Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-27 / 149. szám

A jelenlegi szükségmegoldásunk is rossz! Nincs állandó helye a cirkusznak A nagydobot most máshol ütik. az oroszlán máshol bőg, a mutatványos bódék körül más városban gyűlik a sze­mét. De a műsortervek sze­rint ebben az évben még egy cirkusztársulatot fogad a vá­ros. Lesz, de mikor? A Bukarest cirkusz ven­dégjátéka idején — számos panaszkodó olvasóval egyet­értve — megírtuk: nagyon szerencsétlennek tartjuk, hogy a társulat számára több száz családnak otthont adó sávház tövében, az óvoda 'szomszédságában adtak tele­pítési engedélyt. Vélemé­nyünket fenntartjuk, annak ellenére, hogy — mint az il­letékesek mondogatják — a hely kijelölése semmilyen rendeletet nem sértett. Cir­kuszelőadásokra, sőt mutat­ványosbódékra állandó he­lyet kellene találni, ahol az a lakosságot nem, vagy csak kevéssé zavarja. A városi tanács művelő­désügyi osztálya csak a mű­sor idejének a város művelő­dési életéhez való igazításá­ba és — esetleg — a műsor színvonalába szól, szólhat be­le. A helykijelölés az építés­ügyi osztály feladata. Dombi Sándor csoportveze­tőt kérdeztük: Sor kerül-e a cirkusz állandó helyének ki­jelölésére? Ha igen, mikor? Gyorsan építkező város Mis­kolc; a korábban kijelölt ál­landó hely az építkezések miatt alkalmatlanná vált. El­vileg kijelölték ugyan a cir­kuszok, vurslik állandó he­lyét a DVTK-stadion—Tatár­domb—Diósgyőri Gépgyár és a Marx Károly utca által határolt területen, ahol kul- túrpark lesz. Ezen a terüle­ten még nem történt meg a tereprendezés, nincs megold­va a villany-, vízhálózat kér­dése sem. A vonatkozó ren­deletek szerint ezt biztosítani kell. Mikorra készül el ez a park? Nem kaptunk a kér­désre választ. A parképítés pénzkérdés. Társadalmi mun­kával gyorsítani lehetne. A feltételes mód jelzi: az idő­pont, amikor a cirkuszok fo­Jégkrémből: egymillió Már csak a kánikula hi­ányzik. Idén a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat, a nö­vekvő kereslet kielégítésére, egymillió jugoszláv és oszt­rák jégkrémet hoz forgalom­ba Miskolcon. gadására alkalmassá válik ez a park, még távol van. Ad­dig? „Csak’’ lakossági érdek Dombi Sándor elmondotta, hogy addig, kényszermegol­dásként, a szanált, építésre kijelölt Vörösmarty utca kör­nyékén fogadják a következő társulatokat is, amíg az épít­kezéseket ez nem zavarja. A tájékoztatást csak bizo­nyos fenntartásokkal fogad­juk el. A város gondjai való­sak. Ezt megértjük. A kény­szermegoldás átmeneti állapot, de véleményünk szerint egy bérháztól néhány méternyire engedélyezni a sátorverést kényszerként sem lehet meg­oldás. még akkor sem, ha nem rendeletet sért. hanem „csak” lakossági érdekeket. A cirkusz előadása a városi műsorpolitika része, a cir­kuszt viszont úgy követik a mutatványosok, mint légyraj a zsákmányt. Ellenük tiltó rendelkezésekkel kellene vé­dekezni. Végezetül — javaslatként: a szanált terület napról nap­ra nő. A kényszermegoldást néhány száz méter távolság­növekedés már elviselhetővé tenné. És jóllehet, nincs elég erőnk társadalmi munkában most megvalósítani a kultúr- park felépítését, annyi erőnk­nek lennie kell, hogy akár társadalmi munkával is, a szanált területen, de a lakó­házaktól lényegesen távolabb alakítsunk ki egy olyan te­rületet. amely a cirkusz szá­mára is elfogadható. A nagy­dobot most éppen máshol ütik, de úgy kell készülnünk, hogy mire a dobok és az oroszlánok újra ideérnek, ad­digra a megfelelőbb terület is rendelkezésre álljon. BARTHA GABOR * Fagyi (Vadas Zsuzsa felvétele) Korszerűsítik a len in városi gyermekek üdülőtelepét (Tudósítónktól) Leninváros tanácsa 300 000 forintot szavazott meg. a ta­nács végrehajtó bizottsága pedig további 240 000 forintot ad a tiszalöki úttörőtábor megvásárlására, illetve fel­újítására. A jelenleg még a tiszalökj tanács tulajdonát képező telek átíratása a kö­zeljövőben történik meg. A Keleti Főcsatorna elága­zásában levő telket, s az ar­ra épített felvonulási faépü­letet 1969-től béreltek a le- ninvárosiak a város gyerme­keinek üdültetésére. A TVK és a Tiszai Erőmű Vállalat szocialista brigádjai társadal­mi munkában úttörőtábort alakítottak ki a telken. A rendelkezésre álló összeg­ből 300 000 forintot telekvá­sárlásra. 240 000-ret pedig a telek körülkerítésére, az épü­let külső és belső felújításá­ra. a konyhai felszerelések bővítésére, valamint kisebb sportlétesítmények építésére fordítanak. Ezzel még szeb­bé, kényelmesebbé varázsol­ják az üdülőtelepet, amelyet már évek óta magukénak te­kintenek a leninvárosi gye­rekek. Közülük az óvodások a tavaszi idényben egy-egy napot, a kevés jövedelmű szülők gyermekei — a nyári táborozás idején — pedig 10 —12 napot tölthetnek a tá­borban. A DH városfejlesztési fóruma • Elavult bútorüzletek • Épül az új áruház • De raktár nem lesz hozzá ..A napokban kaptuk meg a lakást, s új bútort szerettünk volna vásárolni. Hosszas tanakodás után el is döntöttük, hogy az árakhoz és az ízlésünkhöz mérten melyik lenne a legmegfelelőbb garnitúra. Hétfőn elmentünk a Baross utcai bútorraktárba, de legnagyobb megrökönyödésünkre elutasí­tottak. Nem azért, mintha a kiválasztott bútorból nem lett volna. Arra hivatkoztak, hogy a vasárnapi felhőszakadás után valósággal elárasztotta az esővíz a raktárak nagy ré­szét és csak napok múlva tud iák megmondani, hogy a kere­sett bútort megkanhatiuk-e. Korábban hallottunk arról is, hogy Miskolcon új lakberendezési áruház épül. Gondolom, ha az új létesítményt átadják, ilyesmi nem fordulhat elő az ország második városában.” — írja Henrik Pálné miskolci olvasónk. mutatóterem fölött pedig apró bútorok, háztartási fel­szerelések. dísztárgyak és lakástextíliák között válogat­hatnak a vásárlók. A 46 millió forint költség­gel épülő lakberendezési áru­ház azonban impozáns mé­retei ellenére sem oldja meg a bútorraktározás gond­jait. Az új létesítmény ugyanis csupán a bútorok bemu­tatására lesz alkalmas: raktár nem épül hozzá. S ha 1975 végére át is ad­ják rendeltetésének, számol­ni kell azzal, hogy a raktá­rozás és az értékesítés felté­telei tovább romlanak. A vasárnapihoz hasonló felhőszakadásra régen volt példa, a panasz mégsem új­keletű. Lapunkban már jó néhányszor foglalkoztunk Miskolc kereskedelmének egyik legnagyobb gondiával: az ország második városá­ban nincs egyetlen megfele­lő bútorüzlet, lakberendezé­si áruház. A Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat két, Széchenyi utcai üz­lete olyan kicsi, hogy a bú­torválasztéknak csak egy je­lentéktelen részét tudják be­mutatni. F.z nemcsak a vá­sárlók választását nehezíti meg. hanem súlvos gondokat okoz a vállalatnak is. Az Öletekben ugyanis csak néhány garnitúra fér el. a Baross utcai raktár pedig még raktárnak sem megfe­lelő. nemhogy bemutatóte­remnek. Városunk vezetői a Belke­reskedelmi Minisztérium tá­mogatásával ezért szorgal­mazzák az új lakberendezési áruház építését. A beruházás már tavaly megkezdődött. Az építők az összekötő város­rész Táncsics mozival szom­szédos területén az új áru­háznak már a vázszerkeze­tét szerelik. A tervek sze­rint ez lesz az ország második legnagyobb lakberendezési szaküzlete. A csaknem négy és fél ezer négyzetméter alapterületű, emeletes áruházban egyide­jűleg több mint harminc komplett szobaberendezést tudnak majd bemutatni a vásárlóknak. A földszinti be­Jf El ne késsen a családfő! (A Tempo karikatúrája) Az eldugott fürdőruha Írásom mottójául azt adhatnám, hogy: elképesztő dolgokra képes egy nő, ha na­gyon meg akar sze­rezni egy szép ruha­darabot. Történetesen egy fürdőruhát. Mert az alábbiakban arról lesz szó. Nem tudom, fel­figyeltek-e a Centrum Áruház éber eladói arra a fiatalasszony­ra, aki naponta meg­jelent a fürdőruha­osztályon, hosszasan turkált a virágos, abszrakt mintás, így meg úgy kivágott dresszek, bikinik kö­zött, aztán — nem vett semmit. Talán még azzal is meggya­núsították — ha ész­revették a furcsa manővereket —, hogy táskájába próbál csempészni valamit. Mert mi tagadás, erre is van példa, nem is kevés. De ha így volt — tehát ha figyelték —, akkor sem kap­hatták volna rajta semmi rosszon. ö ugyanis nem lopni akart, hanem éppen ellenkezőleg, eldugni egy fürdőruhát. De nem vágok a dolgok elé. idézem inkább a furcsa históriát, úgy, ahogy a hősnőtől hal­lottam a minap. A Centrum előtt talál­koztunk, és csak azért, hogy mondjak vala­mit, megkérdeztem, mi szépet vásárolt. — Semmit, csak né­zelődtem — így ő, némi zavarral. Aztán hirtelen meggondolta magát, s mert régi barátok vagyunk, s mert azt is tudja, „harapok” a jó szto­rikra, egyszuszra el­mondta, miért is volt a Centrumban. — Tudja, egy nő­nek, ha ad magára, minden nyáron új fürdőruha kell. Nos, én is kinéztem ma­gamnak egy cuki kis bikinit. Absztrakt­mintás. sárga-piros, s már előre elképzel­tem, milyen jól fes­tek majd benne a strandon. Ez a szín- összetétel kiemeli az alakot, már akinek van mit kiemelni. Nem azért mondom, de nekem állítólag még van, egy gyerek után is. Ezt elismerik a barátnőim is, pedig ez tudja milyen nagy dolog. De hol is hagy­tam abba? Ja, persze ott. hogy kinéztem magamnak a Cent­rumban egy cuki kis bikinit. Pénzem azon­ban nem volt rá. Tudtam, hogy jövő hónapban lesz, mert ha egy ruhadarabról van szó, akkor az asszony előveszi min­den spórolási tudo­mányát. Egy kicsivel több krumpli, egy ki­csivel kevesebb hús, sütemény. Annyi baj legyen, úgyis ránk rakódott a télen egy­néhány kiló. Különö­sen a férjemre, ezt mondanom sem kell, mert mint látja, én tudok vigyázni ma­gamra. Persze, most vegye figyelembe azt is, hogy ez a szoknya vastag anyagból ké­szült, s a blúzon ezek a fodrok is erősíte­nek. Esküszöm, hogy ' a szabónőm szándé­kos rosszindulatból rakta rá ezeket a vac­kokat. Kissé éltesebb hölgy, és özvegy. Irigy mindenkire. De hol is hagytam abba? Ja, persze ott, hogy nem volt pénzem a bikinire. És képzelje, az az egy volt az egész áruházban. Eleinte csak bejár­tam, megnézni, hogy ott van-e még a pol­con. Éjszakánként azt álmodtam, hogy egy ronda bibircsókos nő, olyan, mint az az ocsmány Krapcsákné a könyvelésről, ja persze, maga azt nem ismeri, szóval egy ronda bibircsókos be­megy az áruházba, egyenesen oda a polc­hoz és megveszi az én gyönyörű bikini­met. Mert néhány nap múlva már úgy néz­tem rá, mint a sajá­tomra. Simogattam, becézgettem és ret­tegtem érte. Egy napon aztán mentő­ötletem támadt. Fog­tam a tasakba csór magolt drágámat, és bedugtam a polc leg­mélyére. Másnapra előkotorták. Megint elrejtettem. És ez így ment egy hónapon keresztül. — És így megy még most is? — vágtam közbe egy óvatlan pillanatban. — Így, de már nem sokáig. Holnap kap fizetést a férjem. — És megvan még az a sárga-piros csoda ? — Az? Kit érdekel az! Már régesrég egy kéket dugdosok. Azt a régit •meguntam. Viszlát! B. D. Figyelembe véve a lakás- építkezés egyre növekvő üte­mét, elképzelni is rossz, hogy a már ma is korszerűtlen, zsúfolt Baross utcai bútor­raktárban hogyan bonyolít­ják majd le a jelenlegi bú­torforgalom kétszeresét. Üj raktár építésére azonban sem a városnak, sem a vál­lalatnak nincs pénze. Biztató ígéretet a Belke­reskedelmi Minisztérium ke­reskedelemfejlesztési főosz­tályán sem kaptunk. El­mondták, hogy a bútorrak­tárak fejlesztése országos gond; megoldására kidolgoz­tak egy javaslatot, amely a közeljövőben kerül a Gazda­sági Bizottság elé. Az elkép­zelések szerint országos vi­szonylatban 40 ezer négyzet- méternek megfelelő új rak­tárhálózatot szeretnének ki­alakítani, de a népgazdaság­nak az e célokra rendelke­zésére álló pénzkeretét 1975- ig már az utolsó fillérig fel­osztották. Ilyen körülmények között aligha képzelhető el. hogy az új lakberendezési áruház megnyitása után a jelenlegi­nél kedvezőbb körülmények között vehetik meg új búto­raikat a vásárlók. I. P. Mi számít többszintes épületnek? Közös közleményt adott ki az Építésügyi es Városfej­lesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium a több­szintes lakóházépítés körébe tartozó épületfajták megha­tározásáról. Az új rendelkezések alap­ján a sorházként történő többszintes (földszint, plusz emeletes) lakóházépítés kö­rébe kell sorolni az olyan építkezést, amely szerint az országos építésügyi szabály­zatban meghatározott cso- portház forgalmi körébe tar­tozó — tehát legalább négy lakóépület egységet (lakást) tartalmazó — ház épül, fel­téve, hogy a lakások szinten­ként közös határfallal csat­lakoznak egymáshoz, ' s így önálló többszintes lakóépü­letet alkotnák. Fontos felté­tel az is, hogy ez a csoport­ház az építtetők közös tu­lajdonában vagy az egyes lakóépületegységek építtetői­nek külön külön — tulajdo­nában álló telken épüljön; Az ezeknek a követelmények­nek megfelelő csoportházra az úgynevezett egyedi több­szintes lakóházépítésre vo­natkozó pénzügyi feltételek — építési kölcsön, szociálpo­litikai kedvezmény, stb. — vonatkoznak. Rendelet a társadalmi ellenőrzésről A belkereskedelmi minisz­ter — a SZOT-tal és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökével egyetértés­ben — rendéletet adott ki a társadalmi ellenőrzés alapve­tő szabályairól. Az új jog­szabály a társadalmi ellen­őri hálózat megszervezését, működésének irányítását — a SZOT elvi irányítása mellett — a szakszervezetek buda­pesti, illetve megyei tanácsai­nak hatáskörébe utalta. Az érvényes rendelkezések sze­rint azonban a tanácsok is szervezhetnek társadalrrii el­lenőri hálózatot és igénybe vehetik a szakszervezeti tár­sadalmi ellenőröket is. A társadalmi ellenőrök mű­ködési szabályzatát a SZOT dolgozza ki, s a szakszerve­zeti szervek gondoskodnak a társadalmi ellenőrök oktatá­sáról. Július 11-től az egyetemen: XI. ipari szeminárium A KGM Tüzeléstechnikai Kutató Intézet és az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület miskolci csoportja július 11. és 13. között, a Nehézipari Műszaki Egyete­men rendezi meg a XI. ipari szemináriumot. Az ünnepé­lyes megnyitóra az egyetem 1. számú előadójában dél­előtt fél tizenegykor kerül sor, megnyitó beszédet mond dr. Simon Sándor, a műsza­ki tudományok doktora, tan­székvezető egyetemi tanár, a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. A XI. ipari szeminárium témája; a gáz- és olajtüze­lésű berendezések. Ehhez kapcsolódva a három nap folyamán 17 tudományos elő­adás hangzik majd el, ame­lyeket minden előadáscso­port végén vita követ. Az előadók a téma hazai leg­kiválóbb ismerői.

Next

/
Oldalképek
Tartalom