Déli Hírlap, 1973. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1973-06-21 / 144. szám

/ a miskolciaké a szó Nincs választék Aki csak tejet vesz... Minden valamirevaló kereskedő tudja, hogy kávét főzni és eladni kifizetődő vállalkozás. Éppen ezért, amelyik élel­miszerüzlet vezetője csak egy kicsit is ad magára, beszerzi a főzőmasinát, s helyet szőrit neki a többnyire amúgy is zsúfolt boltban. Igen ám, csakhogy a bolti fekete nemcsak a bevételt, hanem a vásárlók többségének tiltakozását is növeli. A kávéivók soronkívüliséget élveznek, s hiába várnak akár tízen is tömött bcvásárlókosarakkal a pénztárnál. A kenyeret, krumplit, lisztet cipelő háziasszony kénytelen be­letörődni abba, hogy idejét, erejét meglopják. A feketézők ugyanis nem a bevásárló asszonyok közül kerülnek ki. Akit otthon a vacsorakészítés gondja vár, nem ér rá időzni. Az üzletekben berendezett presszóknak sajátos közönsége van, akik az alibi kávé mellé legfeljebb egy féldecis palackot kérnek, amelynek tartalmát — az ismeretségtől függően — gyakran a fehérbóbitás kisasszony tölt be a lébe. Ezek után az márcsak „természetes”, hogy a bolt vendégei az üveg­visszaváltásnál is előnyt élveznek a bolt vásárlóival szemben. Alig van olyan, a kulturált kereskedelemről szóló előadás, vagy tanácskozás, ahol szóba ne kerülne az élelmiszerüzle­tek kocsma-jellegének erősödése. A kereskedők tehetetlenek — vallják magukról — a boltban, bolt előtt iszogató vendé­gekkel szemben. Ám a sehonnan sem hiányzó féldecis üve­gek, s az eladótérből egyre nagyobb helyet elfoglaló sörös- láda-hegyek csábítanak a helyben fogyasztásra, s bizony van ahol még sörnyitót is szívesen kölcsönöznek a kedves ven­dégnek. Az alkalmi alkoholfogyasztásban ludas boltvezetők min­den felelősséget elhárítanak, s kimondatlanul is elégedet­ten regisztrálják, hogy az éttermekből, s az egyre fogyó kocsmákból kiszoruló, jó torkú közönség az élelmiszerüzle­tekben váltja pénzét sörre és rummal bélelt kávéra. így az­tán óhaj marad az ABC-be „csak” kenyérért, sóért, cukorért járó vásárlók jogos kérése, hogy a* élelmiszerbolt az legyen, amit a cégtáblára írtak, s ne az várjon, alkalmazkodjon, aki a tisztes hasznot hozó kávé és alkohol helyett csak tejet “ vesz. B. I. Napközi otthonok társadalmi összefogással A „Húszezer munkanapot Salgótarjánért” mozgalom ke­retében tavaly több mint 300 óvodai hely létesült a városi üzemek dolgozóinak társa­dalmi összefogásával. Idén elsősorban napközi otthoni helyiségek építésére össz­pontosítják a mozgalom erejét. Több nagyüzem, intézmény és szövetkezet munkásai, továbbá kisipa­rosok és ipari tanulók már meg is kezdték nyolc új napközi otthoni helyiség épí­tését. Ugyanannak a mozga­lomnak a keretében és tár­sadalmi munkában az új tan­év kezdetére elkészül négy iskolai szertár, két tornaszo­ba és egy úttörőszoba. Az óvodák nyári tatarozásánál a városi tanácsnak idén már csak a szükséges anyagokról kellett gondoskodnia, mert az üzemek, intézmények, szövetkezetek dolgozói min­den egyéb munkát — össze­sen mintegy félmillió forint értékben — társadalmi mun­kában elvégeznek. ★ A Kun Béla utcában lakom, s mint minden- ember, a közeli üzletekben vásárolok be. Sajnos, az itt lakó háziasszonyoknak az utóbbi időben egyre több problémát okoz a zöld­ségbolt, mert nem látják el megfelelően. Hol ez nincs, hol az! Gyakran találkozunk fony- nyadt, csúnya áruval, természetesen első osztályú árat kérnek érte. Eddig nem is gondol­tunk arra. hogy a Kun Béla utca is „periféria.” Nagyon unjuk már, hogy munkaidő után, zsúfolt járműveken, mindent messziről kell hazacipelni. Kérjük az illetékeseket, mielőbb Janka Ferencné intézkedjenek! Elhanyagolt játszótér A Tátra és a Torontáli ut­cai bérházak közötti játszó­terek állapota elszomorító. Néhány hinta kivételével — amelyeket a DIGÉP KISZ- esei javítottak meg — a gye­rekek nem tudnak mivel ját­szani, ezért a forgalmas köz­útra kényszerülnek, ahol ál­landó balesetveszélynek van­nak kitéve. Az itt lakó szü­lök felajánlották, hogy tár­sadalmi munkában rendbe­hozzák a területet, de saj­nos, eddig nem vették igény­be a segítségüket. Most. az iskolaév befejeztével még nagyobb gond, hogy hol játsszanak egész nyáron át gyermekeink. Talán még le­hetne tenni valamit értük — írja Doma János lakóbizott­sági elnök. Sajnálatos félreértés Június 6-án este nyolc és kilenc óra között a Széche­nyi utca 61. sz. alatti fűszer­csemege boltban egy sárga pulóveres hölgyet bevezettek az irodába. Meggyanúsítása alaptalannak bizonyult; a bolt vezetői és dolgozói ez­úton is bocsánatot kérnek. Miskolc Nem értek egyet a válasszal A lap június 18-i számá­ban megjelent „Kevés áru van a zöldségboltban” című cikhez szeretnék hozzászólni. Ismerve az itteni körülmé­nyeket, tudjuk, hogy a 143. sz. üzletbe az árut kellő mennyiségben és időben meg­rendeli az üzletvezető, de legtöbb esetben a felét sem kapja meg. s azt is csak a késő délutáni órákban. Nem a boltot kell bezárni, hanem az áruellátást megjavítani. Tatár Béláné Miskolc, III., Puskin u. 34/7. Becsületes megtaláló Elvesztettem pénztárcámat, benne 1600 forinttal, a Győ­ri kapui ABC-áruházban, özv. Juhász Lajosné nyugdí­jas, Miskolc, Sánc utca 14. sz. alatti lakos megtalálta és az üzletben leadta. Nem is reméltem, amikor visszamen­tem érdeklődni, hogy vissza­kapom. Ezúton is hálás kö- szönetemet fejezem ki be­csületességéért. Havas Gyuláné Miskolc A villamos vezetője beszélgetett Hétfőn délután öt és fél hat között villamos és autóbusz összekoccanásának voltam szem­tanúja a Tizeshonvéd utcában. Munkahelyemről, a vízügyi igazgatóságról hazafelé utaztam a 143. sz. villamoson, ott áll­tam annak vezetője, egy nő mögött. Egyszercsak azt vet­tem észre, hogy az előttünk haladó busz, miután idejében jelzett, egy házgyári elemet szállító kocsi kikerülése miatt ráhajtott a sínre. Ezt a villa­most vezető nő későn vette észre, így elkésett a fékezéssel, aminek következtében megtör­tént a kisebb kárt okozó kocca­nás. Kötelességem ezt megírni, mert a villamosvezető a buszsofőrt okolta, én pedig — a busz fará­ban utazókkal együtt — tanú­síthatom, hogy ő volt a kocca­nás okozója. Miért? Mert veze­tés közben beszélgetett, nem fi­gyelt a buszsofőr jelzésére, s ezért késett el a fékezéssel. Pe­dig a közúti közlekedés sza­bályainak megfelelően kell a villamost is vezetni. Kővári Dezső Diósgyőri városközpont Javítják talajt a Ma délelőtt meliorációs ta­nácskozást tartottak a sátor­aljaújhelyi Új Erő Termelő­szövetkezetben . Dr. Kovács Imre, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályveze­tője tartott előadást a meli­oráció időszerű kérdéseiről, majd a résztvevők megte­kintették a szövetkezet üzem­egységeit és a Borsod nádasdi Lemezgyárban készített sze­mestermény-tárolót. Rovatvezető: MOLNÁR aANDORNS Telet ooszá ma: 18-224. (V I Telt ház Bánkúton A városban csak hűvös van, de a Bükk-fennsíkon, Bánkúton kellemetlen hideg fogadta a turistákat. Ennek ellenére minden hely foglalt a turistaházban. A vendégek afeSt Budapestről, Debrecen­ből jöttek, a rossz idő elle­nére naponta hosszú túrákon vesznek részt. I gépipar a legdinamikusabb ágazatok közé tartozik Készül a KGM ötödik ötéves terve Mini arról korábban már beszámoltunk, a közelmúlt­ban a Parlamentben dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter sajtótéjékoz- tatón számolt be a KGM eredményeiről jés feladatai­ról. Mondanivalójának egy részét az ötödik ötéves terv előkészítése köré csoportosí­totta. Az Országos Tervhi­vatal irányításával folyó népgazdasági tervezés szer­ves részeként ugyanis meg­kezdődött a kohászat és a gépipar ötödik ötéves ter­vének kidolgozása. Az ipar legfontosabb terü­leteire, a résztanulmányok és számítások mellett, mintegy 40 műszaki-gazdasági kon­cepció készül. A koncepciók és tanulmányok egy részét az illetékes vállalatok maguk fogják kidolgozni a kiadandó előírások és módszertan sze­A házfelügyelő rendet tart Sokszor olvastam és hal­lottam már, hogy bérháza­inkat a házfelügyelők nem mindig tartják kellően rend­ben. A Vászonfehérítő u. 62. sz. alatt lakom évek óta, s úgy gondolom, hogy az a tisztaság, ami a lépcsőház­ban, liftben állandóan ta­pasztalható, dicséretet érde­mel. Megfordultam mar több helyen, de hasonló renddel csak elvétve találkoztam. A házfelügyelő emellett, ha csak teheti, mindig szívesen segít a lakóknak — írja Cs. L.-né olvasónk. Az rium Ezt mondja a jogszabály A SZOCIÁLIS GONDOZOTTAK ZSEBPÉNZE delmének közelítése Egészségügyi Miniszté- közleménye szerint a szociális otthonokban és szo­ciális intézetekben gondozot­taknál a gondozási díj befi­zetése után a korábbi 40 fo­rint helyett 100 forint marad vissza zsebpénzként. Az alacsony jövedelemmel rendelkező gondozottak jöve­es a szükséglet az eddiginél na­gyobb mértékben történő biztosítása érdekében a jöve­delemmel nem rendelkező gondozottak zsebpénzét, do­hánypénzét legalább 50 fo­rintra kell emelni. Dr. — sti — Tűzugrató ünnep Aki azt állítja, hogy napkeltétől napnyugtáig dolgozik, az ma alaposan kiveheti részét a munkából. Ma a leghosszabb a nappil. A Nap 3 óra 46 perckor kel és este háromnegyed nyolckor nyugszik. így tehát, mivel elvileg a legtöbb idő jut a csak nappal űzhető fog­lalatosságokra, igyekezzünk jól gazdálkodni, nem feledkezve meg arról, hogy a régiek is nagy figyelemmel adóztak e jeles napnak. A nyári napforduló csillagászati hagyomá­nyai a messzi múltba nyúlnak. A kis naptári elcsúszás miatt 24-éhez, Iván, vagy János napjához számínlan, színes hagyomány kap­csolódik. A régi rómaiak, amikor még az örök város csak a pásztorok szegényes települése volt, tisztuló, engesztelő ünnepen kölesből készült kalácsot és tejet áldoztak, aztán ze­neszó mellett égő szalmakazlakat ugráltak át. A tűz-ünnep, az Iván-napi máglya pótolta a holnaptól már hanyatló nap erejét, de elégette a múltat is, hogy ezután minden másként legyen majd. Egy régi kalendáriumban olvas­ható, hogy „Szent János napja táján a keresz­tények, az tudatlanság is segítvén őket, szin­tén tüzet tettek, azokat által szökdösték, s azt kévánták, hogy minden nyomorúságjok égjen el”. Nem véletlen — írja dr. Xántus János —, hogy ez az ünnep feltűnően sok növényi mo­tívummal is rendelkezik. Az Iván-napi mág­lyák parazsán ontotta fűszeres illatát „Szent Iván füve”, a népdalban megénekelt rutaflx Persze, vannak ennél közhasználatúbb bota­nikai tudnivalói is a nyári napfordulónak. A paraszt-regula szerint e napon szakad meg a gabona gyökere, azaz most már nem nő, csak érik. A botcsinálta meteorológusok viszont azt tartják, hogyha János bogara (az arany szár­nyú Szentjánosbogár) nagyon fénylik, úgy jó idő várható. E rövid kis ismertetőből is kiviláglik, hogy ttxlán egyetlen olyan ünnepe sincs (jobban mondva nem volt) az évnek, amelyben a ter­mészet úgy összefonódna a varázslatokkal és a mindennapi élettel, mint éppen a napfor­duló éjsMkája. Ma már csak érdeklődő kí­váncsisággal olvassuk e nevezetes esemény krónikáját, s legfeljebb azt vesszük számba, hogy mit nem végeztünk el a leghosszabb na­pon, ..Alig fekszünk le, máris fel kell ám kelni” — nyelvel a régi mondóka, utalva arra a harmonikus együvétartozásra, amikor az emberi élet ritmusa még a természet órájához igazodott. Ma már a másodpercet is számon kérő, rugóra járó órák rabjai vagyunk s akár hosszú, akár rövid a nappal, akár napsütés, akár öreg este van, pontban este fél nyolc­kor kezdődik a tv-híradó. Tíz órakor még meghallgatjuk a rádió híreit, menetrendsze­rint fél 11-kor bevesszük az altatót, s alszunk reggel hatia. hogy ébredés után — általában negyed hétkor — megigyuk a frissítő feketét. (brackó) ript, még az idén, illetve jövőre. Dr. Horgos Gyula kitért a kohászat és gépipar ötödik ötéves tervidőszak feladataira is. Elmondotta, hogy a gép­ipar a legdinamikusabb fel­dolgozó ágazatok közé tarto­zik, ezért növekedési üteme ebben a tervperiódusban meghaladja az ipar átlagos nö­vekedését. A következő terv­időszakra előirányozható évi növekedési ütem várhatóan 7,5—*7,6 százalék körül ala­kul. Legfontosabb tényezője a nemzetközi munkamegosz­tás elmélyítése, az export és import dinamikus fejlődése lesz. A kohászat területén az acéltermelés növekedési üte­mét célszerű a negyedik öt­éves tervidőszak során elő­irányzottnál mérsékeltebben fejleszteni. 1980-ra a hazai acéltermelés szintje várha­tóan az évi 4—4,2 millió ton­nát éri el. Ennek érdekében fokozni kell a meglevő acél­művek kapacitását, intenzifi- kálását, a hulladék-előkészí­tés további javítását és az új acélgyártási technológiák meghonosítását. A hengerel t- áru-termelés alakulásának elemzésénél a miniszter kü­lön foglalkozott az LKM és az ÓKÜ nagyszabású beru­házásaival s felhívta a figyel­met arra, hogy ezeket az új termelőberendezéseket a le­hető legoptimálisabban kell majd kihasználniuk az üze­meltetőknek. Az új henger­művek termelésfelfutását ösz- sze kell hangolni a még üze­melő régi berendezések fo­kozatos leállításával Ny. I. Szén után nyomoznak Kutatófúrásokat végez a Földtani Kutató és Fúró Vállalat Észak-magyarországi Üzemegysége az ózdi szénme­dencében, Sajómercse hatá­rában. Ugyancsak szenet ke­resnek Tardona környékén is. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom