Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-13 / 137. szám

Kuka helyett bevált a műanyagzsák Többször megírtuk, hogy a Miskolci Köztisztasági Vál­lalat — kísérleti jelleggel — a Hoffmann Ottó utcai bér­házakban kipróbálta a mű­anyagzsákos szemétgyűjtést. A kísérlet bevált. A mű­anyag szenrveteszsákok alkal­mazását mégsem sikerült bevezetni, pedig ahol a la­kások fűtése nem a hagyo­mányos módon történ ik, ez a módszer kétségtelenül praktikusabb is és higiéni- kusabb is a kukás szemét- gyűjtésnél. A Miskolci Tervező Válla­lat mérnökei most „hadat üzentek” a hagyományos szemétgyűjtésnek: az avasi lakótelep panelházait már eleve úgy tervezik meg hogy a szemét ledobóval el­látott új épületekben csak müanvagzsákokat lehet majd hasznaim a szemétgvűjtésre. f «• Szezonmunkások helyett korszerű gépek Miskolc zöldségellátása Jk Árnyas fák alatt. (Agotha Ti1'or felvétele) Fogynak a társbérletek Hosszú az Út a kulcsátadásig Napjainkban aligha van nagyobb közérdeklődésre szá­mot tartó olvasmány, mint a lakáskiutalási névjegyzék. A városi tanács I. kerületi hi­vatalában kifüggesztett név­sor az év minden szakaszá­ban sok látogatót vonz, s bi­zony. alig van olyan tanács­kozás vagy megbeszélés, amelyről hiányozna az épí­téssel, otthonteremtéssel fog­lalkozó téma. Hányán laknak egy lakásban? Az igénylőt természetesen az érdekli elsősorban, hogy mikor kapja meg a kulcsot. Ám a kulcsátadásig hosszú az út, és sok szakember ösz- szehangolt munkájára van ahhoz szükség hogy az új épületre felkerüljön a má- jusía. Az elmúlt évben Borsod megyében 6000 lakás épült, csaknem 600-zal több, mint egy évvel korábban. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén azt vizsgálta, hogy a növekvő számokkal lépést tart-e a joggyakorlat, s milyen ta­pasztalatokat adott az új la­kásrendeletek végrehajtása. A borsodi lakáshelyzettel kapcsolatban abból kell ki­indulni — s ezt tették a vb elé vitt jelentés készítői is —, hogy a megyei ellátottsá­gi mutató valamivel rosz- szabb az országos átlagnál. Itt a legmagasabb a laksű­rűség. azaz például Miskol­con 354. Kazincbarcikán 413 ember lakik száz lakásban. A fél nem egész! Köztudott az is, hogy az új lakásoknak csak mintegy kétharmada gyarapítja a la­kásállományt, mert egyhar- madrész a városrendezési terveknek „áldozatul eső”, lebontott épületek lakóinak jut. Ezek a körülmények fo­kozottan hívják fel a figyel­met a vonatkozó jogszabá­lyok betartására, az igazsá­gos elosztás társadalmi kö­vetelményére. Aligha van jogszabály, amelyet annyira ismerne az átlagember, mint a lakás­ügyi rendelkezések kódexét, ám — és ez az eddigi tapasz­talatok birtokában elmond­ható — mégis elenyésző a la­kásügyi határozatokat meg­vétózó fellebbezők száma. Ezer határozatra mindösz- sze 17 fellebbezés jut. Ez a szám kicsi, de nem elhanya­golható. Leninvárosban és Kazincbarcikán például — a jogszabály téves értelmezése miatt — helytelenül állapí­tották meg a lakás-használat­bavételi díjat, illetve a la­kásépítési hozzájárulást (a fél szoba után is használat­bavételi díjat kértek). A hi­bát az eljáró szervek korri­gálták. s a túlfizető lakók visszakapták a pénzüket. A két városban ez összesen mintegy félmillió forintot tett ki. Hit kérhet az albérlő? Az új lakásügyi jogszabá­lyok leszűkítették a sok vi­tára. súrlódásra okot adó társbérletek újratermelődé­sét, és hozzájárultak a még meglevők fokozatos felszá­molásához. Bár az elmúit másfél év alatt Miskolcon csak 22 társbérlet szűnt meg, ez azonban mindenképpen eredmény, mert újabbak nem keletkeztek. (A társbérletek újratermelődésének oka ma már kizárólag a felbontott házasságok után létrejövő, olyan közös lakáshasználat, amikor a bíróság egyik sze­mélyt sem kötelezi a közös lakás elhagyására.) A lakásjog gyakorlóinak gyakran adnak tennivalót az albérlők is. Bar a rendelke­zések világosan rögzítik, hogy az albérlőről a bérlő, s nem pedig a tanács köteles gondoskodni, megesik, hogy az albérlő is hasonló jogo­kat követel magának, mint például egy szanált ház fő­bérlője. Ha ennek a követe­lésnek a hatóságok helyt ad­nának. akkor a „lakásszer­zésnek” olyan módja nyílna meg, amely nemcsak a jog­szabályokat sértené, hanem a kiutalásra váró, jogos igény­lők érdekeit is. (brockó) Az első táborozok /inkán A Zánka és Akaii között levő balatoni úttörőváros­ba tegnap megérkeztek az első táborozok. Az ország különböző vidékéről 750 út­törő vette birtokába a tá­bort, azok, akik részt vettek az Éneklő Ifjúság pályázaton és legjobban szerepeltek az Ifjú Egészségőr vetélkedőn. A balatoni úttörővárosban közben tovább folyik a nyári szállások, a főépület, a könyvtár, a múzeum, a gyer­mekalkotások galériája és a tábori kórház építése. Kis VII Ezen a héten kis VTT-et rfendeznek Szombathelyen, Szekszárdon és Pakson. Ezeknek a hazai találko­zóknak a programja meg­felel a berlini VIT program­jának, s hogy a kis VIT va­lósághű legyen, meghívót kaptak a találkozóra a ha­zánkban tanuló külföldi diá­kok is. (Folytatás az 1. oldalról) A zöldségtermelés — je­lenleg még — szezonmunka. Ennek megfelelően szezon- munkásokat kellene alkal­mazni a földeken, valahogy úgy, ahogy a konzervgyárak teszik. Ám ami nehéz a konzervgyáraknak, az szinte lehetetlen a tsz-eknek’. Ki megy el ma néhány hónapra kapálni? A megoldás ismét kézen­fekvőnek látszik: gépesíteni kell. Annál is inkább egysze­rűnek tűnik ez a megoldás, mert köztudott, hogy a kor­mány dotálja, s kedvezmé­nyes hitelekkel is támogatja a zöldségtermelés gépesíté­sét. Számos termelőszövetke­zet mégsem vett« igénybe eddig a központi támogatást. Fél a kamattól. Akkor is. ha viszonylag alacsony. Elgon­dolkoztató ama megállapítás is — az egyik tsz vezetőjé­től hallottuk —, hogy bár gép van számos növényfajta betakarításához, ámde igen kevés az olyan — erre a óéira nemesített — zöldség­fajta. mely tökéletesen megfelel a gépesített műve­léshez és betakarításhoz. Iresen ásít az üvegház Fólia, melegágy. — halljuk gyakran, amikor a zöldség- termesztés fellendítéséről esik szó. és mindjárt utána az öntözést is emlegetni szokták. Nos, a vizsgálat szerint, a melegházak nincse­nek jól kihasználva a terme­lőszövetkezetekben. A palán­tát itt nevelik ugyan, de az­tán üresen ásítoznak az üvegablakok. Pedig lehetne például virágot termelni a felszabadult úvegházakban. A fólia is túl drága —mond­ják —. s egy-egy nagy vihar- jelentős kárt tehet a mű­anyagburkokban. Nem olcsó „mulatság” az öntözés sem. Tény, hogy a zöldséget termesztő gazdaságok egyi­Állati ti termékek behozatali és kiviteli tilalma Ar, állatjárványok behurcolásá- nak megelőzésére a Magyar Nép- köztársaság illetékes szervei el­határozták, hogy az utasforga­lomban kézipoggyászként min­denféle állati terméket, húst, húskészítményt, tejet és tejter­mékei a 7. ország területére be­hozni tilos. A tilalom megsér­tőitől a vámhatóságok az ilyen termékeket anyagi térítés nél­kül elkobozzák és? megsemm.si- tik. A korlátozás alól kizárólag a konzcivek képeznek Kivételt. Tekintettel arra. hogy több or­szág — Csehszlovákia és Romá­nia — azonos korlátozásokat és rendszabályokat léptetett életbe és ezek további kiterjesiztése vár­ható, az illetékes szervek felhív­ják a hazánkból külföldre kiuta­zok figyelmét, hogy állati ere­detű terméket ne vigyenek ki és küllőidről se hozzanak maguk­kal* Nincs megoldás? Lépcsőházban tanyázók Mi a véleményük a kapuk alatt, lépcsőházbam tanyázó fiatalokról ? Mit kellene ten­ni, mit lehetne javasolni, hogy a házmester álma is nyugodt legyen? Első, második és harmadik válasz: — Az egy szörnyű­ség. A múltkor is betörték az ablakot. Csikkel van teli a lépcső. Félni kell tőlük. Ez rendőri ügy lenne már, uram ... Mit kellene tenni? Negyedik és ötödik vá­lasz: — Ha én lennék az ap­juk... Rájuk szólni is félek, de közöttük van az enyém is. — Mi a véleménye a ka­pualjakban tanyázó fiatalok­ról? Negyvenen felül: — Illet­len, felháborító, elszomorító, tűrhetetlen. Harminc és negyven kö­zött: — Valahova menni kell nekik, de én azért ezt meg­tiltanám ... Húszán a közvélemény ellen Húsz és harminc között: — Ez van. Ez van, mit csi­náljunk? Én szétütnék közöt­tük, de ők a császárok, ké­rem. Aiz a baj, hogy éppen ők a császárok. — Nagyon rosszakat mon­danak magukról! — És? Sírjuk el magun­kat? — Apám mesélte, hogy ők egy üres telekre jártak. Az jobb? — Hova bújjunk? És jobb az, ha elbújunk? — A felnőttek között is van. aki lop. Köztünk is akadhat olyan, akit okkal szidnak, de ... — Az ablak? Mit sírnak? Azért van a biztosító. Nem? — Magának sírnak, hogy félnek eljönni mellettünk, de az a kis hegyes úgy néz vissza a lépcsőről, hogy sírva fakadna, ha az ember nem szólna utána. Az első reflex az elutasí­tás. A második? — Na jó, egy lépcsőház- ban lakunk heten. Négy fiú, két lány meg egy krapek, de az már idősebb. Értse meg. ha valaki nem járna le, azt néznénk ki magunk közül. — Verának van Igaza. Vannak társadalmi követel­mények és az ember nem függetlenítheti magát ezek­től.. . — Miért én legyek más? Ha valakit éppen érdekel, akkor tnegsúgom, hogy 'ed­dig egyetlen ablakot se tör­tem be. Azért beszélnek ró­lunk, hogy témájuk legyen. — Ott és azzal állok, aki­vel éppen akarok. És ott is csókolózom. Volt már olyan srác, aki azért mart el, mert éppen jöttek és én szégyell­tem tiltakozni... Másodszor immár Immár másodszor írok a bérházak kapuiban klubéle­tet élő fiatalokról. Első al­kalommal is címzettje volt az írásnak a KISZ és cím­zettje volt a felnőtt társa­dalom. Nagyon sok pince­klubot szeretnék, szerénye­ket és egyszerűeket, de olya­nokat. amelyek egy huzatos lépcsőház csarnokánál alkal­masabb fórumok ahhoz, hogy a tizenévesek önmaguk mű­helyében készülődjenek ah­hoz a világhoz, amely az övék lesz. Első ízben senki sem vá­laszolt. Most viszont nyár van. A kapualjak egvre né­pesebbek. Hiszem, hogy csak fantázia és szándék dolga, hogy miképpen gazdálkodunk e meglevő, és — ha értéssel közelítünk — nagyon hasz­nos fórumokkal. B. G. ke-másika 16—17 ezer forint deficitet is ..termelt” egy-egy hektáron. Megnehezíti a já­rás közös gazdaságainak a dolgát az is. hogy vidékün­kön körülbelül két héttel ké­sőbb érik be a primőr, mint például a melegebb éghaj­latú. napsütötte Bács me­gyében. Így elesnek az itte­ni közös gazdaságok annak a haszonnak a jó részétől is, melyet a viszonylag magas primőrárak jelentenek. Végül, de nem utolsósor­ban: a nagykereskedelem túl nagy haszonra törekszik. Egy tsz-elnök mondta el, hogy azt a paradicsomot, amit tőlük • valamivel több mint egy fo­rintért vásároltak meg, a pi­acon négy forintér*, vagy még drágábban árusították. Ezért próbálkozik egyre több gazdaság, hogy saját árusító­helyen, vagy — a nagykeres­kedelem kiiktatásával — köz­vetlenül a kiskereskedelem boltjaiban hozza forgalomba áruját. Az „importra” szükség van E nehanv tény ismertetésé­vel azt .próbáltuk bizonyíta­ni, hogy a kormányhatározat nem oldott meg minden problémát egy csapásra. Sok éves folyamat lesz a zöld­ségtermesztés fellendítése. E folyamatot azonban meg­gyorsíthatja ha — mint a NEB javasolta — az arra al­kalmas, gazdaságilag is erős tsz-ek társulnak, s közös erővel próbálnak például gé­pesíteni. A közös gazdasá­gok indokaival (munkaigé­nyes, gazdaságtalan) nehéz vitatkozni, ám az is biztos, hogy a termelés azért is drá­ga, mert nem élnek minden kínálkozó lehetőséggel. Naiv ábrád azt remélni, hogy Miskolcot rövid idő múltán el fogják látni zöld­séggel az itt működő gazda­ságok. Más megyék segítsé­gére továbbra is szükség lesz, hiszen — még a szállítási költséget figyelembe véve is — olcsóbb lehet az .„import”, mint a rossz adottságú tsz- ekben való temelés. De ha ezt nem is kívánjuk, annyit elvárhatunk a járás gazdasá­gaitól, hogy tegyenek többet a városi lakosság ellátásáért, mint eddig. BÉKÉS DEZSŐ REFLEKTOR Ma Budapesten a Műszaki Egyetemen országos rektori értekezletet tartanak. Fel- sőtarkányban országos talál­kozón vesznek részt a hul­ladékgyűjtésben élenjáró út­török. % Mosonmagyaróvá­ron kétnapos szarvasmarha­tenyésztési ülésszak kezdődik a szakemberek részvételével. + Tatabányán a Komárom megyei katolikus és protes­táns papok részvételével bé- kegyúlést rendeznek, j+c Zala­egerszegen megnyitják az MSZMP „Mi hoztuk az időt” című vándorkiállítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom