Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1973-06-29 / 151. szám
Parázs munka a földeken Borsod mezőgazdasági nagyüzemeiben a hosszan tartó csapadékos időszak után, a mélyen leázott talaj miatt egy kicsit késtek a munkák a zöldségféléknél és a kapásnövényeknél. Most, a nyári meleg beköszöntésévéi megsokszorozódtak a növényvédelmi tennivalók, a zöldségtermő területeken pedig az eddiginél nagyobb ütemben szedik a primőröket. A termelőszövetkezetekben a hét végén és feltehetően vasárnap is valamennyi talajművelő gép dolgozik majd a földeken. jjc A napfogyatkozás láthatóságának északi határa a Salgótarján—Debrecen vonal alatt húzódik. Miskolcon nem. Baján alig, a Szaharában viszont teljesen látható a napfogyatkozás A NEB-vizsgálatok tükrében Belső ellenőrzés, bizonylati fegyelem Látszólag távol esik egymástól annak a két vizsgálatnak a témája, melyet tegnapi ülésén vitatott meg a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Es mégis számos pontban találkoztak a megállapítások. Az egyik ilyen találkozási pont a belső ellenőrzés, a belső ellenőrzés fogyatékos saga volt. Pedi» külön osztályt szerveztek Az állami tulajdonban levő lakások karbantartását és felújítását vizsgálva a népi ellenőrök feljegyezték: .,A műszaki ellenőrzési munka — bár korár.iseni kielégítő — tnéyis a kis vállalatoknál jobb, mint éppen a MIK-nél. ahol az ellenőrök szakképzettség szerinti összetétele sem megfelelő. A műszaki ellenőrzés során általában számlacsökkentések, minőségi kifogások fordulnak elő. de minden szankció nélkül. Egv esetben előfordult, hogy hanyag munka miatt a műszaki ellenőrrel szemben folyt bűnvádi eljárás.” Ezek után érthető, hogy a MIK tavaly sem kezdeményezett eljárást, még prémiumcsökkentést sem a kivitelezőkkel szemben és kötbér- vagy kártérítési igényt sem támasztott. Pedig az állami lakások karbantartása, felújítása korántsem kifogástalanul zajlik le, akár a határidőket, akár a minőséget tekintjük. Vajon mivel foglalkoznak azok, akik az ingatlankezelő vállalat 1970- ben szervezett műszaki ellenőrző osztályán dolgoznak? De talán nem is helyes így fogalmazni a kérdést, hiszen munkájuk bizonyára van, csak éppen nem elég hatékonyan tevékenykednek. Ellenkező esetben ugyanis nem fordulhatna elő, hogy — mint a népi ellenőrök megállapították — a bontási anyagok útja jószerivel követhetetlen. Szerepel ugyan a jegyzőkönyvekben, hogy ilyen vagy olyan anyagokat, berendezési tárgyakat nyertek, de hogy ezek hova vándoroltak, arról már nincs bizonylat. Rosszhiszeműség-e feltételezni, hogy az ilyen bizonylati fegyelem (fegyelmezetlenség) mellett könnyen előfordulhatnak visszaélések ? Előfordulhatnak annak ellenére, hogy a mostani vizsgálat — igaz, nem is ez volt a célja — nem tárt fel egyetlen olyan esetet sem. mely a társadalmi tulajdon szándékos megkárosítására utalna. Egy fecske... A NEB-ülés vitájában megfogalmazták, hogy a MIK vezetőségében történt változások, s egyáltalán a vállalat belső szervezetének tökéletesítése remélhetőleg meghozza gyümölcsét. Persze, nem egyik napról a másikra. Ám ha még nem is járt le a türelmi idő. a NEB-vizsgá- lat által feltárt fogyatékosságokat hiba lenne elhallgatni, s még nagyobb hiba lenne, ha a vállalat vezetői nem intézkednének. „A vagyonvédelem helyzete a kereskedelemben és a vendéglátóiparban” címet viselte a másik vizsgálat. Egy jellemző megállapítás: mind a megyei, mind a miskolci vendéglátóipari vállalatnál kevesebb ellenőrzést hajtottak végre 1972-ben, mint a korábbi évben. Négy olyan állami vállalatnál fordultak meg a népi ellenőrök, melyek mindössze egy belső ellenőrt foglalkoztatnak! Egy fecske pedig nem csinál nyarat. Ahogy a vizsgálati jegyzőkönyv mondja: «.Mindezek következtében gyakori jelenség, hogy a feltárt hibát nem szüntetik meg. elmarad az intézkedés, a felelősségre vonás is.’» Hiány és többlet Pedig volna mit ellenőrizni, s volna miért felelősségre vonni. A NEB által vizsgált állami vállalatoknál 1971-ben 477 leltárnál tapasztaltak hiányt, összesen 2 700 000 forintot. Tavaly „csak” 373 leltár zárult hiánnyal, ám az összeg 3 261 000 forintra növekedett. S ami különösen figyelemre méltó: 1971-ben 1 076 000 forintot, 1972-ben pedig 1 095 000 forintot hárítottak csak át a felelősökre. Miért? Mert: ..........a vizsgálatok konkrét eseteket általában nem tudnak feltárni . . . felelősségre vonások ritkán történnek.” Az áfeszeknél sem jobb a helyzet, különösen ami a leltártöbbleteket illeti. Tavaly 4 millió forint leltártöbbletet állapítottak meg a vizsgált szövetkezeteknél, de felelősségre emiatt senkit sem vontak. A párt Központi Bizottsága határozatában hangsúlyozza a belső ellenőrzés, a bizonylati fegyelem fontosságát. A népi ellenőrök vizsgálatai azt mutatják, hogy számos vállalatnál még igen sok a tennivaló e határozat megvalósításáig. BÉKÉS DEZSŐ Holnap napfogyatkozás lesz A közéleti munka tudománya „Nincs gyakorlatom, de tőlem telhetőén képviselem majd a választóimat...” ,r. • ■ Félek, hogy a kevés tapasztalat akadályoz majd a tanácstagi munkában. A kezdethez a választók segítségét kérem ...” ... Idézőjelek. A mondatok az időben még nem messze levő áprilisi tanácsválasztás jelölő gyűléséin hangzottak el. Többször leírtuk már: sok-sok felelősséggel készült az ország erre a választásra. Az új tanácstörvény — más tényezők mellett — a korábbinál nagyobb súlyt ad a tanácsoknak. a helyi politikának. A megválasztott tanácstagok között itt Miskolcon huszonötén vannak olyanok, akik először lettek tanácstagok. Többségükben fiatalok. Furcsa így leinti, de tény, hogy ebben az esetben tisztességes volt megvallani a félelmet: „Tudok-e majd jó sáfára lenni a bizalomnak?” Fiatalokról van szó e jegyzetben. Fiatalokról, akik történelmünk nyert csatáit, megtett utunk buktatóit nem élték, legfeljebb tudják. Szükségszerűen kevésbé alkalmazkodók, mint bárki más, gyengébb a türelem fékje bennük, de több a lendület. A Hazafias Népfront városi bizottsága a napokban beszélgetésre hívta meg a város huszonöt új tanácstagját. Szuchy Róbert, a HNF városi bizottságának titkára mondta erről a találkozóról: „Mi a választáskor megígértük, hogy az új tanácstagoknak minden segítséget megadunk. Ami időben közel van, az történésekben már távol került. Az új tanácstag ma már szervez, tömegkapcsolatokat épít, szavaz és interpellál. Dolgozik. Nos, a tanácstagi munkának is vannak műhelytitkai, amelyeket az új tanácstag nem tudhat, Erejéből, lendületéből venne el, ha minden technikai tudnivalót, minden már máshol kipróbált módszert magának kellene kitalálnia. Mi a találkozó szervezésekor azt akartuk elérni, hogy a fiatalok felelősségérzetéhez és lendületéhez a legszükségesebb ismeretek átadásával biztonságérzetet adjunk. Átadni az eddigi gyakorlat tapasztalatait azzal, hogy „tessék, itt van, használjátok és alakítsatok rajta, ha kell”. Fiatal tanácstagok mesélték el a találkozóról, hogy azért volt jó, mert mindenki röviden, tömören, szószaporítás nélkül beszélt. Ügy, ahogyan ők szeretnének beszélni a tanácsüléseken. Tanácstagokról írtam, de kísértett közben a gondolat, hogy hány olyan dolgozó fiatal van, akinek tenniakarását a közéleti életben való járatlanság fékezi. A fiatal tanácstagok példája igazolja, hogy a KISZ jó iskolája a közéleti jártasságnak. de mintha csak azoknak lenne ez iskola, akik a legaktívabbak, akik — mintegy rendkívüli tárgyként — szívesen megtanulják azt. Válogatni persze abból lehet, amit kínálnak, ahogyan a Népfront ebben az esetben kínált és ezzel példát szolgáltatott. Hiszem, hogy nem ugyanezzel a céllal ugyan, de nagyon sok hasznos beszélgetést lehetne még szervezni a KISZ-nek, az üzemeknek és intézményeknek. Nagyon sok olyan beszélgetést, amit majd azért dicsérnek a fiatalok, mert mindenki röviden és tömören beszélt, mert olyat tanultak meg, aminek konkrét hasznát veszik. A nyertes nemcsak a fiatal lenne, hanem a fiatalos lendület jussolója, a társadalom is. B. G. A védnökség tovább tart Holnap teljes napfogyatkozás lesz. Am még mielőtt olvasóink szaladnának a kormozott üvegért, hogy ezt az érdekes természeti jelenséget megfigyeljék, sietve elmondjuk, hogy a fogyatkozásból Miskolcon semmit sem láthatunk, s például Bajáról nézve is a Hold csak hat százalékát takarja el a Napnak. A teljes napfogyatkozás vonala Brazília északi részéről kiindulva Brit-Guyanán, Surinamen, Francia-Guya- nán. az Atlanti-óceánon, a Szaharán és Kelet-Afrika egyenlítői részén halad át. az Indiai-óceán Madagaszkártól északra eső részig. A láthatóság északi határvonala tehát a Salgótarjánt Debrecennel összekötő, képzeletbeli vonal alatt van. Budapesten például 12 óra 27,5 perckor kezdődik a kontaktus, s szabad szemmel aligha lesz látható a Nap 1,8 százalékos fogyása. «. Egy egyszerűsítő (éppen egvmil] járd szoros) kicsinyítéssel élve azt mondhatjuk, hogy a borsszem nagyságú Hold a cseresznye-méretű Föld és az 1.4 méter átmérőjű Nap közé kerül. úgy. hogy az utóbbiból semmi sem látszik, csak a korona, az egymillió fokos hőmérsékletű. igen ritka gázburok. A napkorona rendes körülmények között csak napfogyatkozáskor látható, s érdekes kultúrtörténeti tény, hogy az antik világ tudósai sem mulasztották el feljegyezni észleléseiket. (Ma már egv okos műszernek, a Lyon-féle koronográfnak a segítségével bármikor szem- ügyre vehetjük.) Ez tűnik ki az egyiptomiak „szárnyas Nap” ábrázolásából. Persze sokszor és sokan másként értelmezték az égi jelenségeket. A napimadók őshite szerint, napfogyatkozáskor félelmetes szörnyek (sárkányok, óriás madarak) falják fel. rejtik el az életet adó. sugárzó égitestet, ezért aztán különféle varázslatokkal igyekeztek elriasztani a falánk lényeket. S néhány óra múlva, amikor ismét teljes pompájában ragyogott az égen, a napimádók azzal a büszke tudattal hunyoroghattak istenük arcába, hogy minden rontástól, pusztítástól megvédték. B. I. A kiskörei vízlépcső Borsod megyei védnökségi operatív bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott Miskolcon. A borsodi fiatalok közül korábban kilencen részesültek kitüntetésben és két KISZ-alapszervezetet jutalmaztak meg a nagy beruházásnál kifejtett munkásságukért. A védnökség tovább tart az öntözési feladatok megvalósításának időszakában is. A tegnap délelőtti ülésen a Borsod megye területét érintő kísérleti öntözés első teendői kerültek szóba, a hegyaljai szőlők és a tiszalúci határ öntözésének terve. STOP! EGY PERCRE! fl balesetek „szezonja” Autósok9 motorosok rovata Bélyeogyűjtés A Magyar Posta június 18-án hozta forgalomba a Csontváry Kosztka Tivadar festőművész müveit ábrázoló, hét címletű bélyegsorozatot és bélyegblokkot, A béiyegsorozat 600 000 fogazott és 7000 fogazatlan példányban, többszínű mélynyomással az Állami Nyomdában készült. A bélyegek keretrajzát Bokros Ferenc grafikusművész készítette. A bélyegek kerete arany, a felirat zöld színnel, az értékjelzés fehér színnel olvasható. Az egyes bélyegképek a következő Csontváry-festményeket ábrázolják; Vihar a nagy Hortobágyon, Mária kútja Názáretben. Sétakocsikázás újholdnál Athénben, Zarándokolá* a cédrusokhoz Libanonban, Magányos cédrus, Jajcei vízesés. A taorminai görög színház romjai. V. Gy. Nem múlik el nap — sajnos —, hogy az újságok immár elmaradhatatlan „fekete krónika”-rovatában ne olvashatnánk: „ ... a jelzőtábla ellenére elmulasztotta a kötelező elsőbbségadást.. ”, „ ... körültekintés nélkül kezdett az előzésbe .. „.. .álló jármű mögül, figyelmetlenül lépett az úttestre ..„ ... a már mozgásban levő villamosra akart felugorni..stb. Egyszerű, puszta közlések; mögöttük megannyi tragédia! Emberi mulasztások miatt Sokat hangoztatott érv? ahogy nő a közutakon a járműforgalom, úgy növekszik a közlekedési balesetek száma is. A baleseti statisztika romlása azonban nem törvényszerű következménye a forgalom növekedésének. Sót... ! A baleseti híreket rendszeresen olvasó, a naponta közlekedő ember hajlamos némi elfogultságra; az esetek többségében a forgalmat. a járművezetőket szidja. A volán mögött ülők viszont a gyalogosokban látják a gyakori balesetek okozóit. Mi hát az igazság? Egy tény: a közutakon történt halálos, illetve személyi sérüléssel járó balesetek nagyobb része — több mint 80 százaléka — a gyalogosok, a járművezetők, illetve az utasok hibájából, tehát közvetlen emberi mulasztás miatt következik be. A kisebb rész általában a járművek műszaki hibájának, az úttest rosrz állapotának a „számlájára” írható. Szomorú statisztika Elgondolkodtató adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal 1972-ben kiadott Közlekedési és Hírközlési Évkönyve. Az ország megyéiben — a fővárosi adatokat kivéve — 1965-ben 9914 közúti baleset történt, ezek következtében 569 ember vesztette életét. A balesetek száma 1971-ben 15 834-re, a halálos áldozatoké 1238-ra emelkedett. Ezek a számok — csakúgy, mint megyénk baleseti statisztikája — önmagukért beszélnek. Borsodban tavalyelőtt 1342 közlekedési balesethez kellett kiszállniuk a rendőröknek. Ezek színhelyéről a mentők 1821 embert szállítottak kórházba — nem egy baleset tömeges sérülésekkel járt —. s 103 volt a halálos áldozatok száma. Ijesztő e számok alakulása azért is, mert megyénk a baleseti statisztikában országos szinten a második helyen áll: előtte Pest megye vezeti a szomorú listát. A nyár. az idegenforgalmi szezon a balesetek szezonja is! A KHS könyvének tanúsága szerint a legtöbb közlekedési baleset júniusban, júliusban és augusztusban történik. Legyünk óvatosak hát az utakon, hiszen nem kisebb „tétről”’ van szó, mint az életünkről, s embertársaink életéről... ! KEGLOVICH JANOS I
