Déli Hírlap, 1973. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1973-07-23 / 171. szám

KÖNYVESPOLC Kertész Ákos: Névnap Kertész Ákos sikeres író. Makra című regényével meg­hódította az olvasókat és a „szakmát” is. Mi a népsze­rűség titka? Az, hogy tud írni — válaszolhatnánk egy­szerűen. Írásai közérthetőek, mindannyiunk által ismert emberekről szólnak, valós társadalmi-közéleti problé­mákat boncolnak. Tehát a máról beszél, és hozzánk. 'Üj kötetében két kisre­gényt, hat novellát és egy rádiójátékot publikál. Kri­tikusai megjegyzik, hogy egyikkel serrf éri el a Makra színvonalát. Éz tény. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezúttal is könyvkiadásuk sa­játos, furcsa játékáról van szó. Ezek az írások ugyanis előbb születtek, mint a Mak­ra. (Öreg ház 1960, a Sárga kavicsok 1962 stb.) Ezeken számonkérni a Makra szín­vonalát semmiképpen nem lenne tárgyilagos. A kötet legjobb, legéret­tebb írása kétségtlenül az 1971-ben írott Névnap. Mondhatnánk, a Makra test­vérpárja ez a kisregény, hisz ugyanazt a világot mutatja be az író ebben a művében is, csak más látószögből. Makra Ferenc tragédiája az volt, hogy mindenáron olyan akart lenni, mint a többi ember, a környezete. Nem merte vállalni önmagát, a saját lehetőségei alatt élt. A tragédia mindig valamilyen emberi érték pusztulását je­lenti. A meg-nem valósult Makra, az elvetélt művész, még akkor is tragikus, ha nem pusztul el. A Névnap hőse: Víg Gusztáv, el sem jut a tragédia lehetőségéig. Ügy pocsékolja el az életét, önmagát, hogy nem is tud, nem is akar tudni róla. Könnyelműség lenne azt mondani, hogy kispolgár. Gyávasága, esendősége nem határolható be csak egy tár­sadalmi réteg, életforma ke­retei közé. Ez, hogy nem merjük vállalni önmagunkat — félvén a konfliktustól, vagy csak a megszólástól, a haverok zsíros röhejétől — általánosítható is. De Ker­tész Ákos nem erkölcsi tan­mesét ír, hanem ábrázol. Víg Gusztáv, a felesége: Gombár Magdolna, a név­napra érkező barátok mind hitelesek. Munkások, „sza­kik”, akik mindennap ko­rán kelnek, rohannak a gyár­ba, az asszony cipeli a gye­reket a bölcsődébe, óvodába, reggel harapósak az álmos­ságtól, féldecivel vigasztal­ják magukat, este meleged­nek össze a tévé mellett, a vasárnapot várják, amikor rántott húst esznek krumpli­val, két üveg sört bontanak hozzá, s az év eseménye a Névnap, amit közösen ünne­pelnek meg a kollégákkal. Kertész Ákos írói leleménye, hogy ebben az egyetlen nap­ban mondja el ezeknek az életeknek — a Víg Gusztár vét, Gombár Magdolnáét, a haverokét — a monotonsá- gát, szürkeségét, fullasztó voltát. Gombár Magdolna döbben rá erre. Ünnepre ké­szül, új ruhát varrat. Barát­nője megcsinálja a haját is, kicsinosítja. Hirtelen észre­veszi, hogy ő még szép, kí­vánatos fiatalasszony, akit az utcán megbámulnak a fér­fiak. Eddig nem tudta, mert nem is hitte el, „nem ért rá”. Az, hogy szép, olyan felka­varó élmény számára, hogy ennek fényében egész eddigi életét megkérdőjelezi. Gusz­táv is észreveszi ezt a válto­zást, és elkövetik a „bot­rányt”: nappal, hétköznap a vendégek érkezése előtt sze­retkeznek A barátok azon­ban mit sem tudnak a titok­ról, és kisszerűén, gonoszul froclizzák a piruló házaspárt, mire Víg Gusztáv elköveti az árulást. Mert — a közvé­lemény szemében — kisebb hiba, ha egy férjnek szere­tője van, mintha a feleségét a barátok előtt is vállalva szereti. Nagyokat enni-inni, zsíros szájjal malackodni a szerelemről és „jaj semmi komplikáció, semmi bot­rány”, mert „mit szólnak”?! Nem tudnak élni — sírja el magát Gombár Magdolna — miután a vendégek része­gen magukra hagyják őket a kocsmaszagúvá rondított la­kásban. Nem merték vállal­ni önmagukat, az értelme­sebb, szebb, igazi énjüket. A másik kisregényben (Üvegkalitka), a hangjáték­ban (Autók és utak) már nem tudja Kertész Ákos el­érni ezt a szintet. Valós élet­helyzeteket, alakokat mutat be, de ezekben már több a konstrukció, a kiszámított- ság, s ez rontja az írások hitelét. (Szépirodalmi Kiadó). HORPÁCSI SÁNDOR y Az EPFUíelppen dolgoznak Tíz bolgár fiú az építőtáborban Barczi Pál rézkarca Az egyforma, napellenzős papírcsákók, s kreol bőrük különbözteti meg őket a ma­gyar munkásoktól: bolgár egyetemisták, gépészmérnö­kök lesznek, Szófiából ér­keztek, a műszaki egyetem­ről- s négy hétig a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem épí­tőtáboraiban dolgoznak — tíz fiú a Besenyői úton, az épülő ÉPFU-telepen. • • ... Hárman oldalt nyújtóz­kodnak, napoznak. Mellettük félrevetve csákányok, lapá­tok. Gálik Lajos miskolci egyetemista orosz tudására hagyatkozom, tolmácsol. (A szervuszt már megtanulták.) Hja, a járművek ... Baj van az anyagszállítással, rend- szertelenül érkezik a friss beton. Ilyenkor ülnek le. Kényszerpihenő. Nem cso­dálkoznak, tudomásul ve­szik. ilyesmi bárhol előfor­dulhat ... Lovas kocsi érkezik. Nyu­godtan baktatnák a „sod­rott? jószágok, „üzembizto- sabbak”, mint a teherautók, vonják a nagy súlyt, majd a vizes habarcsot. Ezt lapá­tolják lent a futószalagra, majd a leendő csamoktetőn a fiúk. Fent két magyar szakmunkás egyenget, símít- gat. Kézzel-lábbal értenek szót. De szót érteinek. A bol­gár egyetemisták nem dol­goznak rosszabbul — így mondják —, mint a legjobb segédmunkás. Szóval dolgo­sak. Ha van munka ... » Hamar kiürül a lovas ko­csi. Üjra leülhetünk beszél­getni. Az egyik papírcsákós magyarul szól hozzám. Per- fekt, némi idegen aktussal, ö Diamandisz. (Csak a ke­resztnevét jegyeztem le). Gö­rög. Nyolc évig Magyarorszá­gon lakott. A szülei most is Értékelték a felvételi vizsgákat Befejeződött a felvételi vizsgák értékelése a Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen is. Az 1973—74-es tanévre, a három karra 866-an jelent­keztek. Négyszázkét felvéte­liző tett sikeres vizsgát. Az elutasított, felvételt nem nyert jelentkezők közül még tizennyolcán juthatnak be fellebbezés alapján a bánya- mérnöki, a kohómémöki vagy a gépészmérnöki karra. Pesten élnek, emigránsok. Diamandisz már negyedik éve Szófiában tanul. Görög? Magyar? Bolgár? — Hontalan... — csak ennyit mond egészen rövid o-val. Nincs állampolgársá­ga. Kevés beszédű és először mindig ő kezd lapátolni. Juliális Hagyomány már, hogy Vas megye szombathelyi já­rásának fiataljai minden év­ben juliálist rendeznek Rum községben. Az idén vasárnap tartották meg a nagyszabású találkozót. A fiatalok a kora reggeli órákban vonattal, autóbuszokkal érkeztek a községbe. Az események Fürst Sándor szülőházánál rendezett ifjúsági nagygyű­léssel kezdődtek. Ezután a KISZ-szervezetek küldöttei koszorút helyeztek el Fürst Sándor emléktáblá­jára, majd megkezdődött az egész napos szórakozás, a kulturális és sportműsor. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: DéliKró- rilca. — 12.20: Ki nyer ma? —- 12.30: Reklám. — 12.35: Tánc­zenei koktél. — 13.20: Lakatos Sándor népi zenekara .látszik. — 13.50: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.05: Édes anyanyel­vűnk. (Ism.) — 14.10; Hidas Fri­gyes—Csoóri Sándor: Szigorú korban élünk. — 14.1«: Debussy műveiből. — 14.40: Soha nem lelej tem el. — 15.00: Hírek. — 15.10: Fanfárok. — 15.21: Egy pálya vonzásában. — 15.34: Csl- cseri bolt. (Ism.) — 15.59: Hall­gatóink figyelmébe! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Népdalok. — 16.33: Rádiószinház. Éjszakai járat. — 17.00: Hírek. —17.05: Külpolitikai ügyelő. — 17.20: Bartók: Divertimento. — 17.45: Van új a Nap alatt! — 13.00: Húszas stúdió. — 18.53: Hallgatóink figyelmébe! — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: A hét rádióhallgatója. — 19.50: Félóra anekdota. — 20.20: Nótaest. — 21.02: Hirék. — 21.05: Lemezmú­zeum. — 21.30: Mikrolánc. — 22.00: Hírek. — 22.20: Forró fej­jel és hidegvérrel. — 22.30: Ze­nekari muzsika. — 23.25: A de­nevér. Részlelek Johann Strauss operettjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Liszt kórusműveiből. Petőfi rádió: 12.03: Találkozás három kontinens élő zenei múltjával. —. 12.27: Schumann: Esz-dúr .zongoraötös. — 13.00: Hírek. — 13.03; Az én nyaram (Ism.) — 13.20: Haydn: C-dúr (A medve) szimfónia No 82. — 13.45: Időjárás- és vízállásjelen­tés. — 14.00: Kettőtől hatig.. . A Rádió kívánságműsora. — 18 00: Hírek. — 18.05: Külpoli­tikai figyelő. (Ism.) — 18.20: A hét zeneműve. — 18.50: Köz­kívánatra! — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek ! — 20.00: Esti Krónika II. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Ez is az is .. . — 22.22: Ambrus Kyri és Poór Péter énekel, a Körmendi-együt­tes játszik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Századunk zenéiéből. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió; A hét első napján. — Mlrő) tárgyaltak ma a KISZ-benV — Stoplámpa. — A gyári óvodában. — Kórusmu­zsika. — Képek községeinkből. — A szikszói kórházépítkezésnél. — A tokaji tanácson. — Megyei sporteredmények — Slágerkok­tél. Bratislavai televízió: 15.25' Hí­rek. — 15.30: Szovjetunió—USA atlétikai viadal. — 18.10: Zenés szórakoztató műsor. — 18.40; Es­ti mese. — 19.00: Híradó. — 19.30: Régi VIT-találkozók. — 20.00: Jiiemniezkv: A győzelmes bukás. Tévéjáték. — 21.20: Ta­lálkozás a költészettel. — 21.4Ó: Híradó. — 22.20: Napjaink em­bere. Filmszínházak: . Béke (f4): A magányos farkaskutya (magya­rul beszélő színes jugoszláv) — (hn6. 8): Vakmerőség (szovjet kalandfilm). — Kossuth (f3. f5. f7): Válás amerikai módra (ma­gyarul beszélő színes amerikai). — Filmklub (í5. f7): Változó fel­hőzet (magyar). — Fáklya (f5. Ü7): Kakuk Marci (színes ma­gyar, 16 éven felülieknek!). — Petőfi (f5. f7): Lány a pisztoly- lyai (színes olasz). — Szikra (5, 7): Harmadik nekifutás (ma­gyar). — Táncsics (5. 7) : Márta, a skótok királynője (magyarul beszélő színes angol). — Tapol- ca-kert (f9): A hölgy az autóban szemüveggel és puskával (színes francia, 16 éven felülieknek!) — Ságvári (Ady Műv. Házban) |f6): Menekülés I—II. (magyarul be­szélő színes szovjet, másfélsze­res helyárral!) — Hámor (4): Majd megmutatom én (magya­rul beszélő NDK). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lúdanyó mesél. . — 8.41: Operahármasok. ,— 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Gencsy Sári és Radnai György nótákat énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Édes anyanyel­vűnk. (Ism.) — 10.15: Zenekari muzsika. — 11.04: írószobám. Wecres Sándor vallomása. (Ism.) Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Poulene kórusműveiből. — 8.20: Wolf Péter szerzeményei­ből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ko- csár Miklós dalaiból. — 9.12: Gésák. Részletek Jones-Monkton operettjéből. — 9.33: Beszélges­sünk zenéről. 1 (Ism.) — 9.53: Könyvek, tájak, emberek. — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. Felhívjuk a lakosság fi­gyelmét, hogy a város bel­területén az útmenti fá­kat, cserjéket, rózsaágya­kat méroező hatású vegyszerrel permetezzük Kérjük, hogy a gyerme­kekre fokozottabb figye­lemmel ügyeljenek. A lakásba mérgezett ága­kat bevinni tilos. A méheket 14 napig zár­va kell tartani. üfc Dózsa Nyári tárlat Szegeden Hétfőn csak fél tízkor kez­dődik a mun\ca, kedden, szerdán, csütörtökön reggel hatkor és este hatig tart. Pénteken reggel hattól dél­után kettőig dolgoznak. A szombat és a vasárnap szabad. A múlt héten Tokajban jártak. Énekeltek a pincében. Magyarok csat­lakoztak hozzájuk. Együtt daloltak, közös nótát. A bol­gár s a magyar is jó barát... — Azonos a temperamen­tumunk — jegyzi meg Peter Csesmendzsijev, aki azt is észrevette, hogy Miskolcon tűrhető a közlekedés, de túl kevés a fa és a park... Miskolcról már a tavalyi építőtáborozó társaiktól is hallottak. Ezért jötték szíve­sen. Magyarországról egyéb­ként vegyesek az ismereteik. Amikor kérdeztem őket, Hriszto Gecsev válaszolt elő­ször. A Tanácsköztársaságot emlegette, Miskolc munkás­mozgalmi hagyományait, Bu­dapestet. mint ipari centru­mot, a Kárpáti Zoltán című filmet, meg néhány táncdal- énekes nevét... • • A bolgár fiúk még két hétig dolgoznak az ÉPFU- telepen, aztán országjárásra indulnak. Pihennek s meg­ismerik Magyarországot. Szegeden a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály ut­cai képtárában tegnap dr Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes megnyi­totta a 14. szegedi nyári tár­latot. Az ünnepi hetek e leg­jelentősebb képzőművészeti rendezvényén csaknem 200 alkotó 350 műve került kö­zönség elé. Festmények, táb­laképek, grafikák, szobrok, iparművészeti tárgyak egy­aránt megtalálhatók a kiállí­táson. A megnyitón átadták a tárlat díjait is. A Szegedi városé Tanács alkotói díját Meloccö Miklós szobrászmű­vész kapta. A fesztivál intéző bizottságának díját Csizmadia Zoltán festőművésznek ítél­ték. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának díját Dorogi Imre festőmű­vész nyerte el. Rajtuk kívül Pataki József, Szurcsik János és Vincze András festőművé­szek részesültek nívódíjban. A szegedi nyári tárlatot szeptember 16-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom