Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-27 / 175. szám

üz üzemben nőttek emberré Vizsgák után, a felnőttkor küszöbén A MÁV miskolci Járműja­vító Üzemében ötven ifjú szakmunkást köszöntöttek tegnap, akik a bizonyítvány megszerzése után mind ott, helyben vállaltak munkát. Közülük csupán tíz fiatalt köt az üzemhez ösztöndíjjal járó kötelezettség. Tegnap délután a járműjavítóban Varga Zoltán igazgató és Xsebenázi Ferenc, a KISZ- szervezet szervező titkára kö­szöntötte az új szakmunkáso­lehet. senkivel sem cserélne. A lehetőséget, hogy érettsé­gizzen. ó is megkapta úgy. mint a többiek. Az emelt szintű oktatás adottságai ta­lálkoztak az üzemi vezetők és a tanulók elképzeléseivel. Már most tudták, hogy a fi­atalok nagy része nem saj­nálja a fáradságot, ősztől is­mét találkoznak az iskola­padokban. a legtöbben a gép­ipari technikumban. Amerikai farmerek nálunk lovagolnak A hazánkba látogató kül­földi turisták közül már so­kan vesznek részt az IBUSZ lovastúráin is. Idén 18 túrát szervezett az iroda. Ielenleg a Duna-kanvar hegyi ösvé­nyein lovagol egv német csonort. háromnapos útjuk során -Hátocatn^k Ta+ára és Viseerádra is. Az ötféle lo- v9ctÚr5> T'Öziil a 7 aefrrily 1 QCf — kedveltebb a toka ii-hegy- vidékre vezet, a sz“Md ha­tó .lovakon kívül a fn vonz­erő itt a boroince. Egv má­sít: útvonal a Bükk erdeib“ kalauzolta a lovasokat. A tihanyi és a dé'-magyaror­szági túra iránt is naev az érdeklődés. F«v svéd társa­ság ta"iai már t’^edszer vet- t°k részt az IBUSZ lovas- túrám. s rendszeresen cár­nak hoeánkba lovagolni ame­rikai farmerek is. 4c Váratlanul fordult elénk a BD 13—61-es rendszámú gépkocsi „A színháznál mindig lassítok...” kát. A MÁV miskolci Járműja­vító üzeme oen sok regi, Ki­tűnő szakmunkás doigozis. A fiatalok szama 139 eg most — a mai naptol — mutatósán megváltozik az átlagéletkor, hiszen az ötven ifjú szak­munkás töbosége mindössze 17 éves. A gyakorlati idejü­ket itt töltötték az üzemben, sőt. csaknem valamennyien már tanulókorukban brigád- tagok lettek. Számukra nem szükséges a beilleszkedéshez , másutt nélkülözhetetlen asz- szimilációs idő. Holnap is ott dolgoznak, ahol tegnap, ahol tavaly, vagy tavalyelőtt. Az órabérüket a tanulmányi eredményeknek megfelelően állapították meg. Az ..öre­gebb” szakmunkások mind­egyikükről tudják, hogyan készülték fel a három év alatt. Ez azonban nem je­lenti azt. hogy aki csak ez­után kapcsol rá, annak nincs módja bebizonyítani, hogy magas fokon érti választott szakmáját. Sőt! Az üzem hagyományainak megfelelő­en, kétévenként szociológiai vizsgálatokat végeznek a fi­atalok körében, amikor is megállapíthatják, ki meddig jutott. A 100-as Ipari Szakmun­kásképző Intézet képviselői elmondták, hogy a két osz­tály az összeforrott közössé­gek közé tartozott az iskolá­ban is. Remélhetőleg a jó tu­lajdonságok közül sokat meg­őriznek majd a munkahelyü­kön is. A legtöbben naponta jár­nak be vidékről. Pinczés Pé­ter például Hejőszalontáról. A családban ő lesz az első vasutas. Nem titkolja, hogy véletlenül tévedt erre a pá­lyára. de most. amikor maga is úgy érzi, hogy jó lakatos Rendőrségi felhívás A Borsod megyei Rendőr­főkapitányság felhívja azo­kat a személyeket (különö­sen két nőt), akik látták, hogy 1973. április 28-án 19 óra 20 perc körüli időben a Miskolci Tiszai pályaudvar előtt, az autóbuszmegállóban egy férfi elesett, majd men­tővel elszállították. hogy személyesen (telefonon) je­lentkezzenek a Főkapitány­ságon. (Miskolc, Zsolcai ka­pu 38. Telefon: 36/141, 261, vagy 249-es mellék.) Borsod megyei Rendőr-főkapitányság — Kit ismersz a brigádból, ahol dolgozol? — kérdeztem az asztal szélén ülő Kollár Gábortól, aki az osztály leg­jobb tanulója volt. Kapásból felsorolta a neveket, Aztán hozzátette; — Kiss Palázs. Tóth Lajos és Géczi Pál nevét tanultam meg legelőször. C>k a legiobb szakmunkások. Ügy dolgoz­nak, hogy még az is elámul- hat. aki jól érti a lakatos­szakmát. Hozzánk javításra szoruló. szánalmas kocsik gördülnek be és úgy távoz­nak. mintha újak lennének. Ami közben történik velük, az a legszebb a szakmában. N. J. REFLEKTOR Ma Budapesten a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián diplomaátadási ünnepséget rendeznek. 4c Abaligeten (Baranya megye) bezárul az eszperantista természetbará­tok tíznapos nemzetközi tá­bora. * Balassagyarmaton megnyitják Koszta Rozália festőművész kiállítását. 4c Békéscsabán aszfalt-rajzver­senyt rendeznek. 4c Kecske­métről emléktúra indul Se­gesvárra. amelynek résztve­vői augusztus 31-én. Petőfi halálának évfordulóján meg­koszorúzzák az ottani csata­téren levő emlékművet. A háziasszony maga hámoz És mit tesz az Agrokonzum? (Folytatás az 1. oldalról) Az AGROKONZUM árai, az előző év azonos időszaká­hoz mérve, egy százalékot nem meghaladó mértékben emelkedtek csak, de várha­tó, hogy az 1973. esztendei átlag-árszerint nem haladja meg a tavalyit. Import paradicsom A megyei NEB elé vitt összefoglaló jelentés pozití­vumként említi, hogy a vál­lalat első alkalommal élt az import zöldség- és gyümölcs szükséglet kielégítő és ár­mérséklő hatásával. A házi­asszonyok még emlékezhet­nek rá. hogy amikor a hazai paradicsom hatvan-hetven forintba került, nagy meny- nyiségű bolgár áru került az üzletekbe, harminc forintos áron. A nyolc vagon balkáni paradicsom „megfogta” az árakat, Hasonló akciók vol­tak és lesznek más termé­keknél is. Várható ugyanis, hogy ezután a főváros mel­lett gyakrabban kap import zöldárut az ország második városa. A korábbi évekhez képest minőségi változást jelent az előrecsomagolt és a konyha­kész zöldáruk forgalmazása. A vöröshagymát, burgonyát már jobbára necchálóban kapja a háziasszony, s ha nem sajnálja az egy-két fo­rintos különbözetet, akkor az őszibarackot, zöldséget fóliá­ba csomagolva, tálcán nyújt­ják át számára. A szakácsok keze alá dolgoznak A háziasszonyok azonban jobb szeretnek a maguk tisz. tította zöldségből, burgonyá­ból ételt készíteni, tudva azt, hogy a hámozott répa vagy a gyökér csak egy-két napig tárolható. Az AGROKON. ZUM-tól elsősorban a ven­déglátóipari vállalatok igény, lik a konyhakész zöldárut. Az ebben az üzletben rejlő lehetőségek szinte korlátla­nok, s nem véletlen, hogy a vállalat a Sajó-parton konv. hakész termékek gyártására rendezkedik be. A hírek sze­rint annyira a „szakácsok keze alá” dolgoznak, hogy a kelkáposztafőzelékbe még a fűszert is beleteszik. (brackó) A gyalogos nem fél a villamostól... Mini-riport utcán át: ön mitől fél? Tíz megkérdezett gyalogos válaszolt. A közle­kedésről beszélgettünk gya­logosokkal. Hatan mondták: gyalogosként leginkább az autóbuszoktól. Ketten, gya­logos csúfolódással a T-betűs gépkocsikat emlegették, me­gint ketten a teherautókat. A villamost nem mondta senki. Márton Dezső forgalomirá­nyító: — Közlekedési szempont­ból Miskolc borzalmasan ne­héz város. Nem azért, mert szűk, nemcsak azért, mert a közlekedéshez szinte egyetlen útja van. hanem azért is, mert kevés város „dicseked­het” ennyi fegyelmezetlen gyalogossal. Hetényi János segítő indí­tó: — Kocsivezető vagyok. Uram, az a baj, hogy a gya­logos nem fél a villamostól. És a gyalogos el se képzeli, hogy mit él át egyetlen út alatt is a villamos vezetője. Egvik lábunk a kórházban, a másik a börtönben van ... Thuróczy Lászlóné 1950 óta villamosvezető. Ha va­laki. akkor ő igazán ismeri a várost: — Jöjjenek velem. Egyet­len útra csak. Most nincs csúcsforgalom. Nyugodt utunk lesz ... Fényképeztük ezt a nyu­godt utat. Kezdődött az in­dulással. Ketten futva érték el a villamost, ügyet sem vetve a már záródó ajtóra. Ha a villamos vezetője nem nyitja újra az ajtót... — Hol a legrosszabb? — Az Ady-hídtól a Ta- nácsház térig. A hídtól a térig öt gyalo­gos esetlenkedett előttünk. Kétszer fékezni kellett mi­attuk. — A legrosszabb az, ami­kor a szemben érkező kocsi mögül lép ki a gyalogos. Látni nem lehet, ő se lát minket, de nem is figyel... Aki utazik, az megszok­hatta már: a találkozó vil­lamosok mindig lassítanak. 4c A zebra húszméternyire van. A gyerek mégis itt sza­lad át Szemere utca: sarkon a rendőr. Nincs is ügyetlenke­dő gyalogos. — Nem az a baj, hogy nem tudnak az emberek közr lekedni, hanem az, hogy nem akarnak figyelni az utcán... Számolok: a Szemere utca és a Tanácsház tér között négyen mennek át a zebra mellett. Tíz-húsz méterrel a zebra mellett. — Itt, a színháznál mindig lassítok. Megszámolni se tudnám, hogy hányszor lép­tek már elém .. . Innen nyu­godt utunk lesz. Kilakoltatják a velencei galambokat Velence hatóságai úgy ha- tároztak, hogy „kilakoltat­ják” a híres Szent Márk tér több mint 180 ezer galamb­ját. mivel „ludasak” a mű­emlékek rongálásában, és be­tegséget is terjeszthetnek. Eredetileg hajókon akarták más olasz városokba, illetve külföldre szállítani a mada­rakat, összefogásuk azonban lehetetlennek bizonyult. Most azt tervezik, hogy megtiltják a galambok etetését, és a ma­dáretetőket áthelyezik Ve­lence külvárosaiba. 4c A néninek mindegy, hogy hol megy át... A nyugodt út két váratlan fékezést jelentett, két mere­deken elénk kanyarodó gép­kocsi miatt. A Marx tér után. a hús­boltnál alig egy méternyi hely van a járda és a villa­mossín között. — Ha sok az utas, itt lé­pésben megyek ... Visszafelé majdnem a fényképezőgép bánta a hir­telen fékezést. A BD 13—61- es gépkocsi kanyarodott vá­ratlanul elénk. Itt fordult. Láttunk kismamát gyerek­kocsival futva menni át az úton. Láttunk gyerekeket bá­mészkodni az út közepén. — Szerencsére most nincs csúcsforgalom — mondta a villamos vezetője. — Nyu­godt utunk volt. Valóban az volt. de ha a villamosvezető csak a szabá­lyod# tartja be, akkor most akár. baleseti hírt is fogal­mazhatnék. — ön mitől fél? Mondják a teherautót, mond­ják a buszt, mlndják a gép- kicsikat. — És a villamos? — A gyerekemet nem en­gedném kocsivezetőnek, mond­ják a villamosvezetők. Statisz­tikailag bizonyítható igazság: a villamoskarambolok a leg­szomorúbbak. (Bartiia)

Next

/
Oldalképek
Tartalom