Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-13 / 137. szám
Pantos idő - más hívószámon Július 1-től megváltozik a pontos idő hívószáma. A Posta tájékoztatása szerint a miskolci telet onelőfizetők a legközelebbi telefonszámlával együtt nyomtatyányon kapnak tájékoztatást a változásról. Mint elmondták, a pontos idő közismert 08-as hívószámának megváltoztatása azért vált szükségessé, mert a posta a közeljövőben bővíteni kívánja speciális szolgáltatásainak körét, és a két számjeggyel tárcsázható fontosabb ügyeleti szolgálatok — mint például tűzoltók, mentők, rendőrség, a hibabejelentő stb. — telefonvonalainak számát megkétszerezik. A pontos idő számának megváltoztatásával a speciális szolgáltatások műszaki feltételeit igyekáük. __megteremteni a Posta. A földgázprogram egyik fontos része a háztartások és kisebb üzemi konyhák propán-butángáz igényének kielégítése. Az ehhez szükséges gázpalackokat a Budapesti Kőolaj- iparifJepgyar készíti. Az idén 15 ezer gázpalackot készítenek. (Fehér József felvétele) Egyre kevesebb helyen várják őket Hol dolgoznak nyáron a fiatalok? A nyár legbiztosabb jele, hogy bezárták kapuikat az iskolák, s kis és nagy nebulók szoktatják magukat a vakációhoz. A nyári foglalatosságok között természetesen helyet kap a münka is. — bár a diákokat egyre kevesebb helyen várják. Kettős haszon Az elmúlt évig a gyáraknak és üzemeknek kettős haszonnal járt a diák-munkások foglalkoztatása. Egyrészt , a tanulók elvégezték a többnyire kampányszerűen jelentkező tennivalókat, másrészt pedig a cég számára kedvezően aiakult a bérszínvonal. A szak- és segédmunkások kényszerűszükségszerű magasabb átlagbérét ugyanis a gyerekek viszonylag alacsonyabb fizetése ellensúlyozta. Csak így alakulhatott ki a progresz- szív adóval még nem terhelt „tervszerű” bérnövekedés. A múlt év óta a bérstatisztikában már a részmunkaidősök számát is figyelembe veszik, így a diákok foglalkoztatása külön haszonnal nem jár. Ezért aztán a munkáltatók kétszer is meggondolják a tanulótoborzást. A tavalyi nyáron már ötvenezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban, s a munkaügyi szakértők prognózisa szerint az arány az idén tovább romlik. (rvümölcsszüret J Tavasszal —, mint minden évben — a városi tanács munkaügyi osztálya megkereste a miskolci üzemeket, azzal a céllal, hogy a nyári munkalehetőségeket feltérképezze. Erie a térképre kevesebb jel került, mint egy évvel korábban, s a 'lehetőséget még tovább csökkenti, hogy az idén nem lesz a áiósgyőri vár Helyreigazításához, gyomtalanításához hasonló nagy akció. Az ÉÁÉV és a Nehézipari Műszaki Egyetem szerződése az egyetemi hallgatókat juttatja munkához. Az LKM négyszáz diákot vár, elsősorban persze a kohászat dolgozóinak gyermekeit, s természetesen azokat is, akik majd az iskola befejezése után vasasok akarnak lenni. A szakközépiskolásokat a kötelező nyári gyakorlatra háromszáz munkahely várja. A Nagymiskolci Állami Gazdaság 180 tanulót igényelt. Az Egyetértés Termelőszövetkezet nyári gyümölcsszedőket vár. A többi üzem (például a hűtőház, a műanyagfeldolgozó, a Bükkvidéki Vendéglátó) általában tíz-húsz gyereket tud foglalkoztatni. Tiszta legyen az overall A pályaválasztási tanacs legutóbbi, május végi ülésén is felhívták az érdekeltek figyelmét arra, hogy a diákmunka nemcsak pénzt hoz a konyhára (az egyénnek és a közösségnek is), hanem egy életre szóló tapasztalatot is adhat. A fiatalok ugyanis, dolgozóként először lépnek át a gyárkapun. s felnőtt életük első lépéseit és a pályaválasztást is az első élményekhez igazítják. Talán fölösleges is felhívni a diákokat foglalkoztató üzemek vezetőinek figyelmét, hogy az iskolapadból jött munkásaikat az állandó alkalmazottaknak kijáró szolgáltatásokkal becsüljék meg. Tiszta legyen a munkaruha, meleg víz folyjék a fürdő zuhanyából, s inkább küldjék haza őket, semmint tennivaló híján tétlenül tengjenek az üzemben. Külön téma a fizetés. A segédmunkáért járó, viszonylag magas bér azt a látszatot keltheti, hogy „nem érdemes tanulni, hiszen legjobban a hórukk-munkát fizetik.” A pamutfonóban például éppen ezért nem szerveznek nyári foglalkozást. Korábban ugyanis rossz vért szült az, hogy egv 16 éves segédmunkát végző diák háromszor annyit keresett, mint amennyi egy 16 éves szakmunkástanuló ösztöndíja volt. B. í. A Í(H városfejlesztési fóruma: Az olvasó kérdez Tehermentesítő utak Gyalogosok útja Fórumunk múlt heti számához fűz néhány megjegyzést dr. Kletz Andor Győri kapui olvasónk: „Meglepetéssel olvasiam — írja —, hogy új utcák megnyitásával kívánnak enyhíteni Miskolc közlekedési gondjain. Az egyiket a Beloiannisz utca északi és déli végének meghosszabbításával alakítják ki, hogy a Kazinczy és a Szemere utca forgalmát tehermentesítsék. Nem értem, miért van szükség erre, hiszen a Széchenyi utca és a Beloiannisz utca torkolatától 100—150 méterre, az Ady-hídnál építik ki az M—3-as. budapest—miskolci autópálya szervizútját is. Két ilyen nagy forgalmú útkereszteződés — ennyire közel egymáshoz — szerintem nemhogy elősegítené, hanem gátolja majd a főutca forgalmát.” Az új utak megnyitása elvileg már eldöntött tény. A szakemberek nemcsak szükségesnek tartjáik az új tehermentesítő útvonalak kialakítását, hanem elkerülhetetlennek is. Jelenleg ugyanis az egész város forgalmának több mint 70 százaléka áthalad a belvároson, vagy legalábbis érinti a városcentrum körüli utcáikat. A Szemere és a Kazinczy utcán át bonyolódik 1<^ például a budapest— miskolc—ózdi forgalom jelentős része, s az alig 9 méter széles út főutcai kereszteződésében nem lehet új, korszerű forgalmi csomópontot kialakítani. A környéken levő értékes épületek miatt pedig az úttest szélesítése is lehetetlen. A jövőben várható nagyobb forgalom lebonyolítására tehát u Kazinczy és a Szemere utca nem alkalmas. Elsősorban ezért kerestek a tervezők megoldást a belváros forgalmi tehermentesítésére. Az elképzelések szerint a Szilágyi Dezső utoa meghosz- szabbításában, az Ady-híd és a Búza tér érintésével kiépülő M—3-as autópályával, valamint a Búza tértől a »EIDLICH PALOTÁBAN Június 14-én reggel 7 órától ismét itva Szeles. Jókai és Major utca vonalában létesítendő miskolc—diósgyőri gyorsforgalmi úttal mindenekelőtt azt kívánják elérni, hogy az átmenő forgalomban közlekedő járművek ne zavarják a belváros célforgalmát és ne terheljék fölöslegesen az amúgy is szűk és keskeny belvárosi utcákat. A Beloiannisz utca észak—déli irányú meghosszabbításával pedig a belvárosi célforgalom számára kívánnak zavartalanabb közlekedést biztosítani. Hasonló megfontolásból tartják szükségesnek a szakemberek a Zsolcai kapu és a Tanácsház tér közötti belvárosi összekötő út kiépítését is. A levélírónk által említett két útkereszteződés — az M—3-as autóút Ady-hídi torkolata és a Beloiannisz utca Széchenyi utcai kereszteződése — valóban kis távolságra lesz egymástól. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a két kereszteződés lassítaná a forgalmat a Széchenyi utcán. A tervek szerint ugyanis a főutcát a későbbiekben gyalogosutcává alakítják át: a főutcának a Centrum Áruház és a Tn- nácsház tér közötti szakaszáról tehát minden jármüvet kitiltanak. Ennek természetesen előfeltétele a belváros kéreg alatti villamospályájának kiépítése. A nagyszabású forgalomrendezést azonban csak lépcsőzetesen lehet megvalósítani — mindenekelőtt az anyagi lehetőségek függvényében. Ezért pillanatnyilag nem az a legfontosabb, hogy a tervezett új útvonalakat mielőbb megnyissák, hanrm, hogy a tervezett útvonalak helyét biztosítsák. S ha a városnak jelenleg nincs is pénze a tervezett beruházások finanszírozására, a belváros rendezése állandóan napirenden szereplő téma, amelyhez a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetői megadják majd a szükséges támogatást. Ennek a hosszú távú munkának csak első lépcsőjét jelentette a belváros rendezésére kiírt tervpályázat, amelyről múlt heti városfejlesztési fórumunkban beszámoltunk. L. P. Az idén átadják a Gyári kapui szolgáltatóidat Előreláthatóan ez év októberében—novemberében átadják rendeltetésének a Győri kapui lakótelei) több mint 36 millió forint költséggel épülő szolgáltató és in- tézmenvközpontját. A létesítmény építészeti munkáit a BÁÉV már ebben a hónapban befejezi, s néhány hét múlva megkezdhetik az épület berendezéseinek szerelését. Az intézmény központban egyebek között gyógyszertárat, postahivatalt, Patyolatfelvevő fiókot, totó-lottó ki- rendeltséget és nagy befogadóképességű éttermet-presz- szót is nyitnak. Mindentudó irányítóberendezés a Tiszáin Miskolcon szerelik fel az ország második számi tógépes vasúti irányítóberendezését. A berendezés jelentősen meggyorsítja majd az érkező tehervonatok ellenőrzését és osztályozását. A komputeres vonatellenőrző különleges fényképezőgép segítségével rögzíti az állomásra befutó vagonok számát és a kezelőszemélyzet beavatkozása nélkül, automatikusan géptáv- írÓ6zalagra veszi fel a szerelvények minden egyes vagonjának adatát. A szerkezet a géptávirószalag segítségével önműködően állítja be a rendező pályaudvar váltóit is. A berendezéshez szükséges számítógép a Videotonban készül. A több mint ötmillió fo- rinfos beruházáshoz az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság biztosítja az anyagi fedezetet. A tervek már készülnek, s az új, a szolnokinál is korszerűbb komputeres vonatirányító berendezés építését előreláthatólag már a jövő évben megkezdik a Tiszai' pályaudvaron. Pusztulnak Európa madarai A növényvédő szerekkel, gyomirtókkal és rovarirtókkal való visszaélés következtében meggyorsult Európa madarainak pusztulása. Peter Berthold professzor, a ru- dolfzelli ornitológiái állomás tudományos munkatársa az alábbiakban foglalja össze az aggasztó helyzetet: A II. világháborü óta több ízben fordult elő, hogy a gyomirtóknak és műtrágyáknak a mezőgazdaságban történő alkalmazása után — Európában és a tengerentúlon egyaránt — tömeges madárpusztulásra kell felfigyelnünk. Hollandiában néldául a 60-as évek folyamán széles körűen alkalmazott rovarirtó szer használata következtében mintegy 2000 madár pusztult el. A tengerparton, ahol 1954-ben még 40 000 tengeri fecskefészket számláltak, 1965-ben már mindössze 650 fészket találtak. Az ok: az ipari eredetű, klórtartalmú szennyeződés. Svédországban az utóbbi években a mezőgazdaságban alkalmazott metil- és higanytartalmú szerek miatt katasztrofális mértékben csökkent bizonyos madarak száma. Nyu- gat-Németországban a rendszeres megfigyelések során azt tapasztalták, hogy igen sok madárfajta van kihaló- félben, az ipari szennyeződés elsősorban az énekesmadarakat fenyegeti. 27 megfigyelt madárfajta közül 26-nál jelentős létszámcsökkenést tapasztaltak, amely 14 esetben elérte az 50 százalékot. Két év alatt néhány madárfajta létszámának csökkenése meghaladta a 66 százalékot.
