Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-14 / 138. szám

íjdon sag: a ceruzabab Nyitva az ajtó $ A cseresznyét gondosan átválogatják (Agotha Tibor felvételei) Környezetünk az életszínvonal része Tájértekezlet a megyei népfrontbizottságon .Környezetvédelmi szakem­berek részére szervezett táj­értekezletet tegnap Miskol­con a Hazafias Népfront or­szágos Tanácsa titkársága. Borsod, Heves és Pest me­gye tájértekezletén Hegyi Imre. a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára köszöntötte a vendé­geket, majd dr. Fábián László, a környezetvédelmi munkaközösség titkára és dr. V. Nagy Imre a környezet- védelmi munkaközösség el­nökhelyettese tartott elő­adást. Az előadásokat követő vitában tizen szólaltak fel. A népfront házigazda sze­repe jelzi, hogy e tevékeny­ségnek egyre inkább tömeg- mozgalommá kell válnia. Másrészt, és erre nem lehe­tünk büszkék, megyénk vá­rosai fenyegetett helyzetben vannak. Elhangzott a vitá­ban, hogy 3 környezet az életszínvonalunk része. Ezt egyre többen felismerik. A népfront szerepe, hogy a maga eszközeivel segítsen a szükséges társadalmi szemlé­let kialakításában. Szervezze a mozgalmat. Adatokkal igazolható, hogy a környezet védelmének szer­vezésével egyes városainkban máris elkéstünk. A rohamo­san fejlődő községek szeny- nyezettségének növekedése is figyelmeztet: a védekezés nem csak a városok dolga, hiszen ebben legalább akko­ra szerepe van a megelőzés­nek. mint a későbbi védeke­zésnek. A népfront lehető­ségei ebben nagyok. Minden településen van népfront- szervezet, adott a szervezeti sejt, amire a munkát majd tervezni lehet. Tudott dolog, és jó hogy így van: a külön­böző szakterületeken egyre többen foglalkoznak környe­zetvédelemmel is. Építők, vízépítők, KÖJÁL, egyes üze­mek. Ám ez a munka nem egységesen irányított, nem kellően szervezett. „Az idő sürget” mondták többen is a vitában. A mi társadalmunk lényegéből fa­kad, hogy társadalmi mére­tekben szervezhetjük a vé­dekezést. Gödöllőn környe­zetvédelmi szakmérnöki szak szervezését kezdték. Miskol­con a kohásztanulók 200 órás tanfolyamot végezhetnek jö­vőre. A távolabbról érkezett vendégek örömmel hallottak a borsodi erdők társadalmi őreinek eredményeiről, mi hasonló örömmel a budapes­tiek példáit. Százharminc ha­lálra ítélt fából megmentet­tek harmincat, máskor egyet­len öreg fáért vitáztak és harcolnak a Margitsziget le­vegőjének tisztaságáért. Nagy taps fogadta me­gyénk környezetvédelmi fel­ügyelőjének javaslatát: „Ala­pítson a HNF a környezet védelméért legtöbbet tevő emberek jutalmazására Széc­henyi István emlékplakettet. Legyen ez a társadalmi elis­merés jele.” Egy gondolat valamennyi felszólalásban visszatért és ez azoknak szól, akik nem voltak ott a szakemberek ta­nácskozásán, de tudják, hogy korunk egyik fenyegető ve­szedelme életünk természetes keretének lassú pusztulása. A védekezést szervezhetjük jobban, várhatunk a közel­jövőben megjelenő környe­zetvédelmi rendeletre, de igazán hatásosan csak akkor védekezünk, ha egymástól is megköveteljük, hogy nap mint nap tegyünk valamit a környezetünkért. B. G. Nemrégen történt, hogy néhányadmagammal bebocsátásra vártam az egyik vállalat igazgatójának előszobájában. Bár a megbeszélt időpont már jó egy órával elcsúszott, a titkárnő nyugtatgatta a türelmetlenkedő társaságot. — Soron kívüli program. Egyik segédmunkásunknak vitája volt a művezetőjével, s most azt tisztázzák. Nálunk az igaz­gató ajtaja mindig nyitva áll a vállalat dolgozói előtt. El­végre demokrácia van ... Az utóbbi mondat félig kérdés, félig állítás volt, és a sza­vak mögül akaratlanul is kicsengett a hamis pátosz. Nem hiszem ugyanis, hogy az üzemi demokráciának az a fokmé­rője, ha az igazgató ajtaja állandóan nyitva áll. Jelen eset­ben is célszerűbb lett volna a művezetővel, vagy annak köz­vetlen felettesével tiszta zni — a vállalatvezetés egészéhez vi­szonyítva — csip-csup ügyet, is nem hátráltatva az igazgatót a nagyobb horderejű döntések meghozatalában. Bizony, az egy-egy. gazdálkodó egységen belüli „parttalan demokratiz­mus” gátja az üzemi demokrácia kifejlődésének, hiszen a pél­dabeli segédmunkás felettesei joggal érezhetik megrövidítve magukat. A munkahelyi demokrácia fejlődésének tapasztalatairól fél évvel ezelőtt készített borsodi szociológiai jelentésben olvas­ható: az üzemi demokrácia hatékonyságát csökkenti, hogy a gazdasági reformnak megfelelő vállalati mikromechanizmu- sok kialakulása lassabban valósul meg. Azaz a kötetlenebb, nagyobb önállóságot biztosító gazdálkodási móddal nem tart lépést a kisebb közösségek ügyes-bajos dolgainak „méretre igazítása”. A vállalatvezetés kénytelen-kelletlen még mindig sok olyan jogot gyakorol, sok olyan kérdésben dönt, amely nem rá tartozik, összefügg ezzel a megyei tanács vb ülésén tárgyalt egyik, e témában készített >lentés is. Ott olvasható, hogy sokan még mindig csak munkavállalóként kérnek jogo­kat, illetve vállalnak kötelezettségeket, figyelmen kívül hagy­va tulajdonosi mivoltukat. Pedig a közös tulajdon gazda­tudata jó motorja a demokráciának, s az adok-kapok viszony nem kívülről szerveződik, hanem a kölcsönös vállalások egy­mást erősítő rendszerében alakul ká. A jog a demokratizmusra önmagában kevés. A lehetőség­gel élni is kell tudni, s ennek legdöntőbb feltétele a tájéko­zottság. Ismerni kell a kisebb és nagyobb kollektíva céljait, eredményeit, gondjait, de tudni kell kérni és kérdezni is. Időpocséklás személyes ügyekkel untatni — egy általában amúgy is hosszú — termelési tanácskozás részvevőit, de nem mindig helyénvaló a négyszemközti megbeszélés kierőszako­lása, ha a közös dolgokról kell véleményt formálni. • A demokráciáról és a személyi felelősségről szó esett a Te­levízió -Fórum című adásában is. Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára utalt arra, hogy a gazdasági vezetőknek kötelessége a lehető­ségek adta kollektív ambíciók serkentése; de a demokratiz­mus egyik igazgató szamara sem lehet olyan lepel, amely* eltakarja az egyszemélyi vezetés felelőssegét. BRACKO ISTVÁN A detoxikáló vendégei A erőszakos bűncselekme- nyek elkövetői legtöbbször ittas emberek. A megelőzés érdekében a rendőrség ezért az utóbbi időben megkülön­böztetett figyelemmel ügyel az utcákon, köztereken tán­torgó, hőbörgő részegekre. Tavaly csak Miskolc terüle­tén több mint 2300 részeg embert szállítottak be a rendőrök — rendszerint a mentők közreműködésével — a Szentpéteri kapui kórház detoxikáló állomására. (A közelmúltban a miskolci ren­dőrkapitányság részegszállító autót kapott.) A detoxikáló növekvő „forgalma” mindenekelőtt ar­ra figyelmeztet, hogy a ven­déglátóipari egységek dolgo­zói nem tartják be a fiatal­korúak és az ittas egyének kiszolgálására vonatkozó ti­lalmat. Különösen szembetű­nő ez a közönyösség a fiata­lok esetében, a detoxikáló „vendégei” között ugyanis tavaly csaknem félkzáz 18 éven aluli gyermek volt. REFLEKTOR Ma Budapesten az Ernst Múzeumban megnyitják Ja- roslav Grus festőművész kiál­lítását. Jjc Baján bemutatják az idei amatőrfilm-fesztivál díjnyertes filmjeit, á Bala- tonf enyvesen megnyitják az úttörőtábort. Debrecenbe Az egyik ketyeg, a másik nem Ózdnak nincs szerencséje a köztéri órákkal. Az első — szemközt a Bükk étteremmel — felállítása óta nem mutatja az időt. Pontosabban: azt mutat, amit akar — fittyet hányva az órások nagy tudományára. A legújabb, melyet néhány hete az ÓKt) közelében helyeztetett el a Magyar Hirdető, egy­szerűen el sem indul. Kitartóan mutatja tizenkettőt, hajnal­tól, másnap hajnalig. (Az órák értéke egyenként meghaladja a harmincezer forintot.) No. azért ne legyünk pesszimisták. Ugyancsak néhány hete van ketyegő órája is a városnak. Az ózdi MÁV-állomáson. Nem tudom, megfigyelte-e a tisztelt olvasó, hogy ebben az országban csak a MÁV órái működnek, pontosan, kitartóan mutatják az idő múlását. Javaslatom hát: a ..ketyegésálló” órák gazdái, és azok, akik a jövőben óhajtanak, bármire, csak az idő mérésére nem alkalmas órákat felállítani Ózdon. forduljanak bizalommal az állomás főnökéhez, az egyetlen' működő ózdi óra „gazdájához”. Ki tudja? Hátha ad egy jó ötletet, aminek a segítségével időmérésre is alkalmassá tehe­tők ezek a mozdulatlan készülékek. Mert ugye egy óra csak akkor ér valamit, ha ketyeg is. ' (magyar) rorpan szövetkezeti küldött­ség érkezik, * Egerben ker­tészeti napok kezdődnek. ^ Győrött „A nyomtatott betű útja a Kisalföldön” címmel kiállítás nyílik. * Kisbér községben (Komárom megye) új mentőállomást avatnak. Nyíregyházán kétnapos or­szágos tanácskozás kezdődik az olvasómozgalom időszerű kérdéseiről, afc Szegeden me­gyei korrózióvédelmi ankétot rendeznek. ^ Zalaegerszegen megnyílik a Merkur Vállalat autószalonja. Haditechnikai bemutató Mezőkövesden a művelődé­si házban szombaton í 1-től 18 óráig. Bogácson pedig va­sárnap az Ifjú Gárda szem­léjén a KISZ megyei bizott­sága és a Magyar Honvédel­mi Szövetség mezőkövesdi városi szervezete haditech­nikai bemutatót rendez. Gyalogsági fegyverek, op­tikai és vegyvédelmi eszkö­zök. rádiótechnikai berende­zések kerülnek bemutatásra, s a szocialista hadseregek haditechnikájáról készült fil­meket is vetítenek. Szezon a Házban — De meleg van itt! — Éppen takarítunk és azért, de délután már . .. A meleg itt: mínusz hu­szonöt fok. Halász Béla hű­tőgépész. szinte restellte. hi­szen a mínusz negyven fok a megszokottabb. A Magyar Hűtöipar mis­kolci gyárának udvarán egy­mást érik a kamionok, teher­autók. Szezon van. Kevés a szamóca, cseresznye — Sajnos, elég nehéz sze­zon — mondotta néhány perccel később Csirmaz Elek főkönyvelő. Kevés a sza­móca, a cseresznye és az eg­res is. Mintegy negyven va­gon hiányzik e gyümölcsből. — A hideg kóstoló után melegebb kérdés: az árak ? Hogyan érzi a gyár a házi­asszony által szidott gyü­mölcsárakat ? — Nagyon. Egy huszonnégy forintos árunál mindegy, hogy a felvásárlási árunk tizenkét forintról tizenhat forint ötven fillérre emelke­dett. Az időjárásra legalább annyira figyelnünk kell. mint egy termelő gazdaságnak. Gyárunk három főbb tevé­kenységet végez. E négyszáz­hetven vagonos hűtőházban kilencszáz vagon mirelitárut állítunk elő. Ez a teljes ter­melésünk 8.1 százaléka. A másik a bértárolás. Húst. ba­romfit, tejet tárolunk. Végül — és erre már csak egy szá­zalék marad — dolgozik a jéggyarunk. Tavaly 133 mil­lió forint volt. az idén 160 millió forint az évi termelé­sünk. Mint a fémgolyó A szamóca fagyasztva akár a kavics; koppanna, ha le­ejtenék. Fémgolyócskáknak hinném a borsót, ha nem láttam volna előtte néhány perccel is. — Termékeink jelentős ré­szét külföldre szállítjuk. A hazai ellátástól függően ala­kítjuk export terveinket. Alapvető követelmény, hogy a hazai piacot ellásuk. , — Ez gond lehet felvásár­láskor is. Ha a gyár jelent­kezik, mint magas árat kí­náló vevő, akkor drágul a piac. A háziasszony szidhatja a gyárat. — Erre vigyázunk. Egyik legnagyobb partnerünk az AGROKONZUM. Még árkér­désekben is alkalmazkodunk egymáshoz. A másik: ameny- nyire a mezőgazdaságban le­het, a termelést is tervezzük. Jórészt szabolcsi gazdaságok­kal vagyunk kapcsolatban. Mondtam az előbb, hogy ke­+ Peregnek a borsószemek vés a cseresznye. Rekordter­mést ígér viszont a málna. Késett a zöldborsó, de évek óta nem volt ilyen szép a termés. A kilenc-tíz mázsa helyett tizenöt-tizenhat má­zsás átlagokat érnek el. — Ezek szerint a szidott szezon sem rossz zezon? — Inkább csak nehéz, de hát ez van. Nekünk most kell azzal számolni, hogy egy százötven holdas meggyes hat év múlva kiöregszik. Te­lepítünk. Egy gazdasággal fogtunk össze és van olyan százötven holdas meggyes, amely pontosan hat év múl­va teremni kezd. A fogyasz­tó ebből csak az utakon gör­dülő hűtőkocsikat vagy az üzletek polcát látja. Nemzetisébe: svéd — A hasábburgonyáról nem ír? A raktártól a portáig min­denki büszke a BNV-nagy- díjas gyorsfagyasztott sült hasábburgonyára. Nos, a bur­gonyáról írtunk, de a gyár­kapun belül a burgonya mél­tó társa a ceruzabab. Külö­nös ízként az írás végére hagytuk. ' — A bab nemzetisége? — Svéd. Érdekessége, hogy olyan egyenes, mint a ceru­za. A hazai fajták ipari fel­dolgozásra nem alkalmasak, nem gazdaságosak. Ez a svéd bab a külföldi piacokon rendkívül kedvelt. Munka- igényes termék. Szabolcsi gazdaságokkal kötöttünk szerződést. Mi vesszük a ve­tőmagot; árának több mint a felét a gyár fizeti. Mázsán­ként 3500 forintot. A gazda­ság termel. Jellemző, hogy a rossz homoki földeken har­mincezer forint értékű babot szüreteltek. Jó a mezőgazda­ságnak, jó nekünk, jó az or­szágnak. * Az udvaron tömött kami­onok forgolódnak. Borsószem pereg. A szállítószalagon pi­ros csík a szamóca BARTHA GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom