? — kérdezgetem naponta vendégeimet, akik eléggé jó ismerőseim ahhoz, hogy őszinteségük ne számítson visszaélésnek a vendégjoggal. Kíváncsiságom több a szokásos, udvarias érdeklődésnél. Valóban izgat, hogy mit gondolnak rólunk, milyen benyomást hagy az idegenben ez a fura város. Ismerőseim „tetszik — nem tetszik” mérlege a kéthetes nyaralás első félidejében nem túl hízelgő számunkra. Kezdődött azzal. hogy mindjárt a megérkezés után eltérítették őket. Először jártak Miskolcon, s amikor bőröndökkel, táskákkal felszerelve autóbuszra szálltak, a kocsi az egyetemre vitte őket Tapolca helyett. Valamelyik tréfás kedvű bennszülött elirányította őket, úgyhogy csak hosszas bolyongás után kerültek az üdülőbe, ahol éppen nem volt meleg víz, s így hideggel mosták le a hosszú út porát. Másnap a strandra mentek, ahol éppen csak annyi idejük volt, hogy a fürdőruhát magukra öltsék, mert nyomban eleredt az eső ... Azóta csaknem szobafogságra vannak ítélve, mert a nyáriasnak igazán nem mondható július mindenre alkalmas, csak strandolásra nem. Nosza, elmentek hát Lillafüredre, hogy megnézzék a Mésztufa-barlangot. Igen ám, csakhogy a barlang a kisvonat érkezési és indulási ideje között éppen zárva volt, de csupán a nagyközönség számára, mert egy szakértő bizottság a műszaki berendezések felülvizsgálatát végezte. Mit tehettek, sétáltak a városban. Ez, mint utólag kiderült, végzetes következményekkel járt, mert a villanyrendőr táján egy robogó gépkocsi úgy lefröcskölte ruhájukat, hogy a gyorstisztító szalonban elégedetten csettintettek, latva a leopárd-pöttyös nadrágokat. A futó benyomások — ilyen előzmények után — elfogultak voltak. Nem tetszett, hogy az üzletekben olyan kurtán-furcsán bánnak a vásárlóval, s az eladó sértésnek veszi, ha a kedves vendég valami mást akar, ha az éppen eléje tett egyetlen holmi nem tetszik. Nem tetszett továbbá, hogy az ajándéknak szánt tokajit csak hosszas unszolás után csomagolta be a pénztáros, továbbá azt sem fogadták kitörő örömmel, amikor az egyik büfében — enyhén szólva — romlásnak induló kaszinótojást igyekeztek rájuk sózni. Tetszett viszont a kivilágított avasi televíziótorony, a tereken zuhogó szökőkutak és a sok virág. A város híre előzetesen egyáltalán nem ígért ennyi szemnek szép látnivalót, ennyi parkot, ennyi virágot. Tetszett továbbá, hogy városi autóbusz visz ki a természetbe. ízléstelennek találtatott azonban az a mód, ahogy a férfiak a nőkkel ismerkednek. (Gondoljunk csak az esténként a Széchenyi utcán cirkáló, „vadászgato” autós fiatalemberekre!) Természetesen ezek a röpke benyomások nem kerülhettek rá a hazaírt képeslapokra. Azokon legfeljebb ennyi áll: jól vagyunk, nyaralunk. BRACKÓ ISTVÁN Olaj mérnökök Miskolcról „Forró drót55 a tanszék és az üzemek között A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem olajtermelési tanszékén nyáron is dolgoznak. Az a körülmény, hogy az utóbbi években döntő fordulatot vett az új energiahordozók kiaknázása és felhasználása, megsokszorozza a tanszék oktatóinak. kutatómérnökeinek munkáját. A gáz- és olajmérnökök képzése ugyanis megköveteli, hogy a tananyag tartalmazza a legújabb kutatási eredményeket, új kitermelési, szállítási lehetőségeket. Évente több, mint másfél ezer szakmai publikáció jelenik meg, s ezekre oda kell figyelni. Miután valamennyinek a teljes ismerete lehetetlen, minden évben külön- kiadványban .jelenteti meg a tanszék az említésre érdemes írások bibliográfiáját. A Nehézipari Műszaki Egyetem az egyetlen hazai olajbányász és gázipari mérnökképző intézmény. Oktatási eredményeikre külföldön is felfigyeltek. Az NDK-ban például az itteni képzés anyagát a legjobbnak ismerik el. Olyannyira, hogy részben ott is a tanszék anyagát tanítják. A hazai szénhidrogénbányászat műszaki vezetőinek többsége itt szerezte diplomáját. A tanszék európai rangját jelzi, hogy a környező országok fiatal, tehetséges szakemberei közül többen itt szerzik meg doktori címüket. Ilyenkor, nyáron hasonló céllal sokan keresik fel külföldről az egyetem olajlermelési tanszékét. Számítógép lesz a diszpécser ? A napjainkban végző olajmérnökök a számítógépek kitűnő ismerői is. Ebben semmi különös sincs, hiszen kilenc féléven át tanulnak matematikát, és automatizálási kérdésekben igen tájékozottak. — Elképzelhetetlen, hogy a termelőüzemekbe kikerülő ifjú mérnökök ismeretanyaga korszerűtlen legyen — mondta dr. Szilas A. Pál, az olajtermelési tanszék vezetője. — A jövőben, ha nem is veheti át a diszpécser szerepét a számítógép a nagy távvezetékek .működtetésénél, az első számú tanácsadó és kiszolgáló kell. hogy legyen. Az algyői, százhalombattai vezeték építése előtt például olyan hidraulikai problémák vetődtek fel, amilyenekkel addig még senki sem foglalkozott. A vizsgálatok, a kísérletek nyolc és fél millió forintos költsége eltörpül a 350 millió forintos beruházáshoz képest. Készülődés a nagyberuházásokra A tanszék oktatói a velük kapcsolatban levő vállalatok műszaki vezetői számára gyakran tartanak előadásokat a gáz- és olajtermelés technikai, műszaki ismereteiből. Jövőre megkezdődik a Testvériség elnevezésű nemzetközi gázvezeték építése, amelyik megyénk területét is érinti. Ez a csőhálózat lesz a legjelentősebb földgázszál- litónk (átmérője hetven centiméter lesz). A csövek hegesztése nagy figyelmet, szakértelmet követel, ugyanúgy. mint a Leninvárosban épülő etilénvezeték építése. Erre készülve, hegesztő tanfolyamokat szerveztek. Jól szimbolizálja az egyetem olajtermelési tanszékének és az ország gáz- és olajtermelő vállalatainak kapcsolatát az a telefon, amelyik közvetlenül köti össze az oktatási intézményt a szénhidrogén-lelőhelyekkel, illetve a vállalati központokkal. Egyetlen csengetés és Algyő, Siófok. Budapest jelentkezik. Ez az „út” a vállalatok központja, az olajkutak üzemirodái felől is ugyanilyen rövid. Az egyetem tanszékének kapuja állandóan nyitva áll a termelés. a gyakorlati munka kínálta ismeretek, információk, kérések előtt. Erre épül az oktatás is — sőt, ezért van. N. J. Bélyeggrafikai kiállítás Tokajban Szombaton újabb rendezvénnyel folytatódik a 900 éves fennállását ünneplő Tokaj jubileumi ünnepségsorozata: délután négy órakor Illés Endre Kossuth-díjas író nyitja meg Zombori Éva budapesti grafikusművész bélyeggrafikai kiállítását a nagyközség művelődési otthonában.
