Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-14 / 138. szám

a miskolciaké a szó Tönkretett lakások jfc Lakáscserém ügyében, hirdetések alapján mostanában több lakást tekintettem meg. Egy hét alatt igen sok helyen megfordultam, de a látvány elképesztő volt. Több olyan, nemreg átadott lakásban jártam, amelyre, ha azt mondják, hogy ebben húsz éve laknak, akkor is indokolatlanul rossz lett volna az állapota. Egy másfél éve átadott lakásban pél­dául a gyerek kis játékautóján éppen a felszedett parkettákat fuvarozta. Ma, amikor a lakás olyan nagy kincs és államunk is annyit áldoz rá, miért nem becsülik meg jobban? '— írja Gy. L. miskolci levélírónk. Bontanak, de hogyan. Pénzbe sem kerül Családanyák és munkatársak Mi. miskolciak őrölünk, ha egy-egy régi városrész­ben elkezdődik a bontás. Ósdi negyedek tűnnek el, hogy új városrészeknek adja­nak helyet. Örültünk a Vö­rösmarty utca környékének szanálásakor is, de több miskolci nevében szóvá ten­nem. hogy rendet kellene követelnünk a házbontóktól. Egye* utcák szinte járhatat­lanná a törmeléktől. Esős időben inkább kerülőt te­szünk, mert akkora a sár. Tudomásom szerint, akik a házakat bontják, azért vállalták ezt, mert hasznuk van belőle. Megkövetelhet­nénk hát, hogy bontás köz­ben is tartsák járható álla­potban a járdát. hiszen sokan mennek még arrafe­lé... Több miskolci nevében: Garami Béla A Volán válasza A Déli Hirlap május 14-i szá­mában megjelent, „Miért nem áll meg az autóbusz?” című cikkben foglaltakat kivizsgáltuk. Az Aksózsolcán május 7-én 6.30 órakor áthaladt, Kesznyétenből Miskolcra közlekedő járat sze­mélyzetét fegyelmileg felelősség­re vontuk, mert a menetrendben meghatározott megállóhelyen nem álltak meg. Bár, az autó­busz megtelt, ez nem mentesíti a járat személyzetét a felelősség ától. Meg kellett volna állniuk és közölni, hogy az autóbusz megtelt és tájékoztatást adni, hogy a legközelebbi járat mi­kor közlekedik. Ezúton is kérjük az Alsózsol- cáról utazó tisztelt utazóközön­séget, hogy szíveskedjenek igénybe venni az alsózsolcai szövetkezeti bolttól 7.11 órakor induló csuklós autóbuszjáratot is, annál is inkább, mivel ezen a járaton több férőhely van. A kesznyéteni járat a legtávolabb­ról közlekedik és így Alsózsol- cán már ezen van a legkeve­sebb férőhely. Köpi íjhelyből A napokban új termék gyártását kezdték meg a Sá­toraljaújhelyi Sütőipari Vál­lalatnál. Az új termék azon­ban mégsem teljesen új: az eddig többnyire külföldről importált Ropi nevű sajtos sósrudat országszerte ismerik és kedvelik a fogyasztók. A hazai Ropi gyártásához szük­séges automata gépet két és fél millió forintért, közösen vásárolták a sátoraljaújhelyi és a kazincbarcikai sütőipari vállalatok, s a Ropi-termelés fellendítésére most egy újabb gép vásárlását tervezik. Öt évig út lesz Jó ütemben halad a 26-os számú, miskolc—kazincbar- cika—ózdi főútvonal Miskolc és Sajószentpéter közötti szakaszának felújítása. Az út aszfaltszőnyeges megerő­sítésére és a padkarendezés­re ebben az évben több mint 12 millió forintot költ a KPM Miskolci Közúti Igaz­gatósága. Ezzel a viszonylag alacsony összegű beruházás­sal csaknem egy évtizedes gondot oldanak meg az út­építők. Megyénknek ezen az egyik legforgalmasabb útvo­nalán ugyanis már évekkel ezelőtt ' összetöredeztek az aszfaltburkolat alatt levő be­tonlapok, s 6—7 éven át évente ötmillió forintba ke­rült a megrongálódott út ká­tyúzása. toldozgaitása — fsl- tozgatása. A most leterített nyolc centiméter vastag, hengerelt aszfaltszőnyeg leg­alább öt évre megkíméli a közúti igazgatóságot a rend­kívül költséges javításokkal járó fölösleges kiadásoktól. A sajószentpéteri út felújí­tását előreláthatólag még eb­ben a hónapban befejezik. Mint minden asszony, pon­tosabban szólva: dolgozó családanya, akivel beszéltem. Nagy Sandorné is óvatosan „körüljárta” a kérdést, mi­előtt válaszolt volna. Mert hogy is érti azt az újságíró, hogy miként segíti ót a köz­vetlen munkatársak kollektí­vája ? — Nemrégen — szeptem­berben! — jöttem vissza a hároméves gyermekgondozási szabadságról. Mit mondjak : jól fogadtak. Könnyített is a helyzetemen a főnök. Nem kell váltóműszakra járnom ... — És a kollégák? Utánozhatatlan a mozdu­lat. az arcmimika, ami kö­vetkezik. Valami, ami se hi­deg, se meleg dolgot fejez ki. Dines megállás N agy né a Borsodi Nyomda berakónője. Így nevezik azo­kat. akik a gépteremben az automata és félautomata nyomdagépeket kiszolgálják: rárakják a méretre vágott papírkő teget, leemelik a kész nyomtatványt, s mielőtt glé- dába rakják, „meózzák” és megszámolják. 25—30 ezer nyomtatványív egy műszak alatt. És nincs megállás — nem is örülnének a kény­szerű pihenésnek, hisz’ nor­mában dolgoznak — a nyolc óna alatt egy cigarettára is csak akikor jut idő, ha valaki közben ügyel ázó gépükre is. — A kollégák? — kérdez vissza az asszony, aki ifjú lámytkorától, éppen 15 éve dolgozik itt. — A régiek ha­marabb segítenek. A fiata­lok? Azok inkább egymás között vannak. Hogy mivel segíthetnének? Nem is tu­dom. Talán ... udvariasság­gal. Igen. Azt hiszem, ez hiányzik! Komjáti Jánosáé a másik gép berakónője. Ö is család­anya. két gyermekét neveli — műszak után. — Nehéz rászoktatni a fiatalabbját, hogy figyelmes legyen a másik iránt. Mi idő­sebbek inkább csak egymásra számíthatunk. „híradok Kovács Nándorné 33. évét tölti a szakmában. Ö is két gyermek anyja. Mondja, hogy mostanában már betegeske­dik. — Fáradok. De higgye el, talán többször meggondol­nám, hogy táppénzre men­jek, ha itt azt tapasztalnám, hogy a kollégák megértőb­bek ... Tévedés ne essék: nem azt várják, hogy bárki is elvé­gezne helyettük a munkát. De alkalmanként egyetlen jó szó, csöpp figyelem is lelket önt a fáradókba, a gépek zajától megviselt idegzetű- ekbe. — Persze — mi indítjuk rosszul őket. Ha az első nap­tól ahhoz szoktatnánk vala­mennyit, hogy ne csupán ön­magukra, de másokra is fi­gyeljenek, akkor... Pontosan nem fogalmazó­dik meg, hogy mi is az, amit végső soron hiányolnak az asszonyok. Csak körülírják: méltánylást várnak. nem csupán a főnökségtől, nem csupán „hivatalból”, de a kollégáktól is. A kötésiéiben más A könyvkötészetben — amelyet csak egy lengőajtó választ el a gépteremtől — merőiben más a helyzet. Az „idősebbek” közül Domokos Gáborné, az ifjabbak közül egy kismama mondja el: ebben a részlegben a kis­gyermekes anyát — ameny- nyire a lehetőségek engedik — minden módon támogat­ják. Kedvezményt kapnak a műszakikezdésre: a bölcsőde, az óvoda nyitásához igazítják munkaidőjüket. Egy órával későbben kezdhetnek — reg­gel 7-kor —, s hét végén Cl 47—02 A* utóbbi hetekben örvendetes jelenséget tapasztalhatunk az országutakon; a jármüvek vezetői udvariasabbak, sőt óvatosabbak . . . Äs mintha csökkenne a balesetek száma is. A kirívó szabálytalansá­gok ezért még szembetűnőbbek. S egy ilyen példával én is szol­gálhatok. .......... A múlt hét végén, szombaton délután békésen autóztam a hidas­németi országúton. Néhány kilométeres szakaszon egy háromtagú konvoj mögé szorultam, amelynek utolsó tagja a Cl 47-02 forgalmi rendszámú 600-as Trabant volt. Hatvan kilométeres sebességgel ban­dukoltak. Nem túl sietősen, 75—80 kilométeres sebességgel előzni kezdtem a Trabantot. Amikor autóm orra a Trabant farával egy vonalba került . . . nem hittem a szememnek! A trabantos indexelés nélkül elém vágott és usgyé, neki a világnak. . . Hogy nem oko­zott beláthatatlan kimenetelű karambolt (a Trabantban hátul asszony es kisgyerek ült), az csupán több éves vezetői gyakorlatomnak, autóm stabilitásának és manőverezőkészségemnek köszönhető ... Aztán megelőztem a másik két autót és sajnos újra a Trabant mögé kerültem, ami igen kockázatosnak látszott, hiszen vezetője kaesázott és bravúroskodott. És lapított. Üjra előzni kényszerültem. Bekövetkezett, amit vártam. Amikor mellé értem, gyorsítani kezdett. Hogy az előzést minél nehezebben fejezhessem be ... Nem káromkodtam, nem ráztam az öklömet. (Akár hiszik, akár nem.) Gondolkodtam. Mi a teendő ilyen esetben? Mert nem hara­gudtam, most sem vagyok dühös, csak szomorú... Végül az esetet — íme — közreadtam, hogy közösen tegyünk igazságot, minél keve­sebbszer forduljon ilyen elő.... (•iményi) Volán 3. sz. Vállalat Nagy István főosztályvezető „Soha nem szédültem még99 Miért zuhant le Kiss Lajos? Ezt mondja a jogszabály AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS ÉS TOJÁSKÉSZÍTMÉNY HIGIÉNIAI SZABÁLYAI A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter az egészségügyi miniszterrel kö­zös rendeletben szabályozta az étkezési tojás és tojáské­szítmény higiéniai szabá­lyait és vizsgálatát. Az együttes rendelet 1973. má­jus 27-én lépett hatályba. A jogszabály — többek között — előírja, hogy a to­jást a kezelése és forgalomba hozatala során tisztán kell tartani és biztosítani kell minőségének megóvását. Azokat az eszközöket (szál­lító, tároló), amelyekkel a to­jás érintkezésbe kerül, ál­landóan tisztán kell tartani es rendszeresen fertőtlení­teni kell. Közfogyasztás cél­jára teljes értékűként csak azt a friss vagy héjában tar­tósított, tisztán kezelt tojást szabad forgalomba hozni, mely ép és megfelel az ál­talános közegészségügyi és állategészségügyi előírások­nak, valamint a szabvány rendelkezéseinek, és mentes a rendeltetés szerinti fel­használás szempontjából minden lényeges elváltozás­tól. A jogszabály többek kö­zött előírja, hogy a friss to­jás gyűjtőcsomagolásán köz­érthető módon fel kell tün­tetni azt a napot, amelyen a baromfi a tojást tojta. A tartósított tojás csomagoló­anyagán közérthető módon fel kell tüntetni azt, hogy a tojást tartósították,' valamint a tartósítás módját és nap­ját. Az állategészségügyi el­lenőrzés során minősített és jelzéssel ellátott tojásárusí­tóhelyen elhelyezett táblán a jelölésről és a minősítés szövegéről (csökkent érté­kű, emberi fogyasztásra al­kalmatlan. csak hőkezeléssel dolgozható fel tojáskészít­ménnyé) a fogyasztókat tá­jékoztatni kell. ; A kacsa-, liba-, gyöngvös- és pulykatojás árusítása esetén az állatfaj nevét jól látható helyen, és jól olvas­hatóan fel kell tüntetni. A jogszabály a továbbiak­ban szabályozza a tojáské­szítmények forgalmazását, felsorolja a forgalmazási ti­lalmakat és fontos előíráso­kat tartalmaz az állatorvosi vizsgálatra. I>r. — sti — Rovatveaetű: MOLNÁR CANDORVB Telefonszáma: ift-224. Június 8-án, pénteken dél­előtt Kiss Lajos és Ruszikai László, a Borsod megyei Ké­men ysprő Vállalat szerencsi körzetének szakmunkásai a Tiszamenti Tsz prügyi hib­ridnevelő üzemegységébe in­dultak. Feladatuk az üzem 7,5 méter magas kéményé­nek ellenőrzése, tisztísása volt. Már-már végeztek, ami­kor a kémény tetejéről Kiss Lajos lezuhant, egy 15 kilo­grammos betondarab pedig a kémény tövében dolgozó Ruszkai Lászlóra esett. Egy éve éppen a Szerencsi Cukorgyár kéményeit tisztí­tották, amikor riportot ké­szítettem róluk. Kiss Lajos akkor ezt mondta: „Félme­gyék én a 120 méter magas kéményre is! Soha nem szé­dültem még, sosem félek.” A vállalat vezetői ehhez hozzátették: ő az egyik leg­jobb emberük, akit min­den félelem nélkül engednek fel a magasba. . Miért zuhant le Kiss La­jos? A két szakmunkás úgy egyezett meg, hogy most is Kiss Lajos megy fel a ma­gasba. Ellenőrizték a kézzel elérhető kapaszkodóvasakat, s azokat biztosnak találták. Kis híján elkészült a mun­kával Kiss Lajos, amikor — 11 óra 20 perckor — a ka­paszkodóvas kiszakadt a tég­lasorból, s a magasban dol­gozó férfi hanyatt zuhant. A kiszakadt vas, mintegy eme­lőként működve, megemelte a kémény betonkoszorúját, amely három darabra törve esett le. Az egyik rész ép­pen Ruszkai Lászlóra. Akik látták a történteket, azonnal mentőért telefonál­tak, amely páratlanul rövid idő alatt érkezett a helyszín­re. Látták: rohamkocsira van szükség. Rádión hívtak az újhelyi útelágazáshoz. Mire odaértek a sérültekkel, a ro­hamkocsi már ott is volt, s szirénázva vitte tovább a megyei kórházba a két ké­ményseprőt. Kiss Lajos, aki a törések mellett súlyos bel­ső sérüléseket is szenvedett, ennek a gyorsaságnak kö­szönhette életét. Viszokai Tibor főmérnök: — Ahogy értesültem a balesetről, a helyszínre siet­tem. Megállapítottuk, hogy a tsz kéménye nem a tűz- és építészrendészeti utasítások­nak megfelelően készült. Általános szabály, hogy a magas kémények kapaszko­dóvasait több — legkevesebb három) — téglasor fogja be Ennél a kéménynél egy sor tégla tartotta csupán a va­sakat. Még így sem lett vol­na talán baj, ha a kapasz kodóvas-sort védőkosárral biztosítják. Sajnos, ez is hiányzott, ezért eshetett ha­nyatt Kiss Lajos. Megálla­pítottuk azt is, hogy a ké­mény tetején levő betonko­szorú ötszázas helyett négy­százas cementből készült. — Ezeket a szabálytalan­ságokat a két szakember nem vette észre? — ök legfeljebb csak ar­ról győződhettek meg, hogy az első, kézzel elérhető ka- paszkodóvasak biztosan tar­tanak-e. A többihez fel kel­lett mászni. A megye terüle­tén különben számos ilyen szabálytalanul épített, élet- veszélyes kémény van. Mivel mi nem vagyunk hatóság, nem tehetünk mást, mint hogy felhívjuk ezekre az il­letékesek figyelmét. Sajnos, tapasztalatunk szerint a ha­tóságok felszólításai ered­ménytelenek. Különösen a tsz-ekben találni sok élet- veszélyes kéményt, amelye­ket általában saját beruhá­zásban építettek. Hadd te­gyem még hozzá: hasonló a helyzet az egész országban. Minél hamarább központi beavatkozásra volna szükség. Ruszkai László már más­nap reggel hazakerült Aba- újszántóra. Kiss Lajos álla­pota továbbra is súlyos; még mindig az intenzív osztályon kezelik. Tállyán várja — s ki tudja, meddig — felesége és négy kiskorú gyermeke. „víkend-műszakjuk” van. Ha szabad szombatosok, pénte­ken csupán 13 óráig dolgoz­nak. Ha pedig szombaton is bent vannak, 12-ig tart a munkaidő. — Kell ennél több? Lehet ennél nagyobb segítséget adni? — kérdezi a kismama, Pereszlényi Józsefné. — Itt, a könyvkötészetben talán azért is más a helyzet, mert a részlegvezetőnk maga is nő. Anya. Tapasztalatból tudja, hogy mennyi problé­mával küszködik az ember — mondja Domokosné. S a részlegvezető? Aki úgy szervezi a műszakokat, hogy bekalkulálja az asszonyok gondját — Padi Ferencnél — Mondhatom: két úr szolgája vagyok. A vállalat érdekét, de az asszonyokét is szolgálnom kell. És nem is ördöngösség. Abból indultam ki: ha a kormány meghoz egy olyan rendkívüli áldoza­tot, mint a hároméves gyer­mekgondozási segély, akkor nekünk is egy kicsit többet kell figyelnünk az anyák gondjára. S ez nem kerül pénzbe sem. R. L NV1KES IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom