Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-11 / 135. szám

» Annak a siellemi reneszánsznak, amely a század első évtizedében fellendíti városunk kultúréletét, aktív mozgósítója Külföldi klasszikusok Serédi Jenő drámaíró és publicista Miskolcon született 1863. december 13-án, a Re£. Fő­gimnáziumban érettségizett. Pesten es Bécsben szerezte meg orvosi oklevelét. Bec­kon, Boldván, majd Felső- zsolcán körorvos. Orvosi munkássága mellett irodalmi tevékenységet folytat, pon­tosabban : irodalmi ember létére az orvosi hivatásnak sem fordít hátat. Az összes miskolci lapok munkatársa: a Borsod-Miskolci Közlöny­nek, a Borsod megyei La­poknak, a Miskolcnak, az Ellenzéknek és a miskolci Naplónak. 1900-tól 1905-ig szerkeszti a Borsod-Mis­kolci Hírlapot. Emellett rendszeresen jelennek meg írásai a Fővásosi Lapok, a Magyarország és a Nagyvi­lág, az Ország-Világ, a Hét, a Pesti Napló és más pesti folyóiratok és napila­pok hasábjain. A magyar városok szelle­mi elmaradottságának felis- ?rője és részese annak a jzdelemnek, melyet e vá­rosok értelmiségi körei in­dítanak a tespedés ellen. Szavuk a polgársághoz, szól, de eszméik a mozgósító ere­jű szocialista áramlat hatá­sára eljutnak a munkásság­hoz is. Serédi harcostársa­kat talál a népbarát Hubert János újságíró, a nyíltan szocialista Palágyi Lajos színigazgató és Doktor Já­nos rendező, valamint a ha­ladó kultúreszméket valló dr. Kovács József lapszer­kesztő személyében. ják a darab előtti bevezetést. Serédi elkeseredett küzdel­met folytat a színházi rt. művészetellenes, destruktív magatartása ellen. Elsőként szólal fel azért, hogy a szín­ház városi kezelésbe kerül­jön és rendszeres szubven­cióval a művészi szempon­tokat erősebben érvényesít­hessék. Szót emel a város tiszta­ságáért, megindítja a „Vi­rágzó Miskolcért” mozgal­mat. Sürgeti a kultúrpalota építését, amelyben hatalmas könyvtár várná az olvasó embereket. Oktatási refor­mot követel és az iskolák színpadain. Népszerűsítőjük a kitűnő színigazgató: Kre- csányi Ignác. Végre Miskol­con is színre kerülnek drá­mái. Palágyi Lajos igazgató­sága második évében, 1908- ban színre viszi Megtorlás c. színművét, majd a siker hatására, a kolozsvári, te­mesvári. szegedi, budai nyá­ri színkörök premierek után a többi művét is. Meseszövése érdekes, dra­maturgiai érzéke kitűnő. Stílusa közel áll a mai ma­gyar köznyelvhez, de a nő­alakok megszólaltatásakor lírai szépségűvé nemesedik. Figurái életteliek, típus- és egyéni vonásaik kidolgozot­tak. A Romba dőlt oltár c. drá­máját 1926-ban A gazember címmel regény formájában is megjelenteti. Az 1903-ban bemutatott Hír c. vígjátéka Gábor Andor Dollárpapájá­hoz szolgált alapötletül. 1930. január 29-én mutat­ják be utolsó müvét Sebes­tyén Gézáék, a.Szívek harca c. vígjátékot. Ekkor ünnepli meg a Lévay Közművelődési Egylet 50 éves színműírói te­vékenységét. * A 110 éve született Serédi Jenő gazdag életművét ha­gyott hátra, mely elemző bírálatot igényel, hogy a megfelelő helyet foglalhassa el a magyar drámatörténet- ben. GYÁRFÁS AGNES milliós példányszámban » Az UNESCO adatai szerint a kiadványok mennyisge, a megjelent könyvek példány­száma és a lefordított művek száma tekintetében a Szov­jetunió első a világranglis­tán. Különösen sok külföldi klasszikus művet fordítanak le oroszra és a szovjet népek nyelveire. 1917 óta összesen 522 francia. 325 amerikai, 316 angol és 132 olasz író könyve jelent meg ezeken a nyelve­ken. Az amerikai Jack Lon­don és Theodor Dreiser, a német Grimm testvérek, a francia Jules Verne művei a Szovjetunióban sokkal na­gyobb példányszámban lát­tak napvilágot, mint az írók hazájában. Diákotthon Edelényben A fizikai dolgozók gyerme­kei továbbtanúlásának előse­gítésére a Borsod megyei Ta­nács kétmlilió forintot jutta­tott új diákotthon létesítésé­re Edelényben. Az összegből a Borsodi’Szénbányák edelé- nyi üzemének egyik épületét alakítják át diákotthonná. Az emeletes épületben százötven diák kap kényelmes otthont. Az új létesítményt a kö­vetkező tanévben adják át rendeltetésének. A költészetet nem szabad kiárusítani Beszélgetés Rákos Sándorral Népszínházi eszmék szolgálatában i A népszínházi eszméket támogatja. A város hagyo­mányaihoz híven a színhá­zat mindig megtöltő egysze­rű emberek és diákok szó­rakoztatva nevelését hang­súlyozza. Több ízben siker­rel jár az a sajtóhadjárat, amelyet a klasszikus soro­zatok, a bevezetőkkel egybe­kötött. oktató jellegű előadá­sok érdekében folytat. Le­szállított helyárakkal töme­gek látogatják ezeket az elő­adásokat, melyek gyakorlati megvalósítói Németh József és Palágyi Lajos színigaz­gatók voltak. Segítőkész tár­sak a város tanárai is: meg­szervezik a diákok színház- látogatását, szívesen vállal­Pén teken országszerte vé­get ért könyvkultúránk nagy seregszemléje. az ünnepi könyvhét, amelynek ezúttal a könyvnyomtatás 500. évfor­dulója külön jelentőséget adott. Az ünnepi könyvhét fővárosi gyorsmérlege becs- lesek szerint 22 millió forint, a szokásos vásárlás kétsze­rese. —1 A tavalyi könyvhéthez vi­szonyítva több mint másfél- szeres forgalmat bonyolított tak le a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat vidéki könyvesboltjaiban, könyvut­cáiban; a könyvhét első hat napján a tavalyi 6 millió forintos vásárlással szemben 10.5 millió forintért adtak el könyvet a megyeszékhelye­ken. iparvárosokban. A Művelt Nép tizenkét megyeszékhelyen rendezett be reorezóntatív könyvutcát, könyvteret. Közülük gazdag számának gyarapítását, a sze­gény sorsú tanulók anyagi támogatását. Egy tisztább, nemesebb embereszmény megvalósulásáról álmodozik, melyhez a tudás és a munka vezet éL Szerszámot ad hősei kezébe Ezek a gondolatok drá-. máiban bontakoznak ki tel­jes fényükben. Hősei polgá­rok, akik a polgári lét út­vesztőiben elbuknak. Az író kiutat keres számukra s ezen a ponton jut el a mun­ka megbecsüléséhez. Hősei. kezébe szerszámot ad, s ál­taluk vallja, hogy „minden életképes társadalom alapja a munka”. Megtorlás, Romlás, Rom­ba dőlt oltár, A pénz. Millio­mosok c. darabjait már játsszák az ország összes programjával kiemelkedően sikeres volt Debrecen város könyvutcája — az országos vidéki megnyitó színhelye — ahol a könyvhét minden napján színes, változatos ze­nei, irodalmi program várta az érdeklődőket. Nagy tet­szést aratott a szolnoki könyvudvar is. ahol a szép­irodalmi művek szerzőin kí­vül népszerű szakírók is részt vettek a szakmai na­pokon. A. munkahelyeken. üze­mekben több mint 500 kiál­lítást rendeztek a Művelt Nép bizományosai. Ezek si­kerének tudható be néhány fontos iparváros jelentős könyvforgalmi eredménye; Kazincbarcikán a múlt évi­nek mintegy háromszorosára, Sajószentpéteren és Várpalo­tán ötszörösére emelkedett a könyvkereslet az elmúlt évi könyvhéthez viszonyítva. Rákos Sándor 1965-ben járt utoljára Miskolcon, a nyolc évvel ezelőtti könyv­héten, Táguló kör című kö-. tétének megjelenése idején ... S néhány nappal ezelőtt újra eljött, ismét egy kötet nyo­mán. Az emlék jelene című Rákos Sándor-versesgyűjte- ményt az idei könyvhéten vehették kezükbe az olva­sók ... A József Attila Klubkönyvtárban megtartott , író—olvasó találkozó alkal­mával beszélgettünk a költő­vel. — A legközösségibb köl­tő ... — állítják Önről kri­tikusai. S az író—olvasó ta­lálkozón tett vallomásából is ez a fajta közösségi szen­vedély sütött ki • • • Abszt­rakció — sérült ember, sé­rült költő, világra jöttével sebzett látnok, be nem gyó­gyuló sebei és vállalásai — ez jutott eszembe erről. .. — Vakon olvassa versei­met az, aki nem veszi észre benne a közösségi gondola­tot. Áz indíttatást, hogy eze­ket a dolgokat itt Magyaror­szágon, a huszadik században írhatták csak meg. Ez szük­ségszerű ... Az a hiteles vers, amelyben mindertki magára ismer... — Nem kétlem a hite­lességet ... De a kozmikus általánosságok ennyire konkrét dolgokban gyöke­reznek . . .? Ezek szerint az egzisztencializmus is csak külső, csak látszat versei­ben (különös ellenpontozá­sa ennek a protestáns zsol­tárok hangvétele ...) — Nyíregyházán, 1942—44 között lényegében egziszten­cialista verseket írtam. Az eb válaszol című első kötetem­ben megjelent műveimre gon­dolok. Csakhogy egziszten­cializmusom, anélkül, hogy ismertem volna e filozófiát — nem filozófiai alapállás volt, hanem életérzés. Mert nem az ember menthetetlen- ségére — a megválthatóságá­ra esküdtem fel.' Egziszten­cializmusom a teljes kiszol­gáltatottságból. a lefojtott magány hangjából, az emberi fenyegetettség érzéséből fa­kadt ... — így valóban igaznak tetszik az, hogy ön nehe­zen illeszthető be — költő­társaitól eltérően — a mai irodalmi csoportosulások közé . . . Tisztelőkkel, kriti­kusokkal, lapokkal körül­bástyázott népszerűek közé. Ahogy Kristóf Nagy István mondta, másképp jegyzik az irodalmi értékek tőzsdé­jén ... — Ez így nem igaz. • Ne­kem is megvannak a köre­im. S mert szokványos mó­don kívülállónak látszom, azért nem maradok el. Ez lé­nyemből, életformámból fa­kad ... — Még mindig nem mond­tam le kontrasztjainak ku­tatásáról. Most az ars poe­ticájára gondolok, a Mezte­len arc (1971) című köteté­ben, az utószóban megfo­galmazott gondolatra: „Min­dent, mindig elölről kell kezdeni ... s hűnek ma­radni a múlthoz is (a ma­gaméhoz és a közös embe­rihez). — S ehhez az állásfoglalá­somhoz mindig hű maradok. Ügy értem ezt. hogy az em­beriség vívmányaiból sem­mit sem szabad feladni... De élősködni sem szabad ... naponta újra kell teremteni. Mint ahogy a költészetet sem szabad kiárusítani. Ezért dol­gozik bennem az állandó kényszer a legmegfelelőbb formák megválasztására. El­rugaszkodni, megszabadulni az esetlegességektől, a lé­nyegtelentől ... (simányi) Gyorsmérleg az ünnepi könyvhétről rTTFrm HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Cigánydalok, csárdások. — 13.51: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.06: Édes anyanyelvűnk. (Ism.) — 14.11: Szűcs Lóránt zongo­rázik. — 14.40: Miért szép? — 15.00: Hírek. — 15.10; Iskola­rádió. — 15.58: Hallgatóink fi­gyelmébe. — 16.00: A világgaz­daság hírei. — 16.05: Az országos Vándor Sándor munkáskórus- fesztivál dalai. — 16.17: Dvor­zsák: VIII. szimfónia. — 16.49: Az élő népdal. Kisterenye. (Ism.) — 17.00: Hírek. — 17.05: Európa keresztútjain. — 17.30: A hét rá­dióhallgatója. — 17.50: 10x10 a tizedikre. — 18.58: Hallgatóink figyelmébe. — 19.00; Esti Króni­ka. — 19.30: Sporthíradó.' — 19.10: Népdalest. — 20.30: Hírek. — 20.33: Irodalmi Kávéház. —21.30: Mikrolánc. — 22.00: Hírek. — 22.20: Sporthírek. — 22.30: Nagy siker volt! — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 12.03: Zenés no- teszLapok Rusztaveld földjéről. — 12.33: Balettzene operákból. — 13.00: Hírek. — 13.03: A közokta­tás fóruma. — 13.20: Romanti­kus zene. — 13.45: Időjárás- és vízállás jelentés. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: A hét zeneműve. — 18.55: Jó estét, gyerekek! — 19.00: Kapcsoljuk a debreceni Csokonai Színházat. — 20.45—21.05: Esti Krónika II. — Kib. 21.50: Közvetítés a súlyeme­lő EB-ről. — 22.20: A tegnap slá­gereiből. — 23.00: Hírek. 23.15: A koldusdiák. Részletek Mil­löcker operettjéből. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: A két munkás­párt egyesülésének évfordulóján. — Stoplámpa. — Kórus muzsika. — Aratási előkészületek az AG- ROKER-néd. — Képek községe­inkből. — Megyei sporteredmé- nyek. — Slágerkoktel. Bratislavai televízió: 16.35: Hí­rek. — 16.40: Pedagógusoknak. — 17.15; A murányi fennsík lo­vai. — 17.45: Kerületeink hangja. — 18.00: Zenés szórakoztató mű­sor. — 19.00: Híradó. — 19.30: Győri panelből kiósizülő pozsonyi szálloda. — 20.00: A visszatérő boszorkány. Tévéjáték. — 21.25: Híradó. — 21.45: Sosztakovics: Lenimgrádi szimfónia. Lengyel zenés film. Filmszínházak: Béke (f4): Majd én megmutatom (magyarul be­szélő NDK). (hn€): Morgiama. a Hejőcsabóra az építkezésre önálló gyakorlattal rendelkező MUNKAVÉDELMI ELŐADÓT felveszünk. Jelentkezés: a Hejőcsabai Cement- és Mészművek, Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén: Palotai György főművezetőnél. kék szemű macska (színes cseh­szlovák). (8): Zabriskie Point (színes amerikai. 16 éven felüli­eknek!) — Kossoth (f3, f5, f7): Mária, a skótok királynője (ma­gyarul beszélő színes angol) — Filmklub (f5. í7): Szégyen (svéd, 16 éven felülieknek!) — Fáklya: (f5, f7): Háromkirályok ajandéka (színes lengyel). — Petőfi: (f5, f7): A csendőr nősül (magyarul beszélő színes francia). — Szikra (5, 7)- Látszólag ok nélkül (ma­gyarul beszélő színes francia. 16 éven felülieknek!) — Ságvári (Ady Művelődési Házban. 5. 7): A vőlegény nyolckor érkezik (színes magyar). — Tapolca, Kertmozi (8) : A Nagy Medve fiad (színes NDK). — Hámor (4): Brutus-akció (magyarul beszélő lengyel). KEDD Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Sántha Fe­renc népi zenekara játszik. Csőr József énekel. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Gounod operái­ból. — 10.00: Hírek. — 10.05: Kik laknak a nagybőgőben? Kazys Saja meseregénye, folytatások­ban. — 10.27: Händel: Debora- o»atórium. Petőfi rádió: 8.05: Az Alek- szandrov-együttes műsorából. — 8.14: Cseh zeneszerzők operáiból. — 8.40: Magyar fúvószene. — 9.00: Hírek. — 9.03: Mary Pop- pins. — 9.30: Payer András tánc- dalaából. — 9.52: Könyvek, tá­jak, emberek. 10.00: Zenés mű­sor üdülőknek. — 12.03: Robert Casadesus zongorázik, Zino Franrescatti hegedül. Bratislavai televízió: 9.00: Győ­ri panelből készülő pozsonyi szálloda. Ism. — 9.30: ttt este. Tévéjáték. — 11,00: Híradó. alias A vám- és pénzügyőri testületbe kedvező fizetés mellett felvetel van. Pályázhat, aki a 26. élet­évét nem töltötte be, a sorkato­nai kötelezettségének eleget tett, nőtlen, vagy nős és közép­iskolai végzettsége van. Kivéte­lesen felvehetők az általános is­kola 8 osztályával rendelkezők is. Részletes felvilágosítást vidé­ken a vám- és pénzügyőri szer­vek parancsnokai. Miskolcon a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságán adják meg. A Miskolci Üveggyár felvételre keres 3 fő elektroműszerészt és 2 fő villanyszerelőt, 6+2-es fo­lyamatos munkarendbe. Jelent­kezés a munkaügyi osztályon. HASZNÁLT SZEMÉLYAUTÓJÁT MEGVESZI A e;s • vétel• eladás*bizománvi értékesítés* Debreceni telepe: Debrecen, Fürst Sándor utca 6. Nyitva; 8-tól 15 óráig, szombaton: 8-tól 12.30 óráig i-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom