Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-12 / 136. szám

Ezer Diósgyőr, Sárospatak és a többi... lakás Vendégeket váró várak Jó ütemben halad a Vö- S i Magyar Kommunista Pár! ás s SzaeiáSilesnakrala Párt egyesülésének 25. évfordulóján Muitkásgyűlés Gyűrött A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei várakról, várromokról beszélgettek nemrégiben az Észak-magyarországi Intéző Bi­zottság ülésén. E fórumon idegenforgalmi szakemberek cse­rélnek véleményt, ennek megfelelően arról esett szó, hogyan lehet hasznosítani — mint turistacsalogató látványosságot — a múlt tárgyi emlékeit. A győri munkásgyűlést Biumann Ernő, a munkás- mozgalom régi harcosa nyi­totta meg. A gyűlésen felszó­lalt Pintér István, a győri Gárdonyi Géza Általános Is­kola igazgatója és Gede Fe­renc, a Győr-Sopron megyei Építőipari Vállalat épületgép­szerelője. . Apró Antal, a Politikai Bi­zottság tagja, az országgyű­lés elnöke beszédében hang­súlyozta: — Marx és Engels több mint egy évszázaddal ezelőtt azt a szükségszerű követel­ményt fogalmazták meg: a munkásosztálynak ^ ahhoz, hogy megvédhesse érdekeit, meg tudja valósítani célját, a tőkés társadalom megdön­tését és a szocializmus, a kommunizmus felépítését —, önálló és egységes forradalmi pártra van szüksége, amely a {őke elleni forradalmi harc­ra, osztályöntudatra neveli és r-.rVezi a munkásságot, és t'zllép a burzsoáziával meg­alkuvó kispolgári nézetek el­len. Apró Antal áttekintette az önálló és egységes forradalmi párt megteremtéséért folyta­tott harc magyarországi állo­másait, majd ezzel kapcsolat­ban kiemelte, hogy az 1930- as években, a munkásegy­ségért, a két munkáspárt együttműködéséért folytatott harcban jelentős változás kö­vetkezett be. Hitler hatalom­ra jutása után egész Európá­ban kiéleződött a nemzetközi helyzet, előretört a német és az olasz fasizmus, meggyor­sult a fegyverkezési verseny. Darányi itt, Győrött hirdette meg a háborús előkészülete­ket, és az egymilliárd pengős katonai programot. Mindez kihatott a magyar dolgozók hangulatára is. A magyar dolgozó tömegek keresték a politikai kiutat, tartottak az ország további fasizálódásá- tól, Hitler terjeszkedésétől, attól, hogy alig másfél évti­zeddel az első világháború után újabb háború fenyeget. A kommunista párt nagy ér­deme, hogy bár üldözött, il­legalitásban levő párt volt, a szociáldemokrata, a szakszer­vezeti és az ifjúmunkás moz­galomban, a társadalom min­den területén mindig az egy­ségfront megteremtésére tö­rekedett a horthysta rend­szer, a fenyegető háborús ve­szély elleni közös harcban. — Ha ma, 25 évvel a két párt egyesülése után végig­tekintünk pártunk harcain, a felmerült válságok leküzdé­sén, megállam'thatjuk, hogy a két párt egyesülése, a szo­ciáldemokraták és a kom­munisták egységbe kováeso- lódása a marxizmus—leniniz- mus elvei alapján a Magyar Szocialista Munkáspártban fejeződött be. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt sokirá­nyú tevékenységében mindig a legfontosabbnak tartotta a párt munkásjellegének meg­őrzését, a munkásosztály ve­zető szerepének erősítését, a dolgozók munka- és életkö­rülményeinek megjavítását. Nekünk, a mi generációnk­nak jutott az a megtisztelő feladat, hogy megvalósítsuk hazánkban a szocialista tár­sadalom felépítését, megvaló­sítsuk sok munkásnemzedék álmát, a szocialista Magyar- országot. Egységes munkás- osztályunk, egységes pártunk teljesíti nagyszerű történelmi küldetését. — Szeretnék néhány szót szólni ezen ünnepi alkalom­ból KISZ-fiataljainkhoz, dol­gozó ifjúságunkhoz —, mon­dotta. — Az ő aktív részvé­telük nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat. De ahhoz, hogy a mai ifjúság megértse a szocializmus épí­tésének céljait, meg kell is­mernie az őelőző évtizedek forradalmár nemzedékének harcait, küzdelmeit a kizsák­mányolás ellen, a felszabadí­tásért. — Fiataljaink tanuljanak népünk nehéz küzdelmeiből, amelyeket évszázadokon át az ország függetlenségéért, nemzeti létünkért folytatott. Tanuljanak az egymást kö­vető munkásgenerációk har­caiból, a dicsőséges 1919-es Tanácsköztársaság tapaszta­lataiból, munkásosztályunk­nak, pártunknak a Horthy- fasizmus elleni negyedszáza­dos küzdelmeiből, és tanul­janak annak a generációnak munkájából, amely 1945 óta sok áldozatot hozott azért, hogy a magyar ifjúság ma már nem kizsákmányolt, nem elnyomott, hanem a felnőtt nemzedékkel együtt építi saját jövőjét, a szoci­alizmust, a felnőtt nemze­dékkel együtt harcol a tár­sadalmi haladásért. Ifjúsá­gunk számára a szocializ­mus sikeres építése során évről évre kedvezőbb felté­telek jönnek létre a munká­hoz, a tanuláshoz, a műve­lődéshez, a pihenéshez. Ez­ért fontos kötelessége ifjúsá­gunknak, hogy ismerje és vállalja a párt eszméit, cél­jait, legyen szocialista ha­zánk hű polgára, szorgal­masan tanuljon, becsületesen dolgozzon és védelmezze tár­sadalmi rendünket. — A mai, ünnepi évfor­duló alkalmából nemcsak a történelmi múltból kell ta­nulnunk, nemcsak az idő­sebb generáció eredményes harcáról kell megemlékezni, hanem előre is kell nézni. Pártunk, munkásosztályunk, fiataljaink előtt most az a legfőbb feladat, hogy új si­kereket érjünk el a gazdasá­gi építőmunkában, a kulturá­lis életben, a közélet további demokratizálásában, hogy a szocialista életforma minél gyorsabban, minél jobban ki­teljesedjen, hogy egész dol­gozó népürtk munka- és élet­körülményei tovább javulja­nak. A szónok ezután kitért ar­ra, hogy ezekben a napok­ban, amikor országunk köz­véleménye megemlékezik a két munkáspárt egyesülésé­nek 25. évfordulójáról, Bécs- ben a magyar jobboldali szo­ciáldemokraták úgynevezett kongresszust tartottak. Olyan személyek gyülekeztek össze — mondotta —, akik a ma­gyar munkásosztály érdekeit nem először árulták el. akik a két munkáspárt egyesülését annak idején az utolsó pil­lanatig ellenezték. Bár ma is szemben állnak rendszerünk­kel, még ők sem tudják le­tagadni a negyedszázad alatt végbement szocialista fejlő­dés vívmányait, eredményeit, a Magyar Népköztársaság nö­vekvő nemzetközi tekintélyét. De azért — szerintük — Ma­gyarországon mégis csak ba­jok vannak. — Jó lenne, ha a Becsben tanácskozók is tu­domásul vennék — mondta a szónok —. hogy az élet. szocialista feilődésünk tőlük függetlenül előremegy. Beszéde befejező részében Apró Antal, a Központi Bi­zottság nevében köszöntötte Győr megye párttagságát, sok sikert kívánt munkájukhoz, a munkásosztály, a dolgozó nép ügyének szolgálatában. rösmarty utca környékére tervezett új belvárosi lakó­negyed építési területének elő­készítése. A Vörösmarty ut­ca közvetlen környékén ed­dig több mint 270 lakóépü­letet bontottak le, s a sza­nálásokat az elkövetkezendő hónapokban meggyorsítják. A tervidőszak végéig, a már meglevő sávháztól keletre, a Vörösmarty utca déli oldalán több mint ezer lakást építe­nek. A VIMELUX szolgáltatásai A VIMELUX Miskolci Fi­nommechanikai Javító Vál­lalat lakossági szolgáltató te­vékenységében a legnagyobb fejlődés a háztartási gépek, háztartási hűtőgépek, olaj- kályhák, varrógépek stb. területén mutatkozik, ahol tavaly a megelőző évinél mintegy 8000 forinttal na­gyobb értékű javítást végez­tek a VIMELUX-szervizek. 2,6-ról 2,8 millió forint érté­kűre nőtt a rádió- és tévé­javítások aránya is. A fejlő­dés dinamikáját tekintve harmadik helyen áll a fel­vonójavítás és karbantartás. A vállalat az elmúlt évben csaknem 1,3 millió forint ér­tékben végzett óra-, töltőtoll- és gázöngyújtójavítást, illet­ve töltést és kulcsmásolást. A személygépkocsi-javítás és -szerviz több mint 1,1 millió forinttal szerepel az összla- kossági szolgáltatás struktú­rájában. — Kettes, hármas ajtó kész. Kocsi indul! Morvái Istvánnéval, a Mis­kolci Közlekedési Vállalat csoportvezető-helyettesével az 1-es autóbusz kocsikísérője mellett foglalunk helyet — mikrofonközeiben. — Jóllehet most is rekedt vagyok — jegyzi meg a ka­lauzülésről Krajnyák János- né —, de még senki sem tet­te szóvá, hogy rossz mikro- fonhangom van. Azt hiszem, annyi elég is, hogy az uta­sokkal mindig időben közöl­jük, melyik megálló követke­zik, hol mire lehet átszállni és kész. — Mire használják még a mikrofont? — Előfordul, hogy egy kis­mamának, vagy egy maga­tehetetlen idős embernek he­lyet kérünk. Csengőt szinte nem is használunk. Ha a ve­zetővel kell szót váltani, in­kább előremegyek, mert a mikrofonon keresztül szak­mai jellegű észrevételeket sem közlünk. Milyenek az utasok ' Krajnyákné hat éve ül utaskísérőként csuklós bu­szon és ez idő alatt szinte álig fordult elő, hogy mű­szak végén keserű szájízzel szállt volna le a kocsiról. Igaz, néha ittas embereket kell eligazítani, s az alkalmi ellenőrzések is okozhatnak kisebb-nagyobb bosszúságot. A mellékelt kis térkép szemlélteti, hol találhatók me­gyénkben várak, várromok, de egyben rangsorolja is ide­genforgalmi szempontból a műemlékeket. Az első cso­portba az épségben levő, gondozott építmények kerül­tek, melyek nevét aláhúzták a térképen a szakemberek. A második csoportba sorolt várak is jelentős, de jelenleg meglehetősen elhagyott ro­mok. Körrel és ponttal van­nak jelölve. A harmadik csoportba az alig felismer­hető maradványok és föld­várak kerültek, a térképen + jellel megkülönböztetve. Nyilvánvaló, hogy az Ide­genforgalom számára első­— Fiatal ellenőr szállt föl a múltkor és annak; rendje- módja szerint megvizsgálta a jegyeket, a bérleteket. Nem vette észre, hogy három diák ugyanazt a bérletet mutatta fel hosszadalmas keresgélés után. Mindezt jeleztem az el­lenőrnek és egy tüzetesebb „szemle” után előkerült a másik két — egyébként ér­vényes — igazolvány is. Mint kiderült, a fiatalok mindezt tréfának szánták a fiatal és csinos ellenőr rovására. Vaqy előtte \aqy utána — Beeng ;dik-e a kocsikat a megállóba a többi jármű­vek vezetői? — Ritka kivételtől elte­kintve, igen. Legfeljebb a városban ismeretlen gépko­csivezetők nem tartják ma­gukat az előírásokhoz. Vég­szükségképpen vagy a meg­álló előtt, vagy utána áll meg az autóbusz és ilyenkor ter­mészetesen megvárjuk a tá­volabb várakozó utasokat is. Az 1-es autóbusz vonalán a Tiszai pályaudvartól a Papír­gyárig 27 perc a menetidő. Ezt olykor a csúcsforgalmi idő közlekedési dugói, a lo­vaskocsik cammogása miatt csak úgy lehet betartani, ha a vezető az úgynevezett hosz- szú és tiszta egyenesekben egy kicsit „ráhajt”. Az utasokhoz hasonlóan a sorban az első két csoportba sorolt műemlékek az értéke­sek. Kérdés: hogyan lehet növelni a látogatottságukat? Jó közlekedést! Tózsa István, a Borsod me­gyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője rámutatott, hogy mindenekelőtt a jó közleke­dést kell megteremteni. Más­szóval: vezessen jó út a vár­hoz. Hasonlóan fontos, hogy a több napra érkező turista szállást találjon és biztosít­sák számára a kulturált ét­kezést. Mivel egy várrom — bár­milyen érdekes is a történe­te — több napos programot kocsikísérő sem örül ennek, mert valamennyi kalauzszék a hátsó tengelyen van és a rázkódás csak a jó gyomrú- aknál nem okoz „tengeri be­tegséget”. A nolóríus bliccelő Naponta 50—60 bejelentés érkezik az ellenőröktől és a kalauzoktól a vállalat köz­pontjába. A hét végén sza­bálysértési rekordot állítottak fel: a vasárnapi popkoncert résztvevői közül több százan sértették meg a miskolci tö­megközlekedés szabályait. A pálmát viszont az a ru- zsinszőlői fiatalember vitte el, aki az utóbbi két hét alatt naponta háromszor került az ellenőrök útjába — jegy nél­kül. Személye olyannyira fel­csigázta a szabálysértési cso­port figyelmét, hogy Morvái Istvánná szerint rövidesen személyesen is felkeresik a lakásán vagy a munkahelyén. A büntetések összértéke ugyanis minden költséget fel­számítva idestova megközelíti a háromezer forintot. Egy kombinált bérlet ennél jóval olcsóbb lett volna! A vállalat nemrégiben ka­pott 15 új csuklós autóbuszt. Ezeken már a kocsivezetők fülkéjében van a mikrofon. A régebbieken egy ideig még — hajnaltól a késő éjszakai órákig — mikrofonos kocsi­kísérő teljesít szolgálatot. NAGY JÓZSEF nem szolgáltat, fel kell ku­tatni, milyen idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik a környék (kirándulóhelyek, gyógyfürdő, vadászat, horgá­szat, esetleg sétalovaglás stb). Hasznos lenne természetesen az is, ha — mint világszerte — várainkban rendszeresen tartanának a kort idéző har­ci játékokat, koncerteket, színházi estéket. Gondoljunk csak a gyulaiak kitűnő kez­deményezésére, a várjáté­kokra, melynek híre lassan a szegedi szabadtéri játéko­kéval vetekszik. Az általános szempontok után Tózsa István részletezte is előterjesztésében, hogyan válhatnak az idegenforgalom fontos gócpontjaivá a megyei várak, ' • várromok. A miskolciakat leginkább érdeklő diósgyőri vár kor­nyékét a városnegyed „nép­kertjévé” célszerű kiképezni. A vár körül még meglevő jobbágyházak és telkek meg­hagyásával fokozatosan ide lehetne telepíteni az egész megye területéről a még fel­lelhető népi műemléki épüle­teket. Ily módon a zalaeger­szegihez hasonló skanzen, azaz szabadtéri falumúzeum alakulna ki a vár környé­kén. A diósgyőri strand to­vábbfejlesztését (melegvizes kút fúrását) már elhatároz­ták. A vár, a skanzen és a fürdő olyan együttest adna — kiegészítve mondjuk egy lovasiskolával és egy stílu­sos turistaházzal —, mely Tapolca és Lillafüred mel­lett, a harmadik idegenfor­galmi nevezetessége lenne Miskolcnak. Ne feledkezzünk meg a finn mintára épülő szaunáról sem! Minikikötő a Bodrogon A sárospataki vár minta­szerűen kezelt múzeuma már most is jelentős idegenfor­galmi vonzerő. Ám még több vendége lenne Pataknak, a pataki várnak, ha — mint a szakember javasolja —meg­felelő szállást biztosítanának a várkert területén, s ugyan­ott kellemes zöldvendéglő létesülhetne. Elkelnének a sport- és játékpályák is. A várhoz tartozó lejtős domb­oldalon télen szánkópályá­nak örülhetnek a hazai és külföldi vendégek. A Bodrog a vízisportok kedvelőit csa­logathatná, ha a vár alatti részen kis kikötőt építené­nek. Talán egy kisebb mére­tű vízibusz, vagy motorcsó­nak rendszeres közlekedteté­se is kifizetődne. Hogy honnan lenne mind­erre pénz? Nehéz kérdés. De az biztos, hogy Diósgyőrben és Sárospatakon sok száz­ezer forinttal segíthetnék a tervezett beruházásokat a lelkes fiatalok. Hiszen mind­két hely kitűnően alkalmas ifjúsági építőtábor szervezé­sére. B. O. Rázós munkakör Mikrofon k özeiben az 1-esen

Next

/
Oldalképek
Tartalom