Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-28 / 176. szám

Verseny után hazatérőben a kompon * A tábornak sok a látogatója. Csendélet az öreg Trabant Külföldi és hazai Ösztönöz-e az import a hazai termelés korszerűsítésére? Ezt a kérdést lámpázta körül a televízió tegnapi, TV Minta­bolt című műsora. A meghívott szakértők abból indultak ki, hogy évről évre növekszik az üzleteinkben kapható külföldi cikkek aránya. Jelenleg a kiskereskedelmi forgalom 16 szá­zaléka adódik import termékekből. Érdekes, hogy amilyen mértékben növekszik a külföldi emblémával ellátott termé­kek aránya, olyan mértékben csökken a hazai vásárlóközön­ség elfogódottsága az import holmik iránt. A fogyasztási cikkek növekvő behozatala látszatra ellene „dolgozik” a hazai termelésnek, hiszen például a külföldi kötöttárukkal hosszú ideig nem versenyeznettek a hazánk­ban készült hasonló cikkek, s ezért aki csak tehette, az előb­bit vásárolta. Ma már azonban elmondhatjuk, és erre utal­tak a műsorban részt vevő szakemberek is, hogy például a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár termékei azonos minősé­gűek a Made in Italy emblémájú blúzokkal, kardigánokkal, pulóverekkel. A Vegeta ételízesítőnek is akadt magyar pár­ja, de az egyenlőség a legszembetűnőbben éppen az oly sokat bírált bútorpiacon mutatkozik. Évekkel ezelőtt még a szakemberek is megcsodálták egy- egy jugoszláv vagy német, variálható szekrénysor elemeit, ám ma már nálunk is szériában készülnek a tetszés szerint összeállítható bútorok. Az iparnak a vártnál rövidebb idő alatt sikerült átszerveznie a termelést, úgy hogy már szinte félő, gazdára talál-e valamennyi variálható garnitúra. (A miskolci bútorbolt kirakatainak legalább a felében az új típusú Skála-bútorok láthatók.) A hazai ipar felzárkózása és korszerűsödése korántsem jelenti azt, hogy lemondunk a fogyasztási cikkek importjá­ról. Csakhogy amíg korábban a külföldi cikkek egyedural- kodóak voltak a hazai piacon, addig most már „csak” a vá­lasztékot bővítik, mert kapható a magyar megfelelőjük is. Jó ötlet volt, hogy a tegnapi tévéműsorban, bizonyságkép­pen, olyan termékkiállítást rendeztek, ahol egymás mellett szerepeltették a külföldi és a hazai, azonos típusú, s több­nyire azonos minőségű ruházati és lakberendezési cikkeket. Ilyen kiállítást akármelyik üzlet tudna rendezni, s ez már csak azért is hasznos lenne, hogy a külföldivel szemben mindig is elfogult, s a hazait általában lebecsülő vásárlókat is meggyőzze. (brackó) „Engedjenek el ... • >} jávoré is... Fiatal horgászok a Hernád partján Sajóhídvégen kérdezősköd­nie sem kell annak, aki az ifjúsági horgasztábort keresd. Nyilak mutatják az utat a Hernád-parti horgásztáborig. Az Észak-magyarországi Horgászszövetség idén kilen­cedik alkalommal rendezte meg ifjúsági táborát. Huszon­öt 10—17 éves fiatal tolt el itt két hetet. — A táborozás célja kettős — mondotta Főzi György, a szövetség titkára. — Részben oktató jellegű, hiszen vannak ifjúsági versenyzőink, itt kint is rendszeresen rendezünk versenyeket. A másik célja e táborozásnak, mint pedagó­gus ezt legalább olyan fon­tosnak tartom, hogy egészsé­ges, a természetet szerető és ismerő fiatalokat nevelünk itt. Giba András a tábor veze­tője. — Milyen a hangulat? — Azt hiszem, kitűnő. Hor­gászhoz illőn panaszkodunk a vízre, állandóan változik a vízszint, nem kap a hal, de azért fogunk is halat. A tábor lakói sátorokban élnek. Egy közelben levő ház­ban rendezték be a konyhát. Erzsiké néni a szakácsnő tésztát gyúrt éppen: — Amikor kijöttek, akkor még bőven elég volt nyolc levél tészta nekik. Most a ti­zediket gyúrom, mert meg­jött az étvágy a jó levegőn Ottjártunkkor éppen kishal­fogó verseny zajlott. Horgászt zavarni a parton vétek. Be­vártuk a verseny vegét. A fia­talok mondták el: — Kétszáz forintot fizetünk a két hétért, önellátók va­gyunk, még a konyhának is segítünk, ha kell. És persze horgászunk. — A víz? — Lehetne jobb is a Her­nád, de azért vittünk mi már Erzsiké néninek is halat. — És amikor éppen nem horgásznak? ^ Gyuri hét halat fogott (Farkas Ida felvételei) mellett — Úgy elmegy itt az idő, hogy észre se vesszük. Szom­baton például focizunk a sa- jóhídvégiekkel. A tábor egyik legifjabb részvevője Zábrátzky Gyuri. Tízéves: — A múltkori versenyen tizenkilencedik lettem. Most fogtam hét halat. Az első tíz közé juthatok. — írtál már haza? — Igen. Kaptunk külön tá­bori levelezőlapot. — Mit írtál? — Hát én azt. hogy itt minden jó. sok halat fogok, és hogy engedjenek el jövőre is. Gyuri elmesélte a hét ki­csi hal történetét, meg is mu­tatta őket. bizonyságául an­nak. hogy a horgász szavá­ban hinni lehet. Giba András táborvezető a tábor rendjével dicsekedett: — Nagyon hamar megszok­ták a fiúk. hiszen csak egyet­len kislány van a táborban, hogy maguk körül ők tarta­nak rendet. Sok vendégünk is van. Horgászok, szülők, ismerősök. Jövőre, ha a tize­dik. jubileumi táborunkat rendezzük, úgy szeretnénk, hogy meghívhatnánk néhány fiatalt más megyékből, más szövetségektől is. Az ifjúsági táborok szervezését mi kezd­tük el. Szerény anyagi lehe­tőségekkel, de sok kedvvel. És immár a kilencedik év tapasztalatai bizonyítják, hogy jó, amit kezdtünk. Végignéztük a mérlegelést. A szerelést rendezgető, egész­ségesen fáradt fiatalokat. Legtöbben jövőre is jönni szeretnének. Egy év van még addig, elegendő idő ahhoz, hogy a horgásztábor nagy­szerű nevelési lehetőségéi 1 felfedezzék az úttörők, felfe­dezze a KISZ. Kis támoga­tással országos hírű tábort rendezhetnénk a borsodi vi­zek partjain. Azt hiszem, hogy a tegnapi verseny ered­ményektől független tanulsá­ga ez. Jó ütemben épül az ország legnagyobb cementgyára Hejőcsabán. Az óriás csar­nokok mellett már eltörpül­nek a régi gyár üzemi épü­letei. Ácsok mentőövvel A gigantikus méretű osz­lopsoron „támaszkodik” a stadion nagyságú nyers­anyagtároló csarnok. A be­tonlábak tövében ácsok dol­goznak. Fűrésszel, szekercé- vel. Az oszlopok közötti üre­geket lépésről lépésre, ara­szolva állványozzák, zsaluz­zák. A csarnok betonhéj- szerkezeté csak így készít­hető el a hatalmas méretek miatt. Tíz méter magasságban már csak mentőövvel, biz- tosítókötéllel szabad dolgoz­ni. A baltával, fogóval, drót­tal felszerelt ácsok így sok­kal nehezebben végezhetik munkájukat. az előírást azonban mégsem szegik meg. A pénz holnap is, és holnap­után is kell a családnak. Nem lehet kockáztatni. Kocsis János 1959-ben sze­rezte meg a szakmunkás-bi­zonyítványt, de amit akkor Lesz-e lengyel bolt Miskolcon? A lengyel nép művészetét bemutató kiállítást ma zár­ták be a miskolci Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház- ban. A bemutatót vásárlással is egybekötötték. Sikere volt a fából és bőrből készült dísz­tárgyaknak, használati cik­keknek. A hazánkban is jól ismert lengyel intarziák — ame­lyekből több finom kivitelű darabot mutattak be — mind elkeltek. Keresték az ere­deti lengyel népművészeti motívumokkal díszített fém­veretű tányérokat is. Mint ismeretes, a kiállí­tást a Lengyel Kultúra köz­vetítésével rendezte a Mol­nár Béla Ifjúsági és Üttörő- ház. Lengyel napot is tar­tottak, amelyen részt vett Edward Piekarski. a Len­gyel Kultúra igazgatóhelyet­tese. Kovács Lajos, az ifjúsági ház igazgatója elmondta: terveik között szerepel, hogy ősszel lengyel kozmetikai cikkekből és borostyánkő dísztárgyakból is rendeznek kiállítást. Az országban több helyütt van lengyel pavilon, Miskolcon még nincs. A két kiállítás sikere dönti majd el, van-e szükség erre vá­rosunkban. REFLEKTOR Ma Budapesten befejeződ­nek az egyetemi felvételi vizsgák. % Balatonfürtden megnyitják a dunántúli nép­táncosok találkozóját. jjc Dunapatajon megkezdődik a Bács megyei tartalékos ka­tonák kétnapos honvédelmi versenye. * Dunaújvárosban országos fotótábor nyílik. % Győrött nemzetközi lovas- verseny kezdődik, tfc Mar- tonvásáron új helyiségében megnyílik a Beethoven Mú­zeum. jjc Mezőberényben a község újratelepítésének 250. évfordulóján ünnepi nyilvá­nos tanácsülést tartanak. Jjc Pécsre hazaérkezik a Sopia­nae kamarazenekar, amely részt vett a nizzai nemzet­közi nyári akadémián. + Szegeden megkezdődik az ifjúsági napok ünnepsége. tanult, annak most nem tud­ja hasznát venni. A nagy ipari beruházásoknál már elvétve sem kell hagyomá­nyos tetőszerkezetet építeni. A több emeletnyi magasság­ban artista ügyességgel le­het csak tökéletesen egymás mellé illeszteni a leendő betonfal sablonját. Dróttal pányvázzák ki a deszkák széleit, óriás faékekkel feszí­tik egymáshoz az ácsolatot. Bontáskor aztán csorbul a balta éle. mert olykor mellé- téved a legbiztosabb kézben is. és akkor szikrázva recs- csen a szerszám. A munkaruha védőruha lett Az ácsok a vasbetonszere­lők után következnék a csar­nok munkálatainál. Gyakran be kell bújni a rozsdás acél­szálak közé is, sokszor drót­szálak. kiálló vasak akadá­lyozzák őket a zsaluzásban. A kék overall gyorsan szét- rongvolódik rajtuk. A mun­karuha itt védőruha lett. ak­kor cserélhetik, amikor szük­ség van rá. Az utóbbi hetek csapadé­kos idöjarasa következtében szinte teljesen megszűntek a korábbi vízellátási nehézsé­gek Miskolcon. A föld alatti kar«ztjáratok e hónap elején óriás Pokorny Zoltán, Spisák Imre és Doros Ferenc az AFIT-szálló lakója. Nem jár­nak minden este haza, mert a fél héttől délután ötig tar­tó munka után nagyon fá­rasztó már az utazás. Így aztán néha túlóráznak, sőt, ha úgy adódik, bent marad­nak szombaton és vasárnap is. — A határidők is sürgetik a betonozókat, ők meg min­ket. lg}' aztán megtörténik, hogy az elszámolási lapról tudjuk meg, milyen keveset is voltunk otthon. A fizetés ilyen időszakban ötezerig felmegy — mondja Spisák Imre. A reggeltől estig szüntele­nül zakatoló vágógépen Pal­los András és Túróczi László 110 mázsa betanvasat dara­bol méretre. Az anyagra is ők viszik el a hátukon. Be­gyakorlott mozdulatok, egy­forma hosszú léptek. Kevés szóból is jól megértik egy­mást. Ha fogy a vas, egy ki­csit hajráznak, de kapkodás nélkül végzik a dolgukat, minden fölösleges mozdulat nélkül. N. J. úgy feltöltödtek, hogy azóta is folyamatosan kielégítik a város lakóinak vízszükségle­tét. A tapolcai forrás naponta 40—42 ezer, a Szinva-forras 20—22 ezer, a tavi-forrás 8—10 ezer. az Anna-forrás pedig 6—8 ezer köbméter vizet ad. Ez a mennyiség már biztosítja a zavartalan vízellátást, így a miskolci vízművek nem szorul az észak-magyarországi regioná­lis vízmű segítségére. Az al­sózsolcai vízmű is csak ..fél­gőzzel” segíti a városi háló­zatot. Miskolc jelenleg na­ponta 80—85 ezer köbméter vizet fogyaszt, a jelek sze­rint ebben az évben már nem lesz vízhiány a város­ban. Ötven éve a gyárban Megjutalmaz dk a törzsgárdatagokat Ünnepélyes igazgatói ta­nácsülésen köszöntik jubiláló dolgozóikat hétfőn a Lenin Kohászati Müvek vezetői. Tizenöt törzsgárdatag 25 éves munkaviszonyáért, má­sik tizenöt pedig 40 éves munkaviszonyáért kapja meg az LKM kollektív szerződése által előírt jutalmakat. Egy dolgozót 50 éves folyamatos munkaviszonya elismeréséül tüntetnek ki. Nagy Béla a csavargyári részleg vezetője negyven éve. Hergelt Fe­renc. a hengermű II. gyár­egység hegesztője 87 éve. Kovács József, az acélmű gyáregység rakodódarusa 36 éve dolgozik megszakítás nélkül a kohászatban. (bartha) Artisták baltával, fűrésszel Magasodik a hejőcsabai Bőven van víz „hélgőzzeV dolgozik az alsózsolcai vízmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom